2012. június 29., péntek

Mintha nyaralnánk!:-)

Azon gondolkodtam ma, mikor délután újra néztük a focit, bár hozzáteszem, ha tudtam volna hogy a németek 11-es gólt lőnek a végén, lehet nem nézem újra. Nem vagyok egy focirajongó, de ezeket a focikat mindig nézzük. Várom a döntőt...mindenki a spanyoloknak drukkol..én? Jó focinak!:-)))És utána várjuk az olimpiát! No de nem is ezt szerettem volna írni, hanem azt, hogy teljesen jó volt, olyan mintha nyaralnánk, de itthon. Zsolti szabin van a héten, mindig van valamilyen program. Ma pl. strandon voltunk. (elvertük az utolsó, üdülési csekket.) Csenge, annyira élvezte, hogy csuda, legjobban a nyuszis csúzdán csúszott, meg a sörcsapnál rázta a fenekét, mert ott szólt a zene.:-))))
Jó volt nagyon, bár az árak....nem a földön járnak. Így siettünk haza lecsót enni!,-) Finom is volt, egy pohár sör utána, kell ennél több a nyaraláshoz, majd egy sötét hűvös szobában meccset nézni??? :-)))
Fiúk  a Dunán, most rakják a tűzet a szalonna sütéshez, kint alszanak, pecáznak. Remélem jól érzik magukat, de biztos! Ők is nyaralnak...:-)

Jó meleg éjszakát kívánok!:-)

2012. június 28., csütörtök

Mai semmi...:-)

Lassan eljön Dius ideje!:-)))) Lesz itt negyven fok is...hát, jó-jó....de szerintem hétfőn már nem fogom annyira élvezni.:-)))

Ma nem igazán csináltunk semmit, de mégsem pihentünk egy percet sem. Reggel pecáztak a fiúk, délelőtt főztünk. Lecsót csináltunk, és még  balint(hal) sütött Zsolti krumpliágyon. Én még csináltam hagymás krumplisalátát, azt jó enni hidegen is. Zöldségleves is volt, mert Csenge napok óta csak nyammog, na, ezt ette kétpofára, vacsira is:-))) És a nasi egyszerű palacsinta torta volt, aminek hűlt helye, szó szerint, mert langyosan felfalták.:-) Én csak egy kis szeletet ettem, vanilia puding, eper puding...sorban. Majd csokival leöntve a teteje.:-) Nagyon nyerő volt. Jó lett volna kis eperrel körberakni.Holnapra kevés maradt.:-D
Délután néztünk valamilyen idióta filmet, de azért én jókat nevettem rajta. Strandra nem mentünk, itt olyan bizonytalan idő volt, közben mostam egy adag Csenge ruhát, megnéztük a sátrat minden meg van e benne? Holnap kimosom mert olyan büdi!:-( Majd elmentünk sétálni, kicsit a patakra, vacsi majd fürdés, és Csenge egy szemhunyást nem aludt nappal. Éjjel kétszer kel, meg párszor csak úgy felsír....lesz még átaludt éjszaka valamikor???
Most hogy ezeket leírtam, még jó, hogy nem csináltunk semmit!:-D


Azért azt leírom mi volt a mai nap tanulságai, fiaimnak, legalábbis nagyon remélem! Napokban egy család fészekalja gyerekei szállták meg a patakpartot, jólneveltek...csak! Ha kinyitod a kapudat, megszállanak, majd elvisznek amit tudnak. Próbáltam, a fiúkat elterelni onnan, elmondani, miért ilyenek azok a gyerekek. Válasz; -tudjuk! Mai jelenet az volt;- képzeld anya, ...(meséli Bence miközben Csengével fürdött), egyik kisfiú aki ott lakik a patakon,( jóban van a fiaimmal, kicsit szellemileg sérült, de Bence a nagy szívével évek óta pátyolgatja) kenyeret evett. Majd oda mentek ezek a fészekalj gyerekek, egymást lökdösték, és mint a galambok veszekedtek a kenyérért. Szó szerint így mondta Bence. Én mondom neki, azért ne mosolyogd ki őket, valószínű nekik nem volt ilyen ebédjük, mint nekünk lehetett....láttam Bencén elgondolkodott a dolgokon. Én is!!!! Igen hálás vagyok a sorsnak, hogy van mit főzni, van mit enni....van miből! Ezt se felejük soha!!!!

2012. június 27., szerda

Kirándultunk!:-)

Voltunk ma kirándulni. Pilisszentlászlóról indultunk, Visegrádig. Sokszor megtettük már ezt az utat. De ma  nehezített pálya volt. Egyrészt Csenge a hátihordozóban, amti nagyon jól viselt, egyedül hazafelé volt kicsit nyügi, de érthető volt, alvásidőben jöttünk hazafelé. Nekem viszont nagyon nehezített volt. Tegnap előtt, délután óta fájt a hasam, így még nem fájt. Ijesztő volt. És nem enyhült, bármit csináltam. Sajnos nem jó beteg vagyok, mikor pihenek, jobban sajnáltatom magam, és egyre jobban fáj. Tegnap délután is így volt, éjszaka alig aludtam azt hittem mire felkelek, már nem fog fájni....de fájt! És ezért nem akartam a mai programot lefújni, Zsolti végre itthon, én meg a kanapén fekszem, áááááááá....:-))) Ezért elindultunk. De állandóan nézett Zsolti mikor forduljunk vissza. Volt olyan pont mikor legszívesebben hazaindultam volna, de kiscsaládom annyira élvezte, még én is, csak ijesztő volt az érzés. Majd mikor a kijelölt forráshoz értünk, jobban lettem, nem tudom a mozgás vagy az algopirin hatott, de olyan jó érzés volt. Madarat lehetett volna fogatni velem. :-) Így visszafelé már gyorsabb tempóban, és a vége felé, egy kis visító kismalaccal+ egy kullanccsal gazdagabban (Bencében volt) hazaértünk. Érzem még a hasam, de sokkal jobban vagyok. És nyugodtabb, ha javul akkor jó!:-) Na ennyit az én nyügömről, lesz még fotó is, csak nem töltöttük még le.
Holnap peca reggel a fiúknak, én főzök, délután strand....ha olyan idő lesz.:-)

2012. június 26., kedd

Hogy jártunk ma!

Hogy jártunk ma Csengével. Én rosszkedvűen, Csenge csilli-villi, kis ruhában elindultunk tanácsadásra. Odaértünk zárva az ajtó, kiírva, elköltöztek valahova..mondom, még jó, hogy kocsival jöttünk, mert elég messze lenne baba kocsival az új hely. Odaérünk, nagy nehezen találunk parkoló helyet, mert bár itt van a gyerek fog orvos is, meg az anya, baba tanácsadás, de kemény pénzeket kérnek tőlünk is mert a duna parton van. Még a helyi lakosnak is fizetni kell! (felháborító!) Odaérünk, bemegyünk a helységbe, ott ül a mi védőnőnk, aki kb egy éve látta utoljára Csengét!!!( Bizony ám)Mondom neki; Ilike, nem is mondta, hogy elköltöznek? Ja igen, és most sincs doktor nő, majd jöjjünk a jövőhéten.Na csak a (semmiértelmeveszekedni) kedvem, tartott vissza attól, hogy megköszönjem neki, hogy nem tudott felhívni, vagy egy cetlit a postaládába rakni, itt lakik nem messze...hogy elköltöztek, ugyan mi lehetett a baj, amiért nem vittem eddig oltásra, és amúgy is jólesett volna ha felkel a székből és szem ügyre veszi Csengét. Bár mondott valami számára roppant humorosat; Mekkora lettél öreglány! Mármint Csenge...aranyos nem? Na jó, ő elkönyvelte, negyedik gyerek, megy ez csípőből is....de azért nem hiszem, hogy ha bemószerolnám feljebb, örülne neki. Nagyon idős már (miért nem megy akkor nyugdíjba?) Csak az első babás anyukáit sajnálom...nagyon.
Úgyhogy megyünk jövőhéten újra, éljen.:-( De előtte hívom a tanácsadást, az bizti!

2012. június 25., hétfő

Nagyon...

Esik az eső, lehűlt a levegő. Mondanám, végre, de azért nem olyan jó, mert Zsolti szabin van, semmit nem tudunk csinálni. Jó pihenünk, de nem egy olyan család vagyunk, aki lefekszik és pihen...:-)
Csengével holnap szurira megyünk, kíváncsi leszek, hány kiló a lelkem. Bár mostanában nem túl jól eszik.:-( Persze meleg meg minden..
Elintéztük a bevásárlást reggel, vettünk halat is, holnap halászlé lesz. Bár Zsolti fogott alapnak valót , gyönyörű három Balint reggel, de pontyot nem fogott!:-)
Csináltam somlói galuskát is, mert Zsolti nagyon szereti, és azt mondta, ami igaz is, nagyon régen volt.

Tegnap elgondolkodtam. Van egy játék amiben azt kérdik hol nyaraltál gyermekkorodban.Olvastam egykét kedvenc blogomban... Nevetni fogtok, de én egy XI. kerületi panel lakásban.:-) Zömmel ott. Nagy élmény volt mikor a nagypapám bevitt Budapestre. HÉV-vel, majd a 19-es villamossal.tovább. Majd végig sorolta mindig a hidak nevét.. Battyáni téren megvettem a Ludas Matyit, mindig, és a forgó büfében egy szendvicset. Imádtam így utazni, kötetlenül, jó helyre. Hatodik emeleten laktak a nagypapámék. Általában lifttel mentünk, de én nem annyira szerettem..lefelé ha tehettem és engedtek, gyalog jöttem le. Kettesével ugrálva a lépcsőfokokat. Csak úgy vizhangzott. És a szemét ledobó....utáltam, féltem tőle.:-) Olyan misztikus volt, ahogy beleöntöd a szemeted, majd forgatsz rajta és hangosan zubog a szemét...hát nem félelmetes???:-))) És a játszótér. Imádtam, volt két helyen vas hinta, egyik alacsony másik magasabb. Ha már magasabban voltunk, nagyon büszkék voltunk. És a mókus kerék, és az egymás mellett álló gumikon ugrálni. Meg még most is izgalommal tölt el, mikor a hatodik emeletről a mélybe nézel, én aki olyan betoji vagyok.:-) Nem tudom leírni milyen volt....nagyon jó, mégis állandóan hiányzott az anyukám, 5 napnál többet nem szerettem sehol lenni, volt, hogy táviratoztak anyucinak, jöjjön értem. :-) Na, igen! Ilyen is volt...:-) Pedig milyen jó dolgom volt! Nagyon....

2012. június 23., szombat

Évzáró.

Kicsit írok, míg sül a süti(egyszerű kevert, csokidarabokkal, és meggyel), és Csenge alszik.
Tegnap megvolt az év záró. Én nem tudom azt írni, kitűnő lett mind. Nem vagyok elégedetlen, de Mesi picit erősíthetett volna, mert neki nagyon számít a bizi, jövőre a felvételinél.Dávid rengeteget javított, ővé lett a legjobb bizi. Bence javított, Mesi rontott. Fizika, kémia, matek....de tudom nem könnyű. (ez nem mentség).
Bencénél megvolt a búcsúzás, elköszöntünk a tanító nénitől Jó volt, egyszerű, de mégis megható. Nagyon megy az idő....ezt mindig leírom, de így is érzem állandóan. Most kezdte az első osztályt, és már ő is felsős. Ha nem lenne Csenge, nagyon öregnek érezném magam. :-)Tegnap, Csenge itthon maradt Zsoltival, én meg a sulisokkal mentem az évzáróra. Ahogy mellettem lépkedtek, fehér ingben, csinosan.....Olyan furcsa volt, mellette meg olyan büszke voltam rájuk.:-)már mind, szinte akkora mint én vagyok, jó engem nem nehéz utolérni..:-)))




2012. június 22., péntek

Péntek...

video
Borzasztó éjszaka volt. Csenge nem aludt, én sem, güznyedt meleg. 28 fok volt, a hálóban. Csenge nem sírt, csak nem aludt.
Ma lesz az év záró, nem annyira szeretem, de megint fontos lesz, Bence búcsúzik az alsó tagozattól.:-( Vegyes érzéseim vannak, szerettem a tanító nénijét, de azt érzem, nem mindig volt következetes, erős egyéniség. Kicsiknek mindenképpen jó, tyúkanyó típus. Nagyon kíváncsi vagyok, tudja e a szintet majd tartani Bence, felsőben is...

Tegnapi kánikulában, jól kimedencéztük magunkat, csak már nagyon meleg volt. Mindegy mit csinált az ember, folyt róla a víz!:-( Ma meg sár van...hogy nekem semmi sem jó!:-))))
Zsolti szabin lesz a jövőhéten, remélem ki tud kicsit kapcsolódni. Közben szervezzük a kicsi nyaralásunkat is....

Biztos érződni az írásomon, kicsit üres a fejem. Csapongok ide-oda, időjárásról írok, de az jó, mert akkor nincs nagyobb baj!:-)

Ui. És a két csajszi! Kata, az unokatesó, és Csenge ahogy tánciznak!:-)))

2012. június 21., csütörtök

Kemény meló..:-)

Egy hete van szünet! Én eddig, egy strand büfében éreztem magam.Bele kell rázódnom.  :-)

Amúgy nem panaszkodom, mert még minden rendben. Fiúk változatlanul a patakon vannak inkább. Mesivel vívunk nap mint nap harcot, de ez most így lesz pár évig.:-( Nyílik a világra, nem úgy ahogy mi szeretnénk, de hol vagyok már ahhoz, hogy felkapjam és elvigyem a csoki pulttól, vagy a Barbiktól. Ez már nem erről szól, megértés, terelés, ami néha olyan mintha egy csorda birka nyájat terelnék. De ő csakis, feszt a másik irányba akar  menni. És akkor gyötrelem, mert tudod nem jó felé akar menni, de ott legyél, és értesd meg vele ami lehetetlen, közben bájos, meg csinos, meg aranyos, ha éppen nem ellenkezik. És akkor a lelkiismeretfurdalásod, ezt az utat neki kell megmásznia...de miért nélküled akarja?.És a másik pillanatban minden tökéletes, ....de abból van a kevesebb.
Szóval ilyen napokat élünk.
Kemény meló, de még mindig nem mondanék fel.:-)))) (lehet majd a nyári szünet vége felééé:-)))

2012. június 19., kedd

A mai meleg...:-)

Ma ismétlés volt a jó idő. Nyár van nagyon...nagyon....
Élvezném is, ha éjjel nem lüktető fejfájással szenvedtem volna és csak egy dal jutott eszembe.....(ááááááááááááá, most elfelejtettem) ha eszembe jut beírom.(éjjel eszembe jutott..:-)))) - Most múlik pontosan, engedem, hagy menjen, kifelé, belőlem.......:-D Így nagyon rossz éjszakám volt csak arra koncentráltam mikor múlik el végre a fejfájás, nem múlt, fél hatkor végleg felkelt Csenge, melege volt. Nap közben is nyifinyafi...remélem ez is csak a melegtől van. Délután bepótolta az alvást, három és fél órát aludt, én elmentem bevásárolni, majd gyors főzés, és medencézés...ma már olyan meleg volt én is bementem a medencébe, majd telefon, jön Mesi haza a moziból, és hozza két barátját medencézni, jó is volt, sütöttem rengeteg palacsintát. El is fogyott, majd csak lestem ezeket a kamaszokat....jól érezték magukat. Csak Mesi ne húzott volna fel mielőtt elment moziba. Kicsit másképp áll a dolgokhoz mint én... de, ez van.
Ja és mit csinálok mióta ilyen meleg van? Mosok...mosok...mert gyorsan szárad illatosra, le a disz párnahuzat, az ágy takaró, a szőnyegek...minden. Nem vagyok komplett...:-)

2012. június 18., hétfő

medencézés!:-)





Azért így ki lehet bírni a 35 fokot, nem???:-)))

Én nehezebben bírom, öregszem, na!,-)
Már a szoba sem hűvös, akármit csinálok, folyik a víz rólam. De nem panaszkodom, én nem BKV-zom, mint szegény Zsolti.:-(

Nagyon jólesett, tegnap Meli, kedves levele, hogy venne a lekvárból. Teljesen önbizalmat adott, talán lenne kereslet egy kis lekvárra. Továbbra se fogjátok vissza magatokat kedves ismerőseim, és ismeretlenjeim.:-) Bár még a befőzésből most jön a java, nyitott vagyok mindenre!:-)))

Nap közben annyi minden eszembe jut, bezzeg ilyenkor...:-(

2012. június 17., vasárnap

Vakáció!:-)








Kitört a szünidő, vele jött most a kánikula. Tegnap feltöltöttük a nagymedencét, a fiúkat mit sem érdekli a csapvíz hideg hőmérséklete!:-)
Tegnap ünnepeltük Dávid szülinapját, volt hunburger, sütöttem zsömlét,Zsolti husit, nagyon finom volt. Csináltam még epermisut, gyümölcsrizst, ami sajnos kicsit keserű lett a megytől.:-( És epres csokis torta is volt. Ünnepeltnek olyan gyertyát vettem, amit nehezen lehet elfújni, volt birkózás vele...:-))) Csenge is pancsizik...ahogy hallom nem is akar aludni délután...:-( Tele van izgalommal. Ma mégegyszer sütöttem zsömlét a maradék húshoz, és zöldség levest is csináltam. Végre itt a nyár....
Pénteken lesz évzáró!

Ja és kész lett az eperlekvár. Csinált hozzá Zsolti csinos címkéket. Ha valakit érdekel szóljon, megegyezzünk!:-)))) DE komolyan!!!!

2012. június 14., csütörtök

12 évvel ezelőtt!:-)

12 évvel ezelőtt, szerdai napra esett június 14.-e, gyönyörű idő volt. Az egész nyár nagyon forró volt. Építkeztünk a sóder kupac mellől mentem be a kórházba.:-) mert már így is túlhordtam. Utálok előtte befeküdni, tele várakozással idegeskedéssel. Itthon hagytam a két és fél éves Mesit, és Zsoltit, akinek akkor sem volt könnyű dolga, építkezés, munka, még kicsi leányzó, és akkor mi is megérkeztünk.:-) Kínzó volt hétfőn befeküdni, hogy majd csak lesz valami, főleg olyan szobába, ahol már három óránként hozták a babákat etetni és meg a nagy hassal csak vártam, vártam....akkor még mobilunk sem volt. Úgy volt, hogy szerda reggel indítják.. kedd este, falhoz fordulva, csendesen, azon gondolkodtam, milyen jó lenne éjjel háromkor arra kelni valaki elindult. Pont úgy mint Mesinél. És igen, úgy történt, pont éjjel háromkor szokatlanul dolog történt, mindig pisilnem kellett, de hogy most bement, furcsa volt, felálltam, és elöntött a magzat víz, nagy pocsolya az ágy előtt, húztam magam után. Ijesztő volt, de mellette nagyon örültem neki. Gyorsan fel a szülő szobába, már nincs visszaút! Zsoltit alig bírtam elérni jöjjön be.De azért sikerült, Taxiba ült és robogott felénk. Csend volt, csak mi voltunk és a szülésznő...mint a nagykönyvben úgy ment minden. És már rutinosabban, mint elsőre, 5 óra 25 perckor megszületett, még két és fél óra sem telt el.. És micsoda öröm volt, nem tudtuk a nemét, direkt nem is kérdeztük, miután Mesit is fiúnak nézték, így meglepi volt. Sosem felejtem el azt az arcot, meg az örömet amit Zsolti arcán láttam, "kukis anya, kukis":-)))) Igen fiú lett!
Isten éltessen sokáig, Drága Kisfiam, Dávid!

2012. június 13., szerda

lecsó!:-)

Náthára legjobb gyógyír: jó csípős, lecsó!:-))))

Isteni lett,az idei első lecsó!:-)

Kamaszkor!

Azért a mindennapi harcok nagyon fárasztóak mostanában lelkileg. Kamaszkor! Nehezebb mint gondoltam valaha. És most, hogy a másik oldalon állok, nem én vagyok kamasz, még nehezebb. Akkor mikor én voltam kamasz, soha nem gondoltam bele. milyen lehet anyukámnak? És mint annyi minden mást sem, ezt sem kérdeztem meg tőle, és ugye már nem lehet.:-( Egyedül kell megbirkóznom vele.
Azért merem remélni jó úton vagyunk, legalábbis mindig ebben bízom. Csak ilyenkor nem az számít én mit szeretnék, hanem az, hogy ő, és a körülötte lévő világ mit szeretne, és az szöges ellentéte annak amit mi szeretnénk. Néha hihetetlen, de valahol olvastam, hogy az első X év arra van, hogy jól megszeressük a gyermekünket, hogy abból táplálkozzunk majd kamaszkorban, valahogy így volt. És milyen igaz! Mert akkor csöppet sem érzek elsöprő szeretetet mikor megvetően néz rád, mikor valamiben szöges ellentétben áll a gondolatotok. (konkrétan, már mindenhol máshol olvastam,hogy ő hova akar menni, mielőtt ugyan megkérdezte mehet e?) De azt a megvetést a szemében? És tudom én, hogy belül, nem ezt érzi, legbelül biztos nem....de amit mutat felém, abban a pillanatban??? Nagyon fáj. Azután eltelik pár óra....kiscica lesz újra, a következő meccsig. Ilyen a kamaszkor!

2012. június 12., kedd

Díj!



Díjat kaptam Györgyitől, a Magyar ízek tárháza blog írójától. Aminek nagyon örültem, mert nem régóta ismerem, de nagyon megszerettem Őt, mert olyan messze is van, de mégis közel!:-))) És köszönöm a kedves hozzászólásait Kell 7 dolgot írni magamról és tovább kell adnom 15 blog társamnak.
1. szeretek nagycsaládban élni, még ha néha este jó lenne egy kis csend.
2.szeretek sütni, főzni, bár...a mindennapi kihívás kicsit eltántorít attól, hogy gasztroangyal legyek.:-)
3.boldog vagyok, hogy olyan életem van, vagy sokkal jobb mint amit kamaszlányként elképzeltem. És köszönöm ezt Zsoltinak.
4.szeretném jobban kimutatni az érzéseimet, nagyon sokszor csak magamban "érzek", annyira irigylem azokat az embereket akik mindig ki tudják mutatni. De igyekszem!
5. feladtam a harcot a tágabb családdal, Zsolti miatt. Belül dühöngök sokszor, de próbálom fékezni magam. Nem azt mondom, hogy soha nem lesz vitánk.
6.rájöttem, nincs már olyan élet mint amilyet szeretnék. Sajnálom nagyon, de megerőszakolni nem lehet az életet...mindenki bezárkózott, én is...
7. Annyi minden sikerült az életben, egyszer talán az őrségi kis házikó is összejön. De addig itt vagyok boldog!:-)

Tovább kell adnom a díjat. Ne kövezzetek meg, de senkit nem emelek ki, mindenkinek tovább adom, aki szeret engem olvasni, meg én is szeretem őket olvasni!:-)

2012. június 11., hétfő

Befőzés:-)

Napokban panaszkodtam, milyen drága az eper felénk. Ma szólt anyósom, hogy egyik ismerősénél van eper, csak érte kellene menni. Nosza fel is kerekedtem érte, úgyis boltba kellett mennem. Kaptam egy nagy láda epret. INGYEN! Én úgy örültem neki. Nagyobbik fele már cukorban csücsül, míg a kisebbik feléből, meg pár kiló cseresznyéből, lekvárt főztem. És igen, érik a levendula, szerintetek tettem bele???
IGEN!!!:-)))) Mert megszállottja vagyok a levendulának.,-) Holnap a cukros eper levéből szörp lesz, majd a sűrűjéből klasszikus eper dzsem. megpróbálok nem belecsempészni levendulát.:-)

Náthás Csenge, meg kicsit én is. Így nem megyünk holnap 18 hónapos oltásra, sebaj majd jövőhéten. Elmúlt másfél éves Csenge.:-( Miért repül így az idő.???:-)

Ma lezárták a srácokat a suliban, már csak gyerekmegőrzés lesz a héten. Mindegyik a maga módján ügyesen zárt.:-)

ui.:köszöntök minden új olvasót!:-)))

2012. június 10., vasárnap

Két gondolat!:-)

Ma két gondolat mozgat nagyon!
Olvastam a kedvenc blogjaimat előbb, és megakadt a kis blogom címén a szemem, majd a másik blogon is. Olyan jó érzés volt. Persze tudja az ember, hogy olvassák mások is, és van aki be is jelöl, majd felrak a saját bloglistájára, mint ahogy én a kedvenceimet. Csak most olyan jó volt olvasni. Köszönöm minden kedves olvasómnak, hogy velem tart!:-)))

A másik téma, Mesi! Tudom nem örül, hogy leírom, és nem is megyek bele nagyon. De azért belül olyan jó érzés látni, ahogy az életre nyílik. Most új szakasz lesz az életében, Nagyon kíváncsi vagyok, hogy éli meg majd, mert az az ÉLET legfontosabb mozgatója. A szerelem! Persze még most rózsaszín meg csilli villi, mint ilyenkor lenni kell, de lesznek benne bukkanók is. Izgulok, mert nehéz ebbe belelátni, és nem szabad túlzottan, mert ez már nem az én életem, és okosan kell segítenem, a háttérből. De ezek olyan szép pillanatok, csak tudom, nem most látja az ember, hanem mikor majd hosszú, hosszú évek múlva visszatekint rá.:-)

Mai ebédünk klasszikus lesz, húsleves, sült csirke, petrezselymes újkrumpli,és piszke mártás. 

2012. június 9., szombat

Megjöttek!:-)

Tegnap este kilencre teljes lett a létszám! Mindenki élvezte, de azért láttam az arcokon, tele vannak élménnyel, de nagyon fáradtak is. Egyedül Dávid csacsogott, tőle szokatlan módon.:-)(megkapta a szülinapi bicaját, meglepiben, így azért érthető volt a jókedve:-). Mesélte milyen volt a Balatonban fürödni, és mesélte, hogy megcsípte egy méhecske, és fájt neki, de nem annyira, hogy azt mondta volna, hogy áááááuuuuu, nem, haanem csak úgy! Na ezen akkorát nevtünk Zsoltival.:-) Csenge meg végre tobzódott a tesók figyelmében. Nagyon aranyos volt!
Ma elmentünka piacra délelőtt, gondoltam, most már ideje elraknom pár üveg eperlekvárt. 860ft/kg volt a görög eper!!!! A magyar, amit olyan 10 kilométerre szednek, 980ft/kg volt!:-(((Na ennyiért még enne sem vettem.:-( kisboltba nálunk nevetve mondta a eladó srác, akciós a banán 299ft/kg, együnk azt!:-((( Na ne....szomorú világot élünk. Vettem viszont még egy pár virágot a piacon, mert az árvácskák már nem érezték jól magukat, meg karalábé palántát, mert Dávid annyira szereti csak úgy frissen összevágva. Ja és a néninél akinél vettem az uborkát, 60 ft-ért árulta a tojást,még itt a kisboltba is 29ft. Sajnos ez már nekem is sok, ennyiért nem vettem meg, bármilyen kapirgálós tojás is.
Viszont mire jól beborult az ég, el is raktam idei első kovászos uborkáját.:-))) 

2012. június 7., csütörtök

Ezt terveztem????:-(

Ha még egyszer eltervezek valamit előre, szóljatok ne tegyem!:-(

Ma délutánra pihenést terveztem, de már reggel is azt gondoltam nem kell kelnem a srácokhoz, majd picit lecsítitom Csengét és pihenünk reggel, máskor 8 után kel, de nem ma, ma 7 előtt, és nem tudtam visszafektetni, sebaj, napsütéses reggel, ez nem baj, majd délután pihenünk. Aha, extra nyűgi Csenge ma ismét, nemhogy nap közben nem lehet csinálni mellette semmit, de a délutáni alvásból is hamar kelt, épp hogy elment Zsolti dolgozni. Na ugye ez még nem gond, pihenhetünk együtt is, de nem, mert mint a víz folyik az orra, fészkelődik csak az ölemben, semmi sem jó. Nekem meg a torkom fáj. Meg is köszöntem Mesinek, hogy itthon hagyta nekünk a náthát!:-( De ez még semmi, nem hogy jól érezném magam, nem....veszettül hiányzik a családom, nem jó ez a csend, Csenge sem találja a helyét, este mentünk aludni, nézett körbe-körbe most kinek integessen? :-( Kettő hívott este, de ez sem vigasztalt, csak az, hogy ők jól érzik magukat. Holnap jönnek én meg végre a régi sárkány lehetek. De ez előtt még egy extra nyűgös éjjelünk lesz ahogy hallom!:-(
Amúgy imádok nagycsaládos anyuka lenni, mondtam már????:-))))))

2012. június 6., szerda

Ma:-)

Elmegy ma négy gyerekemből három kirándulni, három napra. Érdekes nincs bennem most pánik vagy félelem, jaj mi lesz most, helyette, látom magam előtt mind a három arcát, akik a maguk tepmperamentumokhoz képest jól érzik magukat. Mind a három (négy), más és más jellem.
Reggel; Mesi hatkor fent van, hétkor még a kanapén húzzuk le róla Zsoltival a plédet, ugyan menjen már öltözködni....majd, szinte mi lakunk a sulihoz a legközelebb mégis elkésett majdnem!:-@ Fél kilenckor indultak, oda is értek apjukkal fél előtt 10 perccel.
Dávid, annyira izgult, hogy ők indultak leghamarabb negyed nyolckor, mégis kelteni kellett (mindig magától ébred). Bence lazán tévézett reggel....pedig minden be volt pakolva. Én isteni szendvicseket gyártottam és mindegyiket, nyugodt szívvel engedtem el. Csak egyszer szorult a torkom el. Állunk a nagy parkolóban Bencével, csomagokat pakoljuk a buszba, süt a nap, reggel van, még mindenkinek nyugodtak a vonásai, minden szülő mosolyog, tanárok is....biztatnak, viccelődnek, se gyerek ne szeppenjen meg, se szülő, elvégre három napig nem látjuk őket. Én is mosolygok, és közben integetek a távolodó kéznek, meg a fehér busznak...de mennék én is. Pakolnám a szendvicset, a táskát...rakok be esőkabátot is, és elvehetné Móni néni a  a mobilom, nem hallgatnák zenét rajta, (sosem szoktam) és ígérem szófogadó leszek, csak mehetnék én is...helyette menetem én haza a kócos babámhoz, aki már nagyon várt. Fél kettőig ment minden, mint szokott, majd a csend vette át a főszerepet, ja mégsem, ma állandóan ment a mosógép, mert ilyenkor egy gondos anya(meg a hülye:-))) kimossa a gyerekek ágyneműjét gyorsan, meg a párnáikat.:-) Meg pakol, pakol...mert milyen jó, hogy most lehet, nincsenek útban, de holnap....semmit!(hahahahaha)

2012. június 5., kedd

Egy hét!

Egy hét! Nem sok idő...vagy, ki tudja, helyzettől függ.

Ma próbáltam arra gondolnom, mit fogok írni, ha lesz időm ideülni. Sok minden eszembe jutott, de ma extra nap volt!  Reggel még láttam a nap lefolyását nem tartottam túl nehéznek. De azután beindult a gépezet, posta, majd kétszer bolt, mert lemaradt valami, és gyorsan főzni kezdtem. Csirke mellet vettem ki a fagyóból mert holnap vacsiig kell csomagolnom, mind a háromnak.Gondoltam, a csontjából csinálok levest a húsából rántok ki, az azért táplálóbb mint a szalámi. De ma nem jó lábbal keltem én sem meg Csenge sem, extra nyafik és hisztisek voltunk egész nap, estére igazi nagy szél lett, meg van az ok!
Így, Zsolti szerint mint az afrikai asszonyok csináltam a dolgom, csak nekem nem a hátamon volt a "púp".:-) Nem volt mindig szerencsés, így forró olaj közelében lenni. Délután meg gyorsan üres füzetért szaladtunk az írószerbe, mert kell vinni füzetet a kirándulásra. No, eddig mindig üresen került haza, kíváncsi leszek most mi lesz.

No, de nem is a mai nyűgömről akartam írni, hanem a kapcsolat hiányáról. Nem gondoltam volna, hogy hiányozni fog a kapcsolat. Olyan volt mint a cigiről való leszokás. Először a rutin hiányzott, idehuppanni, megkeresni valamit, tudni barát nőmékről, nővéremékről, a kedvenc blog társaimról, még az is hiányzott, hogy nem tudtam róluk. Persze ilyenkor keres az ember mást magának. De megdöbbentő volt, hogy nekem hiányzik egy gép. De annyi mindent kaptam tőletek! Kellenek a bátorító szavak. Azért lehet, hogy még egy hét és nem hiányzott volna ez a pötyögés, amit meg kell mondanom, egy nagyon modern gép mellől teszem. Persze nem találom az email címem, meg semmi jelszós dologba nem tudok belépni, de majd kibogozzuk  a szálakat.

Holnap reggel hétkor indul Dávid, ők Katica tanyára mennek, Pécsre, Kaposvárra..
Majd Bencét viszem a buszhoz, ők is Pécs mellé mennek, Orfűre.
Mesi nyolckor indul a hűség városába, Sopronba. Izgulok értük, (de pszt!!! Jó lesz holnap a csend este:-))))

Szép napot!:-)

Hiányoztatok! Tudom, most Zsolti jót nevetne, fog is...de, ez az igazság!:-) Még szokom a dolgokat, csomó minden nincs meg, az is hiányzik....de majd később bővebben. Mert holnap mennek a srácok három napos kirándulásra és készülünk, majd talán este.:-)

Addig is szép napot!:-)