2016. december 31., szombat

Ó és új év!

Eljött 2016 utolsó napja.  Nem szoktam lezárni, újra kezdeni, de idén más érzés van bennem.
Kívánom a lezárást,  az újra kezdést. Kívánom mert úgy érzem lelkem annyit változott ebben az évben.
Lezárom.  Ha összegezni kellene,  gyors és jó év volt,  jó volt,  mert nem nélkülöztünk,  mert volt munka,  volt iskola, volt egészség.  Kisebb betegségek voltak csak.
Kamaszok nagyjából kezelhetők... Nagyobb konfliktus nem volt,  sulit rendben végzik.  Dolgoztak is a nyáron. Csenge,  okos értelmes,  matrica még.. :)

Legnagyobb problémának a fáradtságunkat látom.  Sajátomat is,  Zsoltiét is.
Nekem a fő lelki bajom is ezzel van,  volt és lesz is.
2017 - ben,  20 éves házasok leszünk.  Ez sok,  meg pont 20 év! Nehéz ez,  közben érdekes,  hálás dolog ez.  Megélni fiatalságunk elmúlását,  lassan fokozatosan.  Gyerekeink felnőtté válását, lassú elszakadását.
Ha olyan szerencsés,  áldásos,  állapotban tehetjük meg,  hogy azzal az emberrel tesszük meg ezt az utat akivel fiatal korodban szerelembe estél,  érdekes, olyan izgalmas út ez. Hullám völgy,  hegyen völgyön keresztül... Együtt!
Ne higgye senki,  hogy ez természetes,  mert nem az!  Minden nap küzdeni kell érte,  hol jobban,  hol kevésbé,  de akarni kell!

Milyen lesz a 2017-es év? Jó lenne valami közös nagy cél.  Ház  csere,  vagy bővítés,  vagy egy nagy családi nyaralás  külföldön vagy.... Mittudomén...
Lesz nekem és Mesinek az érettségi,  lesz valami nyaralásterv, nem vagyok elégedetlen,  sőt.  Csak valami jó lenne,  ha kizökkentene a mindennapi taposó malomból.
Persze azt is tudom kívülről sokan cserélnék velem,  hiszen nagy család,  férj,  ház stb... Boldog vagyok,  hogy meg van nekem mindez! Hiszem erre születtem,  ez volt az álmom és sikerült. Van ennél jobb érzés a világon?  Nincs!!!!

Szóval 2017-ben magam elé rakok egy célt.  Valami mozgást szeretnék végezni.  Magam örömére és a testem tunyulása ellen.  Mert a ráncok ott vannak,  de egy kis öröm érzés jarjon át. :)
Jobban be szeretném osztani az időmet.  Ezt muszáj lesz kivitelezni,  mert a család,  munka,  és a tanulás sok szögét másképp nem lehet megoldanom majd.
Kívánom meg magunknak,  nektek,  hogy a célotokhoz legyen erő,  egészség,  öröm,  elismerés, legyen kivel megosztani 2017 - es év élményeit!

Legyen mindannyiótoknak,  nekünk is,  olyan az új év,  amilyet nagyon szeretnénk!



2016. december 29., csütörtök

karácsony

Na az előző bejegyzésre, tök őszintén, egy következő posztban fogok írni bőven.

Hogy telt a karácsony? Remekül, csodásan...24.-e legalábbis a legjobban. Volt minden, öröm, meglepetés..együttlét, társasozás. Mi hatan együtt!
Utána való napokban vendég járás, ha őszinte lennék, az borzalmas volt. De már így középkorúnak tudom, jó volt így ahogy volt, vége...
Csenge viszont elég furcsán viselkedik, nyafog (mondjuk három napig fájt a hasa, alig evett), rendetlenke, látnátok milyen kupit csinál, és otthagyja, nem csak szétpakol, hanem koszt csinál. Macsek is..:-( Karácsonyfa még áll..de hogy?
Állandóan főzök, sütök, ma éppen nem, mert vásárolni mentünk, meg a fiúkkal ruhát venni, voltatok már két kamasz fiúval, és egy férjjel vásárolni, ruhát? :-) De megvolt mindenkinek amit szeretett volna, szilveszterre megvettük az enni, inni valót, szerpentint, kicsi tűzijátékot...
Mennyit árul el a hangulatomról, hogy legszívesebben szilveszterkor és új évkor csak pizsamában lennék, tévéznék, néha elbóbiskolnék, legnagyobb dolog amit megtennék, hogy kivánszorgok a hűtőig, meg a mosdóba.:-D Egy délután volt, amit kicsit pihentem..nem panasz, de úgy elterveztem ezt..a semmittevést, és kedden suli, jövőhéten három doga is, nem kisdolgozatok...semmit nem tanultam.
Ma meg megnézzük az adventi vásárba a betlehemest, Jézuskát, megígértem Csengének..ő meg emlékezett rá...már előre látom, fázni fog a keze, nyűgös lesz, és hazarohanunk..:-(

Azért látszik már, hogy középkorú vagyok, hiányzik a délutáni pihenés, a rend. a nyugalom...:-D :-D

2016. december 28., szerda

?

Néz be valaki úgy a blogra,  hogy kíváncsi arra mit írok még? 

2016. december 23., péntek

Legyen úgy....

Nézzétek el nekem,  ha nem kopogtatok be hozzátok.
Mind itt vagytok a szívembe,  akiknek van blogja és akiknek nincs,  mindegyikőtökre gondolok,  sok,  sok szeretettel! :) <3 nbsp="" p="">
Én fáradt vagyok nagyon nagyon... De ma jól kialszom magam,  holnap meg lesz ami lesz....
Nem izgat,  ha nem úgy ahogy azt a nagy könyvben...

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek,  kicsiknek,  nagyoknak... Mosolyogtunk,  pihenjünk,  együnk finomat,  öleljünk,  nézzük örömüket,  mi is örüljünk... Ne tervezzünk,  lágy szellőn élvezzük a napot,  a pillanatot!
Ölellek benneteket!!!!! 

2016. december 20., kedd

Készülődés, lassan, lassan..

Köszönöm, hogy írtatok, remélem, azért van az az álom ami teljesül...
Igazából jó, hogy itthon vagyunk, félig meddig...fiúknak, holnap suli még, de csak ajándékozás lesz.
Van ami jó, van ami nem annyira. De próbálok csak a jóra gondolni...jó is lesz, mert Csenge mosolygós csilingelő hangja mindent feledtet. És a nagyok is nagyon várják a karácsonyt.
Lesz még holnap munka, csütörtökön jönnek a barátaink, jézusom, nyár elején találkoztunk velük utoljára, azt hiszem.:-(   Pénteken 8 bejglit sütök pluszba, és majd a miénk is. Plusz két nagy adag hatlapost sütök, ebből is egy a miénk. Vettünk egy három kilós bébi pulykát, sosem sütöttem még..kíváncsi leszek milyen így. És tök üres a hűtő, nehezen, talán kibírja a holnapi napot, de utána kell venni minden napi dolog, sajt, tej, zöldség, gyümölcs. stb.
Ajándékok 85% megvan, a gyerekek talán azt kapnak aminek örülni fognak, mondjuk Dávidnak még sehol a netről rendelt ajándék, :-( De nem tudom megjön e még..ha nem akkor csak kell egy kis valami, a fa alá..
Másoknak apróság lesz, de próbáltam személyre szabottan valamit..még sok minden apróság kell azért.
Nem aggódom túl...(dehogynem, csak nem mutatom)


2016. december 17., szombat

Játszunk! :)

Azon gondolkoztam a napokban, mi lenne ha játszanak megint, a gondolat szárnyaló szabadságán...

Mi lenne az a dolog aminek a legjobban örülnél karácsonykor?  Lehet tárgy,  lehet megfoghatatlan dolog is.  Nem számít semmi,  nincs lehetetlen...
Kezdem én!
Nem könnyű különben... Hirtelen olyan sok minden eszembe jutott,  meg aztán semmi,  mert úgy érzem mindenem megvan,  ami kell..
Mégis, ha mondanom kellene valamit,  egy hét Zsoltival,  valami sok élmény szerzős pihenést szeretnék a legjobban... :)

És te? 

2016. december 15., csütörtök

Jólesett! :)

Ma kiosztotta az irodalom beadandót a tanárnő.  Elmondta az általános hibákat. Majd a végén azt mondta,  külön megdicsérem,  Jenőt és Anikót (engem)  a nagyon szép dolgozatért. :)
Jólesett, na! :) (novellaelemzés,  érvelés) 

Még nem! :-)

Az igazság az, hogy zajlik az élet...de mondjuk, ez nem baj, csak fárasztó.
Bizony úristen nem írom le mindig, hogy migrénem van, de tegnap jól elkapott megint.:-(
Már kedden éreztem, ahogy a suliban voltam, aztán éjjel, erre keltem, meg arra, hogy Csenge halkan súgja : anya, anyaaaa. Felriadtam, éjjel fél egy volt. Fájta  füle :-( , kapott fájdalom csillapítót, kicsit nyugtalan volt, míg nem hatott  a gyógyszer, de elaludt. Reggel nehezen kelt fel...nem is ébresztettem, már szerveztem a mamavigyázást, mikor mosolyogva kelt fel, hogy milyen jó, mert ma vihetnek be otthoni játékot, füle már nem fájt, én rábíztam, hogy mehet oviba délig, mama megy majd érte míg dolgozom. De ő azt válaszolta, maradna inkább a mamával, így velük volt, jól érezte magát, mamáék meg megnyugodtak, mert már hallottam, hogy Csenge se megy hozzájuk. De ma már ment oviba rendesen és nagy nap van, bábszínház és karácsony is. :-)
Én meg milyen lökött vagyok...tegnapi migrénem úgy kikészített, nem is tudom, hogy dolgoztam, három után jöttem haza, se kaja, se kenyér..hirtelen ötlettől vezérelve, paprikás krumplit csináltam, ami nagyon jól sikerült. és a kenyér is. De az oviba sütni már nem bírtam, amúgy ritkán járok így, lisztem is elfogyott. Nem baj, gondoltam, van még egy zacskó, Lidl-ös keksz, vész esetén csak jó lesz. De nem hagyott nyugodni a dolog...nem sütöttem semmit. Hát reggel rájöttem, a sütis dobozban van még mézeskalács, és linzer. Csinosan megcsináltam a tálat, meg raktam bele kis bolti kekszet is.:-) Na így voltam...(amúgy csak én lihegem túl a dolgot, csomóan üres kézzel mentek) De nekem így volt jó a lelkemnek.
Ma még suli, holnap munka, és jövöhéten is lesz egy nap munka.
Ma elvittem vásárolni anyósomat, vásároltam én is, szokásos heti, plusz egy-két sütni való..
Mert bármennyire úgy érezzük holnap karácsony, még nem...:-)

2016. december 13., kedd

Suli :(

Ma csak két tanár mondta,  hogy téma zárót írunk január 3.-án.:( biosz,  és matek... Ja meg töri érettségi feladatokból.. :(
Angolból már érettségi feladatokat csináltunk,  siralmas... Az egy dolog hogy egy ponton múlt a négyesem a melléknevekből,  az nem rossz,  így...
De mikor ott egy érettségi feladat,  gőzöm sincs semmiről. :(
Hogy fogok leérettségizni...
Matektanárnő szerint,  különleges évünk lesz... Na igen!

Aki felnőtt korban érettségizett,  szerette ezt az utolsó évet? Vagy csak én állok ehhez most rosszul? :(

Megélni a pillanatot!?

Milyen hülye vagyok..sokszor! Tisztában vagyok vele, hogy amúgy minden megoldódik általában és milyen jó nekem most. (na jó picit lehetne jobb, de most ebbe nem megyek bele)
Mégis szinte pattanásig feszült vagyok, hajtom csak az időt, mindent úgy csinálok, hogy gyorsan, gyorsan legyek már túl rajta, mindennel így vagyok, közben meg abban a pillanatban tudom, hogy olyan hülyeség, hogy meg kéne élni a pillanatot, még az olyan kicsit is, hogy felhúzom a csizmámat, a sapka is jó meleg, és végre kényelmes, és tetszik is...és hogy a kenyeret sütöm, és hogy bár még csak az apróságokat vettem meg karácsonyra, de megvettem.
Apropó ajándék...Nekem furi..de ez van, hogy meg KELL ajándékozni az óvónéniket is( kedves figyelmeztető telefont kaptam tegnap ez ügyben), jó persze szívesen teszem ezt, meg a suliban is húztak...akkor már ahova járok dolgozni, oda is vettem kis apróságot, ugye az is több hely. meg ott született a kisbaba most, oda vettem egy rugit, de csak illik valamit vinni, meg örömmel viszem. :-)
És ez még csak az ismerősök, hol van a család...de az is meg lesz, hiszen van még ezen kívül 10 nap...juhéjj...nem sok! :-( Mert örömet okozni jó...
Minden esetre egy hét múlva már kicsit nyugisabb lesz remélem az élet..