Sziasztok!
Annyit változott az utóbbi időben minden, én is.
Örök elégedetlen vagyok magammal, persze aztán meg azon gondolkozom, hahó, elérted már a kitűzött álom súlyt, mindig megkérdezem magamtól, elégedettebb lennék, ha 3 kg kevesebbet mutatna mérleg?
Minden másnap futunk Zsoltival, beállt a 6 km, le a dunapartig, majd vissza, csodás patak mellett, a bicó úton, már a pálya unalmas. :-) Ez pont elég, átmozgat, kifáraszt, a végén feltölt. hogy hurrá megcsináltuk. Jó kis közös program, nem mellesleg, örülök, hogy ennyit megteszünk az egészségünkét.
Azért még küzdök, hátha sikerül a 3 kg leadása, nem olyan sok, mégsem könnyű mert elég összevissza eszek napközben.
De mindig megnyugszom,hogy ennyi idősen így megy ez.
Ja, képzeljétek, olyan régi a blogom, hogy az a régi e-mail címem nem is él. így csak névtelen hozzászólást tudok írni.
Olyan jó visszaolvasni, nosztalgiázni...szeretem olvasni mit éltem át akkor...
Most már más életünk van, nem jobb vagy rosszabb, más.
Én szeretem, néha furcsa még mindig ez a helyzet..de nem rossz.
