2018. július 21., szombat

Blog, élet...

Tudod, élvezem a nyarat, csak úgy "anikósan". Néha önfeledt örömmel, néha tele aggódással.
Mostanában így van ez velem. Sokszor borús a hangulatom, néha nem tudom az okát, néha mondva csinált, néha valós, de nehéz kimondanom.
Néha azon jár az agyam, bezárom a blogot, úgy igazán végleg, mert már nem az van, mint nyolc éve mikor elkezdtem, jó is ez így ...hiszen nem lehet ugyanaz ma sem, mint tegnap.
Gyerekek nőnek. Ha csak Csengéről írok, kicsit bűntudatom van, pedig a család központja Ő. De nekem fontos a két kamasz fiam is, akik csak alsógatyában flangálnak itthon, és olyan büdös a lábuk, hogy legszívesebben elégetném a zoknijukat minden este.:-) És Mesi, hol van már ő, ahhoz képest amikor úgy igazán írtam róla. Ő már felnőtt, héten úgy megküzdött a munkahelyén és mire péntek lett már minden teljesen kisimult és pozitívan változott.
Mi is változtunk Zsoltival, még nem az aktív családi életet éljük, akiknél kirepültek a gyerekek, de még aktívak...nagy a nyüzsgés, és ez teljesen más nyüzsgés mikor sok kis gyerek van a háznál. Szinte felnőtt emberek, nagyok, terjedelemben is..:-) És még ott van Csenge, aki már nem kisgyerek. Másodikos lesz. Folyamatosan olvas , most Bóbitát, de mindig valamit. Ez olyan jó..

Közben még pár napig itthon van Zsolti is szabin, voltunk kempingezni, nagyon jó volt, főleg mikor Mesiék is jöttek.
Most itthon csinálunk ezt azt, vannak még ötleteim jövőhétre is. Mondjuk hétfő kilőve, szóbelizünk Mesivel. Nem mondom, hogy tökéletesen tudok mindent, de valamennyit hozzá tudok szólni a témához. Majd Mesivel kicsit átvesszük még.

Szóval nem tudom csak úgy bezárni a blogot, nyolc éve írom. Ma olvastam a fb-on  hogy egy nő, milyen büszke a blogjára stb. Elszégyelltem magam, hiszen én is büszke vagyok a blogomra, meg rátok, hogy bármi van, Ti jöttök és erőt adtok.
Megpróbálok én is így tenni. ♥️
Hiszen bármennyire borús néha a hangulatom, tisztában vagyok azzal, milyen szerencsés vagyok, hiszen mindenem megvan ami kell és értékelem is, meg teszek is róla. De cukormázban nem élek....😉😁♥️




2018. július 9., hétfő

Hurrá, nyár. :)

Ma meg volt az írásbeli vizsga. Nem mondom, hogy könnyű volt és azt sem, hogy minden sikerült  de túl vagyunk rajta. Jó ezen is túl lenni  két hét múlva, szóbeli. Délelőttre osztottak be minket  hamar túl leszünk rajta legalább. :)
Gyorsan vásároltunk, majd főztem sok, sok Milánóit, mosok még, és megyünk biciklizni Csengével a patakra  :) 

2018. július 4., szerda

Ezek vannak...:-)

Azt mondta ma egy ismerősöm, ő halálra unná magát négy hétig itthon....Háááát, én nem tudom, de szerintem én nem fogom, soha nem untam magam itthon.
Különben mára a kedvem is jobb.
Mostanában észrevettem magamon, hogy minden hónapban hormon változás hatására, iszonyú gondolataim vannak. Olyan ijesztő tud lenni. Pedig tudom, hogy ez csak hormon miatt van így, de nem jó érzés. Kicsit olyan depis vagyok ilyenkor. Persze minden rendben, nagyjából. Tökéletes nem lehet, de közel van hozzá. Két kamasz fiú sem segít ezen, mert bár jó gyerekek, de amúgy...morognak, nem sokat kommunikálnak....keveset vannak itthon, és büdösek is.:-) De szeretem őket nagyon, Mesiéket is. Velük folyton bűntudatot érzek. Olyan aranyosak együtt, Mesi iszonyúan hasonlít rám, dolgozik, építik a házukat, szövik a jövőjüket olyan jó látni. Mikor távol vannak olyan nagyon hiányoznak, mikor meg itt vannak néha úgy idegesítenek. Mert kupi van, mert zsizsegnek, mert fiatalosan élnek. :-) És őket is nagyon nagyon szeretem. Csenge meg cukorka nagyon, de folyton a nyomomban, és ez néha nagyon nagyon jó..néha..
Zsolti meg elviseli ezt a sok hangulat ingadozásaimat. Pedig nem lehet egyszerű, ezt én is tudom.
És azt is tudom, iszonyú szerencsés vagyok.
De ember vagyok én is, tele hibával...

Ma anyósom is kicsit mérges volt rám, mert nem tudtam neki tiszta szívből megígérni, ha valami bajuk lesz, én lemondok mindenről, csak őket ápolom. Nem ígértem meg, mert nem hiszem, hogy képes lennék rá. Valahogy ő...csak ebben él, nekem más a véleményem erről az idős fiatal szerepről...teljesen más. Én felhívom a Mesit csak úgy is mit csinál épp...és ezt nem érzem tolakodónak. Ettől még nem szóltam bele az életébe. De nekünk mindig más volt a kapcsolatunk anyósommal. Nekem nem pótolja anyukámat anyósom, és soha nem tudok vele őszintén beszélni., soha. De nem baj, én nem vagyok ő, nekem lehet másképp is.

Különben ma is kaptam egy email, amiben megköszönték a munkámat, nagyon jólesett, nem nagyon szokott dicsérni.:-)


2018. július 3., kedd

Már csak akkor lenne még tökéletesebb a szabi, ha valaki vásárolna, főzne, takarítana, vagy egy gyönyörű vízpart mellett, teljes kiszolgálással tölteném, töltenénk.. Tudom uncsi lenne egy idő után...:-)
Így zakatol a mosógép, vásárolunk, főzünk, sütünk Csengével. Nagyon cuki Csenge, sütöttem tegnap is forgács fánkot, kérte, anya tanítsam meg formázni...meg elmentünk hímzést venni, Ő is kért, és olyan kitartóan csinálja...szóval azért jó ez így is, karácsonyi könyvet olvasok...:-))))
De ma tanulni is kellen, legalább bele nézni milyen fajta kérdések lesznek.
Azért jó itthon lenni...nagyon!

2018. június 30., szombat

-1

Na jó, ma még hétvége, de hivatalosan is szabin vagyok, négy hétig. 😉
Furcsa érzés. Tegnap délutánig nagyon feszült voltam, hogy meglegyen minden feladat, úgy hagyjam ott, hogy nyugodt legyen a lelki ismeretem  Persze tudom, majd biztos lesz olyan, ha visszamegyek nehéz lesz újra összehozni, hogy olyan legyen mint most, de nem baj... Megéri. :) Mondjuk jövőhéttől könnyebb lesz egy fokkal, mert a stressz forrás is szabira megy. 😁
De ennyit a munkáról !
Mivel megigertem Csengének nyáron levágom a haját, ma megtettem. Édes nagylány lett egyből belőle. :) társasjátékoztunk, mesét néztünk együtt, most bunkit épít... Szóval minden oké ....:)



2018. június 28., csütörtök

1

Már csak egy nap a munkából szabi előtt.
Milyen  vicces, klasszikus értelemben húsz éve voltam igaziból szabin. Pedig dolgoztam azóta is, de szabira nem mentem. :) "
Próbálok nem beleesni pár hibába, pl.hogy állandóan főzzek és takarítsak. Meg egy kicsit tanulnom kell, de nem fogok olyan sokat, ez a vizsga nem annyira érdekel hányas ,  csak lesz, csak meglegyen.
Tehát egy hosszú nap, mert azon izgulok lezárjak minden ügyet időben. És tudjak mindent átani rendben...

Most meg jól kitakaritottam élvezem a nyugit, foci van  Csenge fürdik, Dávid dolgozik, Bence már haza jött a munka helyről, Zsolti kicsit pecázik  Mesiék ma házukat építették  én meg megyek lazulni a kádba és utána fincsi lecsót eszek, azt főztem az előbb..:)

2018. június 27., szerda

2

Terveim a nyárra :
-elolvasni elejétől a végéig egy könyvet (mindig csak elkezdtem)
-megtanulni jógázni, csak annyit amennyi jólesik (már kell nyújtani nagyon magam)
-sokat aludni (amennyit hagynak)
-elkezdeni újra keresztszemes hímzést (alig várom)
-kicsit szoltirozni ruhát  holmit... Kacatot. :)


Ja, és két vizsga is lesz. :) 

2018. június 26., kedd

3

Ma bejött reggel a főnöknőm  a másik helyről. És azt mondta olyan ügyesen megcsináltam a múlthetet, úgy örül. Én meg szárnyra kaptam és azt mondtam neki  visszavágyok nagyon... De tudom  majd visszamegyek .. Lassan lassan. Át építés van most ott.
De olyan jólesett, hogy őszintén ezt mondta nekem. Még három nap... És itt a nyár!!!! :) négy, 4, NÉGY hét! :) :)
Várom nagyon ..

2018. június 23., szombat

Még...

Tudom keveset írok. Be is zártam egy kicsit a blogot két napig. Két dolog miatt.
Egyik, hogy lássam tényleg ennyi az oldalletöltés akkor is  ha napi szinten nem írok,  másik dolog meg a középkori válságom nyűgje. Oké írok, olvassátok .. Néha írtok. . De olyan nagyon hiányzik egy igaz jó barát. Oké régi, uncsi téma..  Mégis. Persze beszélgetek Zsoltival  meg Mesivel sokat , de olyan jó lenne valakivel csak a "semmiről" beszélgetni sokat. Én próbálkozok, de már magamban keresem a hibát  miért tűnt el mindenki ..??? :(
Munkahelyen nagyjából minden oké. Új hely, volt egy két necces helyzet, na pl pont ez is, ide nem írom le, pedig lenne  mit mesélnem, meg a kocsi is jól megijesztett a héten, gyors szerelés, egy vagyon volt, de kész, talán mehetek még vele, azt is le kellene cserélni, már nagy nekünk  csak munkába használom  meg vásárolni.. Minek ekkora, de ezt meg már ismerem ,ez sem könnyű döntés.
De egy hét munka  és utána négy hét szabi.. Jó lesz.
Ma jól kitakaritottam a lakást, Csengének a sulis  íróasztalos dolgait is kivallogattuk, papírokat is megcsináltam és még palacsintát is sütöttem  :) :)
És micsoda változáson mentem át  voltunk délután Zsoltinak pecacuccot venni, persze mellette ott volt pepco, bementünk Csengével, és oyan kevés dolgot vettem  zoknit inkább meg mosogatószivacsot, egy kis játékot Csengének, de ezen kívül semmit :)), pedig annyi jó cuccot láttam  kosarat ezt meg azt... És otthagytam  :) 

2018. június 15., péntek

Minden..

Lehet, hogy agyára megyek mostanában pár embernek  főleg Zsoltinak.
De unom már az állandó pesszimista hozzállást mindenhez. Mert oké van olyan, hogy rossz az egész úgy ahogy van .. De általában NEM!
És lehet úgy hozzállni a dolgokhoz, hogy jobb legyen, magunknak is. Amit meg nem tudunk megváltoztatni, ne morgolodjunk rajta. Most épp birkózok a munkahelyen is egy ilyen kolléga nővel, és itthon is sajnos...
Pedig én sem vagyok mindig boldog. Napok óta csemetéim reggel hattól zsizsegnek. Ki be járnak a szoruló bejárati ajtón, le föl mennek hangosan a lépcsőn, csapkodnak erre kelek, mikor még fél órát aludhatnék. Morci vagyok miatta, meg a konyha, tegnapi vacsora, tortázás maradványa.. És még csak most parkolnak újra... De majd valamikor rend lesz.

És bár mindig zajlik az élet és mindig változik .. Általában jól sül el, MINDEN!