2023. március 16., csütörtök

Szülői lét öröme és nehézsége...

 Igazság az, hogy mostanában elkap a hétköznap mókuskereke, ami részben jó, mert eltelik a nap, néha még azt is érzem, hogy hasznosan, néha meg hogy minek rohan annyira gyorsan?


Tudjátok olyan furcsa érzés még mindig felnőtt gyermek anyukája lenni, és nem egy felnőtt, hanem három felnőtt gyermek anyukája lenni.

Nehéz néha, most nem testileg, hanem lelkileg. Persze könnyebb mint a kamaszkor, na most az is van még egy itthon. :-)

Átvenném a nehézséget tőlük, és közben meg teljesen tisztában vagyunk azzal, nekik is ezen túl kell lenni, ez erősíti őket, ebből tanulnak. 

Lelkileg nehezebb mikor valami gond van, én meg tehetetlenül tipródom, van aki hallgat rám, várja, hogy mondjam a tutit, van akit nem érdekel a véleményünk, van aki meg, találjamkihogyéppenmitszeretne felnőtt.

Viszont sokkal több szabadidőm van. Amit munkával tölthetek, meg a hobbimmal, és pihenéssel is, mondjuk az egy héten egy délután. De nem baj, most ez így tök jó összhangban van éppen.

Azt hittem többet tudok itt lenni, de mintha az idő felgyorsult volna, nem tudom miért? 😏

Ez a tegnapi nap is? Szuper volt amúgy jöttek Mesiék és ahogy örül nekem Szofi, mikor bejöttek nem látott, kérdezgeti Papát, Mama hol van?? És mikor meglátott odaszaladt és megölelt. 💓 Potyogott a könnyem, annyira aranyos volt.

Mesivel is jót beszélgettünk, meg futottunk is kicsit...de a beszélgetés a legfontosabb ilyenkor.

Én sosem tudtam így együtt lenni anyukámmal, remélem én tudok adni Mesinek ezzel...

Szóval kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond, de ez így nem igaz, csak más...folyamatosan tanulunk belőle.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése