Csak úgy...

...elgondolkodtam, lassan négy év után...ma, mikor a "katapult" gombot keresetem az alkalmazások között. Értsd, hogyan lehetne a blogot szüneteltetni? Bezárni, meghívóssá tenni, nem akarom, nem a nyilvánossággal van bajom. Vagy csak úgy nem írni? Vagy csak úgy nem írni, és majd valamikor, hetek, hónapok múlva újra írni? Vagy mi legyen sok emlékkel? A sok kedves emberrel akiket megismertem? Akik mindig segítettek? Akik itt vannak, még akkor is ha nem írnak nekem?

Nem tudom mit csináljak...utálok már nyavalyogni, utálok már minden bajomat...utálom, hogy állandóan nyafogok, utálom, hogy ezek vannak velem. Miközben olvasok olyanokat, ami miatt szégyellem magam, hogy miért vagyok ideges, hogy most is mint mindig, romhalmaz közepén ülök, és megy a mosógép, és Csenge azt nem viseli el, ha a fürdőbe megyek.. mosogatni kellene. Jönnek  nagyok, nyüzsi lesz, én meg csak öt percet kérek....csak öt percet...és utálom, hogy megint haragszanak ránk, vagy nem is jelentkeznek...és akkor megint utálok mindent! És látjátok? Megint egyfolytában nyafogok....Akkor minek is ?????