2014. október 31., péntek

mai nyafi..

Nem jó kimenni ilyenkor (sem) a temetőbe. Pedig 14. alkalommal megyünk ki a temetőbe, hozzá, hozzájuk. Ma mondtam neki hangosan, mert amúgy csak halkan szoktam, hogy idehoztam az unokákat neked, nézd, hogy megnőttek...és öcsém..29 éves lenne már.

Sajnálom, hogy nem látta felnőni az unokáit. És az én ráncaimat, sem számolhatja meg. És a kezem, ami annyira hasonlít az övéhez, egyre foltosabb, de ez annak a jele, hogy megéltem, ezt a kort is. Csak az a baj, hogy nélküle. Sokszor gondolok arra,  milyen kapcsolatunk lenne? Biztos lenne sok súrlódás...de az a láthatatlan kötelék, az ott lenne. Hiszen most is ott van. Míg én élek, ő is él bennem. Ha majd meghalok, akkor hal meg igazán. Hiszen az unokák már nem ismerték...nincs meg a láthatatlan kötelék közöttük. Hiányzik, közben itt van bennem...

És nem lett ma jobb a kis betegünk, sőt sokkal, sokkal rosszabbul van. Délutánig nem volt semmi különösebb, el is indultunk a temetőbe. Fázott, pedig ő, aki mindig vetkőzik. Nem volt lázas, többször mértem. Doktornéni azt mondta, legyengült az immunrendszere, de ennyire? Hazajöttünk egyre bújósabb volt, és már a szeme is piros, mind a kettő, majd váladékozni kezdett!:-( Tehát kötőhártya gyulladás is...és tele pöttyel, ami viszket neki. Adom a Fenistil cseppet, mentolos hintő port is szórtam a pöttyökre. Nem a rázó keverék a "divat" már..jó mi? Tízen valahány évvel ezelőtt "divat" volt? Akkor ezzel az erővel oltassuk be ma a gyereket mindennel, majd 10 év múlva nem lesz "divat"...Na jó ebbe nem megyek most bele.
És a cseppektől fáradt. Ma éppen kibírta a mesét, már toporgott az ágya mellett Csenge, hogy aludna. Öt perc és horkolt. Á, nem vagyok boldog, mindig ezt vártam...de így? Vissza akarom kapni, a fél órát mesét kérő, dumaládát!

2014. október 30., csütörtök

Ezen is túlesünk..

Drága kicsi csillagomat utolérte, az a jó kis gyermek betegség, csupa pötty. Bizony, bizony..bárányhimlő. Tegnap sokat köhögött, néha meleg volt a kis teste, néha nem. De este, mikor mentem aludni, furcsán vette a levegőt, szaporán nagyon. Akkor már tudtam, lázas. Az is volt, megölelgettem, beraktam az ágyunkba. Adtam neki láz csillapítót. Csak úgy tüzelt.:-( Hatott a gyógyszer, aludt is egy kicsit, de mire lement a láza, forgolódott csak, vissza kérezkedett az ágyába. Reggelig békésen aludt. Gondoltam, a nátha miatt volt lázas. De reggel gyorsan mesélte nekem, hogy a hasán két pötty van. Majd estére számtalan. Néha már viszket is.:-( És még csak most jön a java...
Egyszerre volt a  három nagyobb is benne, tudom, pár nap és jobb lesz.

Érdekes ez a blog írás...szeretem. Nagyon szeretem, sosem írtam, nyögve, hogy KELL írnom, jó írni..még ha néhanapján a "semmit" írom..
Ebben is felnőttem, nem nézem a "szomszéd fűjét". Ez az enyém, az én gondolatom...azt nem veheti el senki.
Pedig mióta írom, mennyi mindenen átmentem?? Hajaj, de még mennyi mindenen át fogok menni...:-))))) Jól van ez így, nagyon jól.

2014. október 29., szerda

Mert akkor..

Van mikor eljut az ember olyan pontra, hogy megnyugszik a lelke, egy időre. Mikor elfogadja ami van, mikor próbál támasz lenni, és erőt gyűjteni, a következő feladathoz. Mert jó..mert nem tudod mitől, de jó, jobb. És akkor próbálni kell, azt élvezni, ami van, úgy ahogy van.

Írni akartam a felháborodásról, ami most "megviseli" az országot. Nem írok, demokrácia van, mindenki eldönti miért harcol, vagy tüntet.
 Én ma már megkaptam, hogy "stréber vagyok", mert beleástam magam a Római birodalomban, próbáltam beleélni magam az akkori életbe. Biztos plebejus lennék...:-) Nem sok jogom lenne, viszont két katonának való fiút szültem már, azt elismernék, ennyi jogom lenne..:-)
Én ma a múltban éltem. Közben persze főztem isteni finom gomba levest, krumplis lángost is sütöttem. Meg mostam, vasaltam..És a kis köhögősemet szeretgettem, hagy legyek már én is beteg;-)

2014. október 28., kedd

Jó!:-)

Írtam már, hogy szeretek veletek "beszélgetni"?:-)
Igen, végül is, majdnem minden a zárt blog ellen szól, most.

Telik az őszi szünet, pihenéssel, tanulással, eseményekkel.
Írtam már, hogy Zsolti beépítette a teraszt? Annyi mindent csinált itthon, a teraszt belaktuk, azt hiszem, főleg télen, nagyon, nagyon jó lesz.

Mennyire szerencsés is vagyok, még ha néha nagyon, nagyon nehéz... De arra gondolok, kinek könnyű? Az a baj, hogy sokszor túlkombinálom a dolgokat. De ennyit erről...ma csupa pozitív dolgot fogadok magamba.

És nem keseredek el, hogy töriből rengeteg anyagot kellene megtanulni..és angolt is, és irodalmat...és nyelvtan doga is lesz...nem baj, a tudás, hatalom! Ugye?:-)

Közben főzök, sütök.. ma milánói lesz, és sütök kráter szeletet. Tegnap kaptam a receptet.
Szép őszi napot Nektek is!



2014. október 27., hétfő

?

Köszönöm a véleményeteket!
Gondolkozom még a zárt blogon.
Lehet, azon is múlik majd, hogy mennyien jelentkeznétek...
Ami ellene szól, azok a kedves zugolvasók. Mert biztos én is zugolvasok blogokat...;-)

2014. október 26., vasárnap

szerintetek????

Akinek zárt blogja van, nem bánta meg, hogy bezárta? Pár napja gondolkozom rajta...

2014. október 24., péntek

Nem vidám, de nem is szomorú...tény!

Mert ugye van, hogy az ember, pontosabban ebben az esetben ÉN, tökéletesen tisztában van, a nagyon, nagyon rossz tulajdonságával.
Soha nem bántam meg a gondolatomat, akár milyen rám vonatkozó ügyben. SOHA!
DE minden nap megbánom, a lereagálásomat. MINDEN EGYES NAP!
Hirtelen, dühből, idegesen, sokszor csapkodva, üvöltve, de értsenek meg már engem is az ügyben. Most éppen lehetne egy konkrét dolog is, lehetne nagy, kicsi...mert minden nap van.
Jól felhúzom magam, majd az ügy nincs megoldva...mindenki tudja miért. Mert a másik is dühös, ideges, ingerült lesz...majd, nem hogy, jól kidühöngtem magam, lecsillapodva, másra koncentrálnék...NEM!
Eszem magam az ÜGYÖN, vagy órákig (jobb esetben), vagy napokig, hetekig, hónapokig, és volt olyan is amit ÉVEKIG!

Pedig pontosan tudom milyen szeretnék lenni ilyenkor. Higgadtan, ránézni a ügy okozójára (mint említettem, nem egy konkrét ember), pillantásommal nyugtázni az "ügyet", majd tenni dolgom tovább, hiszen előbb, utóbb kiderül, hogy ez az "ügy" nekem nem tetszik...vagy rájön az ügy okozója, vagy nem, de az akkor sem fogja megérteni az én ellenvetésemet, vagy más szemszögből látásomat, ha én idegesen, üvöltve, belehajszolom magam, a végtelennek tűnő, ön marcangolós, gyomor ideges, megoldhatatlannak tűnő (ami nem az), ÜGY, megoldásába...csak sokszor nekem lesz rossz, de persze sokszor a környezetemnek is.

Könnyű lenne azt mondani, na majd holnap, figyelj...másképp lesz. És megtenni? Nagyon nehéz. Hiszen nézem az ÜGY másik alanyát is, ha lehiggadok, megértem. De akkor ott, magamat is sajnálom, NAGYON, nem csak az ügyet.

Nem biztos, hogy értitek, lehet, hogy nem is baj.....

2014. október 22., szerda

Igyekszem..:-)

Egy pár hete boldog facebook oldal, tulajdonosa lettem.:-)))
Most ennek a pozitív és negatív hatását fejteném ki rám nézve.

Mai napig csak olyanok jelölnek be, akik kedvesek nekem. Nem esek abba csapdába, hogy megörülök valakinek, és nem is jelez vissza. Mondjuk pont aki ezt tette, jelöld be szinte elsőnek.:-) Ez is érdekes volt a számomra.
A suli miatt csináltam az oldalt, van ennek haszna azt látom. Akit nem ismerek nem jelölöm be, és nem is erősítem meg a jelölését. Ez fontos nekem. Lehet hogy így "csak" 100 ismerősöm lesz. De a felével sem beszéltem az elmúlt 5 évben.
Volt már, hogy nagyon elszomorodtam. Konkrétan mikor megláttam a váci eü-i sulinak a tablóját, és én nem voltam rajta, vagy mikor a 20 éves találkozójuk volt. Pedig azért én is odatartoztam...dehát otthagytam..rossz döntés volt akkor. De ez már 24 éve volt..ez már gombócból is sok, nem évekből. :-)
Csupa jó is van ott.  Látom a kedves blogtársakat, vagy olvasóimat, és ott is jeleznek, nem csak itt. És látom az unokákat, a gyerekeket, a szép képet...a sok inspirálást. Látom, hogy valaki mennyi mindenre használja a fb. És most nem rossz dologra, csupa jóra.
Szóval eddig, azért jó dolgok voltak túlsúlyban.:-)

Mindenkinek szép őszi hosszú hétvégét, az idő rossz, de a kedvetek, kedvünk legyen jó! Én igyekszem.:-)

2014. október 21., kedd

Szösszenet...

Olvasom előbb a földrajzot. Majd kavarom a rántást a levesbe...fröccsen a papírra...én meg kombinálom, milyen szép térkép lett, zsír paca térkép! És így szépen be tudtam magolni a térkép fogalmát...:-DDD

Ja, amúgy nem csodálkozom, hogy fogy az olvasó táborom, elég unalmas vagyok mostanában...:-(

Pedig lélekben ott vagyok, szárnyalok..én vagyok az a nő aki nagyon akar valamit, és véghezviszi!

ah.....

Mert miért rohan ennyire az idő???? Tegnap tovább tanulási szülőin voltam. Jön a hosszú, hosszú folyamat....és, a nagyobbik fiam is középiskolás lesz...
Én meg kerengek mint a búgócsiga. Úgy is érzem magam, mint egy kicentrifugált RONGY! Jó mi? Ma még suli, doga is lesz, mert újraírjuk a föcit,de én nem akarom, nem lehetne az előzőt, gyanítom elkeverte a dogát, azért íratja meg újból mindenkivel. Cél a kettes, hármas...nem tudom rávenni magam a tanulásra ma.
Jön a rossz idő, mi már érezzük, éjjel egytől fent voltam, majd csatlakozott mellém Csenge is, aki nyöszörgött, és nem tudta megmondani, mi baja, hajnal négyig ez ment, majd beájult, alig bírtam reggel oviba indítani.
Ma elmentünk bevásárolnia a hétre, mert holnap szerintem tömeg lesz, hiszen hosszú hétvége jön...egy nap zárva is a bolt...
Fő a bableves, legalább azzal nem kell foglalkozni..teszi a dolgát!:-) Ja de mégis, mehetek zöldséget pucolni....:-D

2014. október 19., vasárnap

Fontos..

Na, ha ennyire "ismertek" már, akkor hozzáteszem, mire jutottam egy sírós este, és egy álmatlan éjszaka után: - ne ragaszkodjak ahhoz, amit igazán szeretnék...egész élet, kompromisszumokból áll.
Általánosítva, lehet az munka helyen, kapcsolatban, családban, barátoknál...

Állandó és visszatérő problémám a kamaszkor. Nem emelek ki egyet sem, hiszen hárman vannak most nekem. Bizton állíthatom, majdnem 17 éve anya vagyok, vagyis 17 éve, mert már pocakosan is anya az ember, nem a babakor a nehéz. Mondjuk minden korszak a maga módján nehéz. De abban a korban olyan sokan, mellette vannak az embernek, segítenek szoptatni, pelenkázni, a dac korszakról is van jó sok információ. Meg amúgy is zabálnivaló az a kisded, mindig minden formában..
És akkor jön a kamaszkor..(jó, kis átmenet után), aztán azt sem tudod mi a jó fenét csináltál évekig?
Minden pocakos anyukának először elmagyaráznám a kamaszkor lényegét, hogy felkészüljön rá! Lehetőleg illusztrálva egy pár igazán kamasz gyermekkel. Nem gonoszságból, de ezek tények.
Én tegnap este rájöttem valami fontosra. Ez már egyedi dolog, nem írom le, talán ha zárt lenne a blog....de nem zárt, így megtartom magamnak azt a FONTOS dolgot, amiben mától megváltozom, ha így sem megy a dolog, akkor....nem tudom!

2014. október 18., szombat

Néha...:-(

Néha olyan rossz...
Mikor itt ülsz a "nagycsalád" közepén..
Mikor úgy érzed, olyan egyedül vagy..
Már több az ősz hajszálad is, mint a nem ősz..és 4-sel kezdődik a születési év számom..
Mikor már akármit csinálsz, csak rossz lehet...és meg is mondják...a végén, mindig én vagyok a hibás...
Mikor nem ölelnek, nem puszilnak...talán szeretnek...de nem mondják...
És akkor én dühös is vagyok, kiabálok, odacsapok néha az asztalra, néha máshova..
Mert a tehetetlenség kihozza belőlem, az oroszlánt, a bikát, majd a "sajnáljonmárvalaki" árva kutyát..
Félek...mondjam mitől?
A következő perctől, a holnaptól, a jövőhéttől, a jövő hónaptól, a jövő évtől.... A JÖVŐTŐL...

Néha futni kellene...hirtelen sokat, messzire, hogy vágyakozzam, hogy vágyakozzanak utánam...

2014. október 17., péntek

2014. október 16., csütörtök

egy kis dopping...:-)

Igérem, nem fogok minden jegyemet leírni, de az egyik mumus, az angol doga,  4-es lett!:-) Én olyan boldog vagyok.:-)))

Mit látok????

Látjátok a számlálót? Az összes oldal megjelenítést???:-O

De szép kerek lesz nemsokára..:-D Köszönöm!!!!!!!

2014. október 15., szerda

Bibibiiii:-)

Na, kinek lett az első érdemjegye 5-ös a gimiben? És KÉMIÁBÓL?:-)))

Jól van, tudom, sokaknak....:-D És nekem is.:-)))))

(Többit jobb, ha nem kapjuk még ki....)

2014. október 12., vasárnap

Hajjaj..:-))))

Micsoda kontraszt!:-)
Három kamasz: fél mosoly, már vidám. Fél szavak, alábbiak: ja, he, aha, miiiii,bővebben;mivan,  nem én, zsír, vágom, hagyjál. A legérdekesebb jelenség, világít este a fejük. :-)

Legkisebb: reggel kel, hét óra körül, elkezd beszélni, folyamatosan, este nyolcig, akkor alszik el. Én azon csodálkozom éjjel nem beszél.:-) Hangosan kacag, hangosan hisztizik, NAGYON HANGOSAN.:-) Segít, tudja mikor akar jó kislány lenni, mikor nem. Őszintén mondja naponta 100X is, szeretlek.

Lesz belőle is kamasz...hajjaj.:-))))

Mai biggyesztés: gombakrém leves, hagymás sült tarja, és kacsacomb. Hagymás krumpli mellé. És sült túrótorta.

Szép vasárnapot Nektek!

2014. október 10., péntek

Végre..végre..

Ma hosszú idő után, úgy takarítottam ki a lakást, (majdnem), ahogy szerettem volna. Nem csak itt...ott..Tudtam volna jobban is, de hétvége előtt? Minek? Csenge már hazajöttünk az oviból festett, mázos az asztala, a ruhái szanaszét, hiszen süt a nap.:-) Van, aki ebédelt már (biggyesztés. rakott krumpli), van, aki ezután fog..konyha félig már romokban.
De mit számít, SÜT A NAP!:-)))
 Csuda szép hétvégét Nektek!
(kép:net)

2014. október 8., szerda

Játék, tét nélkül:-)

Mostanában, annyira a számok bűvöletében élek, íme az 1216. bejegyzésem. Ugye milyen kerek????:-D
Ennek az alkalmából kitaláltam, hogy játszunk. Semmi tétje nincs, csak a szórakozás, kikapcsolódás. Ha csak pár percre is.
Mert nemrégen, én is ezt tettem, maratoni altatás alatt.:-))))
Arra gondoltam, kicsit emelkedjünk fel a mindennapi monotóniából, ami néha, olyan nyomasztó tud lenni.
És végre elárulom, én min kapcsolódtam ki, pár percre, az állandóan megoldandó feladatok sűrűjéből.
Feküdtem az ágyon, sötétben, csöndben. És azon kezdtem el gondolkozni, mi az, ami MINDIG megnyugtat, jó érzéssel tölt el.
Először a friss ágynemű illata, kicsit durva tapintása, jutott az eszembe. Majd a nap illat. Meg a kedvenc maci kávém íze, első pillanat emléke, mikor megpillantottam először a gyerekeimet....És kezdtem magamba sorolni...nem sok volt, de ezek mindig jó érzéssel töltenek el.

Nektek van hasonló érzésetek, emléketek?

Bevallom, kicsit meg akarlak benneteket mozgatni. Volt mikor sikerült, úgy szeretném most is.:-)

2014. október 7., kedd

Ez már soha nem lesz a régi.

Mikor éled az élet, megvalósítod az álmod, és azt hiszed jól csinálod. Elismerést, csak néha kapsz érte, de tudod, jól csinálod. Megnyugodva teszed le este a párnára a fejed. És akkor jön valami...felfordul az addig rendben levő, kis világod.
Lehet az a munka helyen, lehet az a kapcsolatban, családban. Lehet az a változás bennem is...és azt hiszed, jó..jó, de holnap majd visszazökken minden, a jól megszokott mederbe.
 Mennek a napok, a hetek a hónapok..és nem, nem lesz soha olyan mint előtte. Változik a világ, változunk mi is...nem olyan könnyű ezt, a megszokott, kialakított életét az embernek feladnia, és újat kialakítania. Talán könnyebb lenne, ha környezet is változna, talán...nem csak az ember, emberek körülöttem.
De honnan tudjam, hogy a mostani élet tartós lesz, kialakítsam úgy, hogy jó legyen újra, nekem is????

2014. október 5., vasárnap

kirándultunk..

Jól elfáradtunk, megizzadtunk, de azért élveztük a mai napot. Csenge kirándulás alatt, nem megy sokat. De azért bevállaltuk hosszabb utat. Nyakban cipelésben profik vagyunk már.:-) nagyon remélem a jövőben megszereti a nagy sétás kirándulást mint a többiek. Most viszont kinyúltam a kanapén, pedig tanulni kellene nekem, a többiek tegnap megtanultak.:-)

2014. október 4., szombat

2014. október 3., péntek

És igen, van....

Ma nagy hátizsák, elemózsia és elindult a legkisebb is...mentek az ovival a Skanzenbe.:-) Milyen kis csillogó szeme volt. Öröm volt nézni.:-)

És tegnap elérkezett a mélypont nekem a suliba. Eddig értettem nagyjából mindent, de felvettük a ritmust, na itt már nem mindig tudom tartani a tempót.:( Igen, igen angol, meg a matek.:-( Angolból jól el is szontyolodtam. Konkrétan, nem megy a fejembe..emiatt nem vagyok valami jókedvű..

De itt a hétvége...legalább ilyenkor kicsit lazább nem olyan kötött az idő.

És igen, van facebook oldalam, mert a magyartanár oda szeretné feltöltögetni a tanulmányokat...így ment sutba az én jól elképzelt, facebook mentességem.:-)))))

Mai biggyesztés, jó sok paradicsomos káposzta.:-))))

Nagyon szép őszi hétvégét Nektek.



2014. október 2., csütörtök

Blogolásom..

2010. február. 9.-e, blogolásom kezdete. Micsoda vívódás volt bennem akkor, de olyan remény teljes vívódás. Ma már tudom, "csak" 50%-ban jött létre az álmom. Na, de az nekem több mint 50%. Itt van közöttünk Csenge, micsoda boldogság azóta is. Megéltem nagy mélységet is, kamasszal. Most megint nehéz helyzetben vagyunk, de szerintem sikerül majd ebből is kilábalni.
Miért írom le ezt mind?
Van mindenkinek, aki blogol, vagy blogokat olvas, szokása. Én először végigböngészem, van mikor csak átfutom a kedvenc blogjaimat és utána írok. Ritkán van az, hogy előbb írok az én blogomba, utána olvasom a kedvenc blogjaimat. Valljuk be őszintén mindenkinek vannak kedvencei. Nekem is.
Vagy ezért, vagy azért..van olyan blogger, akit olvasva sokszor elgondolkozok, van aki csudaszép képeket tesz fől, és van aki finomakat főz, fotóz...és sorolhatnám még. Van aki előttem sokszor leírja, amin én, gondolkodom. Pl. ma Dius, hasonlót...:-) És olyan sokan jöttök akkor mikor bajban vagyok, hezitálok...sokat jeleztek vissza, vagy emailt írtok! Felemelő érzés minden kérdés, válasz. És azt sem tudom sokszor elhinni, hogy ennyien rendszeres olvasóim vagytok, és még mindig van új, aki feliratkozik. Pedig nem hirdetem magam a fb.-on. Tudom, talán az a jövő, de én nem hajtom ezt a vonalat. Írok, mert jólesik, mert jó kiírni magamból. Hogy olvastok, az egy nagy plusz nekem. De soha nem említettem senkinek, nekem van egy blogom, olvass..
Aki megtalál, és feliratkozik, ha még ha elkezdünk beszélgetni is, mert hozzászól az írásomhoz, nagy, nagy öröm. Még mindig, és az is marad.
Nekem ez így olyan családi, még akkor is, ha nagyon sok olvasómat, sosem láttam.
Szeretném még élvezni tovább a szeretetet ami fogad itt ebben a világban, sokáig!:-)
Köszönöm Nektek!

2014. október 1., szerda

Napok...

Van abban nagyon jó is, hogy Zsolti itthon van. A reggeli ébredés, Csengét együtt oviba vinni. Bevásárlás, már olyan zökkenő mentesen megy. Össze kellett csiszolódnunk. Zsolti nem szeret vásárolni, nekem sokkal, sokkal tudatosabban kell vásárolnom. Ezt össze kellett hangolni. Fél egykor kéz a kézben elbattyogni Csengéért az oviba. Sokat tanul a gyerekekkel, sokat beszélgetünk, vagy sokat hallgatunk egymás mellett. ;-). Ő is olyan mint én, állandóan csinál valamit, ezt is már tudjuk összehozni. Jó lenne így, ha lehetne...

Tegnapi dolgozatom föciból, "majdnem" jó lett! Vannak hibák, de kíváncsi leszek.:-)
Amúgy agy leszívás volt, kemény 7 óra. És negyed kilenckor, már hangosan köszörültük a torkunkat, mehetnékünk volt, de a tanár csak mondta...mondta.:-)

Ma meg, migrén...kedves nagyon, ragaszkodó fajtából.:-(
Biggyesztés: milánói makaróni