2015. május 29., péntek

Péntek

És péntek van! Nekünk már félig meddig hétvége, ma nincs ovi. Jó idő is van, bár még fázom! Ma el kellene intézni pár dolgot is, mert a kocsi műszakija lassan lejár, beszélnem kellene a szerelőkkel.
Valami husi kellene, főzni holnapra is, mert holnap gyereknapra megyünk. Valamit sütni is szeretnék.

Tegnap megírtuk a fizikát is, két óra matek és két óra angol után, és a vers elemzést is, irodalomból. Ami nagyon rossz volt, mert közben beszélt a tanár, és kevés időnk volt rá. Mindegy, valamit írtam, majd kiderül milyen. A fizikában van hiba, mint a  föciben is volt, hát mindegy, ezen már nem múlik, jövőhéten még kedden töri, csütörtökön matek, angol, azt szeretném jobban megírni, mint az utolsó lett. Majd még következő kedden biológia és kész.:-) Furcsa lesz a suli nélkül..:-) De közben jó is.!:-)

Megyek is a dolgomra...
Legyen szép hétvégétek!


2015. május 28., csütörtök

Hogy is mondjam..:-)

Először is, köszönöm az előző bejegyzéshez írt hozzászólásokat! Persze igazatok van, mindenben...változtatni kell, és először nem nagyon, csak kicsit. Pedig ilyenkor azt érzi az ember, holnaptól mást akarok, pedig így nem megy. Csak apránként...türelem kell majd hozzá!

A másik..tegnap történt! Olvasgatóm a facebookon, hogy Nővérem megosztotta a blogomat ott. Tudom, csupa szeretetből, ismerem őt, tudom miért. Én meg mikor először megláttam megijedtem. Nekem van 91 ismerősöm, ott is van pl osztály társam akivel kb 25 éve nem beszéltem. Neki van olyan 900 ismerőse. Nem is ez a lényeg, hanem mikor megláttam, bár csak heten lájkolták, de közöttük volt olyan is, aki régen nagyon jó barátunk volt. Elgondolkodtam, van e olyan ami miatt szégyellnem kellene magam...mint írtam ezek az első gondolataim voltak, Majd jól kinevettem saját magamat, mert hiszen ez egy nyilvános blog, mindenki olvashat, akár a közvetlen szomszédom is. Mégis, olyan furcsa helyzet ez. Nővéremen kívül, meg persze a családomon kívül, nincs olyan akivel napi szinten beszélnék a blogról, sőt többen vannak, akik nem tudják, hogy blogot írok, mint akik tudják, Persze Ti kedves olvasóim, mások vagytok a szememben, a lelkemben, ha találkoznánk, természetes lenne, hogy idéznénk a blogból...de így. Egyszer volt olyan eset, hogy Drága Márti megszólított a piacon, hogy ő bizony ismer a blogból, és az aki mindig ír hozzám pár sort, én meg mindig megcsodálom a munkáját. Már akkor olyan furcsa bizsergés fogott el. Engem ismernek a blogból??? Engem??? Mert hát írok, írtok, de nem láttok most sem. Tényleg mi lenne, ha látnátok engem, én meg látnálak benneteket...lehet nem írnék ennyit. Pedig ha nézem a statisztikát, olyan 500 megnyitás van egy nap, tudom, ötszázan nem olvastok, szerintem olyan 100, de 100-an????????Amúgy nagyon izgalmas lenne, ha valaki írná innen a közelből, hogy ő bizony személyesen is ismer.:-)))
Nem lett több rendszeres olvasóm, nem nyitották meg többen az oldalt. (statisztikailag, a rossz bejegyzésnél szoktak, ja és emlékeztek a homoszexuális bejegyzésekre;-), na akkor ugrott a nézőszám, de a katasztrófatúristák, azóta elmentek már...:-)

Amúgy meg köszi a náthát, a migrént, ami napok óta van..:-( megyek Csokonait elemezni, és a fizika rejtelmeibe, (föcit kedden elszúrtam:( ...) míg kel a kenyér, és fő az ebéd, ami tarhonyás húsi lesz...
Csók! :-)))))

2015. május 26., kedd

Mert rájöttem...

Két napja gondolkozom, hogy megírjam e ezt a bejegyzést!
Semmi titok nincs benne, hiszen én vagyok ez is, mint eddig. Csak valahogy éppen benne vagyok valamiben, ami nekem nem jó.És ami miatt gondolkodtam rajta, hogy ide írjak e, az az, hogy hála istennek olvastok egy páran, és nem akarom, hogy olyat gondoljatok rólam, ami nem igaz! Miszerint, milyen jó dolga van...és nyafog. Kérek mindenkit, zárja be a piros x-et, vagy lapozzon tovább, aki kicsit is így érez most, nem fogok megsértődni, hiszen na mindegy...most nem erről akartam írni....

Családom szerint az egész képzelgésem nem igaz! Mert ők szeretnek nagyon, mondják is lépten nyomon, Csenge szószerint állandóan, többiek a megfelelő pillanatban. Nem erről van szó, én szeretem őket, ők szeretnek engem. TUDOM!
Mégis szinte kiszaladnék a világból, mert nem a családommal van bajom, hanem magammal, és nem azért mert nem szeretem magam, hiszen teljesen elfogadom magam, hanem sajnálom magam, és  ez nem olyan régen fogalmazódott meg bennem.
Nem is értem ha 20 éve kialakítottunk magunknak egy életet, akkor most mit hőzöngök???? Hiszen 20 évig jó volt így most miért nem jó, NEKEM?
Rájöttem....

Mindenre....

Hogy nekem miért nincs barátnőm, hogy én miért vagyok így elmagányosodva legbelül, pedig milyen nagycsaládom van... miért érzem ezt a folyamatos hiányt...

És a hiány mellett a dühöt is, "miért én.." érzést. Miért nekem kell mindent megoldanom? Miért érzem úgy, hogy nekem kell mindent csinálnom? És amúgy miért akaszt ki, mikor 20 éve így van? A csekkbefizetéstől kezdve a gyerekek cipőéig, ide oda fizetni, a kocsi, az összes bevásárlás..hiszen tudom, hogy jó ez így..mert a másik felem nincs itthon, meg csak én tudok vezetni, így a kocsitéma az enyém... Klasszikus felállás ez, én mégis tiltakazom. Hogyan????

Nem szépen, morgok, morgok, kiabálok, megint morgok...persze ilyenkor én vagyok a hibás, elrontom a morgásommal a szép napot! Jó bűntudat, mi? A végén úgyis én vagyok a ludas, mert morgok. Hogy MIÉRT morgok??? Ha érdekel is valakit, egy ölelés nem mindig elég...

És miért vagyok ilyen frusztrált?  Mint feljebb írtam, rájöttem...
Mert nekem nincs HOBBIM, ahol levezethetem a sok felgyülemlett feszültséget. Basszus, 41 évesen jöttem erre rá???:-(((((
Semmi!!!! Iszonyú volt a felismerés..Hiszen mellettem Zsoltinak mindig volt, most is van.  Elgondolkoztam, és a körülöttem lévő embereknek mindnek van...MINDENKINEK. És itt ne nagy dolgokra gondoljatok, mert van aki kötöget, van aki fut, olvas, van aki, számítógépes játékkal játszik, van aki meccsre jár, van aki bulizni, van aki utazik, van aki állatokkal foglakozik, kertészkedik, horgázik, gombászik..stb. ..

Én gondolkoztam...saját magamon. Amit magam miatt csinálok az az iskola, de az is olyan, amire nem tudok rendesen időt szánni, de ez nem hobbi.
Tudom amire kapásból gondoltok, az a sütés főzés..Bevallom, egy ideje, nem hobbi, kötelesség. Ha minden nap főzöl, ha minden nap sütsz, kenyeret is, sütit is, már nem hobbi, azért nem hobbi, mert nem azért csinálom már, mert kedvem van sokszor hanem kell, kell mert éhesek, MINDIG!. És ha valaki már gyanúsan kérdezi, te minden nap sütsz? Vagy mérgelődik a morzsolódó kenyér miatt, vagy morgás van az ebéd miatt...vagy egyszerűen, már TERMÉSZETES minden, akkor néha morogva közlöm, hogy nem természetes dolgok ezek. És ne értse félre senki, nekem nem nem kell naponta kezet csókolni ezekért. De vannak olyan pillanatok, amikor igenis jólesne. Egy ünnepnap, egy, egy pillanatban valami más lenne, mint mindig, és nem a morgásom után, hanem előtte még.

Ha lenne hobbim, akkor csinálhatnék olyat ami szeretek, ami igazán leköt, ami felüdít, ami kicsi színt visz az életembe, amiről lehetne beszélgetni, amit lehetne csinálnom. Ja csak rajtam múlik?
Akinek van hobbija, annak ezek a dolgok természetesek, de akinek nincs, annak hiába mondja akárki, menj keress magadnak...ez nem így működik...

Erről most ennyit, fogok még erről írni. Mert úgy érzem, ez nem egy lezárt téma. Most meg amúgy is végre van pár óra nyugi, én meg itt kalimpálok ahelyett, hogy tanulnék, pedig ma kettőből dogát írunk, kémia és föci. Megyek is, kicsit átnézem főzés előtt.



2015. május 23., szombat

csak nem...

Legalább kisütött a nap! Így késő délután...
Énbennem bujkál a nátha...NEM AKAROM!!!! Csenge jobban van, egy fokkal!
Nekem mehetnékem van már valahova, együtt a családdal, és a nyaralás még olyan messze van.
Mennék kirándulni, vagy valahova...pedig szeretek itthon lenni...
Tanulok kicsit, erre jó a rossz idő, de a családom ferde szemmel néz rám, mikor nekikezdek, így lopott pár percben teszem. Amúgy már teljesen másképpen tanulok, mint év elején. Most úgy tanulok, hogy megértem, nem bemagolom, párszor elolvasom, majd memorizálom..
Mai biggyesztés:húsleves és lángos.

Szerintem hőemelkedésem van, el pakolok, és forró fürdőt veszek.

2015. május 22., péntek

Átgondolom, átgondoltam

Na, jó kis bűntudatom volt tegnap délután. Pedig Csenge tényleg beteg, talán ma már nem köhög annyira, mint tegnap. Helyette folyik az orra. :(
És tegnap délután még nagyon köhögött, évzáró sem mentünk, mert kicsi az ovi belül, ha kint lett volna... De, esett az eső nagyon.
Bűntudatom volt, mert bár nem írtak dolgozatot, én mégis lógtam a suliból, mégha nem is azért mert lógni akartam. Á, mindegy! És ugye az oviba sem mentünk vissza...
Ezt csak azért írom ilyen részletesen, mert ezek szerint én egy erősen mindent megoldani szerető,  nem hallgató ember vagyok! :))))

Éjszaka amúgy megint nagyon rossz volt. Csenge sokat forgolódott meg hívogatott, folyt az orra. Amúgy is rosszul aludtam. Egy blogtársam járt az eszembe, 35 éves,  két gyönyörű kisgyerek, és tegnap kimondták,  ha minden jól meg még hónapok vannak neki hátra. Több nem... Iszonyú az élet:(mire gondolhat most???? Miért, miért..... :(
És akkor én szomorú vagyok egy kis hűvös eső miatt????
Csendbe vagyok.... Kicsit szomorkodom.. Mert szomorkodni akarok érte, még így ismeretlenül is.

Majd jobban átgondolom min kesergek, mennyire apróságokon kiborulok...
Jó nekem most, nagyon jó!!!!!! 

2015. május 21., csütörtök

miislegyen????

Újratervezés...
Iszonyú nyűgös éjszakán vagyunk túl, nagyon köhög Csenge, majd meg fullad. Alig bírja felköhögni a váladékot. És folyik is az orra. Ma nem ment oviba, hívtam is őket, akik nem értették, mert tegnap nem hallották köhögni. Délután megyünk az év záróra, és meglátom, hogy lesz majd.

Volt ám este izgalom, meg csittcsattbimmbumm, de azért itt ritka az ítélet idő, hála, de jól lehűlt a levegő, már jó lenne a fincsi meleg..

Suliba sem megyek, első alkalom, hogy Csenge miatt nem megyek suliba, azért ez jó. Nem akarom a gyerekekre bízni így. Persze, rossz lesz bepótolni, de ez van...
Mai biggyesztés, zöldség leves, és krumplis tészta.
Annyi friss kapor van Apósomnál, vettem túrót, és hétvégén kapros túrós lepény lesz, imádom!!!!!
mai:) 

2015. május 20., szerda

Juhéj! :) :(

Rohadt egy anyagias világban élünk (nincs új a nap alatt, tudjuk ezt jól). Ma elmentem jogsit hosszabbítani. Gondoltam, még időben ,hiszen még van négy napom addig bőven elintézem.  Elintéztem,  majdnem. Mert, a körzeti orvos, majdnem számonkért,  miért nem voltam nála legalább tizenöt éve, miért, miért, mert hál istennek, náthán kívül nem sok bajom volt eddig! (koppkopp)
Majd az nem tetszett neki, miért ilyen későn mentem, hiszen el kell menni szemészetre meg EKG - ra is és laborba.  Hát ,majdnem dobtam egy hátast,  hogy milyen jól fogom én múlatni az időmet... :(
De naaaagy kegyesen közölte az orvos,  hogy megcsinálja ő az EKG-t, meg a szemészeti vizsgálatot.  A laboratóriumi papírt viszem, ha kész. Alapos doki,  nem csak ímmel ámmal vizsgál.  EKG - nál mondta nagyobb a pulzus számom... (csodálkozik?)
Laborra június 10.-ére kaptam időpontot! WAAWWW:)

DE örüljek, mert áprilistól ,újra 10 évre adják meg a jogsit, még az ilyen "öregnek"  is, mint én vagyok! :))) Mindezt 7200ft-ért!!!!ez ám a biznisz.
És ha nem lenne elég, akkor még átblattyoghattam az okmány irodába,  és türelmesen kivártam soromat,  ott 4000ft megfizetése után,  meg is kaptam papirosomat,  amit addig lobogtathatok,  amíg nem jön az SMS, hogyasszongya készen van a jogsim újabb tíz évre! Juhéjjjj! :)))
Majd elrohantam a heti bevásárlásra. De fél egykor, már Csengéért mentem az oviba. Aki nagyon köhög és folyik az orra, holnap évzáró.
Ja, és nekem is kapar a torkom már. :(((juhéjjjjj! 

2015. május 19., kedd

"annyi minden történt és nem beszéltünk régen.. "

Készül az idei első, ja nem második bodzaszörp.
Olyan idő van, hogy kényszeres mindentmossunkki érzésem van.
Meg különben is,  Ismerős Arcokat hallgatok.... Koncert felvétel. Jó lenne most.
Vagy strandon napozni.
Vagy sétálni Zsoltival kéz a kézben.

De kel a kenyér, második ruha mosódik, bableves fő,  lassan a tejberizs is....
Mindigmástcsinálnékamitlehet.... :)

2015. május 18., hétfő

Apróságok

Igen, mert nem nagy dolgok, hanem olyan sok kis jó dolog történt mostanában.
Rég volt ilyen hétvége, ahol egy hullámhosszon vagyunk, nagyjából mindannyian. Jó, én kicsit nagyon :-)morogtam szombat délelőtt, de az ostrom állapot miatt, ami van néha mindenhol. Ennek meg volt az eredménye, legalább a teraszt és a spejzt megcsináltam, kiválogattam a cipőket, és kimostam a használatban lévőket. Levezettem a hisztimet...eredmény, semmi...ma ugyanúgy kupi van.
Viszont üttetünk paradicsomot, még meg paprikát, dézsába is van, meg földben is, imádom csinálni..
Cukkini nődögél, az uborka nehezen jött ki, remélem több termést hoz, mint tavaly.
Egyedül bodzát nem szedtünk, de majd ma délután, mert szörpinek kell készülni.:-)))

És mivel kislányom reggel kalácsot reggelizett volna, már kel a kalácstészta;-) Kifejezett kérés, fonott legyen.:-)
Majd egy kenyeret is begyúrok. Ja, és hétvégén szalonnát is sütöttünk, de jó volt....:-)
Szóval ,összességében jó hétvége volt!!!

Tényleg, nálatok mikor kelnek a madarak? Nálunk pontosan 4 óra 6 perkor kezdenek el csivitelni:-)

2015. május 14., csütörtök

Jéééé????

Tegnap tudatosult bennem, hogy két hét, és vége az ovinak! :-O Legalábbis nekünk, mert ha megyünk is, akkor esetleg még addig, míg a suli van. Az is négy hét. Ahogy szaladnak a napok, mindjárt vége annak is. Pedig éppen hogy belejöttünk az oviba is. Kinyílt Csenge nagyon. Köszön, mesél..mesél, kivel mi történt, élvezi. De mivel én GYET-en  vagyok,így nem vihetem nyáron oviba Csengét. Nem baj, a nyár is hamar elmegy ,azután már középsősök leszünk..:-)

Suliban is olyan boldog voltam. Másodikra megírt törim, 5-ös lett.:-) 38 pontból 36-ot értem el. Az előző sem lett olyan rossz, 3-as. Azt mondta a tanár, hogy aki nála ötöst ír, mehet emelt szintre tőriből, büszke vagyok, mert azért nem sok ötös lett! Dehát már nem dacból tanulok, tök érdekes a töri is...jó tanárunk van.:-)
Ma nem kell menni, mert délután van a földrajz érettségi, és csak útban lennénk.:-)

Így ma biggyesztek, meg kenyeret sütök, meg takarítok, meg összegzem a fejemben, meg a naptárban( míg csönd van), a sok évvégi teendőt.

2015. május 11., hétfő

41

Na igen, szép szám..Én most mégis utálom. Valahogy, egy év alatt sem szoktam meg ezt a negyvenes számot.:-( Persze milyen jó, hogy ezt is megéltem egészségben, mégis...utálom. Ez olyan hülye köztes állapot, mert már nem vagyok fiatal, de még nem vagyok idős sem.. Csenge ovis társainak sorban születnek a tesóik, fiatalok, energikus anyukák, én meg néha 120 évesnek érzem magam, néha 20-nak. Nem vagyok a helyemen. Meglepődök magamon is. Már nem nézek irigykedve a pocakos anyukákra, és nem minden baba kocsi után fordulok meg. Pedig nem olyan régen még...

Aztán tegnap is...ünnepeltük a szülinapunkat. Olyan lelkesen készültem, jókedvűen...és tényleg semmi baj sem volt, mert bár sótlan volt a krumplipüré, mind elfogyott, a sok, sok rántott húst, meg sem kostóltam, vitatkoztak érte, úgy elfogyott. Grilleztünk csirkecombot, az is majdnem elfogyott, salátáknak se híre se hamva nem volt, mire odakerült a két ünnepelt, hogy egyen. Egyedül a tényleg rosszul sikerült torta árválkodott még. Valahogy nem volt bennem akkora lendület, magamnak tortát csinálni. Ami a legfinomabb volt, az a vargányás francia lepény..Na az tényleg siker volt, bár annak is a morzsáját csipegettem csak...tehát elfogyott szinte minden..az tény! De nem fogják emlegetni, hogy hű, ez tuti kaja volt ,emlékeztek..:-( Persze fő, hogy együtt voltunk 13-an!
Pedig kaptam anyósomtól egy gyönyörű táskát, nekem gyönyörű. Ő varrta, kék bársony anyagból készült, a belseje tű pettyes az is kék, kiegészítője meg rózsás anyag, lótifuti táska.:-) Kaptam tökjó könyvet, amibe írhatom a recepteket, névre szóló fa kanalat sógornőméktől, egy gyönyörű gyönygvirág csokrot.
És persze Csengétől gyönyörű rajzot, Apától meg okos telefont, ami tényleg szuper...
Szavam sem lehet...mégsem szeretem a szülinapom!
 

2015. május 8., péntek

Én

Hogy én mit kívánnék magamnak?
Érdekes, egy ideje, annyira foglalkoztat a kérdés. Persze talán azért, mert nem egy könnyen lehet megvalósítani. Vagy mert az embernek mindig kell, hogy legyen egy álma, egy vágya.
Buta gondolat volt, azt kérnem tőletek, hogy kapásból vágjátok rá, mire gondoltok, hiszen azért az ember jól átgondolja, hiszen csak egy vágyat lehetett leírni. És, hogy leírtátok, megtiszteltetek vele, nagyon hálás vagyok nektek! ((()))

Hogy én mire gondoltam, mire vágynék, ha egy kérésem lehetne?
Gondolkodom, így:- fekszem a kanapén, Csengét altatom, akkor tudok olyan tisztán gondolkodni. És jött ez a gondolat, kinyújtóztam, ellazultam, még talán el is mosolyodtam. Először arra gondoltam, nagyobb ház...nagyobb nappali, konyha, +fürdő, mosókonyha, még két félszoba a gyerekeknek...jó jó...de mégis, ez lehetetlen...legalábbis a jelen állás szerint. Persz ez egy vágy, miért ne lehetne, gondolkodom tovább....de mit ér a nagy ház, ha esetleg betegek leszünk?
Majd arra gondoltam (na itt elbuktam a kapásból vágjam rá mit szeretnék) annyira szeretnék egy pár napot ,csak Zsoltival kettesben lenni..pihenni, egymásra figyelni, kéz a kézben...és akkor elszégyelltem magam. Mert igen, a legjobban azt szeretném, ha mindegyikünk egészséges legyen. ez a legfontosabb! Ezek nem közhelyek, mert olyan jól leírtátok, a boldogság, az idő és az erő is nagyon jól megmutatja, ha ezek nincsenek, semmi sincs, semmi. És akik azt kívánták, hogy teljesüljön minden kívánságunk, nagyon nagy ölelés!!!!
NEKEM VANNAK A LEGJOBB OLVASÓIM! Köszönöm!
És itt járt egy angyalka, elolvasta a kívánságainkat, higgyétek el...kacsintott mikor vitte a kívánság listát!:-)
(kép:net)

2015. május 7., csütörtök

Te

Igen,  te kedves olvasóm! Aki fogod a telefonod vagy a tabletet,  vagy a számítógép mögött vagy és éppen olvasol.  Lenne egy kérdésem.
Ha lenne egy kívánságod, de csak egyetlen EGY, mi lenne az?
Sokat ne gondolkozz írd le kapásból amit gondolsz.
Lehet, hogy olvas minket egy angyalka! :-)))

Madj én is leírom, mit kívánnék... :-) 

2015. május 6., szerda

:-(

Most vegyek be még egy gyógyszert? Most komolyan??? Már tegnap óta, megint fáj a fejem(tudom az okát), de annyira utálom, hogy már túl vagyok x gyógyszeren és semmi..:-(((((
Pedig jó idő van, legkisebb is oviban. ma főznöm sem kell, csak sütni, hiszen ma van Zsolti szülinapja, és este megünnepeljük.:-))) És jó meleg van, és illatos a kert, és akkor nekem migrénem van!!!!!!:-((((((((((
Már várom a suli végét, nálam is, a gyerekeknél is...én tegnap csak megírtam a törit (nehéz volt), és jöttünk haza, mert érettségi miatt, elmaradtak az órák, meg rövidített órák voltak. Örültem neki. Hamar hazaértem.
Ma nem főzök, van töltött paprika tegnapról.
Agonizálok kicsit.....remélem délutánra elmúlik a migrén.....

2015. május 4., hétfő

Vagy így, vagy úgy...

Nem értem néha magam. Jó, azt tudja minden nő magáról, hogy bizonyos napokon a hónapban elviselhetetlen,(jelzem a férfiaknak, tudjuk nagyon jól magunkról ezt, nem kell az orrunk alá dörgölni) De, hogy mennyire utáljuk magunkat ilyenkor, hatványozottan jelentkezik. Nálam ma úgy, hogy utálom, hogy ahova nézek, olyan ragacsos kupi van, hogy ihaj..:-(((( Amin nemsokára változtatni fogok, mert már nagyon zavar. Meddig fog tartani a rend? Megmondom, egy órát sem, mert ha már mindannyian itthon vagyunk, akkor "élünk" és akkor már kupi lesz. De miért kell ennek így lennie? Tegnap este már majdnem eldurrant az agyam, mikor felhajtottam a szőnyeget, és alatta akkora ragacsos kosz volt, hogy jaj. Persze ilyen bizonyos napokon, azért azt is érzem, miért csináljam meg ÉN???? Hiszen a 99% nem én koszolom össze... Másik énem, meg azt mondja miért nem lehetne nagyobb rend, lusta vagyok, ha folyamatosan sikálnék, pakolnék, akkor rend lenne...de nincs!
Ilyenkor nagyon utálok pakolni, takarítani, és nem vigasztal máshol is így van. Fönt a hálónkban kiöntötte Csenge a csillámos dobozt, amit Mesi csúsztatott Csenge ágya alá, mert neki gondolom nem kellett már...Na Csenge ezt nem hagyhatta szó nélkül...a fehér szőnyegen a kiömlött föld virít...mikor leverődött az orchidea..nem baj, úgyis porszívózni kell...ha már porszívózok, portörölni, és felmosni..és akkor lent? (ja fent a gyerek szobákba be sem megyek...infarktust kapnék), szóval lent, a nappali..Csenge itthon van egy órája.....elmeséljem milyen a nappali, sok időtök van???;-)
Konyha???Ragacs, kupi, morzsahegyek...tányérok mosatlan, tele mosogatógép....és a fürdő...második adag ruha kimosva, egy adag kiteregetve, másik adag még a gépben, egy a szárítón....és a mosdó...többit ne is említsem...:-(

És tegnapelőtt kaptam egy új telefont,(előszülinapra) egy okosat...mert én olyan buta vagyok, hogy ahelyett, hogy csinálnám a dolgom, itt gépelek...:-))) Csak ne lennék olyan fáradt...:-)))))

2015. május 1., péntek

ismét jó volt..

 
Idén is fergeteges volt!!!!!:-)))))Köszönöm!!!!
Volt vatta cukor, kettő is, volt csúszda, volt zsíros kenyér, volt móka és kacagás meg illatos összebújás..