Mi kis életünk, kis konyhája, praktikája!

2015. szeptember 1., kedd

Milyen...

...anya vagyok én?
Mint a kamasz fiaim olyan!:-) Konkrétan, reggel bontották ki a ceruzákat és rakták bele a toll tartóba. Mármint Bence, Dávidot nem is láttam, csak úgy, hogy a már iskolára kimosott hátijából potyog a kalapács és a bicó szereléshez tartozó kellékek. :-D
A nagylányomat nem láttam tegnap, egész nap, a szobájában volt, gondolom ő szokásosan kidíszítette a suli cuccát, a kicsi lányomnak meg az anyja, mármint én, reggel kapkodta elő a jó kupis szekrényből (Csenge volt a tettes), a váltó ruhát. Este veszettül kerestük a benti cipőnek valót, nem tudom, de ez a gyerek is nő, kicsi volt mind, egyet épphogy jónak találtunk,de reggel már szorította a lábát, könyörögtem neki, bírja ki a délelőttöt, majd megoldom holnapra a váltó cipőt. Na ja, de azt nem gondoltam, hogy az összes gyereknek 27-es lába van...:-D Ja nem is, a fiúknak ahogy láttam 30-as, de hát mégsem vehetek egy Királylánynak, terepszinű cipőt!:-) Így jár az, aki nem hiszi el, hogy mától, komolyan, mind a négy dolgozóba megy.
Elszaladtam már könyvekért is. Vagyis csak egy gyerekemnek hoztam haza a könyvét. Saaaaajnos, a középiskolásoknak saját maguk kell elhozni, sőőőőt, bekötni is, gonosz egy az anya mi???:-D Ma nekem is évnyitó...

Ja és a másik para a tizórai, ma bevásárolni is elmentem, aki éhes lesz (pár napig) vessen magára...Tizórait is maguk pakolják..Annyit teszek, én a gonosz anya, elmegyek délután, bérletet venni, az újdonsült középiskolásnak.:-D

Mai biggyesztés: Sült kolbász, krumplipürével és káposzta salátával, igazán randi barát menü, nem????:-D

2015. augusztus 31., hétfő

Csini, boldog!:-)

Ide is felrakom a csini fülbevalóst, mert tudom sokak nem látják a facebookon.:-) és a mai sütésem!;-)

2015. augusztus 30., vasárnap

még egy...

Valahogy kegyes a sors, és csak kedden kezdődik a malom...holnap még, kicsit nyár van!:-) Este már két év nyitó, amire én már nem megyek. Lesz, egy nyolcadikos fiam, egy kilencedikes fiam, és egy tizenegyedikes lányom. És a legkisebbünk is középsős lesz már! Hüppphüppp, meg Hurráááá..:-D
Minden esetre, végre 4 év és 8 hónapos korban elértük, hogy egyedül aludjon el, a középsős, a mese után lámpa mellett...Juhéjjjjjjj!!!!! Jó fél órát kaptunk így ajándékba este. Remélem nem kiabálom el.. Motivációja, hogy azt mondtam neki, aki már középsőbe megy és vágyik nagyon egy fülbevalóra, amit holnap szeretnénk neki berakatni, akkor már ugyan próbáljon este elaludni egyedül, mint a nagylányok és sikerült! Büszke volt magára reggel, persze én is rá!:-) Nagyot nőtt a nyáron, értelmileg is. Tegnap konkrétan maga hozta a füzetét és kérte apukáját, írjon neki számokat, hogy másolhassa...és leírta többször mind. Nekem ez furcsa, a nagyokat sosem érdekelt ez. A fülbevalót is ő szerette volna, már egy ideje mondogatja...most rávettem én is magam, ha ennyire szeretné..:-)

Amúgy punnyadás van, rosszul viseljük megint a meleget, délután lehet lemegyünk a Dunára, vagyis fiúk már lent vannak, mégiscsak az utolsó ilyen hétvége...
Mesi még ma dolgozik, büszke lehet magára, hogy végigcsinálta, én is az vagyok rá!:-)
Mai biggyesztés: gulyásleves, szilvás gombóc, és kenyeret is sütöttem.

2015. augusztus 28., péntek

Megértem, de...

Én nem szoktam politizálni, nem értek hozzá, úgy nem lehet szerintem. Éppen annyit amennyit érint közvetlen.
Ahol mi lakunk, nem látjuk, csak a színes képernyő mögül, ami most itt zajlik Európában. Nem hiszem, hogy mindig így fog maradni, hogy csak a karosszékből fogjuk látni...
Hozzáteszem, értelmes felnőtt ember, leszűri, hogy az olyan tévécsatorna ami eddig a dübörgő gazdaság mellett, most az áradatról beszél, sokszor erős túlzásokba esik.
Ez a téma is megosztó, menekültek, bevándorlók...itt ugyanazt érzem mint a homoszexuális kérdésben. Van aki hangosan, minden fórumot megragadva szivárványban úszik, van aki hangosan köpköd, és fújtat ellenük. És közte? Ott többen vannak, vagyunk, de az ugye nem érdekes...csendben vannak, vagyunk. Akiknek van, ami nem tetszik, de van ami igen. Így van ez a menekülteknél is. Megértem azt is, hogy menekülnek, mert van mitől menekülni, lehet az fegyver, vagy éhínségtől. Megértem azt is, hogy féltjük amink van, hiszen kevesünknek pottyant az ölébe az, ami most van. Párhuzamot vonni nem lehet, nem is szabad szerintem, sem a múlttal, sem a jelennel, sem a jövővel. Én megértem, hogy mindenki a jobbra vágyik, hiszen az éltet minket, embereket! Hogy én is lehetnék ott, tudom...Hogy én sosem éltem meg háborút, tudom...Hogy nagyon sajnálom a sok embert, nőt, gyereket, férfit, tudom...
Amit nem tudok, hogy megtennék e ezek az emberek, akik menekülnek,vándorolnak, hogy fogják a hátizsákot és a gyermekük kezét és visszamennének e oda, ahonnan jöttek, ha lehetőségük lenne rá? Pl. lenne munka, nem lenne háború? Van bennük hazaszeretett? Mert azért kevesen vagyunk itt Európában olyanok, hogy mindenféle honvágy nélkül tudnánk máshol élni. Bár egyre többen vannak akik úgy élnek, hogy nem kötődnek. Mert én akármilyen dokumentum filmet néztem régebben, Ausztráliában élő magyarokról, vagy Amerikában élőkről, már törték ugyan a magyart, de erős honvágyuk volt, mindnek.

Ne értsetek félre, sajnálom a botladozó menekülteket, akik bizony éhesek és szomjasak és nagyon fáradtak, de gondoltatok a jövőre? És azokra akik nem tudnak menekülni, mert nincs pénzük...azok az emberek, ott, mit csinálnak? Mindenki jobbra vágyik, én is...

2015. augusztus 27., csütörtök

Ezek...

Ez most nem a szokásos nyavalygós bejegyzésem, csak tények.
Néha sajnálom, hogy nem vagyok jó barátnője senkinek, hogy nem vagyok jó anya, olyan szelíd csendes puha ölű, illatos, hogy nem vagyok megértő, kedves, mosolygós, szelíd, értelmes sógornő, meny, testvér, feleség. Sajnálom, hogy csalódást okozok sokatoknak, hogy lehetnék másmilyen is, de nem mindig tudok...

Másik, Ivetánál olvastam, az "ÉN" időt, a kihívást! Nagyon jó dolognak tartom ezt. De, én így nem tudok csatlakozni. Két dolog miatt nem.
Nekem kell a mindennapi "ÉN" percek. Ezek tényleg csak percek, de ezek nélkül lemerülnék. Például a reggeli pár perc lustulás az ágyban. Vagy tegnap például munka után, hazafelé, mikor jó zene szólt a kocsiban és azt nagyon szeretem, mikor egyedül vagyok a kocsiban, vezetek...na akkor kivettem a zacskó alma közül, amit kaptam, a legpirosabbat, és minden nyár ízével ,jóízűen megettem..Akkor nem volt más, csak a pillanat..az "ÉN" pillanatom. Hogy egy napra tegyem ezt? Kivel? Keresni kellene tudom...meg van is aki mindig hív, én meg? (ugye, Márta?) Mert egyedül ÉN mit csináljak, kivel osszam meg az ÉN időmet, hiszen mi nők így vagyunk ezzel...mindent EGYÜTT szeretünk megélni. Magam, az "ÉN" időt is!

Amúgy meg nagyon hiányzik a női csacsogás is...
Ma el kellene ráncigálnom a kamasz fiaimat farmert venni..na az egy kihívás lesz!:-)
Sütni szeretnék fahéjas fátylat is, nyami...főzni nem nagyon kell..

2015. augusztus 26., szerda

Már csak élvezzük..:-)

Na, ma vége a munkának, a héten még élvezzük a szép nyári napokat!:-)

Tegnap, olyan migrénem volt, mint nagyon régen nem. Szédültem, fél oldalam zsibbadt, hányingerem volt, borzalmas volt! :-( De azért összeszedtem magam, majd csináltam milánóit és még a tanszerekért is elmentünk, mert Mesi öt nap egyfolytában dolgozik, és hát neki ott kell lenni...válogatni..:-))) Még, jó, hogy a két fiúnak végül is, mindegy mit veszek, jó az úgy. Cipőt is kaptak a lányok, a fiúk, már kaptak, majd farmert kell venni még nekik. Persze Mesinek már igényei voltak, nekem mindegy, de remélem kitart egy darabig a cipője. Bakancsuk van a télre...
És este még főztem mára csirkepörköltet. És három gyógyszer után, is forgott velem az ágy este...reggelre elmúlt hála..mert így dolgozni borzalom lett volna.:-(

Dávid jól érezte magát a gólya táborban. ez a lényeg, de nagyon nagyszájú kamasz mostanában..Kibírjuk...:-DDDD (mást úgysem tehetünk)


2015. augusztus 24., hétfő

Éljen!!!!!:-)

Ma, azt csináltam, amit nem sok anyuka szeret átélni.
Az nem volt kérdés, hogy megyek drukkolni, hiszen jóban, rosszban ki kell egy gyermek mellett tartani.
Hiszen, egész nyáron tanult, készült, nem keveset, sokat. Közben munkát keresett, és augusztus 30.-ig dolgozik! És nagyon jó helyen...
Megcsinálta, és én büszke vagyok rá, még akkor is, ha egy szülő rémálma, ha pótvizgára küldik gyermekét! Hozzáteszem jogosan, mert nem nagyon tanult, vagyis rossz tanulási technikája van Mesinek, De, ugye hiába mondom, nem nagyon érdekli ez a feltevésem. Most, jogosan lehet büszke magára, mert önerőből tanult, két kemény tantárgyat, (kémia, fizika), és ment neki. Mondjuk, nem adták könnyen a vizsgát, szóbeliznie is kellett, na, akkor majdnem feladta...de, miután alaposan kikérdezték, döntöttek és átment. Sajnos egy osztálytársukat nem engedték át, sajnálták nagyon...
Mesi éppen mondja, hogy milyen kevés szülő volt ott, jó, biztos dolgoztak...mert neki nagyon jólesett, hogy ott voltam vele. De, nem csak én voltam ott, hanem szerelme is..
Dávidot reggel gólya táborba vittem, két napos, remélem jól érzi magát!:-)
Ez a hét már szuper lesz...ha így kezdődik!:-)))))

2015. augusztus 23., vasárnap

még egy hét...

Nem tudom, nem szeretnék még gondolni arra, hogy egy hét és suli...:-((((

Pedig nem semmi hét lesz...de ezt majd utólag leírom!
Nem lehetne újra kezdeni a nyarat????:-(
Tegnap estére összeállt a család újra, fiúk is hazajöttek, Mesi is hazajött a munkából, még a szerelme is meglepte őt, tehát jó nyüzsgés volt.
Olyan jó, hogy van egy hely, ahova úgy mennek a gyerekeim, hogy várják őket, kényeztetik őket egy kicsit és jól érzik magukat. Legalább megtapasztalják itt, hogy milyen is ez. Én is tapasztaltam ezt mindig, mikor nagyszüleimnél nyaraltam! Tavaly voltak először, de idén is nagyon várták ezt a pár napot!

Ma név napja van Bencének, brownie lesz a süti, ezt szereti a legjobban...
Biggyesztés, rántott hús, meg csirke máj, és petrezselymes krumpli. Lehet csinálok még hagyma krém levest.

Szép vasárnapot nektek!!!

2015. augusztus 21., péntek

Minden nő van így néha?

Hogy mikor elmegy a Kedves valahova, nálunk most konkrét pecázni éjjelre, akkor ahelyett, hogy "pezsgőt bontva" (jelképesen, vagy nem) feltett lábakkal, manikűröznék.... előkapom a porszívót, szigorúan még akkor ,mikor látja még, jelezve, (mehetne már hamarabb), hogy én most, milyen nagy munkában leszek, míg ő pihen. De ez nem mártírkodás, mert mikor a lépcső feljáróban a csecsebecsék a por alól felsejlenek, mik is ők valójukban, sőt, csillogni kezdenek, akkor bizony baromi jóérzés, na...:-DDDDD
De azért fogok finom habos kávét inni (cikória), ha Csenge már az igazak álmát fogja aludni...lehet, hogy egy csajos film is lesz????
(csak nem fogok felmosó szettet előkapni, és a gáztűzhely mögött kitakarítani????? :-DDDD (NEM)

2015. augusztus 20., csütörtök

Nyugalom

Mielőtt belekezdek az ebéd készítésbe, és a süti sütésbe, meg azt hiszem kenyeret is sütnöm kell...leülök kicsit ide.
Olyan nyugalom van most, kívül, belül, mindenhol...Fiúk nyaralnak pár napot a győri rokonoknál, pecáznak...Zsolti elment az erőbe szedret szedni..(nagy a sár, mi nem mentünk), Csenge rajzol, meg cefniket vág, szegény Mesi dolgozik, ma sokan lesznek valószínű, mert ingyenesek a múzeumok. Minden megy a maga útján..imádom ezt!!! És élvezem, és amúgy is tudom, hogy nagyon, nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen családom van!

Délután filmet kéne nézni...de nehéz olyat választani, hogy Csengét ne zavarja, vagy ő ne zavarjon minket..;-)

Mai biggyesztés: lecsó, és túrós süti...
Jó pihenést nektek is!
(kép:net)