2016. augusztus 26., péntek

Állj

Hétvége,  nyár,  nemakarom az őszt még... Hogy lehetne megállítani az időt???


Hiányzik... 

2016. augusztus 25., csütörtök

Mai, gyors..

Négy óra és csak most ülök le...de csak szusszanni, mert egy nagy kosár ruha várja, hogy elpakoljam, és a folytonos többi. Nem panasz, de most, hogy bejöttem a nappaliba,,,hát a kisasszony, elég nagy kupit csinált, és most felvonult, ott még ma nem tette ugyanezt.:-) Reggel úgy kezdtem, hogy lenyírtam a füvet, és gyomláltam, meg összesöpörtem...nem nagy az udvar, úgyhogy fél 11-re végeztem is. Majd gyors mosógép indítás..(ja, tegnap megvették a régi gépet..micsoda gyorsaság, felrakni, eladni ma már), összeszoktunk már az új mosógéppel, vannak rajta, hasznos, jobb programok mint a régin..(tudom, mindig is lesznek, újak, és újak.) Gyorsan neki álltam főzni, borsólevest, krumplis tésztát, én naiv meg sütöttem túrós batyut, kakaós csigát, de veszett jól sikerült, úgyhogy gyorsan kell ennem még egyet, mert elfogy. Naiv azért vagyok mert azt hittem holnapra maradni fog belőle, mert bejött egy munka holnapra, és jó lett volna, ha marad belőle. :-) Nem fog, de nem baj!

2016. augusztus 24., szerda

Egyedül vagyok vele?

Kedves Anyukák!

Lehet, hogy én vagyok egyedül aki nem várja a sulit????

Mert nem várom. Nem várom, mert reggel jó nyugodtan készülődni, még akkor is, mint ma, mikor dolgoztam.
Nem várom ,mert mehetek szülőire, háromra is....mert sokfelé kell figyelni.
Amúgy is ez az év...két érettségi lesz, ebből az egyik az enyém...atyaég! :-( :-) Próbálom azt mantrázni magamba mekkora buli lesz...micsoda élmény..

Ennyi idősen nincs mit veszteni, csak nyerni..
Mesivel, jó lesz majd érettségizni..remélem még jobban összehoz minket. Abban nem vagyok biztos, hogy együtt tanulunk majd, sosem tudtunk, máshogy tanulunk. Én magolok, ő ír, rajzol, kiemel..én nem nagyon.

Jaj, és nagyon nagyon gonosz voltam. Elajándékoztattam a nyuszit. Mesi haragudott rám, sokat sírt miatta, de megértett a végén, sajnáltam szegény nyuszit. Itt a ketrecben nyomorgott csak..pedig kaptunk nyuszi ketrecet, de már nem bírtam elviselni, a unatkozó kaparászását, a szemetelését, a büdös almát, pedig kétnaponta takarítottuk..szerintem jó helyre került, fognak vele rendesen foglalkozni. Még soha nem adtam túl egy állaton, mert a miénk...de sajnos ő, nem került a szívünkhöz közel, vagyis így ez nem igaz...de télre amúgy is nehéz lenne megoldani a bent létét. ( jó, kicsit bűntudatom van miatta...de csak egy kicsit)

2016. augusztus 23., kedd

Más...

Balatonon,mikor nyaraltunk, sok mindenre rádöbbentem. Nem titok, nagycsaládos Erzsébet programmal mentünk idén is nyaralni, ott rengeteg kisgyerekes család volt. Én már sokszor csak szemmel tartottam Csengét, de elég önálló volt. Nagyok meg, jöttek menetek. És akkor néztem a családokat, apuka, anyuka, három gyerek minimum, de sok olyan is volt, ahol már várták az ötödiket, de a legnagyobb sem volt 6-7 éves. :-) És nosztalgiáztam kicsit milyen is volt nálunk, kb 10-12 éve, mikor a nagyok voltak egy kupacban kicsik...
Először is a legfontosabb, hogy én is pont ennyi idővel voltam fiatalabb. :-) Néztem a parton és az étkezőben az anyukákat, mennyi erő van bennük...csodáltam őket. Sőt volt olyan, akik három gyermek után, két kisfiú jött egyszerre, pont ilyen örökmozgó időszakban voltak, és anyuka rendíthetetlenül etette mind az ötöt. Persze ott volt az apuka is. De azt azért tudjuk, sokszor csak a nyaralás alatt vannak a családok ilyen sokáig együtt, amúgy a munka, elrabolja az apákat.
És sok ilyen család volt, és akkor azon gondolkoztam, most, hogy már nekem nem kell a pelusról, popsi törlőről, bébi ételről gondoskodnom, könnyebb e????

Nem, csak más, nagyon más.
Első dolog, idősebb vagyok 10-12 évvel. Másik dolog, hogy az első időszak után, ahogy a nagyok születtek három és fél év alatt, most hogy kamaszkorba léptek, is egyszerre kerültek. Testi fáradság mellett (mert azért olt van egy öt és fél éves örökmozgó is) lelkileg nehéz. Pedig alapvetően jó gyerekek, tényleg, de nehéz lelkileg megélni ezt a folyamatot, ami jó pár évig el fog tartani. Az is rossz, hogy ami rossz tulajdonságuk volt olyan ovis, kisiskolás éveikben, az most 100x erővel jön néha vissza, és ez egyszerre három! Próbálok elengedni dolgokat a fülem mellett, nem mindig megy, közben hogy szakadnak le rólunk, vissza kell találnunk egymáshoz Zsoltival, ez sem zökkenő mentes, hiszen, változtunk mindannyian, ennyi év után.
Nehéz ezt úgy leírnom, hogy nincs nagy baj, sőt szerintem semmi, csak nem szabadna előre néznem, sem hátra, hanem csak annak örülni ami ma van, hiszen van minek örülni ma is, pl.süt a nap, Bence névnapi ajándéka, leveszik a fogszabályzóját. :-D Rosszra nem gondolunk...;-) Legalábbis megpróbálok! :-)

2016. augusztus 22., hétfő

Megpróbálom..

Sokat gondolkoztam a napokban, hogy folytassam a blogot, folytassam e? Igen, most valahogy le tudtam volna zárni, mert nem éreztem égető vágyat, hogy újra írjak. De azért kellemes érzés fogott el, mikor arra gondoltam, ahogy írtam a blogot, ez a motíváció. Volt, hogy azt tanácsoltátok terápiás céllal írjak. Írjam ki magamból ami bánt. Igen megfordult ez is a fejemben, jó lesz terápiás céllal. De akkor talán új blogot kellene nyitnom, én kis életem, a mi kis életem helyett. De az meg nagyon személyes lenne, ha lenne, nem lesz.
Megbirkózom a lelkemmel magam, valahogy. Csak fog sikerülni...kell sikerülnie (csak ne hatna ez rengeteg mindenre). Olyan hülye kettős érzésem van mindig, sokan vagytok kíváncsiak, rám, ránk...közben olyan kevesen..tudom nem a mennyiség számít..na erről ennyit, mert még félreértitek!

Szuper volt a nyaralás, az idő pont megfelelő, volt minden, fürdés, homokvárépítés, vízibicikli, sok tollasozás, olvastam is, napoztam is, volt evés, ívás..azt hiszem jól érezte magát mindenki. Hétvégén elmentünk pecázni is, volt szalonna sütés, csillag nézés, volt pirkadat nézés, napfelkelte, szép hal kiszákolása, részemről. Öröm, hogy eljött mind.
Mert addig míg ezek voltak, olyan jól együtt vannak.
Még nem..Mesi legnagyobb bánatára, nem vettük meg a tancuccokat. Nem úszom meg, lassan meg kell venni.
Viszont a mosógép beadta a kulcsot. El tudjátok képzelni mit jelent ez nyaralás után nagycsaládban. Mindig van valami..Persze, tudom, honnan nézzük.


Tehát innen folytatjuk...megpróbálom úgy folytatni ezt a blogot, hogy a mi blogunk, nem az enyém, csak én írom! :-)

2016. augusztus 11., csütörtök

Ezt meg kell mutatnom:)


Hihetetlen,  tudom itt az ideje pont, de akkor is hihetetlen. Most volt, hogy a nagyokkal éltük ezt meg. Erre újra eljött az idő.  Izgalmas volt megint, nagyon örül neki, én is, hogy ilyen nagy,  lány már. És számol már,  csak négyet kell aludni..és megyünk nyaralni. :)
Sulira nem gondolok meg,  se tanszercsomagokra, pedig lassan kéne... 

2016. augusztus 7., vasárnap

Addig, ameddig, valameddig...

Nem akarok szó nélkül lelépni... Bár kinek írom a blogot? Magamnak?  Nektek?
Mindegy.. Ha lesz miről írnom érdemben és nem csak magam nyűgjét írom le,  jövök...

Nem hiszek benne,  hogy a mosolyhoz egy ember elég... Ahhoz két ember kell, legalább.

Addig is,  sziasztok!

2016. augusztus 5., péntek

Ha ez a pihenés...

...akkor milyen lehet amikor fáradt vagyok?
Egész nap migrénem van. Már reggel kezdődött, éreztem, hogy sehogy sem jó feküdni az ágyban. Gondoltam gyorsan iszok egy erős kávét, nem használt, be vettem egy fájdalom csillapítót és egy görcsoldót, nem használt. Ettem, az sem használt. Délután még egy fájdalom csillapító, most kezd enyhülni. Gondolom a front.
Mesi sütötte a palacsintát, de a túró kétes volt, vagyis az íze jó volt, de nyersen csak nem gondoltam hogy jó lenne, a palacsintába, így sütöttem egy kevert kakaós túróst,  bab leves volt még az ebéd. És a szokásos kenyér, ma kerek lett! :-)
De csak vegetáltam...Zsolti elment pecázni, én pakoltam a kertet, a viharra készülve, Mesi barátjánál, fiúk...na a fiúk, édesaranyoshangoszenehalgatóspalacsintaevős kamaszok! :-) Csenge meg még kicsit játszik állítólag, de megy aludni..(remélem) És én, ha lehetne kifordítanám a fülemet, és gyökér kefével vakarnám.:-DDDD, megjött a parlagfűszezon...:-(((( Harmadszor élem át...UTÁLOM!
Amúgy szerintem angolozni fogok. Mint mindig, ha van egy pár perc nyugtom...Lesz-e?? Remélem! :-) Úgyis vihar lesz, éjjel sem alszok rendesen.
(olyan vagyok mint az idősek, csak arról írok, hogy milyen bajom van, gyógyszer, meg az alvásom...:-D , írnék másról is, de most nincs, vagy lenne??? Fene sem tudja...Néha jó, hogy nincs miről írni, néha nem...)

2016. augusztus 3., szerda

Az van...

Na most az a helyzet, hogy a +egy gyerek, az +egy gyerek.  Csenge alig várta Katát (unokatesó), az első nap tökéletes volt.  Második nap már ment a nyafogás. Ma reggel is volt már. Csenge féltékeny a játékára,  rám,  mindenre.  Természetes ez,  hiszen eddig ez az ő birodalma,  pont mintha egyke lenne,  nem kell megharcolni semmien játékért,  hiszen a nagyoknak már nem kell a színes ceruza,  vagy a Barbi. :)
Úgyhogy nehéz eldöntenem ma vigyem e haza vagy holnap az uncsitesot...
Amúgy zajlik az élet,  főzök, sütök,  mosogatok,  mosok...
Lehet elviszem a lányokat a játszira.. Talán ott kibékülnek.  :) ;) 

2016. augusztus 1., hétfő

semmi különös..

Pont két hét múlva megyünk nyaralni...olyan messzinek tűnik, közben nem is.
Elhoztam Katát Csengéhez pár napra, kíváncsi leszek meddig bírják..:-)
Én meg alig aludtam a vihar miatt.:-( Egyre jobban tartok tőle, meg a kiskutyánk is, meg ömlött be a teraszra az eső..nyulat húztam odébb nehogy elázzon.
Semmi nagy dolog nincs...az jó...csak a nyúl büdös, takarítanom kellene, és a spejz is káosz, és valamit kellene főzni is...és amúgy is.
Jó azért itthon, nagyon is! :-)