2016. február 6., szombat

Végre igazi nap...:-)

Milyen szépen sütött ma a nap, nem is tudtam mit kezdeni vele hirtelen. Első körben kizavartam mindenkit D-vitamint gyűjteni, néha én is kimentem azzal álcázva, hogy kiviszem a szelektívet, megnézem Zsolti ügyködését a kapunál..stb. Közben persze szememmel végig simogattam a kertet, az éppen kibújó tulipánokat, a gyöngyikét, a jácintot, a krókuszokkal nem tudom mi van.:-( Pedig az is volt a kertben. Zöld a rózsa, szép a fűszer kert is. Zsálya, oregánó, kakukkfű, rozmaring, szépen áttelelt, a fokhagyma is, és a hagyma is. :-) Van petrezselyem is, a többi még a földben pihen, lestyán, medvehagyma...
Szóval megsimogattam őket a szememmel, de sajnos ezen kívül nem nagyon tudtam kimenni a napocskára, mert mára tolódott a hejfestésem, és vizes fejjel nem akartam kimenni. Késő délután sütöttem holnapi névnapi süti partira, mézes krémest.
Hogy jártam a sütivel...megcsinálom a tésztát, kihagytam a szóda bikarbónát, de azt még végén is hozzá tudtam adni, egy kis tejjel, jó lett a tészta, háromba vágom, kisütöm, már akkor furcsa volt, mikor kinyújtottam, olyan sok volt a tészta, ja mert négy lapot kellett volna sütnöm.:-) Mert ugye egy réteg grízes krém a tésztára, egy réteg lekvár, egy réteg grízes krém, rá tészta csoki. Na én most úgy csináltam tészta, egy réteg grízes krém, rá lekvár, rá tészta, alulra lekvár, rá grízes krém, tészta csoki. :-) Kíváncsi leszek! :-D
Mai biggyesztés: tojás leves, szilvás gombóc, kevés volt 45 db.:-) Gyönyörű kenyeret is sütöttem. :-) Finom is lett. :-)

2016. február 5., péntek

És akkor...

És akkor jön a nagyüzem, a hétvége. Pedig mennyit takarítottam ma...:-)
Nem sok látszata lesz, de ahol ennyi ember van.:-) Kisuvickoltam a nagy szőnyegeket, a kicsiket kimostam és bedobtam szárítóba, és már tisztán illatosan vannak a fürdőbe. Minden egyes alkalommal hálát adok a szárító gépnek, és nem dobta meg olyan sokkal a villany számlát, hogy ne érje meg.:-)
Most fő az ebéd is...mert vásárolni voltunk délelőtt, és most lett csak készen. Tarhonyás húsi lesz.
Hétvégén, nagy süti sütés lesz, mert vasárnap, névnapi süti parti lesz. :-)
 És megint fogok pihenni...de jó. Jövőhéten csak fizika doga lesz. Számítások...majd lesz valahogy az is.:-)
Ja és vettem, kacsa sütőt végre. Volt még pontom, és a fele pénzből kijött, holnap kipróbálom, milyen finom kenyérke sül benne..:-)))

2016. február 4., csütörtök

Hétköznapi...

Szóval, örülök, hogy tetszik az új blog ruha. :-) Kell néha egy kis változatosság, kell egy kis megújulás. Most úgy érzem, én is kicsit változtam, ez annak tudható be, hogy pihentebb vagyok. Nem is gondolná az ember, hogy a suli ennyi energiát elvesz, persze csak ha az ember tanulni szeretne. Mert azért itt az a cél, nem? Mindegy, most nem ez a lényeg...
Ma vittünk vaníliás kifliket az oviba, Csenge név napját ünnepelni. Úgy csinálta tegnap este, olyan kis lelkesen. :-)

Minden nap van valami amin rácsodálkozom. Tegnap a gyerekeken, a nagyokon...nem írom le a jelenetet, de a vége, jól alakult, és elrendezték, hogy most végül is én nem nagyon voltam ebben benne. Számomra nagy dolog ez, mert legalább látom, hogy azért van remény, és fontos nekik a másik, még ha nem is mutatják ki csak néha néha...

Mai biggyesztés, borsó főzelék lesz, nem valami nagy durranás, de finom! :-D És valamit sütök is, ha már így ráérek..;-)

2016. február 2., kedd

Semmi, az jó!:-)

Én már nem tudom mit találjak ki a náthára a gyerekeknél.. Csenge még mindig köhög, Mesi tegnap délután óta megint köhög, fáj a füle. :-(
Imádom ezt a jó időt, tényleg, de hol a tél?

Nem sok minden történik velem mostanában, amiről érdemes lenne írni, hogy bevásároltam? Hogy Csengét névnapjára meg tudom lepni Hello Kitty-s ékszeres kirakóval? (éljen a Rossmann leárazás) Hogy végre kaptam neki cicanacit a Lidl-be, jobban szeretem mint a harisnyát, ami mindig csúszik róla. De a méretben most kettő között van..:-) 104-ig kicsi, vagy éppen jó, 110-től nagy...:-)
Valamikor Dávidot is el kell cibálnom vásárolni, mert kinőtt mindent. de jó is még mikor én vehetem nekik a cuccokat...
Főztem újra csilis babot, finom lett, és most azon gondolkodom gyorsan fessem e be a hajam, vagy ne, mielőtt megyek a suliba..csak be kellene...megyek is, addig jó, míg igazán nincs miről írni?

Nem tetszik az új sablon???? (csak mert nem írtatok hozzá) :-)

2016. február 1., hétfő

Nem bánom..

Cseppet sem bánom, hogy vége a januárnak. Nekem idén nagyon nehéz volt! De már túl vagyok rajta, jó lesz ez már..
Hétvégén nem vettem elő a tanulni valót, szerintem idén , vagyis ebben  a tanévben, még nem is volt így. Annyira jó érzés...Most ez nekem olyan pihentető volt. Szombaton még mentünk ide, oda, Csenge szülinapi buliba ment, bár még köhög, ma is, de ma délig elvittem oviba, mert inkább mikor fekszik köhög jobban. :-( Ebben az évben valahogy nagyon betegesek a gyerekek.
De a legfontosabb, szombaton Bence nyitó táncuk volt, az alapítványi bálon. Hát, én annyira le voltam nyűgözve, hogy az én lakli fiam, mennyire jól táncolt, mennyire odafigyelt, mennyire férfias volt! :-) Egy nagy élmény volt számomra! Majd megpróbálkozom feltölteni, ha lesz egy kis időm, meg segítségem. ;-)
Ma bementünk a suliba is aláírni a továbbtanulási papírokat, sokan mennyire nincsenek tisztában a gyermekük tovább tanulási képességével, lehetőségével...de ez az ő gondjuk. Nem kell mindenkinek a gondját a nyakamba vennem, ugye?
Holnap szülői, meg szerdán Mesinél is..
Főznöm is kell, mert tegnap elpusztítottunk mindent. Gulyáslevest csinálok, túrós tésztával.:-)

2016. január 31., vasárnap

Nézzétek! :-)

Mikor más nem számít! Nagyon jó érzés volt! Ezt is szeretem! 

Sajnos akárhogyan bűvészkedem, nem tudom megmutatni nektek, ahogy Bencével keringőzöm. :-( Túl nagy a mérete...és béna vagyok, nem tudom átméretezni...:-(



2016. január 29., péntek

Végre, újra, szeretem..:-)

Mai napra tökéletesen jellemző, hogy új nap, új érzés.
Mert ma, bár szinte esti sötétség van, mégis tök jól érzem magam. Annak ellenére, hogy úgy kelek fel, hogy feszít a fejem, és a testem egy nagy görcs, már reggel. Ennek több oka is van, egy, hogy az előző nap(ok), amit nemsokára leírok, másik, talán a korom, és a harmadik, legnagyobb gond szerintem a túlsúlyom és a mozgás hiányom. Erről nem írok, meg a koromról sem.;-)
De az előző napról igen.
Éljen a meleg, és a melegfront, nem panasz, de tegnap megint...le sem írom mim fájt. És annyira rosszkedvű voltam emiatt, (meg mostanában más miatt is), hogy mikor az osztály társaimmal találkoztam, együtt megyünk be a suliba, első mondata az volt Zolinak, mennyire látszik rajtam a rosszkedv. Én kicsit megdöbbentem, ennyire látszik rajtam? Azt mondták, igen. Pedig annyira küzdöttem ellene, mindenféle kifogásokkal akartam élni a suliba menés ellen, de mégsem találtam olyat, ami miatt ne mentem volna. Utólag nem bánom, bár a fejfájás betett annak, hogy élvezzem is a matekot, a fizikát, a törit, és az angolt. Dupla órákban. Ráadásul az utolsó órában, konkrétan mire bejött a tanár negyed nyolc volt, szó dogát írtunk angolból. Rendhagyó igék, három alakja. És én hiába magoltam, most semmi nem maradt a fejemben. Mérges is voltam, hogy olyan sokan leléptek az óra előtt, mert tudták, dogát írunk, én meg ott voltam, szinte üres zúgó fejjel, és megírom a szó dogát, bár mondtam a tanárnak, hogy én is hazamentem, csak a testem van itt, így nem írnám meg a dogát, de azt mondta, ha nagyon rossz lesz kijavíthatjuk jövőhéten. És képzeljétek, egy szót nem tudtam csak, én nem tudom, honnan jöttek elő a szavak..(na meg azért, rendes volt a tanár, olyan egyszerűeket is belerakott, mint a tenni, put, put, put..:-) Úgyhogy ötös alá lett! :-) Boldog voltam, na! :-) Csak a fejem fájt, de mit számít, hazajöttem, és végre olyan este volt, mint régen...Éjjel meg, nagyon sokat köhögött Csenge, úgyhogy ma mehetünk a doki nénihez, meg postára, meg üres a hűtő..és esik az eső, de az én kedvemet nem szegi semmi! :-)
Csodaszép hétvégét nektek!

2016. január 28., csütörtök

Megint..

Most nem azt akarom ebből a bejegyzésből sugallni, hogy megint depis vagyok. Ezek tények, őszinte tények!
Minden januárban, és júniusban összeugrik a gyomrom. Főleg az utolsó években.
 És az utóbbi években a felvételik miatt is stresszes a január, február. Gyalázatos félévi bizik, és az évvégik is, van bukás itt ott, van éppen átcsúszásos megúszás, vagy éppen közepes. Mi soha nem voltunk azok akik, azért nyüstöltük volna, mert nem ötöst hoztak haza, tegnap este elkeseredésünkben azt mondtuk Zsoltival, lehet ez volt a baj. Felvételiző komolyan megkérdeztem meddig akar itthon üdülni? Gyalázatosan rossz lett a központija, mindegy is, mert teljesen leképezi a hozzáállását most mindenhez. El vagyok szontyolodva, hogy a háromból egy sem olyan megnyugtatóan tanul, hogy nem kell izgulnom.
Tegnap a felvételiző jól megmondta nekem, attól hogy én tanulok, és jól tanulok, nem kell nekik is....ezzel a mondattal mindent elmondott. Nagyon rossz ez így, olyan szülőknek főleg, akiket azért ez zavar. Zsolti mindig úgy elbeszélgetne velük, akár történelemről, vagy bármiről, de nem érdekli őket. Soha nem is érdekelte őket.
És akkor egy év ovi még, de jövőre nagycsoportban már kezdődik a stresszelés, mert logopédia, ilyen olyan foglalkozás...és akkor újra 12 vagy több év suli jön. :-( Most azt látom Csenge érdeklődőbb, sokkal jobban irányítható mint a többi, de akkor is el vagyok keseredve, hogy ennyit sikerült csak kihozni a nagyokból...:-(

Nem tudom még mi lesz a jövőben, azt tudom egyik sem lesz agy sebész, nem baj ez, Én csak olyan felnőttkort szeretnék nekik, hogy legyen egy alapjuk, amihez tudnak nyúlni, ami ad nekik egy tartást, hogy megtalálják azt a biztonságot, hogy majd tudjanak boldogulni. Ne vesszenek el, a semmiben...:-( Ehhez tenni kell nekik is, most is, és mindig...

2016. január 27., szerda

Jobb! :-)

Tegnap megírtam az Ember tragédiájából a fogalmazást. Szerintem jól sikerült, de tudjuk, az irodalmat mindenki másképp látja, lehet, hogy a tanárnőnek nem tetszik. Majd kiderül...
Holnap szó doga angolból és úgy néz ki, egy hét szünet jön...mármint nem lesz doga.:-)
Csengét ma már vinni akartam oviba, de most meg néha köhög, de hurutosan..:-(
Úgyhogy ma is együtt leszünk! :-) Főzünk, sütünk, még nem igazán látom mit lehetne főzni...(hütőprojekt van) És ma szeretnék sütni a kenyéren kívül valami csokis sütit, kalács, vagy tekercs???

Érdekes a mostanában rám törő rosszkedv...nem tudjátok elképzelni mennyit küzdök ellene..:-(
De ma már sokkal jobba  kedvem, pedig körülöttem semmi nem változott, ma mégis másképp látok mindent. Sosem voltak ilyen hangulat ingadozásaim, mos miért???:-(

De ma mégis másképp látok mindent!!!! Hálás vagyok az életnek, hogy megélhetem ezt is.
Legyen nektek is szép napotok!

2016. január 26., kedd

"Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek."

" Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!"
Nem véletlen, hogy ma írok ebből egy nagydolgozatot.