Mi kis életünk, kis konyhája, praktikája!

2014. november 27., csütörtök

Mi kis életünk!

Mikor ülsz a meleg szobában, a fotelben és hallgatod a híreket. Talán nem is mostanában...régebben. Mostanában nem tudom megnézni.... A mostani híradó; vagy, "dübörög a gazdaság" című, mindennagyonszép, mindennagyonjó..., vagy tragikomikus. Mert percenként, megöltek, panda bébi született, autó baleset, zsiráf bébi látta meg a napvilágot, kilakoltatnak, valaminek a világ napja van...stb. Percek mennek el azzal, a semmitmondó hírrel, hogy az a szerencsétlen, akit megöltek, bizony jó ember, volt. És aki ölt, is milyen rendes embernek tűnt. És vajon az áldozat, tehet arról, hogy megtörténik vele a baj? De ezt mind levezethetjük, egy kis állatkerti hírrel. Az ember már rezignáltan viszi tudomásul, megölték, lelőtték, autó balesete volt...hiszen mással történt. Nem? Jó van, mikor fölhördül a nép, irgum burgum, na...
Politikát meg sem említem. Ott aztán vannak indulatok. Ideig óráig...aztán minden megy a maga útján, a gazdagságuk marad, hiszen megdolgoztak érte, mi meg örüljünk, hogy élhetünk.

Mindezt azért írtam le, hogy érzékeltessem a munka keresésnek is vannak, nagyon nehéz szakaszai. Éljük...És ez nem Híradó, ez a mi életünk a Mi kis életünk....

2014. november 26., szerda

Ma:-)

Csenge olyan felnőttesen beszél néha. Megdöbbentő...Az is, hogy 13 nap múlva, 4 éves. Igen 4 éves, az én mosoly albumom. Mert még mindig az, igazi mosoly album! :-)
Ma jó mami voltam...mindenkinek megcsináltam, majdnem mindent. Azért majdnem, mert én még nem angoloztam, pedig megígértem magamnak.:-)
Nem szoktam összegezni, de ma valahogy megtettem.Íme: reggel kicsit nyugodtabban indult, Csenge itthon van, nem kellett oviba sietni. Kilencre volt időpont a gumishoz, téli gumit cserélni. Előtte még vízkőtelenítettem, a kávéfőzőt, és a vasalót is megpróbáltam. Majd elszaladtam a kocsival, közben vásároltam, hazasiettem. Elkezdtem főzni, paprikás krumplit, és bedagasztottam a pogácsát, délre megvolt minden. Majd vasaltam kicsit, szokásos teregetés. Közben a mosogató csaptelepet szereltük. Én szét, Zsolti össze.:-) Majd a fiúkkal elindultunk fogszabályzásra, Mesit közben felvettük, együtt mentünk fogszabályzásra. Ezután Mesit vittem egy köszönésre a barátjához...most tanulnak...tanulnának. Vagyis, a felvételiző, tanul. A majdnem felvételiző, durrog. A már nem felvételiző, csendes magányában a szobájában lapít. Ja nem, bocsi tanul!:-DDDD
Zajos, csendélet!:-))))

2014. november 25., kedd

Kicsi dicsekvés...

Megkaptam a töri dogát!:-) Kettőt írtam, mert az elsőt pocséknak éreztem....az első ami pocsék, ötös lett, a második ami jó, na az jó, négyes!:-)))) Vicces nem??? Örülök neki, na...

Rosszabb vagy jobb?

Mérges Rám, én meg Rá. Mert megint ott tartunk, hogy nem teszi az egyik amit kérek...Végül is, ha belegondolok, ritkán teszik azt, amit kérek. Mert az úgy van, hogy kérek, aztán sokszor rávágják, hogy nem (szerintük poénból), vagy meg sem hallják..Van, amelyik utána megcsinálja amit kérek, van amelyik morog közben, van aki "nem" hallja, nem is csinálja, és van aki bájosan közli, ő ezt nem tudja megcsinálni..Barkóbázhatnánk ki kicsoda..:-))))
A "Mérges Rám" most nagyon alul teljesít, pedig tudna. És a kérésem:- csak a félévig húzd meg, minden pont számít....úgy látszik megint! süket fülekre talált.:-( És akkor jön az agyalás...akkor most végül is, milyen suliba menjen tovább???? Amit bírni is fog. Amúgy is, ez a felső oktatás nagy nagy reformra szorulna. Menjen a gyerek gimibe....jó, jó..de azért azt, azért találták ki, hogy menjenek tovább tanulni, főiskola, egyetem. Itt nálunk meg, aki kicsit jobb tanuló, oda megy. A szak iskola ami a városban van, ahol van lehetőség érettségizni is, csak iskola köteles gyerek megőrző...
Mehetne Budapestre, ahol a 20 km legyőzni, oda másfél óra, vissza is. Az napi három óra utazás.
É még ott is nagy szórás. Cél persze nincs, nem is tudom mi lenne a jó? Még jó, hogy a városban, egyházi iskolán kívül, két gimi jöhet szóba.

Csenge még alszik, nagyon rossz éjszaka volt. Mehetünk a gyerek orvoshoz.:-( És már megint kapar a torkom.:-(
De azért nem olyan rossz a helyzet, lehetne rosszabb is, vagy jobb?????:-)

2014. november 24., hétfő

ezek is..

Soha nem gondoltam volna, hogy gasztronómia csúcsot az életemben, a betű leves (paradicsom leves) és a tejbegríz jelenti majd.:-) Pedig DE! Nem mondhatom ínyencnek a gyerekeimet.:-)))

És ha már megemlítettem a sanyarú szenvedésemet mostanában;-), hozzá kell tennem, hogy idén nagy változás az is, hogy megtanultam kérni. És kapok is. Még ha néha nem is kérem. Így alakult, hogy megyünk Bence osztályával, december 18-án bécsi adventi vásárba. Én, és Bence...örülök is neki, meg nem is. Örülök neki, mert régen szerettem volna menni. És kimozdulok kicsit, ez is nagyon jó. Csak én már nem tudom, hogy is kell ezt? De majd megpróbálom a lehető legjobbat kihozni belőle. Nem utolsó szempont, hogy az egy fejjel(vagylehethogytöbb?)nagyobb, 45-ös lábú, dörmögő hangú fiammal lehetek. (legalábbis gondolom, néha odajön majd hozzám:-D)

Jól kitakarítottam a fürdőt, mindenkinél ilyen dzsuva van a mosógép mögött?:-O Ha nem, akkor nálam az volt!(pirulós)

És Csenge itthon. Jól van, de azért nem teljesen, ez az a dilemma...menjen a gyerek oviba, vagy ne????(utálom)

2014. november 23., vasárnap

Itt vagyok.

Tegnap este végre megérkezett a laptop, működik...én is működöm. Ennyi, néha csak így érzem magam mostanában. Nem nyafogok, tény! Volt időszak mostanában, hogy elvonulnék végleg. Innen, a fb-ról...nem tehetem, mert nem lehet csak úgy, elmenni innen, már nem. Hiszen ez is én vagyok. Persze hülyeség, mert ha nem lenne internet, vagy olyan eszköz amivel tudnék ide írni...nem írnák. De van, most még van. És jó itt lenni, nagyon jó!

Aki kicsit is érdeklődik, tudja nehéz most. Vállalom, munka keresés gyötrelme, gyerekek kamaszodása, Csenge teljes figyelem kérése, tanulás, közben rádöbbentem, jön a karácsony. Máskor úgy várt, karácsony. Kicsit megrémiszt. Hangulatilag, ajándék ügyileg...bizonytalanságban.
A legnehezebb ebben az egészben a kamaszodás. Nehéz 40 évesen, kamasznak lenni.Pedig muszáj, mert különben nem érted, miért fordult fel fenekestől az élet. És miközben kamasz vagyok, legyek határozott anya is, aki tudja milyen következetes viselkedés tesz jót, majd a kamasznak, később. Állandó megbocsájtás, aggódás, törődés, irányítás kell...teljesen lefáraszt. Mert az igaz, hogy amit eddig nyújtottunk, talán benne marad..talán, de nagyon hajszálon egyensúlyzó időszak ez. Kis idő múlva már könnyebb lesz, kirepül, majd vissza...de most még az ajtóban egyensúlyoz, és nem tudja merre repüljön...rajtunk, meg iszonyú felelősség, merre irányítsuk, persze úgy, hogy ő  ezt, ne vegye észre, és ha észreveszi és pöröl, majd kirepül, nem jó felé száll, visszataláljon oda, ahonnan kirepült...Olyan penge élen táncol a dolog...hogy igaz az a mondás, jól szeresd meg gyermekedet, mert kamaszkorban, olyan dolgok történnek, amit egy idegenek sosem bocsájtanál meg, de gyerekednek megbocsájtod. Megbocsájtod, de egy ideig nem feleded..:-(

Most is köszönöm Nektek, hogy itt vagytok.



2014. november 19., szerda

halihó:-)

Könnyekig hatódok, hogy még így is jöttök ide hozzám, amikor nem írok.(())
Köszönöm az érdeklődést, itt is, és fb-on is. Még mindig nincs laptop..:-(
- Hogy vagyok? (szokásos udvarias kérdés)
- Jól köszi! (szokásos udvarias válasz)
Tehát???
Inkább biggyesztek: borsófőzelék tojással. nasi: tejberizs

2014. november 12., szerda

okos??'??

Nincs még laptop, lehet nem is lesz. Hétfőre ígérték...még ma is vizsgálják...állítólag...
utálok kölcsön lopott telefonról pötyögni. És amit még jobban utálok, naaaagyon okos. Olyan blődségeket ír helyettem, hogy csuda.:-(
Így semmi okosat nem tudok írni...várok, hogy meggyógyuljon hamar a nem okos nagy gép.

2014. november 10., hétfő

jó lesz..:-)

Borit néz Csenge a tévében. Ünnepre készülnek benne..olyan izgatott lettem. Nemsokára mi is ķészülünk a karácsonyra...jó, a kisgyerek a háznál. Lehet mindig izgatottan várni.:-)
Ja, és miért tudnak a gyerekek a rendrakás, selejtezés után a legjobban játszani a kosár alján lévő rég száműzött játékkal???':-))))

mert jó!:-)

Sokszor beszéltünk ugyan erről. Feleslegesen. Nem volt semmi egyetértés köztünk. Léptem egyet...megint csak mondtuk a saját sérelmünket. És aztán történt valami...értette mit kérek, én is éreztem mit szeretne. És akkor felszakadt minden, aminek fel kell...egy nagyon jó esténk volt. Rég voltam ilyen boldog.
Vigyázni fogok erre a kincsre...

biztos sejteni lehet minek örülök ennyire.:-)