2021. november 29., hétfő

Sokkal jobb..🤗

 Nálunk már tegnap karácsony volt, mind a 9-en együtt ebédelünk. Nagyon jó volt. Mesiekkel naponta beszélünk, de Bencéékkel két hete nem beszéltünk, csak nagyon keveset. Nem rosszból, de sokat dolgoznak, amúgy meg élik az életüket. És így van ez jól. Dáviddal is sokszor napokig nem találkozunk. Furcsa ,de jó érzés is egyben, hogy ennyire jól boldogulnak nélkülünk is az életben.

Már tervezzük a karácsonyt, én várom a pihenést az együtt létet, mindent. Még nem tudom ki mit kap karácsonyra, de majd alakul ez is , mint mindig.

Sokkal jobb kedvem van mostanában, még akkor is, ha ma migrénnem van, pedig régen volt már.😊 

Érdekes ez....

2021. november 16., kedd

Őszinte 😊

 Igazság az, hogy ezt most nem olyan szándékkal írom, hogy panaszkodnak, hiszen aki ismer, tudja nagy hibám az, hogy őszinte vagyok, általában mindig.

Azért általában, mert mostanában néha nem. Például, mikor megkérdezik, hogy vagyok. Elmesélném...de ki kíváncsi rá, úgy őszintén?

Családom biztos meghallgatna, de valahogy nem tudom nekik ezt úgy elmondani ahogy érzek. Hiszen bűntudatom van, mert szeretnek, és szeretve lenni a legjobb érzés, én is szeretem őket, így sokszor nem is értem, hogy mi bajom van. Vagyis ebben a formában nem igaz. Mert tudom, hogy az alap probléma a hormonok. Aminek egyik tünete a hangulat ingadozás, más is. Ingadozásnak nem mondanám már,hónapok óta stagnált a rossz kedvem. Néha erős bűntudattal társul, mert emberek vagyunk hibázunk. Volt hogy a kocsival tolattam neki egy másik kocsinak, nekem nagyobb lett a horpadás, másik kocsinak szinte semmi, hátranéztem a visszapillantóban is ezt láttam a szürkületben, mégis őrjöngve állított meg egy másik kocsiból egy fickó, hogy hova a túróba megyek persze megálltam, hagytam egy részletes cetlit a kocsi szélvédőn, szánva bánva...na és pont másnap mentünk Siofokra a családdal....mérő bűntudattal. Persze nem hívott a kocsi tulaja, én bejelentettem a kocsit, casco van rajta, így remélem hamarosan megcsinálják. De ettől függetlenül is nagyon nehéz elviselni magam... fáradt vagyok, folyamatosan agyalok, munkában is van döcögés, főnököm sem dicsér mostanában, sot..és akkor mellette ott van a család, ahol minden a lehető legjobban halad. Erre a folyamatos lelkizés, hab a tortán ma munka után futni szerettem volna ,el is kezdtem, 3 kor 5km. Első kör félhomályban,láttam a nagy puklikat a pályán, majd a második körnél klasszikus pofára esés volt, magam is meglepődtem. Felálltam, tudtam tovább futni, így elindultam, pont hívták masengeren Mesiék, felvettem, mondtam nekik, hogy jól pofára estem, de megnyugtattam őket, jó ez a gumis pálya semmi bajom nem lett, majd lefutottam a kört, harmadikat már nem futottam le, nem volt lelkierőm hozzá. Hazafelé araszolva, hullámzott a kedvem az esés miatt. Majd azon gondolkoztam, ilyen vagyok én, felállok és megyek tovább. Pedig engem tenyerén hord az élet, kár,hogy nem érzem ezt mindig, pedig ez az érzés a legjobb.


Ma egy anyuka meglepett valamivel, egy nagyon jó illatú kéz fertőtlenítője van, olyan szegfűszeg, borsmenta illatú. Mindig megjegyeztem neki ezt, aroma terápiának sem rossz, ma hozott nekem...majdnem elsírtam magam....mondom, hogy a hormonok.🤣🤣❤️

2021. november 10., szerda

Van amikor....

 Van amikor tök jó, hogy már ekkora gyerekeim vannak és dolgozom, meg minden...de ma nagyon vágytam arra a 20 évvel ezelőtti Anikóra, akinek éppen akkor van egy majdnem 4, 1,5 éves és egy fél éves gyereke. És itthon vagyok, és csak a három törpe ossza be az időmet, sütők, főzök, takarítók, játszunk nyüzsi van. De szeretnek, én vagyok a mindenük...elég voltam, annyi amennyi.

Ma nem szerettem a mostani magamat...de ki szeretné, ha jól leszúrja a főnöke. Persze érzem, most épp nem volt annyira igaza. Vagy, ha igaza is volt...jobban esett volna, ha nem a többiek előtt teszi meg, hanem odajön hozzám és megbeszéljük. De értem én, ez is a főnöki imidzs része. Tudom hol a helyem. Persze tanulják belőle. Nem, nem vagyok annyira kiadva, mint amennyire szoktam...mert azért ez egy folyamat része 😀 éppen én voltam soron.😊

2021. november 5., péntek

Ma csupa jó ❤️

 Ne csak a rosszat írjam...😊

Ma 4-kor végeztem, kocsinál várták Bencéék, hazavittem őket, ittam náluk egy jó kávét, beszélgettünk, majd hazajöttem át öltöztemi,bekapcsoltam egy jó zenét hangosan, majd elkezdtem takarítani...csillog villog a ház...és jól is esett.

Tegnap amúgy relaxáltam este, ma meg úgy gondolom jó napom volt.

Az is nagyon jólesik, hogy a munkahelyen tanítok be valakit, és nagyon sokan félve kérdezték anyukák, ugye nem megyek el? ❤️

2021. november 4., csütörtök

Stressz 😔

 En teljesen ki vagyok bukva, egy ideje már biztos.

Utálok vezetni, nem magát a vezetést utálom, azt szeretek. Közlekedést utálom, annyi agresszív ideges ember van az utakon.millió. státusz szimbólum lett az autó, tudom szőke vagyok csak egy szar szuzukim van. Ebből kifolyólag nem tudok vezetni, gondolom....na mindegy csupa sztori amit utálok, menjek tömegközlekedéssel?  Azt fontolgatom, de most járvány kellős közepén? Zsolti szerint el kéne engednem ezeket.


Kis házikóban  szeretnék lenni, egy nyugodt szép falucskában. Épp raknék a tűzre, kelt tészta illatt lenge körül, közben sülnek a tök. halk zene szólna, én meg bobiskolnék a fotelben.

Utálom ezt a folyton nyüzsgő életét, lenyugszunk valaha, mindig rohanunk.

Autóba vezetjük le a stresszt, azt hisszük ott mi vagyunk a főnökök. És jó főnök módjára, mindenki hülye csak én vagyok a legokosabb.

Engem ez annyira elszomorít.😔

Még jó, hogy ettől azert van ami boldoggá tesz a családom...lenne sok pénzem elvinném az egész családot egy lakatlanul sziget, egy darabig nem hiányozna semmi....❤️

2021. október 31., vasárnap

Újra ketten.🍁

 Pont ma, ahogy kettesben kirándultunk Zsoltival, beszélgettünk róla, hogy elrepült 24 év mióta szülők lettünk. Egy pillanat alatt történt, hogy újra kettesben kirándultunk. És már nem kellünk minden pillanatban a gyerekeinknek. Furcsa érzés, olyan vegyes érzés. Jó mert mind a négy gyermekünk jó úton van talán. Rossz mert hiányoznak.

Nehezen dolgozom ezt fel, pedig szuper családom van, és támaszom Zsolti is ugyanúgy szeret, mint lassan 27 évvel ezelőtt megszeretett.

Tükörből pont egy 47 és fél éves nő néz vissza, minden ráncával, megereszkedett bőrével, ősz hajával, aki kicsit lelkileg nehezen viseli a dolgok valtozását most. Pedig körülötte majdnem minden rendben van. Gondolom a hormonok miatt van, életkózép micsoda is lehet.🤣

Tehát sokszor magamat sem értem miért érzem lelkileg olyan vacakul magam, mikor körülöttem minden oké. És ez valahogy még jobban frusztrál.

Futás jó, de még mindig a legjobb mikor vége van.

És az ősz is csodaszép arcát mutatta, ki is használtuk...ez nagy öröm.

De akkor miért tombolok legbelül?😔

2021. október 6., szerda

Változunk❤️

 Nem tudom mikor változtam meg ennyire, változott meg minden körülöttem.

Mikor lett akkora az unokám, hogy már azt mondja gyere❤️, mikor lett a lányomból szuper feleség és anya❤️, mikor lett a nagy fiam akkora, hogy csoportvezető lett és a kreszt is csinálja❤️, mikor ment, repült ki egy szempillantás alatt a kisebbik nagyfiam barátnőjével albérletbe, úgy hogy már teljesen külön élik az életüket ❤️, mikor lett az én legkisebb lányom is gyönyörű, nagyszájú, egyik pillanatban gügyögő baba, másikban egy sértődött kamasz ötödik osztályos ❤️, mikor lett az én drága férjem iskolában pedagógia asszisztens ❤️?

Talán akkor, mikor megszerettem futni, mikor már kezdek végre elégedett lenni magammal...mikor már van ÉN IDŐM.

Fura érzés ez, hogy már nem kellek minden pillanatban, hogy már úgy élik az életüket, hogy már nem mindenről tudok, na ez a legfurább érzés. Nem rossz, csak furcsa. De meg lehet szokni...cseppet sem unalmas...meg van jó pár évig kamaszunk, aztán van unoka is, akit csak szeretni kell...

Csuda jó ez is...❤️

2021. szeptember 11., szombat

Ez is eljött...❤️

 Nem tudom minek írom már ezt a blogot, talán mementóként majd évek múlva jó lesz talán végig olvasni.


Szóval elérkezett ez a nap is, Bence elköltözött albérletbe barátnőjével. Erős voltam, főleg azért mert jövőhétre tervezték a költözést, valamiért előrébb hozták.jol jött ki, pont háromig voltam, így tudtam segíteni nekik cuccolni. Meg vásároltam is, nekik is a kezdésre.

Nagyon furcsa érzés ez, legyek ott, de mégsem, fogadjam el, ha nem úgy gondolják mint én. Nehéz ám ez. Irtó büszkék vagyunk rájuk, féltem is őket. 

Persze már másodszor éljük ezt meg, és amúgy is olyan ügyesen csinálják ők is...de ezt nem lehet megszokni, nem lehet rutinból.

Próbálom persze teljesen jól kezelni a dolgokat, lelkem legmélyén viszont, tele vagyok kétséggel. Jól csináltuk, jól csináljuk?

2021. augusztus 28., szombat

Boldogság 😊

 Csak leírom, pedig sokszor gondolok rá, el kellene engednek ezt a blogot, ami nem olyan könnyű, mert az enyém, mert én gondolataim vannak benne..., Na, de nem is erről szerettem volna írni, hanem, hogy annyira boldogok vagyunk, sikerült Zsoltinak a munkahely váltás. Boldog tőle, mi meg attól, hogy ő boldog. Itt a cél most nem a magas fizetés, hanem a motiváló, változatos munka. Szóval végre kicsit megnyugodva haladhatunk tovább.🤗


Tegnap előtt munkatársaimmal, Pannonhalmi kirándulást tettünk, nagyon, nagyon jó volt, meg úgy is , hogy útközben a hormonok miatt, migrénem volt, viszont vettem ott vásárfiaként citromfűvet, két napja azt iszom este és olyan jól alszom, hamar el is múlt a migrénem.

Sok az év eleji munka is, én élvezem, munkatársam nem, de az a baj ezzel, hogy nagyon rá akarja nyomni ezt a negatív érzést az emberre és baromi nagy munka ellene menni.🙁

De jobb lesz majd tudom,ha elindul az év, kialakul minden, csak addig tartsunk ki.😊

Viszont most hétvége van, jobban van Csenge is aki sajnos a héten kicsit beteg volt.🙁 Jönnek ma Mesiék is, lehet elmegyünk futni is, meg bográcsban főzünk, lehet sütők palacsintát is és jól megpuszilgatom Szofit,az nem lehet, hanem biztos.😍😍😍😍

Szép hétvégét!🤗❤️

2021. augusztus 23., hétfő

Akkor kezdjük...nem esett jól!

 Még úgy is nagyon, nagyon nehéz volt a mai nap hogy szeretek bejárni dolgozni.

Mintha nem is lettem volna szabadságon, semmi kipihentséget nem éreztem delutan 5-kor, rámtornyosult minden. Cseppet sem jó érzés....de talán kibogozzuk a szálakat, csak folyamatosan jön új is. Csütörtökön viszont kirándulni megyünk a munkahellyel... Pannonhalmára és mivel még nem voltam itt, izgatottan várom aztán mehet az év...

Mikor fogok futni? És hol?