2012. március 30., péntek

Beteges péntek..

Tudjátok semmi reklámját nem keltem ennek a "sokat igyunk" szlogennek. DE, én ma is nagyon energikus vagyok. És nem is kell figyelmeztetnem a testemet, hogy igyon, hanem már kívánok többet inni. Ha így marad, az csak jó lesz! Jöhet a tavaszi nagytakarítás a lakásban!,-)))

Pedig ma nem jól indult a nap, Dávid majd 40 fokos lázzal kelt.:-( Úgyhogy nyolckor már patikába mentem gyorsan fájdalomcsillapítóért és torok fertőtlenítőért. Majd gyorsan boltba, és irány haza, Zsolti szerelte Mesi ágyát, és meg gyors tejbegrízt csináltam, mert mint régebben írtam, nálunk nagy fájdalom csillapító hatása van!:-D  Közben elkezdtem főzni a milánóit ebédre, majd begyúrtam párhuzamosan a kakaós kalácsot, és a kenyeret. Mikor feltekertem a kalácsot és a kenyeret megformáztam, betettem a sütőbe a  milánóit, míg megsült, kelt a kalács, és a kenyér. Majd be a sütőbe a kalács, utána a kenyér. Nem volt fél tizenkettő, készen voltam, már Csenge is ebédelt volna. Dávid hol jobban van, egy kis alvás és fürdés után, hol rosszabbul. Csak reménykedem, mi nem kapjuk el.

Mesinek kész a szobája, csak sötétítő és a babzsákfotelje hiányzik.. Most meg izgulok érte, iskolai szavalóversenyen van, most van a második forduló, a városi előtt.



ui: És iiiiiiigen, tovább jutott idén is Mesi, bent van a legjobb hat között! Büszke vagyok rá, no!:-)))

2012. március 29., csütörtök

Haladunk!:-)

Dávidot hazaküldték az iskolából, köhög fáj a torka, lázas!:-( Már tegnap sem volt túl jól, de reggel nem volt még lázas. Remélem jobban lesz a napokban. És Csenge nem kapja el.

Ma készen lett Zsolti, Mesi szobájával, olyan jó lett!:-) Lila, és zöld színű a fal. Mesi takaríthat délután!:-) Nagyon jó festéket vettünk, és nem volt olyan vészesen drága. Ősszel a fiúk szobája jön, meg a konyhát kell kimeszelni nyáron. Jövőre meg majd a mi szobánk és a nappali jön sorra.

Ma négy jó kis házi csirkét is feldaraboltam, leszögezem, nem lennék jó még mindig a csirkenyakvágásban, szegény már nem élt, mégis mikor a fejét vágtam le, becsuktam a szemem!:-))) Olyan szép húsa van, és nem zsíros, mégis van hús rajta! Örültem neki, mert amit mostanában a boltban lehet kapni, kritikán aluli. Bűdös, fekete a csontja, szinte a számomra ehetetlen kategória. Mint ahogy a margarinos krémes torták, kaptunk ajándékba egyet, nem tudom megenni...borzasztó íze van. Kidobtam az utolsó margarinos tégelyt is, vajat eszünk, kevesebb fogy és egészségesebb. És csináltam egy nagyadag körözöttet, nagyon szeretik a gyerekek, és mi is, jó kenni a szendvicsbe.

Ivásom is jól halad, tegnap el kellett mennünk a fiúkkal fogszabályzót megnézetni. Utána kicsit bevásároltunk, olyan szomjasan jöttem haza, hogy két nagy pohár víz enyhítette csak a szomjúságomat, és már nappal is sokkal hamarabb szomjas vagyok.Túlzásba nem viszem, mert olyan 2,5-3 liter gurul le, ennyi jólesik, de a régi ivásomhoz képest ez sok.És ma már sokkal energikusabb vagyok, érzem jót tesz ez nekem..:-)

2012. március 28., szerda

Esti séta:-)

Mit tesz egy esti séta, nagylányommal? Ránk fért nagyon.:-) Denevérek csak úgy röpködtek a fejünk felett, közben olyan melegséget sugároznak a házak, égnek a villanyok, és azon gondolkozom, mi jót csinálhatnak éppen a meleg szobában. (jó, mondjuk nem vagyok rá annyira kíváncsi, elég nekem a látvány is:-))))Este olyan sétálni, mint karácsonykor. Gyerekkoromban, meg azóta is, szeretem látni a karácsonyfa fényét a szobákból.
Jöttünk nagymamáméktól hazafelé karácsonykor gyerekkoromban, már sötét volt, én lógtam az autó ablakában, és csak bámultam a fényeket a házak ablakából. És ámultam, és bámultam...úgy szerettem.:-)
Most ilyen este sétálni.
És jobb kedvem lett, bár megvolt az oka miértjének, délutánra jó kis migrénem lett.:-( De most már nem fáj, és elkezdtem tervezni a húsvétot. Mit főzök sütök majd...lassan alakul, és majd megosztom veletek! Kíváncsi leszek Csengére majd, ő először fogja élvezni.:-) Olyan zsivány lett, ha látnátok. Ma addig koketált  a szomszédban dolgozó férfival ,míg rá nem figyelt és nem mosolygott neki, úgy kellett elhúznom onnan. :-) Ja és hisztizik, kis törpe és olyan hisztit levág, de olyan kedvesen...ma mondtam neki, hamarabb szólhatott volna, hogy a földön fog csúszni mászni a hisztijében, mert akkor nem mosok fel, csak egy rongyot kötök a hasára!:-)))) És akkor felállt, mintha mi sem történt volna, és a csábos mosolyával felkéredzkedett az ölembe. Lehet ennek ellenállni???:-)))

Kedvem....

Rossz kedvem van.

Nincs semmi okom rá, semmi nem történt, megy a nap ahogy szokott, minden rendben, Zsolti is nagyon jól halad a szobával. Csenge is csak mosolyog, dumál, bújik....mégis!:-(
Utálom ezeket a napokat. Kéne egy kis adrenalin, vagy az ellentéte, ellazulás. Egyik sem valószínű hogy meglesz, ilyenkor tisztában vagyok vele, nekem kell kijönnöm a gödörből, mégis várom hogy kihúzzanak.
Azt is tudom ilyenkor szoktam a konyhába szaladni sütni valamit..:-) Az kiűzi belőlem a rosszat, vagy takarítok, de azt +9 kilós csomaggal az oldalamon nem tudom megcsinálni.:-)
Mit csinálnék most legszívesebben?
Nyaralnék, slattyognánk a partra úszógumival, egész nap csak heverésznénk, vagy kirándulnék, fenn a hegyekben lenni, gyönyörű kilátásban gyönyörködni, és jólesően elfáradni, vagy csak úgy ténferegnék..
Van így az ember néha...

2012. március 27., kedd

Álmodtam.

Hol volt, hol nem volt volt egyszer egy anyuka, annak volt egy szerető férje, és négy gyermeke.

Álmában nem gondolta volna,akkor 20 évesen, ilyen élete lesz. Pont olyan amilyet szeretett volna. Férj, gyerekek...és tovább álmodott...

Igen a napokban tényleg álmodtam. Hogy ott vagyunk az Őrségben, Szattán, a kis lugas alatt, és szertenézünk a kertben, jólesően, elégedetten, igen végre itt vagyunk. Itthon vagyunk! Bemegyünk az istállóba, aminek olyan jó hűvös, kicsit dohos szaga van. Kellemes látvány fogad, csomó régi kacat, ami nekünk kincs, másnak lom. Kihozzuk az ásót onnan, majd forgatjuk a porhanyós földet, amibe ültetni fogunk. Közben odaülünk a lugas alá pihenni, és meginni  kinek, kinek, tetszése szerint az innivalónkat. Majd bemegyünk a kódisállás alatt, a nagy fa ajtón keresztül a házba, ahol a tisztaság szaga van, most meszeltük vastagon a falakat. Ránézünk a kenyérre ami a fatüzelésű kályhában sül, a finom vacsorához, közben begyújtunk a cserépkályhába, hisz még hűvösek az éjjelek, ropog a tűz, pattog, kell ennél jobb muzsikaszó?
Nem álmodtam tovább...talán jobb is.

Miért nem sikerült akkor 20 évesen beleálmodnom, a családom mellé, Őrséget is? Miért??? Talán, akkor az is sikerülne.

2012. március 26., hétfő

Ma!:-)

Mákos, lenmagos
kétsajtos rágcsa!:-)
Így homokozunk
meg így!,-)

Süssünk, süssünk valamit, vagy valakit!!:-) Bemászott a tepsibe Csenge!:-)))
Így koncentrálok,
és tudok ilyen ügyesen is enni!
És amikor észreveszem, hogy néznek!
Mára így virágzik a barackfa.
Ezt elfelejtettem megforgatni, de a lényeg látszik. Nem kicsi ez a cipő?????.)))
Hoztam egy pár képet. Ma összement két üveg házi tejem, sebaj, csináltam belőle, túrót, és lett belőle sós rágcsa.:-) Olyan szép időnk van ma is, az ember szinte csak kint lenne. Vagyis vagyunk, nem is halad a házimunka. De nem baj, Zsolti ugyis elkezdte a Mesi szobáját csinálni. Már leszedte a tapétát. Talán egyszer rendbe leszünk végre (elárulom, soha!:-) Így a nagytakarítás is csúszik, de ezen sem bosszantom magam, ma a fürdőt sem volt egyszerű Csenge mellett kitakarítani, pedig azt muszáj!

Tegnapi bográcsozás jó volt, finom pörköltet csinált Zsolti.

2012. március 24., szombat

Ivásra fel!:-)

Itthon volt ma Zsolti szabin! (azt már csak zárójelben jegyzem meg, éjjel volt mire megtudta, így tervezzen az ember!) De jó volt, pecázott, halat ma sem fogott, de senki körülötte, ez azért már dühítő ám! Mire hazaért, sült, a rakott tészta, és a kakaós lepény is már hűlt. Mi Csengével mér kertészkedtünk, rendbe tettük a rózsát, minden növénykét megsimogattam, trágyát adtam nekik, hogy jól növekedjenek, majd meglocsoltunk. Jó kis munka volt, meg is kapta a karom az idei első ilyen nap!:-)Zsolti a tóvizet merte ki, akkora a tavirózsa, hogy csak na! Szegény utolsó békát is megtalálta Zsolti, kezet fogott vele (pfúúúúúúj). :-)
Délután mire hazaértek a dolgozóból a gyerekek, elmentünk Mesi szobájába festéket venni. Pont volt is két olyan szín, amit szeretett volna, így nem kellett sokáig vacakolni...Vásároltunk még kicsit holnapra, mert bográcsolni szeretnénk.Pörkölt lesz, krumplit főzünk bele, és vettem idén először salátát is.És valami süti is lesz csipegetni délután.

Tegnap olvastam Heninél, az életmód részlegnél, mennyire fontos az ivás. Én is próbálok sokat inni, szoptatás miatt is. De ez nem mindig sikerül, legtöbbször már szomjasan megyek inni, és este. Most elhatároztam, úgy fogok inni, ahogy tanácsolja, ahogy ő teszi. Minden toalett használat után, tehát már reggel is azzal kezdem, majd egész nap folyatom. Evés előtt is iszok, utána is kéne az, még az nem megy.
Ma próbáltam, így olvasásra, az jön le, hoho, megy ez mint a karikacsapás, mi az, csak ennyiszer inni...aha! De mivel többet iszol, többet mész pisilni, még többet iszol...és ez így megy.:-D Még logosztikáznom kell, azt is meg kell oldani, ha kiruccanok itthonról, akkor hogy oldjam meg.:-)
 De jól esett a mai nap ivása! És jó lenne, ha a derékfájásom, is megszűnne, vagy csak jobban érezzem magam a bőrömben. (de megsúgom, ha pár kiló lecsúszna rólam, annak is örülnék!:-D)

Szóval, mindenki igyon egy pohár finom vizet!:-))))

2012. március 23., péntek

Képek!:-D

Ki lehet bírni, ugye?
Ébredéskor
Huncut!
Így kell enni gofrit!:-D
Csipet-csapat
Hazajárók!;-)
én
Bence anyaölelés:-)
kőtörő fű
Fentről a virágos

Olyan szépek a krókuszok
Így van most a virágos és a tó.
Boglárkáink
Ö is élvezi.:-)
Nem tudom, látszik e? Így rügyezik már a barackfa.

Ma..

Neeeeeeeem, nem írom azt, hogy a mai éjszaka rosszabb volt mint a tegnapi....pedig igen.
Lényeg az, ma kitaláltam, fényképezni fogok, a kertet, Csengét a homokozóval, a hintaággyal, csak úgy! :-) Már ha felkel ma, ugyanis ott szuszog még az ágyamban!:-)

Tehát, jövök majd képekkel...

2012. március 22., csütörtök

Pihenni.....

Nyugtával dicsérd a napot! Estére komoly láza lett Csengének. Este lefeküdt rendesen jól bevacsorázott, majd fél 11-kor, igen morcos ébredésem után (miszerint, éppen most aludtam volna el), felemeltem Csengét, aki igen forró volt. Éjfélig szopi, nyűglődés....szopi, után lehoztam és megmértem a hőjét ami 38,5 volt, gondoltam az éjjeli időre, beadtam a lázcsillapítót. 38,5 fok alatt nem szoktam gyógyszerrel lázat csillapítani, csak megfigyelő állásban vagyok, mert szerintem a láznak is nagyon erős baciölős hatása van. Lement a láza lassan, majd szinte óránként kelt sikítva!:-( Nem volt kellemes, főleg hogy nem tudtam mi a baj. Vagyis tudtam, hogy a kanyaró oltás miatt van, csak azt nem mije fájhat? No, mindegy is, mert reggel háromnegyed hattól a mi ágyunkban kialudta magát, hogy mi nem annyira Zsoltival, az ugyebár mindegy!;-) Pedig semmire jobban nem vágynék most mint egy kiadós alvásra éjjel. Tőlem egyszer kelhetne még Csenge, de ennyit??? Nagyon nehezen viselem, bevallom. Reggel a hegyet meg tudnám mozgatni, majd délben, leeresztek, és kel pár óra mire összekapom magam. És késődélután megint aktív vagyok és este újra leeresztek mint egy lufi. No, általában így lát Zsolti. Biztos felüdítő lehet egy zombifeleség!:-)))
Sokat gondolkodtam azon is miért vagyok ennyire fáradt mostanában. Persze az éjjelek is..meg a nappalok. Azért négy gyerekre figyelni, és ugye az embernek ott a férje és saját maga is. Egyszerre nem tudsz koncentrálni mindegyikre. Általában az kap figyelmet jobban, aki abban a pillanatban igényli. És persze Csenge meg állandóan, mert ugye neki nincs kialakulva az, hogy várjál, majd mindjárt..neki most azonnal kell, és ez olyan nagyfokú állandó koncentrálást igényel, hogy fárasztó.Persze édes teher ez, mert mikor rád mosolyog, vagy hozzám bújik feledve van minden! De az tény, nekem most még sokszor kihívás a háztartás, a gyerekek, jó feleség, saját magam koordinálása. De ezzel szerintem sok, hozzám hasonló anyuka van így! :-)

Azon is gondolkodtam, (igen, éjjel.-)hogy az egy dolog, hogy fáradt vagyok. De ugye valahogy egyensúlyba kellene hoznom magam. Eddig is pihentem valahogy, pillanatokat, pl. beültem a hintaágyba kávézni, ideülök a géphez és írok, csak nézem Csengét...próbálom nem idegesíteni magam a házimunkán, élvezni a jóidőt, a kertet, a madárcsicsergést. Hogy elviseljem a rossz dolgokat. (nem is írom le, utálok rajta rágódni)
Elemhez hasonlítottam magam, aki nem egy napos töltésen van, hanem, tudjátok a kocsiba az aksit szokták másik aksival beturbózni! Vagy valami ilyesmi..:-D Na olyanon vagyok.;-) Csak néha...nem mondom nem esne jól, úgy két napig PIHENNI!:-D Na majd egyszer, nyugdíjas korunkban, ezt szoktok mondani, lassan idejét múlt szöveg lesz, nem leszünk nyugdíjasok!:-(

2012. március 21., szerda

Délelőtt...:-)

Kész! Itt pihegek mint egy maratoni futás után lennék, pedig csak piacon voltunk Csengével, aki ma már jól van, kicsit nyűgös volt éjjel, de átvészeltük. Ma már nem lázas.
Játszótéren is voltunk, ahol Csenge egyből feltalálta magát,ment a homokozóba barátkozni. Nagyon barátkozó kislány, és nagyon mosolygós. Mindenkire nevet, mindenkivel barátkozik. És mivel ő nevet, így én is állandóan vigyorgok, na jó, majdnem mindig.:-)
De a játszótér most sem a kedvenc helyem. Ma egy fiatal anyuka, egy kétévkörüli kisfiúval, volt, szerintem utolsó idős terhesen. Azon aggódott egy másik anyukával, hogy fog bírni két kicsivel, és vagy fél órán ezen tanakodott, siránkozott. Már olyan rosszul éreztem magam, még jó hogy nem engem kérdezett!:-) Pedig tudtam volna mesélni neki, a fiúk között 13 hónap van!:-)))))  Milyen lesz????Olyan amilyen, egyszer annak is vége lesz, lesz benne nehéz, lesz benne könnyű is. Megoldódik, mint minden az életben!
Aztán hazarobogtunk, majd gyors ebéd, és Csengét leraktam aludni, én meg ahelyett hogy mennék a többieknek ebédet főzni, itt püfölöm a gépet!:-)))

Na jó, ennyi nekem is jár!:-)))

2012. március 20., kedd

Oltás után!:-(

Hogy örültünk Zsoltival napokban, hogy Csengének semmi baja a 15 hónapos oltás után. Mára, napra pontosan egy hét múlva az oltás után,kijött rajta a láz. Nincs rossz kedve, evett is, csak reggel mikor összebújtunk éreztem a kisbuksiján melegebb a szokásosnál. Kiment játszani de úgy egy fél órája ölbe kéredzkedett, majd kérdésemre, megyünk a babához aludni, erősen bólogatott. Úgyhogy felvittem aludni. Most alszik. Remélem a lázon kívül nem lesz baja.

Hosszú lesz ez a hét, a hétvége meg rövid, és még óraátállítás is lesz. Talán ami vigasztal az a jó idő..:-)
Bedagasztottam a kenyeret már, hamarabb kell bedagasztani, mert nyitva az ajtó, a fűtés nem megy, lassabban kel a kenyér.
És Dávid kedvence lesz ma az ebéd, fogja mondani ha hazaért:-Mi az ebéd? Rakott kelkáposzta.    Nyamiiiiiiiiiiii...:-))))
Galád módon, míg nem jár le a mosógép, beülök a hintaágyba!:-))))

2012. március 19., hétfő

Képzeljétek!:-)

Kicsit olyan nehézkes fáradtak a blogbeírások mostanában. Pedig alapvetően nem ezt érzem.:-)
Jó, az előbb festettem be a hajamat, és azt láttam, akkora monokli van a szemem körbe, mintha behúztak volna. Lehet tényleg????:-)))) Á, ilyen ez mindig, csak most talán jobban belenéztem a tükörbe!,-)))

Képzeljétek, hogy jártam ma. Megyek vásárolni, tolom a kocsit, nézem az árukat, egy idő után belenézek a kocsiba. Látom alig van benne árú, sör meg rozskenyér. Még fel sem tűnt, hogy én ilyet nem vettem. Csak vállon veregettem magam, milyen ügyes vagyok, alig tettem valamit a kocsiba. Tényleg szép teljesítmény ez tőlem!:-) Tolom tovább a kocsi, majd ledermedek. Hol a jó kis fedeles kosaram??? Sehol, hahaha eltoltam valaki más kocsiját, de hol az enyém?? Mosolygok, mert ilyenkor jön az a sztori, hogy más is keresi a kocsiját, nem csak én...de most semmi. Rohanok a sorok között, idő után elhagytam a kocsit, kikaptam belőle az én dolgaimat, majd a kasszáknál kezdtem el keresni a kocsimat. Semmi....kiver a víz, a fedeles kosárkámban, a pénztárca a kocsikulcs...kész, kirobogtak vele. Ennyi...Olyan ideges lettem, én még sohasem voltam ilyen szituban, majd kínomban arra gondoltam, megpróbálom még egyszer hátulról előre felé, megnézni a kocsikat, azért egy kosár elég feltűnő. Hátra robogtam, majd befordultam abba a sorba ahonnan jöttem. És ott volt az én telepakolt kocsim a kosárkámmal, várt engem hűségesen! Én még ennyire nem örültem egy bevásárlókosárnak.:-))) Leizzadva, toltam a kocsimat tovább, és megfogadtam jobban fogok máskor figyelni. Ami furcsa volt, hogy a másik kocsit senki nem kereste!:-o No, de az engem már annyira nem érdekelt!:-))) Büszkén toltam a kocsimat mintha semmi nem történt volna!:-)))

Jó kis napok!

Szerintem nem vagyok vele egyedül,ha azt írom, nagyon gyorsan eltelt a négy nap. Nagyon jó volt, még ha fárasztó is. Tegnap este azért már eléggé elfáradtam. Mert éjjel azért kel még párszor kelni, így nem nagyon pihenem ki magam. Sebaj, már az is felüdülés, hogy egyedül elalszik Csenge.
Annyira kegyes volt az idő, hogy így megajándékozott minket napsütéssel. Itt csak tegnap délután volt kissé szél.
Olyan sok mindent csináltunk a négy napban, hogy felsorolni is nehéz. Tegnap kértem a fiúkat, csináljanak egy igazi pihenő napot, mert az állandó fociban úgy kifáradtak, hogy rossz volt nézni.:-) (persze tegnap délután is csak el mentek egy órácskát, még Mesi is ment velük.) Számítógép mellé, nem is ültek!Hurrá...:-)))

Főztünk sütöttünk, kirándultunk, barátokkal is voltunk egy szép délután, nagytakarítást csinált Zsolti a kertben, én meg ide oda szaladgáltam, ahogy szoktam:-) Rokonlátogatóban is voltunk, kertészboltban, piacon is. Sétáltunk, a patakon...kávéztunk a hintaágyon..:-) Na jó azt nem annyit mint szerettünk volna, de olvassátok, aki ennyi mindent csinál, nincs is ideje!:-) Ja és a fiúk pecázni is voltak kétszer.;-)

Ami kicsit felüdít, az a Húsvét, a tavaszi szünet. Akkor ha minden jól megy + 1 nappal többet leszünk együtt. Remélem ki tud venni Zsolti szabit!

2012. március 17., szombat

Fáradtság..:-)

Olyan fáradt vagyok, de nem az a "semmi" miatti fáradtság, hanem a kinti, benti tevékenység fáradalma.
Megleptem ma magunkat egy hintaággyal. Holnap úgyis Sándorzsoltnak, az én kétnevű férjemnek a névnapja van. És arra gondoltam, meglepem vele, ebben fogunk tudni jókat beszélgetni esténkén, Ő meg pipázni fog tudni ott, remélem pihenve,meg amúgy is szerintem megérdemeljük!:-)
És mert tegnap olyan aranyos homokozott Csenge a játszótéren, így megleptem őt is egy homokozóval és játékkal. Nagyon tetszett neki!:-)  Most már teljes a felszerelés a jóidőre.
A piacon ma vettem medvehagyma palántát, két levendula bokrot, és bár megmarad a rozmaringom, azt is vettem még a kis fűszerkertbe. Két kőtörőfűt is vettem, meg egy süvegfenyőt, Zsoltinak. Alakul a kert is, virágzik nagyon a krókusz is.

Holnapra már nem tervezünk menni sehova, élvezzük a kertet. És pihenünk. Én azért főzök, sütök. Zöldséglevest gondoltam, meg pulykamellből ragut, tésztával. A süti még megálmodás tárgya!;-)

2012. március 15., csütörtök

Kirándultunk!:-))

Ha  a mai napot le kellene írnom egy szóval, akkor azt mondhatnám, csodálatos volt.
Elmentünk kirándulni. Bár korán kelt Bence, Csenge miatt apa is. Elkészültünk, majd busszal fel Pilisszentlászlóra majd onnan, Lajosforrás mellett elhaladva értünk Kőhegyre. Csenge ezt majdnem végig aludta a hátihordozóban. :-) Úgy horkolt, hogy csuda. Majd mikor már majdnem ott voltunk felébred, akkor tízóraiztunk, és mentünk Kőhegyre.:-) Rengetegen voltak, sok ismerős szentendrei arcot láttam. Annak örültem, a tömegnek nem annyira.;-) Dehát mindenkit kicsalt a  jó idő a szabadba. És ez jó!:-)
Kiraktuk a zászlókat a kilátónál, és a tegnap fiúk által fonott fűzfakoszorút is, majd hazajöttünk. Majdnem négy óra volt. Jól kitikkadtunk, két vízhólyagom lett.;-) Nem csoda, nem bírja az eke a szántást!:-))) De én annyira élveztem a jóidőt, a természetet, a csendet, hogy együtt vagyunk. Megérte a két vízhólyag!:-)))

Holnap reggel a fiúk elmennek pecázni, mi hárman csajok meg felkutatunk valami ajándékot, sógornőmnek szülinapjára. Délután meg barátainkkal leszünk, ahogy az előrejelzést látom, lehet fagyizni fogunk menni a városba..:-))))

Képek is lesznek, csak később!

2012. március 14., szerda

Irány kirándulni!:-)

Jövök kicsit kikapcsolódni.
Jó volt a mai nap, mindig valami újdonsággal lepnek meg a gyerekek.:-) Kata nagyon kis életrevaló már! Édesek voltak a csajok,  mindig azt játszották, mint a másik. De szigorúan csak egymás mellett.

Piacon is televásároltam magam, csupa egészséges dologgal. Vettem tejet, meglepődtem mert 170 ft volt literje az igazi házi tejnek!:-O Meg vettem túrót, 450 ft volt fél kiló, vettem vajat is, meg kecsketejből körözöttet.Kecskesajtot lilahagymásat, retket, hagymát, almát. Meg szalonnát olyan igazi füstölt kenyérszalonnát, be is tankoltam belőle, mert jön ugye a szalonna sütések ideje.Zsírt is vettem a bödönbe. :-))) Vettem még sáros, répát, fehéret, sárgát, zellert. Azt hiszem, csak ennyit...:-))

Holnapi szendvicsekbe pont jó lesz a sok finomság! Kirándulni megyünk. Nagyon jó lesz, remélem. És azt is, hogy nem lesz ilyen szél...de dacoltam a hideggel , a  jeges széllel, a perzselő pusztával,, megmásztam a torony legfelső fokát....stb, kb így volt a Shrek-ben.:-)))) Szóval mi is így teszünk holnap. :-)

Szóval bakancsot fel, és irány kirándulni!;-)

2012. március 13., kedd

Oltott Család!:-))))

Tegnapi nap utózöngéje, Mesi ma kivirulva meséli, őt szavazták meg ismételten a szavalóversenyre!:-))) Jófej, na!:-)))

Ma voltunk szurin Csengével, hogy milyen aranyos ezekben a helyzetekben ahol társaság van! :-) Mosolyog  mindenkire, a babákat nézte miért sírnak annyira, egy kislányt simogatott, egy kisfiúval meg koketált. :-) Majd megeszem ilyenkor, annyira barátságos. Látszik rajta  a nagycsalád. Mondjuk szegény doktornéni ebből nem sokat lát, mert ahogy belépünk az ajtón, és ráteszem a mérlegre, elkezd üvölteni, és ez a mai két szuri, sem a jó emlékeket fogja szaporítani!:-)
Majd nagyot sétáltunk a patakon, apa és Tégla kutyus elé, aki szintén szurit kapott, és hogy ma egy igazán oltott család legyünk, Mesi is megkapta a kötelező oltást az iskolában!:-))))

Gyorsan főztem, majd jár az agyam mit csináljak holnapra, mert piacolni szeretnénk Nővéremmel, és Katával. Meg tervezzük a hosszú hétvégét is!,-)

2012. március 12., hétfő

Zárás..:-)

Ígérem, nem fogok minden apró rezdülésemet leírni. De a mai nap zárásához hozzátartoznak ezek a mondatok!:-)

Ahogy ma elmerültem a habokban este, mosolyogni támadt kedvem. Mert ugye azért addig még minden rendben van, míg pár óra múlva a hiszti után, igaz feltartott fejjel, de hozza a könyvét amiből tanult a kamasz, majd megkérdezi normálisan, mehetek e most a könyvtárba? És én elengedtem, mert láttam az erőfeszítéseket, és amúgy is menjen mert olvasni jó!:-) És este, már-már idilli a helyzet, mikor megkérdezi a kamasz, hogy odaülhet e a géphez? És én nem engedem, mert érezze, azért mai napi viselkedése, mégsem volt helyes. Kicsit durcás, de látom megértette. Majd egy hónapra hozott 8 könyvéből(:-O) kérek egyet, amit én is olvashatnék, úgyis annyira rajtam van az olvashatnék, amit majd másfél éve úgysem tehettem. De annyira hiányzik. És most kifogás nincs, Csenge tündérien elalszik. Szóval kértem egy könyvet és elmerültem a habokban, egy jó romantikus könyvvel, majd mit hallok? Folyamatosan beszélgetnek, nevetgélnek viccelődnek hárman. Nagy szám ez....boldog voltam. :-)))

És büszkén jelenthetem mai palacsintát Dávid sütötte, aki nagyon büszke volt magára, mert azt hitte sokkal nehezebb. Ügyes volt nagyon!:-)

Fárasztó!.:-(

Senki nem mondta, hogy könnyű lesz. Még délelőtt azon aggódtam vajon holnap, minden rendben lesz e, Csenge oltásán, délutánra kifordul sarkából a világ!
Hétvége, amilyen jól sikerült, olyan sok új dolog is lett! Mesi háromszög módjára viselkedett, szobája, számítógép, konyha között élt. Tudom, kamasz. Tudom most ezt a korszakát éli. Zsolti nehezebben viseli a számítógépezést! Állandóan csitítgatnom kell őt, hogy már más világot élünk, stb..Sokat ül Mesi ott, és még az sem vigasztal, hogy a nagy átlaghoz képest, kevesebbet gépezenek a mi gyerekeink.
 Elkezdtünk sütögetni, Mesi nincs, fiúk patakon..jó, tudom kicsi a kert a nagy focizáshoz, de sokszor csak enni jönnek haza. Ami jó is, de mivel, mi szeretünk együtt lenni, nekünk nem mindig. Mikor azután a sétához készültünk Csengével, újból hárman lettünk. Én azért elszomorodtam kicsit. Tudom nem lesznek mindig velünk, de azért az kiakasztó tud lenni mikor azért nincs velünk pl Mesi, mert semmit nem csinál. Ha meg velünk van akkor olyan mint egy sündisznó.
Ma ismét szaranya vagyok...., a kiröhögöm az anyámat, ha tiltani próbál, nem baj ha nem gépezhetek, majd elmegyek a könyvtárba, és kiveszek csomó könyvet, és elleszek a szobámba...tanulni, így sem, úgysem fogok.
Nem engedtem könyvtárba! Minden vagyok most, csak aranyoskedvesszeretlekanya nem.:-(
Persze a probléma nincs megoldva, el fog menni könyvtárba, és nem lesz, jobb! Lesznek jobb napok, meg rosszabbak, amit csak túl kell élni. Pedig én próbálom beleélni magam a kamaszkorába. De olyan nehéz a jó utat mutatni neki, mert olyankor, Sehalselát Dömötör.
És néha olyan fárasztó ez az egész....

ui.: nem vagyok boldog, én győztem! Elment Mesi könyvtárba, de előtte felmondta a törit. Akkor miért????:-(

Megyek palacsintát sütök vacsira!

2012. március 11., vasárnap

Mit eszünk...:-)

Most míg Csenge alszik és megengedem magamnak, hogy a konyha rendbe rakása előtt, kávéivás közben, írjak egy kicsit.
Tegnapi nap, nagyon jól sikerült, még szerencse, hogy tegnap sütögettünk tárcsán, mert ma már nincs olyan jó idő.Szóval jót ettünk, sétáltunk, kertészkedtünk, estére el is fáradtunk.:-)

Ma reggel olvastam Heninél egy érdekes bejegyzést. Már régen foglalkoztat a téma. Mit eszünk meg.
Én próbálok minden művi dolgot kizárni. Vegetát nem használok, házi kolbászt és szalonnát veszek. Húst is szoktam házit mert ha van disznóvágás akkor van mindig, zöldséget, gyümölcsöt mindig hazait..ha házit nem tudok éppen venni. Múltkor a boltban nagy örömömre találtam fele annyiért mint venni szoktam, saláta babot. Gondoltam, telerakom a "spejzomat" vele, pakolom, pakolom, majd megnézem, honnan jött ez a termék, hát Kínából!!! Megnéztem a többi babot, ugyanonnan.:-O Hol élünk már, hogy Kínából félpénzért tudják, haszonnal eladni a babot, Magyarországon? Persze rengeteg ilyen árú van. Fokhagyma pl...
De nagyon erős lelkiismeret furdalásom van, mikor megveszem a felvágottat. Kezdem rávenni a családom, hogy ne egyék, nem nagy mennyiségben fogy, de csomagolni szoktak, vagy májkrémet. Ebből sem a legolcsóbbat veszem, nézem mi van benne. Vagy a mostani átállásom a margarinról lesz. Piacon veszek majd vajat. Ez eddig azért volt sikertelen próbálkozás, mert kemény volt a vaj, kenni. De a mostani margarin árak mellett, simán kijön a vaj ár, és nem rakom a hűtőbe, kenhető lesz. Nem is fog szerintem annyi fogyni. Sajnos nekem nem lesz, jó a tejérzékenységemre, de én elvagyok nélküle. Könnyebb lesz majd, ha lesz friss saláta, most rengeteg lilahagyma fogy, hála mindenki szereti. Keresnem kell házi csirkét, borzasztó íze van a boltinak.:-( Ahol a disznóságokat venni szoktam, eddig tyúk volt csak, de majd megkérdem nem e tudnak valahol csirkét.
Amire már büszke lehetek, kisujjamból megy a kenyérsütés. És szeretik nagyon! Bele tudok csempészni rozslisztet, magokat...megeszik. Meg úgy finomabb is a kenyér. van hogy mindennap sütök, van hogy kétnaponta. És kézzel dagasztom, szeretem érezni, a kenyér alakulását. Amire rájöttem, jó kenyér titka az idő! Kell idő keleszteni, sütni, ezt nem lehet elkapkodni. Sok sütit is sütök, péksüteményt, de nem veszek mindennap valami nasit. Azon is spórolok, hogy egyszer megyek boltba a héten. Mert ha itt a kisboltba mennék nap, mint nap, dupla annyiba lenne.

Mosásnál már csak ecetet használok öblítésre, és én a nagy vasalónő, nem vasalok. De nem vagyok miatta, kiakadva, mert így is, aki vigyáz a ruhájára, annak sima, aki nem, annak vasalva is gyűrött lett.

Teljesen nem tudom kiiktatni a rossz dolgokat. De megpróbálok minnél természetközelibb lenni. És ha már vagyok olyan szerencsés, hogy egyikünk sem allergiás, na jó nem teljesen igaz, mert én tejcukor, Zsolti kicsit parlagfű allergiás, de egy gyerekünk sem az (kop-kop). Mert sajnos  a környezetemben szinte csak allergiás, és ekcémás gyermekek vannak. Így szeretném ha a jövőben sem lennének a gyermekeink azok!:-) Így figyelnem kell, mit eszünk meg.:-)

2012. március 10., szombat

Jó idő!:-)))

Igazán szép időre ébredtünk. :-) Végre...végre! A hús tegnap óta pácolódik, a kedvem nagyon jó, ami hatással van a családra is. Kell ennél több?:-) Megyek bedagasztom a mai kenyérkét, és pihenünk!:-)))

Mindenkinek csodaszép napot kívánok! Élvezzétek a jó időt! És ahol meg hideg van még, ott a hétvége hangulatát. Csöpögős lettem, tudom, de ha ezt érzem????:-)))))

2012. március 9., péntek

Péntek van!

És megint péntek van! Ami jó is, meg néha ijesztő is.
Jó, mert megint jön a hétvége, együtt lesz a család.
Ijesztő, mert rohannak a napok.
Ma, 15 hónapos Csenge! Olyan gyorsan elrepült ez a 15 hónap.:-( Nekem, nagyon gyorsan. Közben meg alig várjuk, hogy beszéljen már, hogy egyre jobban kinyíljon a kis értelme. De megvigasztalódok, mert még bújik, még illatos, még olyan könnyen irányítható.:-) Még...

 Hétvégére kitaláltuk tegnapi esti sétánk közben, hogy sütögetni fogunk valamit kint a kertben, remélem tényleg lesz egy kis jó idő.

Amúgy meg mostanában nagyon szépen elalszik Csenge, nem kell őt altatni. (hú, de nem akarom elkiabálni.)Így néha el tudunk menni Zsoltival kettesben sétáltatni Tégla kutyust, nagyon jó.:-) És az is, hogy a nagyokra így rá tudom bízni Csengét. Annyira szeretik őt, meg már lehet bohóckodni vele.:-)

2012. március 8., csütörtök

Megsütöttem!:-)

Ez lett a mai rácsos linzerem. Én szeretem mikor a lekvár megsül a szélén!:-) Már megkóstoltam, nagyon finom lett, és diót is szórtam rá. Lehetne szépíteni rajta, de egy majd 15 hónapos kicsilány segített.:-)

Süti, nosztalgia!:-)

Mire jó, ha éjjel a kisded felkel szopizni? Arra, hogy olyan dolgok jussanak eszedbe, ami napközbeni sodrással nem jutnak az eszedbe!:-))
Ma éjjel például a gyerekorom egyik kedvenc sütije jutott eszembe. A rácsos linzer. Milyen régen sütöttem.
Gyerekkoromban sűrűn volt ez a süti. Volt két hatalmas sárgabarackfánk. Olyan mézédes tocsogós, illatos barackok termetek rajta. Mikor ideköltöztünk nyomban vettünk egy barackfát. Ahogy a kertészboltban válogattunk, csak elmeséltem az eladónak a régi barackfánk termését. Ő kezünkbe nyomott egy kicsi fát, hogy ő az a fa! És igaza volt mert igen, ugyanolyan fát sikerült vennünk, nagyon szeretem.:-)Ha sikeres év van rengeted a termés rajta. No, a két fa is sokat termett otthon gyerekkoromban. Jött is a rokonság, vitték kosárszámra a barackot, mi meg szívesen adtuk, hiszen annyi volt. Mi is rengeteg üveggel tudtunk elrakni baracklekvárt. És én ugyanúgy teszem el, ahogy anno anyukám tette el. Lehet most ez azért jutott eszembe, mert egyik este Zsolti mesélte, hogy a munkatársnője, dicsérte a lekvárunkat, lányának nagyon ízlett. (jólesett no:-)
Tehát gyerekkoromban sok baracklekvárunk volt. Sokat sütött anyukám, meg mi is mikor nagyobbak voltunk. Ez az a fajta süti, amit mindig lehetett sütni, mert lekvár volt, margarin volt, liszt, tojás mindig volt otthon. Mint általában nálam is. Így ez a süti sokszor volt otthon. És ha rágondolok, mindig elfog a nosztalgia.:-)

Receptet is leírom. Kinek van meg, Horváth Ilona szakácskönyve? Szerintem sokunknak.:-) Nekem már saláta. De ezt forgatom, majdnem 20 éve!
Ebből a recept: Rácsos linzer: 1/2 kg liszt, 25dkg margarin, vagy 15 dkg zsír, 20 dkg porcukor, 10 dkg dió (ez el is maradhat), 1 tojás, 1 dl tej, vagy tejföl, 1 sütőpor, citromhéj, fahéj, csipet só.
Töltelék: 15-20 dkg lekvár. (vagy több, és még ha jobb idők voltak, darált dióval meg volt szórva a lekvár:-)

A lisztet elkeverjük a sütőporral, elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk a cukrot, a diót és a többi anyagot. Gyorsan összegyúrjuk majd fél órán át pihentetjük. A tészta 2/3 részével kibéleljük a tepsit, lekvárral megkenjük. Megmaradt tésztát vékonyra kisodorjuk, rácsokat készítünk belőle és a tésztára helyezzük. A rácsokat megkenjük tojással, közép meleg sütőben sütjük.

Szerintem ma megsütöm a brokkolikrémleves mellé!:-)))
Próbáljátok ki ti is, egészen nyugodtan.:-)

2012. március 7., szerda

"Szabóné":-)

Napok óta gondolkodok valamin. Egy blogban olvastam Móninál, : A dolgozó nő háztartása, című könyv minden napos instrukcióit. És a hozzászólásokat is. Lehet kifigurázni, lehet elítélni, de ugye mint minden könyv, ez is jó nagy adag túlzással él, hogy eljusson az olvasóhoz, abban az időben is! És mi a túlzás benne? Hogy takarít, hogy bevásáról, hogy főz, hogy mos (de nem ám automata gépben.) hogy gondoskodik a családjáról? Mellette még színházba, és kirándulni is elmegy? Persze azt ahogy teszi, kis túlzással, a mai világban meg lehet mosolyogni. De ha jobban belegondolok, nem vagyunk mi mindannyian "Szabónék"? Mert mindenkinek vannak olyan szokásai ami a kívül állónak megmosolyogtató tud lenni.
Én ha ma felsorolnám mit csináltam, én is szabóné lennék. Mások szemében megmosolyogtató lehet, ami ma még új, a gyerekkel jobban foglalkozunk ma, mint abban az időben. De szabóné is ugyanúgy szerette a gyerekét, gyerekeit, mint mi, a "mai anyák". És mindannyiunknak vannak olyan szokásai ami az akkori szabónét tükrözi.

Persze értem én a jókedvet, a megmosolyogtató dolgokat, nekem is tetszik, jó elmerülni ezekben a dolgokban. Mert ez is a múlt, és a múltból van a jelen is. :-)
Bár a mosógépet semmi pénzért nem adnám oda...azért a nagymamáink, dédieink így éltek, vagy hasonlóan mint a Szabóné. Akkor senki nem mosolygott rajtuk. Persze a már mániás Szabóné, nem panaszkodik, hogy fáradt, ami abban az időben, nem volt divat, Ő is emberből volt. És lehet tőle tanulni is.
Talán mi már lazábbak vagyunk, rájöttünk hogy lazítani is lehet.
De én bevallom, néha teljesen Szabóné vagyok. Egyre kevesebbet, mert ekkora létszám mellett kitakaríthatnék reggel, de ebédre már meg sem látszana!:-)))

nyugi van...

Ha nyugi van, és nem történik semmi, az jó ugye? Akkor minden a medrében folyik, és minden simán megy.
Kicsit amiatt vagyok türelmetlen, hogy ha ma sokkal melegebb lenne, el tudnánk sétálni a piacra Csengével. Közben sétálhatna, játszóterezhetnénk, de még sár és hideg van. Így nem kellemes a séta, és a játszóterezés. Így ma is csak házimunkázunk, meg ebédet főzök, meg délután a heti nagybevásárlás elintézése. Csupa fontos dolog ugye? De azért a kertbe megyünk sárlabdát gyúrni, és Tégla kutyát szeretgetni majd.:-)

2012. március 6., kedd

"öreg róka":-)

Tegnap olvastam egy blogot, vagyis nem is egyben, az volt a téma, hogy a baba nem alszik éjjel, nappal sem nagyon! Elgondolkodtatott!

Fiatal anyukák ki voltak fáradva, és ezért reményvesztettek lettek. És igen, én a harmincnyolc évemmel, kicsit azt érzem, "öreg róka vagyok". De nem rossz értelemben. Mert ugye, nekem is itt van egy kis nemalvósom. (bár ma, kopp-kopp, csak kétszer kelt az éjjel) DE itt vannak még nekünk, 14, 12, 11 éves nagyobbacska gyerekek is.:-) És ugye velük is sorban végigcsináltam ezt. Egyik sem volt jó alvó, és már tudom, a mostani is csak egy állapot, ami nem tart örökké. Sem a hiszti, sem a csúnya evés, sem a pelenka, sem a cumi...mindig lesz, új és újabb kihívás. Jól körberöhögtem 10 évvel ezelőtt azt az "öreg rókát" aki nekem azt mondta, hogy kisgyerek, kis gond, nagy gyerek nagy gond! :-)))Hahaha, még hogy? Hiszen Ő utána már nem kell rohanni a játszótéren, nem fogja magát a földhöz csapkodni a boltban egy csokiért, pelenkáját sem kell kicserélni, leginkább végigalussza az éjszakát...:-) Igen, ez a dolog megszűnik az óvódás korra, akkor kapunk egy kis lélegzetvételnyi szünetet, majd újult erővel jön a kamaszkor. Na akkor aztán visszasírod a pelenkás korszakot, az biztos!:-) Mire újra összecsiszolódtok, lesz egy pár ősz hajszálad!
Az az én tanácsom, mikor van idő pihenni, pihenni kell. Mikor valami rossz történik, nem belesüppedni, tovább kell lépni. Mert több jó dolog van a gyereknevelésben, mint rossz, és ezt a kis illatos picibabakort soha, semmi és senki, nem hozza vissza. Ne akarjunk megfelelni, mintababát faragni, nem lehet! Minden baba , más és más. És egész életben csak azt nézzük, bezzeg  másnak a gyereke átalussza az éjszakát, ügyesen öltözik, szobatiszta, sokat eszik, nem sír, szófogadó,  jó tanuló, mintagyerek, bezzeg a miénk....de ez fordítva is igaz. Azt is meg kell látnunk a gyerekbe ami nem elfogadható, vagy rossz tulajdonság. Mi sem vagyunk tökéletes anyák, és nincsen tökéletes gyerek sem a szomszédban, sem otthon!:-)))

2012. március 5., hétfő

Dolgos!:-)

Éppen az előbb olvastam Heninél milyen jó is az asszonynak egy hétvégéje.:-)
Napokban gondoltam rá,  hogy nálunk sincs már csak úgy pihenés, órákat. Karácsonykor döbbentem rá először. Ott is csak tettünk vettünk, mire észbe kaptunk jött az este, és ugye még az éjjel sem a pihenésről szól nekem. Pihenni nem nagyon tudtuk a szó klasszikus értelmében. Jó, volt pár percünk pihenni, ahogy most is van. Ki is használjuk azt a pillanatot, hétvégén kávéztunk egy nagyot a napsütésben Zsoltival.Olyan jó volt, azután megint belevetettük magunkat, én, a házimunkába, Zsolti a kertet csinálta. Csenge nagyon szeret kint lenni, csak jön megy egész végig. Azt hinnénk, sokat alszik így, de nem! Másfél, két órát délben. és éjjel 3-5x kel fel. És hiába cumi, vagy víz, nem kell csak szopi. Most mondjuk a foga is jön. Ez az 7.-8.nagyon megviseli.
Szóval a tavat lekerítettük meg a fűszeres kertet is. Csináltunk komposztálót is, már régen szerettem volna.
Közben sütöttem, főztem. Volt gofri is amit trollakonyhamban fedeztem fel, nagyon bejött nekünk, és örültek neki a srácok. Kenyeret is sütöttem, vettem rozslisztet, és magosat. Olyan,de olyan finom kenyereket sütöttem, hogy csuda.
Szóval nagyon dolgos hétvége volt, mint mindig!:-)

2012. március 3., szombat

TAVASZ!!!!Juhéjjj............:-)

Szívből remélem mindenki ezt teszi, amit mi!:-)
Kertészkedünk, gondolkodunk hova mi kerüljön..süttetjük a napon az arcunkat, miközben a kávét kortyoljuk!:-))

2012. március 1., csütörtök

Ez történt ma!:-)

Ma elmentünk délelőtt hármasban, Zsolti, Csenge és én kertészboltba vásárolni. Sok mindent vettünk, naaaaaaaaagyon fontos dolgokat;-) pl. fém öntözőkannát nekem, meg kertészkedős szép virágos romantikus kesztyűt, amit mindig úgy elpakolok, hogy mikor használnám, sosem találom.:-)Paradicsomoknak ládát, mert már nagyon szépen kelnek az ültetőedényben. Nagyon izgalmas különben, az első ültetésünk magról palántákat nevelve. Meg még csupa apró, fontos dolgot, mondjuk amiért mentünk, még sehol nem volt. Nádkerítést szerettünk volna, de még sehol nem találtunk.
Én, aki mindig úgy vásárolok, hogy a pénztárban, pakoláson kívül, az árakat is figyelem, most nem tettem. Itthon néztem a blokkot. És naná, több olyan dolog volt ami jóval drágábbra húzott le a pénztáros mint a kirakott ár volt! Ó, ha ezt ott látom, az biztos nem hagyom szó nélkül, bár kikukáztam a blokkot amit kidobtam, mert az egyik energiatakarékos izzó is 5 perc használat után kimúlt!:-# Erősen gondolkozom, holnap visszamegyek és rácsapok az asztalra.:-s


Amikor hazajöttünk gyorsan ebédeltünk. Majd megmosdattam Csengét, és kértem a fürdőből kijőve, hozza a babáját megyünk aludni. Kicsi életem, szedte a kis apró lábait,  kacsintgattam Zsoltinak, kíváncsi voltam, hozni fogja e, a babát? És igen, cipeli mosolyogva a babáját hozzám, felkaptam babástól, én Csengét szorítottam, Ő a babáját! Kicsordult a könnyem. Olyan aranyos volt. Ez a baba érdemelte ki Csenge első pusziját is. Mesié volt, ő nem volt nagy babázós, ennek a babának megnyomjuk, hasát, kezét, lábát beszél, nagyon tetszik Csengének.
Szóval ilyenek voltak ma velünk, a nagyokkal nagyon finom pizzát sütöttünk vacsira. Egyedül Zsolti hiányzott a vacsora asztal mellől. Dehát délutános. Holnap viszont kivesz szabit, a gyerekek is itthon lesznek. Nincs suli.