2016. február 29., hétfő

ja, ki így, ki úgy..

Nagyon jól megkavarták a mai napunkat az iskolák. Egyik hetekkel ezelőtt közölt valamit...majd semmi konkrét dolog, Másik semmit nem mondott így, bement ma, és haza küldték. Harmadik határozottan jelzett, hogy ne menjen, nem ment! Negyedik, oviban..
Hát sok beleszólásom szülőként NINCS!

Amúgy tegnap már jó kis napunk volt, Zsolti, hála istennek. csak fáradt volt, én főztem, majd a teraszt raktam rendbe, olyan jó lett,  és olyan jó lenne, ha így maradna, most már csak sok virágot szeretnék venni, hogy még az is feldobja egy kicsit. Azután délután mentünk a játszira, annyira élvezte Csenge. én meg jól megdöbbentem mennyire tudja magát lökni. Zsoltinak mondtam sürgősen valahova fel kell szerelni a hintát, mert az van, csak a váz már nagy, és nem is biztos, hogy fel tudnánk tenni, meg hova is tennénk...:-(
De azért nem adom fel, valahol keresek neki helyet majd.:-)
Jöhetne már az igazán jó idő, olyan meleg, illatos..



2016. február 27., szombat

Olyan hétköznapi...

Szombat van, megnézném a statisztikát, szerintem szombaton nagyon keveset írtam a blogba, mert az régesrégen..bevásárlós nap volt, meg olyan szöszmötölős..mostanában kicsit zajosabb de hétköznapi. Fog ez változni, ha jön a jó idő, de hiába süt a nap, fázom. Pedig hogy örülne Csenge ha elmennénk játszira, de olyan messze van gyalog, kocsival meg mire kiállok...ahhoz meg közel.
Amúgy is, rajtam a tavaszi rosszkedv.
Zsolti annyit dolgozott a héten, hogy most fekszik..alszik, nem jól van, ma még nem evett, nem ivott...jó ez így? Nem, de kell a pénz!? Kell. Én meg itthon tartom a frontot..de mennyire utálom ezt. Olyan egyedül érzem magam, ő hajtja a pénzt, én rendezem a családot, sokszor olyan jó lenne együtt csinálni a dolgokat, sokat beszélgetnénk közben..talán lesz majd így. Talán...
Nemsokára hazajönnek Mesiék, akkor zajos lesz a ház újra, főleg ha a fiúk is hazajönnek a focizásból. Én már mostam, csináltam fasírtot a lencse főzelék mellé, almás palacsintát, egy nagy kenyeret.. csak a szokásos..mindig, csak a szokásos. Ja és Bence reggel lázas volt, torkát fájlalja, remélem Zsoltiban is csak valami vírus van...
Egy hétköznap, szombaton!

2016. február 26., péntek

Van valami a levegőben...

De furi, már itthon is vagyok az oviból...mentek Csengéék sirályokat etetni Margit szigetre, madarász ovival..:-) Ilyenkor a nagyoknál integettem a busznak könnyes szemmel..:-) Most nem várom meg, míg elindulnak. ;-)
A cím mindig utal a tartalomra, legalábbis általában, ezt tanulom most magyarból.:-)
Néha vicces, ahogy lassan 42 évesen az iskola padban ülök, és azt tanulom, amit 17 évesen kellett volna. 25 éve! Ez aztán nagy idő...mégis tegnap a fizika órán, arra gondoltam, hogy világ legjobb döntése volt, hogy egy nyári napon, beiratkoztam ide. Annyi pluszt kapok itt a tanároktól, hogy az hihetetlen. De valami mostanában nagyon zavaró, egykét ember megsértődése, és furcsa üzenetei. Még nem nekem...de ha így lesz, sajnálom, és dühítő is. Konkrétan, mi akik olyan hülye rendesek vagyunk, ezzel együtt stréberek is, akik mindig járunk órára, miért nem tesszük fel a közösbe, a napi anyagot amit vettünk. Én, ha arra lenne igény felsorolnám mit vettünk, de nem fotóznék, raknám fel, egy, én máshogy jegyzetelek, mint ő értelmezné, kettő, gyorsan kell írni, néha én sem tudom elolvasni mit írok, így nem teszem fel. Másnak nincs ideje rá gondolom...mindegy is, most ezen megy a vita, elég csúnyán..feszültek az emberek, de miért??? Én is különben, tegnap kicsit rosszul esett, hogy angolon, mondatokat fordítottunk, és valamit mondtam pad társamnak, ő meg úgy rám förmedt, pedig ő ezt észre sem vette. Csak olyan jólesett volna összedobjuk a tudásunkat, na. De mindegy, ő ilyen, én olyan vagyok, mások meg mások. Azt azért látom, az örökös nyafogásom, hogy nincs barátnőm, itt meg is dől, lehet, hogy már nem is lenne, mert nem tudom elfogadni, ha másképp gondolkodik valamiről?:-(

Milyen csend van...fél egyig, akkor hozom Csengét..lehetne egy görbe délelőttöm???? ;-)

2016. február 24., szerda

hmhmhm..jééééé

Burkolt megfogalmazás, egy email-ben, ami ofőtől jött. Bár senki nem kéri hogy 29.-én hétfőn, hogy ne jöjjön a gyermek intézménybe, és igazolni kell ha nem jön, de lehet a három napon felül is igazolni, ő elfogadja..hmhm..
Oviban hangosan reggel, hű de sokan nem jönnek hétfőn, jéééééé

Új: hivatalosan megjött, hogy ha hétfőig jelzem, hogy nem megy a gyerek az iskolába, igazolja az iskola.

Nem leszek népszerű, nekem ez a fajta tiltakozás nem tetszik. Én aláírom, hogy nagyon megnehezítették a tanárok munkáját, a sok plusz órával, káosz van a könyvekben, káosz lett így a fejekben is.
De nem tudom, mi értelme van annak, hogy nem engedjük mi a gyerekeket az iskolába? Mit érünk ezzel el? Már bocs, az ápolónők sem küldhetik haza a betegeket..vagy a sorolhatnám..
Szerintem semmi értelme ennek a megmozdulásnak, csak a szülők nem kis gondja, az elhelyezés.
Nem azt mondom, hogy nem kell megoldani  a problémát, de nem így...

Na ez is eljött...

Na végre lehuppantam ide...kész az ebéd, rántott karfiol, mexikói zöldséges rizzsel, és már sül a kalács ami, diós, mákos és kakaós, kenyér kel..
Mert ezen is túl vagyunk, felvételeztünk a középiskolába, Bencével. Kár, hogy apukájuk ilyen helyzetekben nem látja őket, olyan mások, olyan fegyelmeztetek, olyan nagyok már! Ilyenkor azért jó érzés fog el, na..:-)
Véleménye mindenkinek van az iskoláról, nekem csupa jó, ma is amit láttam, teljesen pozitív, nem a falak számítanak, hanem akik benne vannak... le a kalappal a tanárok előtt!
Szerintem, ha egy diák tanulni akar, tud, mint az életben, így van itt is!
Hogy milyen diákok járnak ide, vegyes...De amint tapasztalom a gimibe nálunk is, szeptemberben tolonganak, majd ha megjön a diák, aki olyan lelép...aki olyan ottmarad és tanul! :-)Lehet Bencénél külön jó lesz, hogy három év szakma, két év ráépülő érettségi! Úgy szeretném, ha ő is leérettségizne ő is.
Tudjátok mi tetszik itt? Hogy a tanárok tisztelik a gyerekeket, sőt szeretik! Mesi gimijében nincs így, ott úgy van, hogy a tanár az tanár, a diák az diák, nincs jópofizás, nincs egymás iránti tisztelet, szeretet. Félnek a gyerekek abban a gimiben, szabadna ezt???? :-( Mesi előbb mesélte, három éve tanítja majdnem minden nap a tesi tanár őt, nevét nem tudja Mesinek!!! Siralmas!
Itt még azzal a gyerekkel is nyugodt hangnemben beszélnek, akik úgy mennek oda, hogy majd ők itt most lesznek a "janik". És a gyerek oldalogva kimegy az ajtón, ha esze van, vissza jön. :-) Hogy cigiznek a házfal mögött? Cigizik a nagymamájuk is, mégsem kérnek cigit tőle a fiaim...Na mindegy, én teljesen elégedett vagyok, és nem érdekel, aki bármi mást mond!;-)


2016. február 23., kedd

érdekes...

Érdekes az ember, maga az egész..de a lelke mindenképpen.
Enyém is., érdekes mi mindenből van összegyúrva, és mikor nem jó dolog, ha felismerem, magam is megdöbbenek rajta. Most éppen nem annak örülök (de persze örülök neki) , hogy apósom van olyan jól, hogy kertészkedjen, hanem azért mérgelődök, mert ő megteheti, hogy ültessen...megteheti, bár neki sem nagy a kertje, de van valami, nekünk meg..:-( Egy csepp, egy zsebkendőnyi..:-( Akkor meg arra gondolok, hogy milyen jó, hogy van, és nem lakótelepen lakunk..
Ha egyszer lesz nekünk valaha is, nagyobb kertünk...már lehet, hogy nem is fogom élvezni.
Persze tudom, mindez abból van, hogy megemlítették anyósomék, hogy idén már lehet nem fogja bírni apósom a kertet, mert a keze lába fáj, de volt kezelésen és bírja, ami tök jó! Tényleg..
Meg néha olyan semmilyen vagyok, semmi sem jó, a teraszt sem szeretem mióta be lett építve, raktár az egész, tiszta kosz.. a kertből azt érzem, így még kevesebb van. :-(
Na befejezem nyűgömet..megyek kémiát tanulni...

2016. február 22., hétfő

Igen, vannak..

Vannak olyan napok, mikor nem érzed magad jól ott, akkor, abban az időben, helyen. És még bűntudatod is van, hiszen milyen jó nekem...Valóban, mégis..
Így volt hétvégén, sok kis apró dolog összeadódott, és nem volt jó.
Leírni felesleges, vagyis nem, jó lenne kibeszélni, de ez nem az a hely...
Amúgy gyönyörűen süt a nap, a kiskert életre kelt, virágzik a hóvirág, rengeteg tulipán mutatja a levelét, remélem virágozni is fog. Szóval, ébred a természet. Ennek már örülök, jó lenne legalább kicsit kimozdulni. Amúgy meg,  a nyaralást is néztük a hétvégén, és eléggé csalódottak vagyunk, mert a kedvenc kempingünk bezárt.:-( Egy másik helyet néztünk még, meglátjuk, de sokba kerül mindenhol a szállás..ez amúgy annyira nyomaszt. Eddig  nem nagyon vágytam menni..menni...de mostanában olyan jó lenne, néha kimozdulni. De minden pénz..pénz...mármint ha hosszabb útra mennénk. Jó lenne, ha nem mindig sakkozni kellene a pénzzel, de kell, és tudom, örüljek, hogy van mivel sakkozni.. Bánatomban gyorsan jelentkeztem a nagycsaládos üdülés pályázatra..bár sok reményem nincs, hiszen tavaly nyertünk. Majd meglátjuk. Valahova csak eljutunk pár napra.

Na megyek, pedig nem mennék, hiszen itt a lakás üresen pár órát, de ha körbenézek.... takarítani kell, kenyeret sütni, főzni, tanulni, kémiát, angolt..
pedig legszívesebben filmet néznék, vagy könyvet olvasnék..vagy beszélgetnék, csendesen, egy tea mellett...

2016. február 19., péntek

Mi napunk...:-)

Ma bűnözünk, nem viszem Csengét oviba! Jó, lehetne kifogás, hogy köhög még mindig, és csak délig van...de nem tiltakozik sőőőt...:-)
Én meg nemhogy a kanapén lábat lógatnék, (azért kicsit tervezem), már leszedtem a terítőket és megy a mosás, gyorsan port törlök, és felporszívózok, és felmosok. Míg nincsenek itthon, mert akkor ezt lehetetlenség Ma csak spenótot csinálok, tegnapról maradt a finnyásoknak húsos tészta.:-) Lehet délután, ha lesz kedvem, de lehet holnap, végre újra fánkot sütök, mert nem hiszem, hogy nem tudok, szalagosat sütni..:-)))
Tegnap suliban megírtuk a matekot. Képzeljétek, hibátlan ötös lett, pedig úgy izgultam egyik feladat, másodfokú egyenletre kellett visszavezetni, és a gyökös rész 5 volt, annak meg ugye 2, valahány a gyök, és így már olyan furcsa vége lett...bizonytalan voltam, hogy nem jó így, de mégis jó lett...Boldog voltam, mert sok egyes, egyketted lett...juhéjj, végre egy ötös matekból! :)
 Na de majd az angol...most már egyre nehezebb, nehezebb...:-( jövőhéten téma záró..ez az egy mumusom van..:-(
Volt töri óra is, ez a tanárúr egy csúcs szuper tanár, két óra alatt annyit ad nekünk, lelkileg megmozgat, teljesen másképp éled meg a történelmet. Eszméletlen egy lelkes, jó tanár! Örülök, hogy Dávidot is ő tanítja.

Csodaszép hétvégét nektek! Nem baj, ha ilyen idő van, mosolyogjunk!!! :-))))


(kép:net)






2016. február 18., csütörtök

Paff...

...utálok a nyűgömről beszélni, meg írni is (tudom, tudom, nem úgy tűnik), de ma a tegnapi salalallla érzés után (persze szigorúan a migrén után) ma, úgy érzem magam, mint akin átment az út henger, közben felcsavart volna, és a szakadékba hajítottak volna, azért a többesszám, mert egy ember nem bírna el. (hehe)
Egy órája nézem a matekot..bűvölöm...logaritmusos egyenletek. Jó oké, nem olyan nehéz, mintha még egyszer ilyen nehéz lenne...DE, most inkább sütnék, legszívesebben fánkot sütnék, de azt majd holnap, nagyon hajlok arra, nem viszem a legkisebbünket oviba holnap. És akkor lehetne együtt sütni, legkisebb meg hogy örülne..de ma is AKAROK sütni..:-) Lehet kakaós fonott kalács lesz ma...kenyér már pihengél..
Milánói félét csinálok..vagy húsos tésztát csináljak tejfölösen?? Na majd kiderül, ha kimegyek mindgyárt a konyhába.:-)
Majd matekozok még délután, amúgy tiszta szerencse, hogy az első órában írjuk, mert végig stresszelne vele a pad társam..:-D

Hol az a kandalló, előtte egy kényelmes kanapé, puha meleg takaróval??? Szóljon aki látta...;-)

2016. február 17., szerda

Félmillió !!!

Jöttem ide hozzám ;-), erre azt látom, elhaladta a számláló az 500 000! Micsoda szám! :-DDDD
KÖSZÖNÖM NEKTEK HŰ OLVASÓIM! Nélkületek, nem lenne...

Nem úsztam meg...:-(

Nem úsztam meg a migrént! :-( Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy a havi szokásos migrénem van.:-( nem jó ez így...olyan hülye érzés, mintha a nyílt tengeren hánykódnék, néha feljutok a víz tetejére, mászok fel a tutajra, és valami visszaránt, iszonyú, ha megtehetném feküdnék és aludnék...talán délután lesz egy órám rá..talán... Most még vásárolni voltam, elpakoltam, reggel még az oviból jövet látom, hogy két idősebb néni, a fát dobálja be a kertbe...hát nem tudom, de nem bírtam ki, úgy ahogy voltam, segítettem bedobálni neki, mert csak egyik néni tudta csinálni, a másik sírdogált ott, hogy csak levágták neki a kapuba a vizes, sáros fát.:-( kb 20-25 mázsa volt..nem semmi. Olyan hálásak voltak.:-)
Hazajöttem megmosakodtam, és mentem a boltba..gyors ebéd, halrudacskák. Hát már jópáréve nem volt...kíváncsi leszek mennyire jön be nekik..:-)))

ÁÁÁÁ, megyek is...megint a víz alatt! :-(((( Hülye migrén!

2016. február 16., kedd

Napok...

Történt ez meg az mostanában. Nem rossz dolog, csak..
Kezdjük ott, hogy vasárnapra szuper programot találtunk ki. Elmentünk a nagycsalád, mi hatan,  meg Dávid,  Mesi barátja, és Bence barátnője (khmmmm) (ezt lehet hogy nem szabadott volna leírnom..:-D, bowlingozni. Milyen jól éreztük magunkat. Jó főleg mi felnőttek, a többieken látszott néha, inkább a haverokkal jönnének legközelebb, elég cikik vagyunk már..:-) És persze én, még most is, együtt gurítottam Csengével, mert neki nehéz volt a labda, és még mindig 18 éve folyamatosan, gyerekmancsokkal közlekedek, és a kávéból is hagyni kell, és tuti akkor kell felkapcsolnom a villanyt a mosdóban, mikor leülök enni...stb, de akkor is jó volt, na.:-)
Aztán farsangoltunk itthon. Eddigi sztár beöltözőnk (apa) nem öltözött csak apának, de a fiatalok vitték a prímet, legjobb jelmez, Mesié volt, cicának öltözött, majd Mesi Dávidja katonának, Csenge tündér volt, én katicabogár. Dávid szemeteszacskó két percig...Bence randizott... Na szóval, volt sütizés, móka, kacagás...táncolás, és este vacsorára hajában sült krumpli..jól elfáradtunk. Tegnap munka...de ma!
Hiszti reggel, már tegnap is. Én nem tudom a hét végi sok esemény miatt, de ment a műsor, én meg jól kikészültem, látszik is, nem vagyok már formában, régen, a fiúk főleg, volt, hogy egyszerre csinálták a műsort...de Csenge nem hisztis kislány alapvetően, olyan jól lehet vele együtt működni, azután vannak ilyen napok..és...:-( És a legrosszabb így vinni az oviba, és otthagyni..Második év jár oviba, és tudom, hogy jól érzi ott magát, és jó kezekben van..., mégsem szeretem oviba vinni..:-( Mi lesz majd a suliban??:-(((
 Fiúk is tojnak a tanulásra. Eldobom az agyam mennyire nem érdekli őket a tanulás...hazajönnek esznek, majd nyomják azt a kicseszett telefont, mintha muszáj lenne, vagy zenét hallgatnak, vagy valami hülye klános játékkal játszanak...:-((( De komolyan egyszer Dunába hajítom az összes telefont, sajátomat is...
Képzeljétek rátaláltam erre: TÖRÖLKÖZŐ diéta
Nálam a cél nem a fogyás, bár nem lennék mérges, ha pár kilótól megszabadulnék, hanem a tartás javítása miatt csinálom, hát mit ne mondjak, teljesen röpködök azóta mióta elkezdtem (három nap) :-)))

2016. február 11., csütörtök

megint más...

20 perce hagytam az oviba Csengét, és már hiányzik.:-(
Közben meg olyan jó ez a kis csönd, legalább kicsit tudok gondolkozni, de minek? :-D
Meg persze fizikát tanulni, ma abból írunk...
Kenyeret már megdagasztottam, a mosó masinák teszik a dolgukat, az ágyneműt leszedtem már..hogy én soha nem unatkozok..:-)
És különben meg utálom, (néha meg nem utálom), hogy nincs annyi keret, hogy ne keljen rászólni a gyerekekre, hogy kicsit odafigyeljenek dolgokra. Pl, hogy a tus fürdő, haj sampon, nem a kezünk közül folyik ki, hanem más funkciója van, hogy a hűtő tartalma éppen az ebédhez kell, nem a saját részre történő felhasználásra, hogy nem vesszük el más ruháját, mert van sajátunk is, bőven. És a legjobban amit utálok, hogy soha nem kérdezik meg, amit csinálnak, hogy lehet e? Hiszen majd valahogy megoldom én a dolgokat...mindig. Senki ne értsen félre, amíg van, nem sajnálom, de azt meg kell érteni, hogy addig nyújtózhatunk ameddig a takaró ér! Jobb ha látják ők is.
Jó fejek amúgy, nincs is ezzel baj, pl, nem követelőznek a büfé pénzért, ha adunk neki, mindig örülnek. És nem is sűrűn van ilyen, mert csomagolnak mindig és megeszik.(legtöbbször)
De a téli hónapokban amúgy sok a rerzsi, a fűtés miatt is. Azt is ki kell gazdálkodni.
Oké, nem politizálok, de miért nem beszélnek arról az állapotról, mikor a gyerek már nem kicsi pelenkás, hanem nagy, szerencsés esetben kap családi pótlékot még, aztán majd nem, tanul (ha tanul), de még otthon van, és egyre több ideig, és enni többet eszik mint kétéves korában, ruha is kell neki, mert nem örököl általában már, cipőről ne is beszéljek, meg az igényekről, mozi,pl, meg baráti szórakozás, meg telefon, meg stb...és azt is ki kell(ene) gazdálkodni valahogy, mert nem mondhatod neki, hogy 18 éves lettél felnőtt mehetsz az ÉLETBE.
Nem mártírkodom, távol áll tőlem, de én, mi mondunk le dolgokról, hogy meglegyen a plusz. És arról nem is beszélek, hogy az élet kezdéshez, vajmi keveset adhatunk hozzá. Tudom, tudom, sokan vagyunk, mi is, akik nem kaptunk semmit sem a saját életünk elkezdéséhez, mégis itt vagyunk. Büszke is vagyok magunkra.:-)
Mindegy, majd megszokom ezt is, mint minden mást is...de nem könnyű! Mert ez is egy élethelyzet, és évekig fog tartani, míg ki nem repülnek, akkor meg itt fogok nyígni nektek, hogy inkább nyomnák a lefolyóba azt a sampont, csak itt lennének..:-D :-D

2016. február 10., szerda

ma..

Tegnap kikaptuk a suliban az Ember tragédiájából írt fogalmazást! 4/5 lett! Én olyan boldog voltam! :-) Éreztem én, hogy jó lett, pont valahogy ráéreztem, akkor és ott, és valahogy a mélyponton is voltam lelkileg akkor..De tegnap madarat lehetett volna fogni velem.:-)))) Pad társamnak hármas lett, nem rossz az, vigasztaltam, de nagyon ki volta akadva, a tanár nőre főleg, meg hogy ő nem ebből készült...persze tudom, milyen mikor rosszabb dolgozatot ír az ember, mint szeretne, és a magyar főleg olyan, hogy vagy ráérez az ember, és a tanár gondolatára is ráérez éppen.:-)
Na mindegy boldog voltam, na..:-)))
Ma szakadó esőbe kellett mennem a körútramra posta, vásárlás...Csenge ma ment oviba, mert farsang van, erre itthon hagytam a telót, nehogy elázzon, pedig olyan szép hercegnő volt, és ahogy tartotta a kis szoknyáját, igazi hercegnő, imádom! :-)

Mai biggyesztés: tegnapi bab leves, és tarhonya lecsóval..
És délután meg fizika tanulás..:-))))

2016. február 9., kedd

elfogadás..

Tegnap megsértődött megint valaki rám, pedig csupán azért szóltam, hogy jobb legyen neki. Anyósomról van szó, ...aki olvassa a blogomat régóta, de végül is nem is ez a lényeg, hanem tudom, már érzem magamon, ebben a kérdésben sokat változtam. Elfogadóbb, nem jó szó, mert azért nem fogadom el, csak valahogy nem tulajdonítok neki jelentőséget, nem érdekel, nem foglalkozok vele, csak keveset, mások életével. Hiszen rájöttem minden ember más és más...nekem sem jogom, sem előnyöm nincs abból, hogy megmondom a SZÁMOMRA fontos tutit. :-) Így a családban, mindenhol elfogadtam, ki milyen és ahhoz alkalmazkodom. De van néha..mikor kibuggyan belőlem valami, és talán nem azért, hogy nekem más legyen, hanem hogy magának jobb legyen.
Apósom kezelésen kórházban van, anyósom meg két, három naponta bemegy hozzá. Nem is ez a lényeg, mert azért ez nem ilyen fekete fehér...inkább ami miatt kiakadtam tegnap, az a folyamatos negatívság. Lejön, leül, és végig, jaj de elfáradtam, megyek is lefekszem, és mennyire fáj ez meg az, és ő ki van borulva...végig csak ilyen mondatok, amikor kipattant belőlem. -Mama mostanában mindig fáradt..de persze gyorsan hozzátettem, megértem őt, csak a sok negatív dolog is ebből jön. Álljon hozzá pozitívan a dolgokhoz, legalábbis próbálja meg. Ha nem piheni ki magát a délutáni és az éjszakai alvásban találjon ki valami más pihentetőt. 67 éves nem fiatal, de azért az álló képessége nulla. És ezt nem azért írom mert nem szeretem őt. Hiszen mellette nagyon sok jó tulajdonsága is van, segítőkész, gyönyörűen varr, köt, horgol. Varrással keres egy kis plusz pénzt is. Csak azt látom nem jó neki sem így.
Azon már túltettem magam, hogy azt várjam, legyen kicsit számomra jobb nagymama, hiszen gondolom neki ennyi is elég. Elfogadtam ezt így, nem szeretném megváltoztatni. Persze a legjobban az nem tetszett anyósomnak, hogy azt mondtam neki, hogy sajnos, hiába is, szeretnéd, hogy felmenjenek az unokák, vagy a család többi tagja, az állandó negatív hozzá állás kihat erre. Csenge van, hogy hetekig nem megy fel, pedig én küldöm, akkor mama lejön, és a szokásos mondata, -lejöttem két percre, megnézni benneteket, majd éppen mesélne valaki valamit, veszi a kabátját, és a kilincset fogva hadarjuk el a mondandónkat. Megszoktuk már..de pl ma délután is, Csenge egy órát lóg a levegőben, kivel legyen. Ha szólok lejön anyósom hozzá, de látszik délutáni alvását zavartam meg ezzel. akkor meg bűntudatom van.
Fontos mondat volt még tegnap, hogy az ember hullám völgyben van sokszor Igaza van, hiszen élénken emlékszem az én múltkori hullám völgyemre, de azért abban van egy felszálló ág is. Nála nincs mostanában, lehet nincs igénye már rá? Nem akarom én megváltoztatni őt, sőt...
Csak furcsa, hogy minden adott lenne, egy boldog nyugdíjas életre, hat unoka, két gyermek, nagy család, férj..és akkor mindig a múlt egy egy rossz pillanata eluralkodik rajta...És úgy él,élnek, mintha magányos lenne, lennének. Mert ő nem tud megfelelni senkinek, ez mekkora hülyeség, magunknak kell elsősorban megfelelni, nekünk mi a fontos. Ha azt szeretném, hogy a család úgy lásson, én egy olyan nagymama legyek, akihez bármikor becsöngethetnek, nem várom, hogy becsöngessenek, hanem behívom őket. De ha azt sugallom tetteimmel, és egy fáradt nagymama vagyok, és ha jön az unoka alszom (amivel semmi bajom nincs, de nem állandóan), és éppen nyűg nekem, nem várhatom el, hogy becsöngessenek. Többet írtam mint amit szerettem volna erről. Nem is minősítem őt, hiszen szeretem őt, úgy mint egy anyóst, hiába mondja mindig szeressem őt úgy mint az anyukámat, úgy nem lehet!!!
Biztos vagyunk egy páran, akiknek az anyósukkal a kapcsolatuk, nem felhőtlen. Legyünk elfogadóbbak, hiszen nem tudhatjuk mi, milyenek leszünk..;-))))

2016. február 8., hétfő

újra...

Én nem tudom, a furcsa időjárás miatt, ami néha hideg, néha meleg, állandóan beteg valaki, de Csenge konkrétan hetek óta, hol jobban, hol kevésbé köhög. Múlthéten Mesi is göthös volt, fájt a füle, meg ő is köhögött. Tegnap nem túlzok, egyfolytában köhögött Csenge, és délutánra folyt az orra.:-( Sajnáltam nagyon, közben meg ideges voltam, vendégeket vártunk, hívtuk is őket, mi a helyzet, ha szeretnének jönni, erre számíthatnak. Piros a nózia alatt is Csengének, viszont egész éjjel békésen aludt, mondjuk most reggel, már érezni rajta a nathát, így nem megy oviba.:-( Szerdán farsang, addigra remélem, kicsit jobban lesz, de olyan rossz ez az állapot. Ha nem viszem az oviba, egy-két nap után igazolás kell. Ha viszem, beteg ugye, így nem is vinném, ha elmegyünk az orvoshoz, néz rám nagy szemekkel, ez egy nátha, orrcsepp, lándzsás útifű, sok tea..ennyi.
Na mindegy, tudom, ez a korszak is el fog múlni, még szerencsés vagyok, hogy alapvetően, csak ennyi a baj, és még csak most jön elő...:-)

Úgy elrepül a hétvége, kis jóidő, már zizegés van, Fiúk kitakarították a szobájukat, alaposan, örültem hogy csinálják, nem örültem, mert tanulás helyett csinálták. Persze a napsütés előnyeit mindenki tudja, de a hátrányait is, utálatosan megmutatja a sarkok, ablakok, eldugott részek koszát! :-D Persze, hogy nekiálltam volna én is suvickolni, ha nem jöttek volna vendégek.
Amúgy érdekes, sokan mondogatják nekünk, hogy érdeklődjünk utána a CSOK-nak, mert mindenki nagyon tudja, hogy milyen jól járnánk, beépíthetnénk a tetőteret. Mai árak mellett, nem vagyok meggyőződve arról, hogy amit kapnánk 100%-ig fedezné a költséget. Jelenleg nem állunk úgy, hogy erre áldozzunk, és nem hiszem, hogy ennek ne lenne valami + költség vagy valami csűrcsavar. Nem mondom, hogy nem lehetne még a gyerekeknek plusz szoba, a fiúknak is, Csengének is, vagy még egy fürdő, de legalább WC. Azért az hogy az ember nincs eladósodva a mai világban, sokat számít. Különben meg a plusz teret fenn is kell tartani, az is plusz pénz.
Na, de inkább addig nyújtózkodunk ameddig a takaró ér. Meg amíg a plafon. mert ugyanis idén nincs mese, festeni kell, szinte mindenhol.:-( Ajajaj ehhez is majd mekkora lendület, és kitartás kell majd. :-)

És ma már nincs napsütés..újra szürke minden!

2016. február 6., szombat

Végre igazi nap...:-)

Milyen szépen sütött ma a nap, nem is tudtam mit kezdeni vele hirtelen. Első körben kizavartam mindenkit D-vitamint gyűjteni, néha én is kimentem azzal álcázva, hogy kiviszem a szelektívet, megnézem Zsolti ügyködését a kapunál..stb. Közben persze szememmel végig simogattam a kertet, az éppen kibújó tulipánokat, a gyöngyikét, a jácintot, a krókuszokkal nem tudom mi van.:-( Pedig az is volt a kertben. Zöld a rózsa, szép a fűszer kert is. Zsálya, oregánó, kakukkfű, rozmaring, szépen áttelelt, a fokhagyma is, és a hagyma is. :-) Van petrezselyem is, a többi még a földben pihen, lestyán, medvehagyma...
Szóval megsimogattam őket a szememmel, de sajnos ezen kívül nem nagyon tudtam kimenni a napocskára, mert mára tolódott a hejfestésem, és vizes fejjel nem akartam kimenni. Késő délután sütöttem holnapi névnapi süti partira, mézes krémest.
Hogy jártam a sütivel...megcsinálom a tésztát, kihagytam a szóda bikarbónát, de azt még végén is hozzá tudtam adni, egy kis tejjel, jó lett a tészta, háromba vágom, kisütöm, már akkor furcsa volt, mikor kinyújtottam, olyan sok volt a tészta, ja mert négy lapot kellett volna sütnöm.:-) Mert ugye egy réteg grízes krém a tésztára, egy réteg lekvár, egy réteg grízes krém, rá tészta csoki. Na én most úgy csináltam tészta, egy réteg grízes krém, rá lekvár, rá tészta, alulra lekvár, rá grízes krém, tészta csoki. :-) Kíváncsi leszek! :-D
Mai biggyesztés: tojás leves, szilvás gombóc, kevés volt 45 db.:-) Gyönyörű kenyeret is sütöttem. :-) Finom is lett. :-)

2016. február 5., péntek

És akkor...

És akkor jön a nagyüzem, a hétvége. Pedig mennyit takarítottam ma...:-)
Nem sok látszata lesz, de ahol ennyi ember van.:-) Kisuvickoltam a nagy szőnyegeket, a kicsiket kimostam és bedobtam szárítóba, és már tisztán illatosan vannak a fürdőbe. Minden egyes alkalommal hálát adok a szárító gépnek, és nem dobta meg olyan sokkal a villany számlát, hogy ne érje meg.:-)
Most fő az ebéd is...mert vásárolni voltunk délelőtt, és most lett csak készen. Tarhonyás húsi lesz.
Hétvégén, nagy süti sütés lesz, mert vasárnap, névnapi süti parti lesz. :-)
 És megint fogok pihenni...de jó. Jövőhéten csak fizika doga lesz. Számítások...majd lesz valahogy az is.:-)
Ja és vettem, kacsa sütőt végre. Volt még pontom, és a fele pénzből kijött, holnap kipróbálom, milyen finom kenyérke sül benne..:-)))

2016. február 4., csütörtök

Hétköznapi...

Szóval, örülök, hogy tetszik az új blog ruha. :-) Kell néha egy kis változatosság, kell egy kis megújulás. Most úgy érzem, én is kicsit változtam, ez annak tudható be, hogy pihentebb vagyok. Nem is gondolná az ember, hogy a suli ennyi energiát elvesz, persze csak ha az ember tanulni szeretne. Mert azért itt az a cél, nem? Mindegy, most nem ez a lényeg...
Ma vittünk vaníliás kifliket az oviba, Csenge név napját ünnepelni. Úgy csinálta tegnap este, olyan kis lelkesen. :-)

Minden nap van valami amin rácsodálkozom. Tegnap a gyerekeken, a nagyokon...nem írom le a jelenetet, de a vége, jól alakult, és elrendezték, hogy most végül is én nem nagyon voltam ebben benne. Számomra nagy dolog ez, mert legalább látom, hogy azért van remény, és fontos nekik a másik, még ha nem is mutatják ki csak néha néha...

Mai biggyesztés, borsó főzelék lesz, nem valami nagy durranás, de finom! :-D És valamit sütök is, ha már így ráérek..;-)

2016. február 2., kedd

Semmi, az jó!:-)

Én már nem tudom mit találjak ki a náthára a gyerekeknél.. Csenge még mindig köhög, Mesi tegnap délután óta megint köhög, fáj a füle. :-(
Imádom ezt a jó időt, tényleg, de hol a tél?

Nem sok minden történik velem mostanában, amiről érdemes lenne írni, hogy bevásároltam? Hogy Csengét névnapjára meg tudom lepni Hello Kitty-s ékszeres kirakóval? (éljen a Rossmann leárazás) Hogy végre kaptam neki cicanacit a Lidl-be, jobban szeretem mint a harisnyát, ami mindig csúszik róla. De a méretben most kettő között van..:-) 104-ig kicsi, vagy éppen jó, 110-től nagy...:-)
Valamikor Dávidot is el kell cibálnom vásárolni, mert kinőtt mindent. de jó is még mikor én vehetem nekik a cuccokat...
Főztem újra csilis babot, finom lett, és most azon gondolkodom gyorsan fessem e be a hajam, vagy ne, mielőtt megyek a suliba..csak be kellene...megyek is, addig jó, míg igazán nincs miről írni?

Nem tetszik az új sablon???? (csak mert nem írtatok hozzá) :-)

2016. február 1., hétfő

Nem bánom..

Cseppet sem bánom, hogy vége a januárnak. Nekem idén nagyon nehéz volt! De már túl vagyok rajta, jó lesz ez már..
Hétvégén nem vettem elő a tanulni valót, szerintem idén , vagyis ebben  a tanévben, még nem is volt így. Annyira jó érzés...Most ez nekem olyan pihentető volt. Szombaton még mentünk ide, oda, Csenge szülinapi buliba ment, bár még köhög, ma is, de ma délig elvittem oviba, mert inkább mikor fekszik köhög jobban. :-( Ebben az évben valahogy nagyon betegesek a gyerekek.
De a legfontosabb, szombaton Bence nyitó táncuk volt, az alapítványi bálon. Hát, én annyira le voltam nyűgözve, hogy az én lakli fiam, mennyire jól táncolt, mennyire odafigyelt, mennyire férfias volt! :-) Egy nagy élmény volt számomra! Majd megpróbálkozom feltölteni, ha lesz egy kis időm, meg segítségem. ;-)
Ma bementünk a suliba is aláírni a továbbtanulási papírokat, sokan mennyire nincsenek tisztában a gyermekük tovább tanulási képességével, lehetőségével...de ez az ő gondjuk. Nem kell mindenkinek a gondját a nyakamba vennem, ugye?
Holnap szülői, meg szerdán Mesinél is..
Főznöm is kell, mert tegnap elpusztítottunk mindent. Gulyáslevest csinálok, túrós tésztával.:-)