2015. március 31., kedd

Érdekes..:-)

Most már biztos, hogy nem megy Csenge holnap sem  oviba. Be van gyulladva a szeme is.:-(Tegnap délután hőemelkedése is volt. És köhög is..De ugye ettől, még jól van, folyamatosan pakol, játszik. Olyan érdekes kapocs van közöttünk, annyira egyformák vagyunk, mi ketten. Érdekes ezt minden pillanatban megtapasztalni. Például tegnap. Délelőtt tettem vettem, majd mondtam neki, hogy rajzoljunk valami nyuszikát, vagy valamit...Aki ismer, tudja, én bizony nem tudok rajzolni, sőt semmilyen kreatív dolgot nem tudok csinálni. Frusztrál ám, mert szeretném csinálni, főleg, hogy itt van Csenge, aki igényelné. De tegnap akkorákat nevettünk együtt. Rajzol, meg színez Csenge, azt szívesen teszi, de azt látom, nem érdekli annyira a dolog, mint régen Mesit, akinek nagyon jó kézügyessége van.(apukájától örökölte) Szóval, próbáltunk nyuszit rajzolni, meg lovacskát...hát jókat nevetgéltünk közben, milyen bénán rajzoltam.:-) Ez a része vicces volt!
Tanulságos meg nekem az, engem ez mennyire idegesít, gondolom azért, mert ügyetlen vagyok benne, a másik meg, hogy Csenge sem kitartó benne, gyorsan otthagy, vagy ha nem sikerül ideges lesz, de nincs kitartása hozzá, érdektelen lesz. Ez előre vetíti a jövőbeni tanulást, ajajjjjjjj!:-((((

Érdekeset mondott Zsolti tegnap, hogy majd kíváncsi lesz, mert ennyire rám van tapadva Csenge, és ilyen egyformák vagyunk, milyen lesz a kapcsolatunk majd, ha nagy lesz Csenge? Én is kíváncsi vagyok!
És különben büszke vagyok Mesire is, mert iszonyú nagy munka áll mögötte, ami nem fizikai, hanem lelki... és lehet látni a nagy fejlődést! Amit nem is tudok szavakba önteni milyen jó, mert ezt érezni kell...


Tegnap nagyon finom kenyeret sütöttem.:-) Ma kétfélét főzök, mert holnap dolgozok, legyen kaja, még jó, hogy lesz bébicsőszöm, Bence már itthon lesz..
Biggyesztés: vargányás tészta és krumpli főzelék, hamis fasírttal
Ma suli is lesz, legszívesebben nem mennék Csenge miatt, de csak ötig kritikus, akkor jön Zsolti haza...ha nem lesz hőemelkedése Csengének, megyek!

2015. március 30., hétfő

Mindig téma a....

Ez olyan kényes téma, pedig jelen van mindig. Nem beszélünk róla szívesen, mert ha van, többségben nem publikus, jobb esetben nem kérkedünk vele, ha viszont nincs, akkor azért mert szégyelljük, mert szomorúak vagyunk, mert azon gondolkodunk, miért nincs?
Gondolom rá lehetett jönni, a pénzről van szó. Persze igazából senkinek semmi köze hozzá, éppen nekem mennyi van...ha van!;-) Úgyis abból kell kijönni amennyi van. Így ünnep közeledtével azért megérzi az ember a szűkös nadrág szíjat. És akkor arra gondolok, akiknek még ennyi sincs, és sok gyerekkel élnek vidéken(azokra gondolok, akik mindent megtesznek, hogy legyen, és ennyi van amennyi). És miért van, hogy valakinek meg sok van, pedig nem tesz többet meg érte mint én, nem irigységből írom, sőt....
Tény, hogy semmi hátszéllel nem rendelkezünk. Nekem semmi örökségem, évekkel ezelőtt lemondtam róla, hogy jól tettem e? Nem tudom. Abban a helyzetben, az volt a legcélszerűbb, hogy milyen így? Szerencsére van mellettem valaki, aki soha nem érezteti ezt, mert ami van, az van. Ennyi, inkább a gyereket sajnálom, nekik milyen lesz az élet kezdés, kemény, az biztos, de nekünk is az volt, mégis itt vagyunk. Annak örülök, hogy jelenleg, nem kell segíteni a szülőket. JELENLEG! De sajnos, ők sem tudtak soha segíteni rajtunk. Persze ez nem elvárható, sőt...de azért elárulom, néha jó lett volna, egy..egy cipő, vagy kabát, amiben segítenek.Mikor éltek még a Dédik, valahogy a semmiből mindig összekapartak valamennyit, hoztak pelust, gyümölcsöt..na mindegy, ez végül is egyéni szocproblémám, nem????:-))))) Annyi van amennyi, Zsolti mindig azt mondja, annak örüljünk, amennyi van. Igaz, "félig tele a pohár".

Héten itthon a Királylány, szörnyű éjszaka után vagyunk, szegénykém, állandóan azt hittem, lázas, mert olyan szaporán vette a levegőt, de nem, köhög, folyik az orra. Már feldíszítette a tojás fát, rájöttem kirakom, most gyönyőrködjünk benne.:-)
Szerdán, lenne az oviban megtartva a Húsvét, nem tudom lesz e addig olyan állapotban Csenge, hogy menjen. Szerdán dolgozom is, de Bence itthon lesz, csütörtöktől meg mind a hatan már!:-) De most komolyan rossz idő lesz Húsvétkor? Hogy lesz gy Állatkert, meg kirándulás?:-(


2015. március 29., vasárnap

Vasárnap...


Vasárnap van. Idilli reggel. lehetne. Zsolti pecázik, Kettő kamasz alszik még, egy itt a kanapén és Csenge...Nos Csenge, na ő egyfolytában köhög, folyik az orra, be van gyulladva a szeme.:-( Juhéjj, szervezhetem át a jövőhetet, amiben szerda a gáz...de addigra remélem jobban lesz. Addig van ovi suli is. Én azon csodálkozom, hogy éjszaka nem beszél, beszél folyamatosan, mert ahogy kinyílik a csipája,(most sz szerint) egyfolytában nyomja. Idézem: anyu..anyu...anyu...de anyu..anyu...anyu...egész nap. Na nem mondom, minden vágyam anyunak lenni...de a folyamatos koncentrálás, néha, mindig, fárasztó, akkor inkább Anikó lennék, azt kevesebbszer hallom jóval...:-)
De még mindig idilli a helyzet, ennyi bajunk legyen ugyebár!
Tegnap is az volt. Délelőtt elmentünk vásárolni, pár pólót vettünk, meg virágokat, jeges szélben ültettem el őket.:-( Vettünk fehér fut rózsát, alig várom, hogy nyíljon. A kiskapu melléültettük, most nagyon sok virágot ültettem, célom, a kicsi kert felvirágoztatása.:-)
És idilli lehetett volna a délután (mindig azt hisszük, aztán sosem) amíg nem kértem meg Zsoltit, húzza meg a kádnál a csöpögő csapot, ami konkrétan ketté tört.:-( Nem, nem az én uram, nem sok spenótot evett, amitől iszony erős lett, hanem ezek a nagyon jó minőségű vacakok, ennyit bírnak. Persze sosincs pénzünk 20-30 ezer forintos csapra, így megvesszük a 7000ft-ost, ami ennyit bír, kb. két évet.:-( Bár nem tudom, a 20-30ezres csap mennyit bírna!? Persze a vízkő is eszi az amit lehet.

És ma végre mindenki jól lakhat:-))) Húsoscsontból leves lesz, sült csirkecomb, krumplival..és valami túrós, almás süti...:-))))
Jééééééééééééé, most mondja Mesi, átállította már Zsolti az órát. Azért aludtunk ilyen sokáig..;-))))))

2015. március 27., péntek

Jó ez így is..:-)

Andrea mindig megmozgatja kis lelkemet mostanában.:-) Ennek azért örülök!
Hogy egy blog, sok mindent elárul a blog szerzőéről, az egyértelmű. Bár egy nagyon fontos hiánya van, nem lehet látni a gesztust, a mimikát, a hanglejtést. Pedig ezek fontosak. Mert kialakul egy kép, és megdöbbenétek, ha látnátok, és hallanátok....:-)
Például az utolsó mondatával nem értek egyet Andreával :"Veled sok mindenről - személyesen - ellehetne beszélgetni egész mély szintekig." És azért, mert nem beszélgettem nagyon régen senkivel így. Zsoltival, azért nem, mert lehetetlen. Két szót sem tudunk nagyon váltani, akkora a nyüzsi. Más meg, nem kíváncsi a velem való beszélgetésre. Nem vagyok már szomorú emiatt. Azt látom, az emberek elvanannak a maguk dolgával, vagy a mások kibeszélésével. Én nem annyira szeretem ezt. Sem magamat tömjénezni, sem másokat szidni. De pontosan azért nem hiszem el Andrea fentebb említett mondatát, mert nincs senkinek igénye erre...
Elfogadtam ezt, azért is írom a blogot, kicsit mutatni magamból valamit, kicsit kiírni örömömet és bánatomat. Nem is bánom, hogy "családias" a blog. Valahogy nekem ma is jó így. :-)

Pár órát még magam vagyok, takarítok, fürdőt is...főzök, spenótot. 
Majd jön a hétvége..:-) Juhéjjjjj!;-)(kép:net)

2015. március 26., csütörtök

egy kis hétköznap...

Milyen szép napunk van ma!:-)
Jó ez a csönd is, ami körülvesz most. Kell ez a pár óra, én idő.
Bár a tennivalók sokasodnak előttem, most mégis pihenek egy kicsit. Még az angol leckét megcsinálom, jön megint, egy sokat tanulós időszak, sok sok dolgozattal.
Készülök a húsvétra is már. Megvettem a csülköt, a sonka ára az egekben, mármint a jó házi sonka ára. Egy darabért 5200ft-ot kértek.:-( így két csülköt vettem, jó lesz az, szeretjük. Meg a csoki árak is.:-( És csak azért mindenkinek kell egy kis finomság. És akkor beígértük az Állatkertet Csengének, olyan izgatott miatta. Oda is tervezünk menni a tavaszi szünetben.
Biggyesztés: lecsó, tarhonyával. Megint nem leszek népszerű a gyerekeknél.:-)

2015. március 25., szerda

Örömposzt????;-)))


Kedves Andi, nagyon jólesett amit írtál! Nem tudom, hogy ennyire látszik e, az írásomon, vagy pontosan honnan lehet észrevenni, hogy változtam? Folyamatos változás van, megszoktam. Mást nem tudok csinálni. Változok én is, gyerekek is, körülmények is, lehetőségek is...a világ is.
Tegnap pont beszélgettem osztálytársaimmal. Különböző korosztály, különböző múlttal, jelennel, jövővel. Egyik sem tökéletes, egyik sem zökkenő mentes. De van tökéletes? Nincs! Semmiben, soha..valami kis bibi, mindig van a dologban. Inkább ami a tegnapi napban nekem tanulság volt az az, hogy mennyire nem vagyunk elfogadók, van amiben én sem, de konkrétan szerintem, én sokkal elfogadóbb vagyok a másik ember életmódjához, mint az átlag. Nem próbálom meg a saját életemre formálni ,a másikét. Pont tegnap azon töprengtem, mit is gondolhatnak ezek az emberek rólam? Jobb ha nem tudom?:-(
Másik a blog, én nem tudom, de ha valami bánatosat, rosszat írok, szinte a duplája az olvasottságom, mint mikor valami ömömposzt van.:-))))

Ezek nagyon fontos tény megállaptások!(fenéket)

Szép napot Nektek!

2015. március 24., kedd

Mert jó ez így.:-)


Van úgy, hogy reggel hétkor már elkezdek valami olyat csinálni, amit nem tervezek előre, számomra nagy dolog és magam is meglepődök rajta. Majd persze örülök a végeredménynek. Most éppen a tűzhelyet sikáltam, gombokat le, azokat külön, meg a sütőt belül. Azért látszik, hogy használva van. De nem baj, én szeretem.
Közben elmentünk az oviba. Szeretem ahogy megyünk, és ahogy jövünk. Kivéve, ha sietünk. Na akkor, nagyon türelmetlen vagyok. Akkor sokat gondolok a dolgozó anyákra, akik mi mindent átélnek ilyenkor. Bezzeg, ha nem sietünk. És megyünk a sikátorba le, a köves lépcsőn, mindig ugyanarra a lépcsőfokra ugrik, boldogan, önfeledten..majd a járda szegély, ugyanazon a részén mindig egyensúlyozva, mint a gerendán. Ha kimarad, visszafutás újra, hangosan kacagva. Vagy jövünk hazafelé, csigákat kutatva, majd kavicsokat gyűjtögetve, szigorúan az én zsebembe rakva:-), közben csacsog, csacsog...imádom ezt, ekkor töltekezek.

Közben persze jár az agyam, kevés lesz a bab főzelék.:-( Ki kell találnom valamit mellé,de mit???? Kevés lesz a kenyér is...Áj, akkor is csak holnap megyek a boltba. vasalnom is kell megint, nem szeretném összegyűjteni mint tegnap, rengeteget vasaltam. Persze mosni is..

De suli is van, valahogy mostanában olyan jó menni, annyira várom.

Na megyek is, van dolog bőven!:-)

2015. március 23., hétfő

nyugis..

Nyugis, kellemes hétvége volt. Azt csináltuk amit mindig, sütöttünk főztünk, ettünk ittunk, kertészkedtünk, sétáltunk, volt kicsi vendégség is. Legnagyobb dolog, hogy Csenge megtanult újra lejönni a lépcsőn. Nagy bátorságra vall, mert nagyon félt lejönni.:-) És vasárnap már kevesebb hiszti volt, mert mostanában nagyon próbálozik a kisasszony!:-)
Volt pecázni Zsolti, hal még nem volt..:-) Majd lesz! (remélem) És folyton zajlik az élet, de jó ez így...:-)

A laptop működik(hála) csak három gomb nem(ó,ú,í) ezt egér billentyűvel megoldjuk, örülök, hogy csak ennyi baj lett! Napokig, nem jöttem a közelébe.:-(

Mai biggyesztés: bab főzelék lesz és a maradék csont leves ..

2015. március 21., szombat

lassan, lassan..

Akinek van igazi kamasz gyereke most éppen fiúból,;-), tudja milyen nehéz lehetett neki, aki mostanában csak morog, kimondania, anya, ez csak egy tárgy, ne emészd magad...röpke pillanat volt, de mindent feledtetett. Mesi is mellettem volt, ami nagyon jólesett! De megy élet tovább, tapasztaltam megint valamit, nem túl jót, de ezt is meg kell élni. Lehet azért is bánt, sőt inkább azért bánt, mert midig annyira próbálok spórolni, és vigyázni mindenre.
Ma főzök sütök..és alakul majd!
Legyen csodaszép hétvégétek!

2015. március 20., péntek

még mindig:-(((

Telorol vagyok, nem akarok súlyos pénzeket fizetni.

Mindent megteszek hogy jó legyen, de utána kerülni fogok minden kütyüt..
Még mindig szomorú vagyok, hogy ilyen hülyeséget csináltam.

2015. március 19., csütörtök

:-(

Hogy hol vagyok? Köszönöm kérdéseteket, zokogtam a laptop felett, mert ugyanis ráöntöttem a kávét reggel.:-((((
Elöszőr, le akartam tagadni, majd persze olyan büntudat gyötört, hogy a pizzatészta gyurás között zokogtam.:-( Hiszen a gép uj..:-( Persze Zsolti első percben kiszrurta valami bajom van..nagyon megértő volt, én meg egy barom, hogy ilyet csináltam:-(
Megy a gép, három billentyű dupláz, és két billentyű nem megy.:-(
Basszus, én olyan hülye vagyok...:-((((

2015. március 16., hétfő

miért nem értem????

Mesét néz Csenge. Oké, gyereke fantáziája határtalan, de ennyire?
Bubbi Guppit néz, jó, vízben játszódik, halak vannak benne...most éppen lovacskáznak, nézem...nézem..nézem............elől kedves lovacska, majd hátul, nincs lába hanem uszonya van, és vágtázik..majd, jön egy tehénke, az is így, fele boci, fele halacska...:-( Csak én vagyok kiakadva rajta?

Ezt is megszokjuk majd..

Ebben is kettévált az ország, vasárnap, nyitva, csukva? Mert miért korlátoznak? Majd kevesebb lesz a fizetés, elbocsájtanak...stb. De nézzük a jó oldalát, pihen az ember, és lehet, hogy a család együtt lesz?
Azt nem tudom, mi együtt voltunk, e nélkül is. És nagyon, nagyon ritkán jártunk boltba vasárnap, na persze ugye, én nem gürizek munka helyen, megtehetem, hogy hétköznap vásárolok. Én nem bánom, hogy zárva lesz, dolgozik rokonom a kereskedelemben, én is dolgoztam régen, talán 20 éve, még meg volt fizetve a vasárnap, évek óta nincs. Csak sima hétköznapot fizetnek, vagy adnak ki szabadnapnak. És igen, sok családanya, nyomta a pénztárgépet, vagy pakolta a tejes rekeszeket, ahelyett, hogy otthon főzné a finom ebédet, vagy a gyerekkel legyen. Vagy csak úgy legyen.
Megszokjuk majd, átszervezzük, amúgy kapásból kinyit vasárnap a kisbolt innentől nálunk is, szerintem mindenhol így lesz, és nem a multiba szaladunk el ezértazért, hanem a kisboltba a "Ferihez", ha éppen kell valami. Amúgy én annyira szeretem, amikor karácsonykor zárva a bolt, akkor valahogy olyan nyugodtság van, azt is megoldjuk nem?

Kaptam ma a szomszéd nénitől virágokat annyira örülök neki!:-)
Panaszkodtam is egy kicsit, nagyon hiányzik a kert, az ültetés, az ásás, meg minden velejárója...Szeretem a kiskertünket, de ha hozzátoldanának még ennyit irtó boldog lennék...sőt még annál is boldogabb...:-))))
Biggyesztés: paradicsomleves és pörkölt nokedlivel.

2015. március 14., szombat

Nem most jöttem erre rá...

Miért nem vagyunk mi magyarok büszkék a múltunkra? Így, hogy lesz jövőnk? :-(
Szomorú vagyok miatta!

2015. március 13., péntek

kicsi pihi..

Tegnap nagyon leszippantott a suli, magyar tanár meg is jegyezte, nincs ehhez hozzászokva.:-) Na igen, helyetesített angol órán, ott azért megfigyelő állásban vagyok.:-D
Matek dogával kezdtük, egy feladat az ötből, az tuti...a többi, ki tudja?? :-) És volt fizika dolgozat is, hát...nem volt olyan nehéz, de nem tudom, hogy sikerült. Mindenesetre, hazafelé finoman mondtam osztálytársnőmnek, hogy nagyon rossz, hogy ennyire aggódik, át ragassza rám is.:-( Mosolygott, hát nem tudom...
Ma viszont ünneplőbe mentünk az oviba is.:-) Édes Csenge ilyenkor, annyira várja, izgul...:-)

És most kicsit pihenek a tanulásban. Hétvégén nem fogok tanulni, és ma finomat szeretnék sütni, még nem tudom mit..:-)
Biggyesztés: paprikáskrumpli: javítok;-) erdei gombás borsós rizottó, és kefires pikóta, meggyel megszórva..nyami.:-))))

2015. március 12., csütörtök

Majd....

Annyit jár az agyam mostanában a jövőn. Közeljövőről is, távolabbiról is. Azt hiszem nem döntöttem rosszul mikor suli mellett döntöttem. Még ha, van egy kis kétség hátul, ott ahol a kis ördög lakik, hogy elég vicces 40, lassan 41 évesen, azt csinálnom, félig meddig, amit 16 éves koromban kellett volna. Ha nagyon optimistán nézem, akkor 44-45 éves leszek ha már talán szakmám is lesz és pálya kezdő lehetek. HA...azt csinálom majd amit tanulok. Kevés a valószínűsége, de ez a lehetőség is benne van.
Néha megkérdezem, mit fognak az osztálytársaim csinálni, ha végeztek, egyáltalán minek kezdték el a sulit. Érdekes volt  hallani, volt aki "csak úgy" tanul, valaki betegsége miatt, nem akar szellemileg leépülni, így tanul. Van aki tudja, hogy nem fogja befejezni a gimit, mert jövő nyáron végleg a Kanári-szigetekre költöznek, ahogy mondta, vissza sem néz majd erre..van akinek fogalma sincs miért csinálja, van aki, mint én, tovább szeretne tanulni, és persze van, aki csak a diák igazolványért jár (ez komoly).
De azt tudom, kell kezdenem valamit magammal, mivel sajnos anyagilag sem engedhetjük meg magunknak hogy itthon "üdüljek", és ha kirepülnek a gyerekek majd, lassan lassan...jó lenne valami olyat csinálni, amit szeretnék. Ha reálisan gondolkozom, tudom, ez szinte lehetetlen, mert tegye fel a kezét, aki most, vagy a jövőben, olyat dolgozik, ami 100% -ig szeretet csinálni, és anyagilag is megéri.
Ha nem reálisan gondolkodom, egyre jobban idősekkel foglalkoznék, segítenék neki. Ápolni nem tudnám őket, de segíteni nagyon szeretnék neki. Most ezt látom erősebb szálnak, mit a pedagógiai asszisztens képzést, nem nagyon látom megbecsülni a pedagógia asszisztenseket. Időseket meg szívesen hallgatnám egyre jobban ahogy öregszem.

De azért a mának is élek..:-) Tanulok kicsit még, hiszen matek doga mára tolódott, meg lesz fizika doga is.:-)
Kimostam lent a függönyöket, felrakom, meg biggyesztés is lesz: betű leves és krumplis tészta.

2015. március 10., kedd

ááá

Olyan kellemetlen, mikor egy amúgy kedves embernek, van egy rossz tulajdonsága, amit ki nem állhatsz, és el kell viselned. Tudom rengeteg ilyen van, lásd a nagycsaládban meg számtalan...mert el kell viselnem csomó dolgot...mégis!:-(
Konkrétan most az osztálytársnőm, egykorúak vagyunk, egymás mellett ülünk, ő nagyon jó tanuló, de iszonyúan kikészít minden nap, amikor dolgozatot írunk. Folyamatosan aggódik, aminek hangot is ad, soha nem jó semmi...de mindig ötös dolgozatot ír(szinte), mégis állandóan stresszel, amit átragaszt rám, pedig én annyira küzdök ellene. Szépen próbálom neki mondani, nem nagyon érti..ááááááááááá, tudom nekem is van idegesítő rossz tulajdonságom, de ez annyira fáraszt. És olyan rossz kedvem lesz tőle..:-( Mert ez már nem motivál, folyamatosan nézi én mit csinálok, és ha ő valamiben jobb, akkor kicsit olyan fölényes, de ha neagyisten én vagyok valamiben jobb, akkor meg bepánikol, hogy ő bizony többet nem jön, meg abbahagyja, mert ezt nem bírja csinálni.

Na mindegy, csak kibuktam. Ma a föci dogám ötös lett, a biosz meg négyes, jézusom...most mi lesz???:-))))(neki mind a kettő ötös)

azért jó..:-)

Addig nincs baj, míg észbe kap, legalábbis a nagyja, hogy aztán most nem csak a "szokásos" hiszti volt vasárnap, hanem annál kicsivel több...tegnap szó nélkül, sokat segítettek...
Azért is bánom a vasárnapot, mert mindenki mondta, itt voltak, meg ott....mi meg? Na mindegy, remélem sokáig, ez volt az utolsó ilyen vasárnap.
Ma a szokásos havi migrén gyötör, pedig kicsit kell matekoznom, dogát írunk a nevezetes azonosságból.
Bab leves fő, nem hiszitek el, majdnem minden nap használom a kuktát! Imádom!:-)
Mosógép most járt le.
Csenge sokat tüsszög, remélem kihúzzuk a hetet. Itt a jó idő, pusztuljanak a bacik!:-)

Szegény nyuszi annyira unatkozik, hogy ki akarja ásni magát a ketrecből..iszonyú hangja van.:-)

Nincs valami magvas gondolataim ma, vagyis van, de az meg nem idevaló...Meg nem is akarok vele foglalkozni. Jobb így!

Minden esetre nekem vannak a legjobb olvasóim! Ugye Erika?:-)


kedd.jpg(net)

2015. március 9., hétfő

Végre hétfő!

Igen, jól írtam...
Nálunk a hétvége nem az a klasszikus sohasem. DE mindig vágyunk rá, mi szülők!
Mert azt gondoljuk mai napig, hogy majd úgy fog zajlani, mint klasszikusan, majdnem mindenhol. Pl vasárnap; délelőtt főzés, sütés, finom ebéd, majd egy kis pihenés a kanapén, vagy film nézés, vagy olvasni, vagy azt csinálni, ami pihentet délután, hiszen hétköznap, ezt nem lehet.
HELYETTE: ebédig még csak csak, klasszikus. Majd jön az ebéd, három kamasz flegma beszólása, miért én terítsek, miért nem a másik, majd valaki megsértődik, közben egyfolytában a legkisebb kommentál mindent, szó szerint mindent!
Ha a csillagok úgy állnak akkor, ezt a helyzetet, valamelyikünk oldja, így általában eltelik az ebéd,  délután, pihenés helyett szenvedünk kicsit, majd valahogy idegesen eltelik, mert senki nem tanul, én megtenném, de lehetőség sincs rá, mert folyamatosan pakolok, pakolunk Csenge után. Mondom, ha a csillagok úgy állnak nem egyszerre vagyunk idegesek, fáradtak, nyűgösek mi szülők, ha úgy állnak...na tegnap, nem úgy álltak, egyszerre voltunk feszültek nyűgösek,fáradtak..borzalmas nap volt! Ha lenne életradírom, kiradíroznám a napot. Ilyenkor testi tünet is van, a hátam meghúzódott, csillagokat láttam estére, ma pedig semmi..

Szeretem a hétköznapokat!:-)

2015. március 6., péntek

inkább nem..

Ha nagyon belemélyednék dolgokba, akkor sokkal rosszabb lenne minden.
Jó, inkább olyan "felszínesen" élni. Persze nem mondom, hogy nem irigykedek arra, akinek van arra ideje, energiája, tudása, amire nekem nincs, vagy nincs időm, vagy tudásom, vagy kedvem, vagy sorolhatnám még...
De tegnap arra is rájöttem, hogy pont így jó nekem, éppen most. Ha belevesznék a dolgokba, lehúzna az örvény.Pedig van, lenne min, idegeskednem, mérgelődnöm, aggódnom...teszem is, de nem emelek ki semmit, hanem teszem a dolgom.

Most például szuggerálom magam, hogy a gyomorfájásom nem a "kedvenc" hányás, hasmenéses járvány kezdete, hanem csak bebeszélem magamnak...Dávid ma itthon maradt, fáj a hasa...mert ha mind a hatunkon átmegy, "kellemes"lesz.:-(

Pedig itt a tavasz!!!:-)
Biggyesztés: rakott kel...

Gyönyörű hétvégét nektek!


2015. március 5., csütörtök

Munka nemesít..

..., igen, ezt gondolom!
Én olyan ember vagyok, aki nagyon szeret itthon lenni, a "burokban". Mivel egy nagy családban élünk, inger az ér folyamatosan. Így nem lehet befelé fordulnom, de mégis a magam ura vagyok, vagyis csak azt hiszem, mert legkevesebb öten dirigálnak nekem. Meg is kapom mostanában ha nem ugrok azonnal, a kamasz rosszabb mint egy "rossz főnök", a négy éves meg mint egy nyávogó macska, ha nem az van amit elképzelt azonnal.:-) Na, de mégis jó itthon lennem, fene sem tudja miért? Mert a köszönöm, hogy ma is van tiszta ruha, meleg kaja, viszonylag rend, netán süti, tök természetes már. És ami természetes, azt nem szokták kiemelni, nem????
Szeptembertől változott az életem, a családé is és most csak a magam részét említem, mert sokkal nagyobb változás volt, mint anyagilag, mint érzelmileg ezt megélni, a családfő részéről...
De maradjunk nálam. Elkezdtem a sulit, már, mivel pozitív visszajelzés is van, nagyon szeretem. Főleg, hogy nagyon jó, újra az eszemet használnom, pedig még mostanában is bizonytalan vagyok benne, hogy sikerül...Jó kimozdulni, másokat megismerni, és azt érzem szeretnek is. Talán úgy mint itt, csak ott látnak is.:-)
Másik a munka. Tegnap mikor végeztem, (nagyon elfáradok, intenzív 6 órai takarítás, három emelet komplett) olyan kellemes érzés fogott el. Dolgoztam, pénzt kaptam érte, és akkor kihúztam magam, valamit én is tettem ma. Persze ezután az érzés után, egyből a másik érzés jött, hogy de jó holnap nem kell jönnöm, "csak"az itthoni dolgok, nagybevásárlás...főzés, takarítás, mosás...délután suli...lesz. És azért itt van a varázsa, nincs monoton dolog benne. Kéne még egy nap munka, anyagilag nagyon. Remélem majd összejön...de eddig ez így, nagyon jó.
Tehát igen, a munka nemesít, és tartást ad az embernek, (mértékkel.:-)

2015. március 3., kedd

De jó!:-)

Szerényen jegyzem meg, ötös lett a törim:-))))) Föci is jól sikerült!
Kuglófnak nagy sikere volt!
BOLDOG VAGYOK!!!:-)))

hát ezen...

Hogy min akadtam ki tegnap? Hát azon, mint mindig. A hozzá álláson!:-( Káromkodtam, leszidtam, dühömbe, még postára is elküldtem(hihi) és még a fogszabira is elküldtem, délután, egyedül. ..Jó kicsit sajnáltam, mikor a jó meleg szobából kinézve konstatáltam, esik az eső.
DE, csinálta, csak néha fortyogott. Ja ki? Hát a felvételiző. Mert ugyan is, hívtak a vágyott(ja nagyon, semennyire) gimiből, hogy ugyan felesleges szóbeliznie a gyermekemnek, mert pár pont híján nincs meg a 100 pont. Értem én, kell a színvonal és mérges is lehetek, hogy egy nyamvadt ponton, vagyis 7. évvégi  egy jegyen múlt 20 pont, akkor is! Minek magyarázok folyton????:-(
Mindegy, a másik gimi, bár nem a "menőbb" fajta itt....de sokkal szimpatikusabbak a tanárok nekem, remélem oda sikerül bejutnia. Most izgulhatunk...
Persze este már lenyugodtam, reggelre már sajnáltam is Őt. Így megölelgettem, hogy nagyon szeretem, de láthatja, nem csak az én kitalációm ez a hülye pontozós rendszer...


Legalább a nyaralás sikerült, már be is fizettem az ön részt. Komolyan mindegy hova megyünk, csak ne kelljen főznöm.:-)

Ma föci doga lesz. Drukkoljatok!:-)
Gombás tészta lesz a biggyesztés. És sütök kuglófot, viszek a suliba is, mert reklamálnak.:-))))

2015. március 2., hétfő

javítok...mégsem oké...:-(

Elkeseredett, csalódott, dühös és nagyon nagyon mérges vagyok!:-(

Én miért nem lehetek büszke szülő? Erről beszéltem, de minek? Jó, nem áll meg az élet, mindenesetre ez sem sikerült!:-(((((  most úgy káromkodnék...



Lenyugodtam..
Nincsenek véletlenek, mindig is tudtam! Valahogy így kell ennek lennie...jó lesz ez így is!:-)

Amúgy minden oké!

Mikor lesz már péntek este??? (HEHE)

Úgy érzem, húzós egy hét lesz, és még az időjárás is rá tesz egy lapáttal...
És akkor ma a fiúknak nincs suli, és Csenge sem 100-as egészségileg, talán ma itthon hagyom, de nekem postára kell mennem, meg a boltba, meg takarítanom kellene mindenhol, de főleg a fürdőt és a konyhát. Kis helyen ennyien vagyunk, nem csak sokat eszünk, hanem sokat szétpakolunk és koszolunk is.:-) :-(  De veszett fejsze, az ügy..
És akkor az állandó sakkozás a pénzzel, égetőek már a gyerekek osztály, csoport pénze is..:-(
Dühöngök is, mert a vízdíj hogy a csudába 20000ft körüli, jó két családnak két hónap, de akkor is a víz ebben, olyan ötezer. És akkor jön a súly adó, az én autómra, amit megvettem és használom nem kevés benzin pénzért, amiben az adó annyi amennyi, és a házra is nagyon sok a kommunális adó, ami aktuális megint, mire???:-( Ilyenkor még a gáz számla is sok...:-( Mennyi pénz a semmiből...:-(Utálom..) És akkor még ne is álmodozzak egy kis bútorról a nappaliba, vagy esetleg egy nagyobbról, komolyan, szomorú..:-(
Persze mindig nézzük a jó oldalát,MÉG van miből kifizetni...nagy nehezen, mert sokaknak nincs miből...
áááááááááá, és még rengeteg tanulni valóm van, mert föciből nem lehet javítót írni, és egy félévben kb kettő doga van, abból jegy...:-(

2015. március 1., vasárnap

Innen kezdve...

....már hivatalosan is öreg, vagy idősödő vagyok, semmiképpen nem FIATAL!:-)
Lányom barátja, 22 éves fiatalember. Mondja, milyen fiatal(os) anyukád van. A facebookon ír, meg beszélget vele valamiről...stb.
Hát ja, én eddig meg voltam győződve, hogy még nem vagyok "öregecske feleség".:-)
Pedig de,... gondolom, az egy dolog hogy a fiú is korban a fiam lehetne, HA...összejön az első randim!:-DDDDDD

Én??????

Képzeljétek filmeket nézek mostanában. Én??? De igen, jó közben, anya kapcsold fel a villanyt, eztmegaztkérek, csak gyorsan leötömasütitcsokival...:-D
DE nézek!:-) Halálra röhögtem magam a Női szervek egyes jelenetén, jó film ....lehetne, ha nem lenne benne ennyire sok trágár szöveg, és a sok gyilkolászás, de gondolom ez kellett hozzá, hogy  a férfiak is megnézzék.:-)
Most végigszenvedtem a 50 árnyalatot...hát nekem, nem tetszett, iszonyú vontatott semmitmondó volt. Nem olvastam a könyvet.
És most megyek megcsinálom a Nellinél olvasott, 10 perces fánkot.
Ad1, hol van már a tegnapi kuglóf.
Ad2, addig sem kell föcit tanulnom..:-)))))))

Biggyesztés: húsleves, tejben sült csirke, krumplipürével.