2016. december 31., szombat

Ó és új év!

Eljött 2016 utolsó napja.  Nem szoktam lezárni, újra kezdeni, de idén más érzés van bennem.
Kívánom a lezárást,  az újra kezdést. Kívánom mert úgy érzem lelkem annyit változott ebben az évben.
Lezárom.  Ha összegezni kellene,  gyors és jó év volt,  jó volt,  mert nem nélkülöztünk,  mert volt munka,  volt iskola, volt egészség.  Kisebb betegségek voltak csak.
Kamaszok nagyjából kezelhetők... Nagyobb konfliktus nem volt,  sulit rendben végzik.  Dolgoztak is a nyáron. Csenge,  okos értelmes,  matrica még.. :)

Legnagyobb problémának a fáradtságunkat látom.  Sajátomat is,  Zsoltiét is.
Nekem a fő lelki bajom is ezzel van,  volt és lesz is.
2017 - ben,  20 éves házasok leszünk.  Ez sok,  meg pont 20 év! Nehéz ez,  közben érdekes,  hálás dolog ez.  Megélni fiatalságunk elmúlását,  lassan fokozatosan.  Gyerekeink felnőtté válását, lassú elszakadását.
Ha olyan szerencsés,  áldásos,  állapotban tehetjük meg,  hogy azzal az emberrel tesszük meg ezt az utat akivel fiatal korodban szerelembe estél,  érdekes, olyan izgalmas út ez. Hullám völgy,  hegyen völgyön keresztül... Együtt!
Ne higgye senki,  hogy ez természetes,  mert nem az!  Minden nap küzdeni kell érte,  hol jobban,  hol kevésbé,  de akarni kell!

Milyen lesz a 2017-es év? Jó lenne valami közös nagy cél.  Ház  csere,  vagy bővítés,  vagy egy nagy családi nyaralás  külföldön vagy.... Mittudomén...
Lesz nekem és Mesinek az érettségi,  lesz valami nyaralásterv, nem vagyok elégedetlen,  sőt.  Csak valami jó lenne,  ha kizökkentene a mindennapi taposó malomból.
Persze azt is tudom kívülről sokan cserélnék velem,  hiszen nagy család,  férj,  ház stb... Boldog vagyok,  hogy meg van nekem mindez! Hiszem erre születtem,  ez volt az álmom és sikerült. Van ennél jobb érzés a világon?  Nincs!!!!

Szóval 2017-ben magam elé rakok egy célt.  Valami mozgást szeretnék végezni.  Magam örömére és a testem tunyulása ellen.  Mert a ráncok ott vannak,  de egy kis öröm érzés jarjon át. :)
Jobban be szeretném osztani az időmet.  Ezt muszáj lesz kivitelezni,  mert a család,  munka,  és a tanulás sok szögét másképp nem lehet megoldanom majd.
Kívánom meg magunknak,  nektek,  hogy a célotokhoz legyen erő,  egészség,  öröm,  elismerés, legyen kivel megosztani 2017 - es év élményeit!

Legyen mindannyiótoknak,  nekünk is,  olyan az új év,  amilyet nagyon szeretnénk!



2016. december 29., csütörtök

karácsony

Na az előző bejegyzésre, tök őszintén, egy következő posztban fogok írni bőven.

Hogy telt a karácsony? Remekül, csodásan...24.-e legalábbis a legjobban. Volt minden, öröm, meglepetés..együttlét, társasozás. Mi hatan együtt!
Utána való napokban vendég járás, ha őszinte lennék, az borzalmas volt. De már így középkorúnak tudom, jó volt így ahogy volt, vége...
Csenge viszont elég furcsán viselkedik, nyafog (mondjuk három napig fájt a hasa, alig evett), rendetlenke, látnátok milyen kupit csinál, és otthagyja, nem csak szétpakol, hanem koszt csinál. Macsek is..:-( Karácsonyfa még áll..de hogy?
Állandóan főzök, sütök, ma éppen nem, mert vásárolni mentünk, meg a fiúkkal ruhát venni, voltatok már két kamasz fiúval, és egy férjjel vásárolni, ruhát? :-) De megvolt mindenkinek amit szeretett volna, szilveszterre megvettük az enni, inni valót, szerpentint, kicsi tűzijátékot...
Mennyit árul el a hangulatomról, hogy legszívesebben szilveszterkor és új évkor csak pizsamában lennék, tévéznék, néha elbóbiskolnék, legnagyobb dolog amit megtennék, hogy kivánszorgok a hűtőig, meg a mosdóba.:-D Egy délután volt, amit kicsit pihentem..nem panasz, de úgy elterveztem ezt..a semmittevést, és kedden suli, jövőhéten három doga is, nem kisdolgozatok...semmit nem tanultam.
Ma meg megnézzük az adventi vásárba a betlehemest, Jézuskát, megígértem Csengének..ő meg emlékezett rá...már előre látom, fázni fog a keze, nyűgös lesz, és hazarohanunk..:-(

Azért látszik már, hogy középkorú vagyok, hiányzik a délutáni pihenés, a rend. a nyugalom...:-D :-D

2016. december 28., szerda

?

Néz be valaki úgy a blogra,  hogy kíváncsi arra mit írok még? 

2016. december 23., péntek

Legyen úgy....

Nézzétek el nekem,  ha nem kopogtatok be hozzátok.
Mind itt vagytok a szívembe,  akiknek van blogja és akiknek nincs,  mindegyikőtökre gondolok,  sok,  sok szeretettel! :) <3 nbsp="" p="">
Én fáradt vagyok nagyon nagyon... De ma jól kialszom magam,  holnap meg lesz ami lesz....
Nem izgat,  ha nem úgy ahogy azt a nagy könyvben...

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek,  kicsiknek,  nagyoknak... Mosolyogtunk,  pihenjünk,  együnk finomat,  öleljünk,  nézzük örömüket,  mi is örüljünk... Ne tervezzünk,  lágy szellőn élvezzük a napot,  a pillanatot!
Ölellek benneteket!!!!! 

2016. december 20., kedd

Készülődés, lassan, lassan..

Köszönöm, hogy írtatok, remélem, azért van az az álom ami teljesül...
Igazából jó, hogy itthon vagyunk, félig meddig...fiúknak, holnap suli még, de csak ajándékozás lesz.
Van ami jó, van ami nem annyira. De próbálok csak a jóra gondolni...jó is lesz, mert Csenge mosolygós csilingelő hangja mindent feledtet. És a nagyok is nagyon várják a karácsonyt.
Lesz még holnap munka, csütörtökön jönnek a barátaink, jézusom, nyár elején találkoztunk velük utoljára, azt hiszem.:-(   Pénteken 8 bejglit sütök pluszba, és majd a miénk is. Plusz két nagy adag hatlapost sütök, ebből is egy a miénk. Vettünk egy három kilós bébi pulykát, sosem sütöttem még..kíváncsi leszek milyen így. És tök üres a hűtő, nehezen, talán kibírja a holnapi napot, de utána kell venni minden napi dolog, sajt, tej, zöldség, gyümölcs. stb.
Ajándékok 85% megvan, a gyerekek talán azt kapnak aminek örülni fognak, mondjuk Dávidnak még sehol a netről rendelt ajándék, :-( De nem tudom megjön e még..ha nem akkor csak kell egy kis valami, a fa alá..
Másoknak apróság lesz, de próbáltam személyre szabottan valamit..még sok minden apróság kell azért.
Nem aggódom túl...(dehogynem, csak nem mutatom)


2016. december 17., szombat

Játszunk! :)

Azon gondolkoztam a napokban, mi lenne ha játszanak megint, a gondolat szárnyaló szabadságán...

Mi lenne az a dolog aminek a legjobban örülnél karácsonykor?  Lehet tárgy,  lehet megfoghatatlan dolog is.  Nem számít semmi,  nincs lehetetlen...
Kezdem én!
Nem könnyű különben... Hirtelen olyan sok minden eszembe jutott,  meg aztán semmi,  mert úgy érzem mindenem megvan,  ami kell..
Mégis, ha mondanom kellene valamit,  egy hét Zsoltival,  valami sok élmény szerzős pihenést szeretnék a legjobban... :)

És te? 

2016. december 15., csütörtök

Jólesett! :)

Ma kiosztotta az irodalom beadandót a tanárnő.  Elmondta az általános hibákat. Majd a végén azt mondta,  külön megdicsérem,  Jenőt és Anikót (engem)  a nagyon szép dolgozatért. :)
Jólesett, na! :) (novellaelemzés,  érvelés) 

Még nem! :-)

Az igazság az, hogy zajlik az élet...de mondjuk, ez nem baj, csak fárasztó.
Bizony úristen nem írom le mindig, hogy migrénem van, de tegnap jól elkapott megint.:-(
Már kedden éreztem, ahogy a suliban voltam, aztán éjjel, erre keltem, meg arra, hogy Csenge halkan súgja : anya, anyaaaa. Felriadtam, éjjel fél egy volt. Fájta  füle :-( , kapott fájdalom csillapítót, kicsit nyugtalan volt, míg nem hatott  a gyógyszer, de elaludt. Reggel nehezen kelt fel...nem is ébresztettem, már szerveztem a mamavigyázást, mikor mosolyogva kelt fel, hogy milyen jó, mert ma vihetnek be otthoni játékot, füle már nem fájt, én rábíztam, hogy mehet oviba délig, mama megy majd érte míg dolgozom. De ő azt válaszolta, maradna inkább a mamával, így velük volt, jól érezte magát, mamáék meg megnyugodtak, mert már hallottam, hogy Csenge se megy hozzájuk. De ma már ment oviba rendesen és nagy nap van, bábszínház és karácsony is. :-)
Én meg milyen lökött vagyok...tegnapi migrénem úgy kikészített, nem is tudom, hogy dolgoztam, három után jöttem haza, se kaja, se kenyér..hirtelen ötlettől vezérelve, paprikás krumplit csináltam, ami nagyon jól sikerült. és a kenyér is. De az oviba sütni már nem bírtam, amúgy ritkán járok így, lisztem is elfogyott. Nem baj, gondoltam, van még egy zacskó, Lidl-ös keksz, vész esetén csak jó lesz. De nem hagyott nyugodni a dolog...nem sütöttem semmit. Hát reggel rájöttem, a sütis dobozban van még mézeskalács, és linzer. Csinosan megcsináltam a tálat, meg raktam bele kis bolti kekszet is.:-) Na így voltam...(amúgy csak én lihegem túl a dolgot, csomóan üres kézzel mentek) De nekem így volt jó a lelkemnek.
Ma még suli, holnap munka, és jövöhéten is lesz egy nap munka.
Ma elvittem vásárolni anyósomat, vásároltam én is, szokásos heti, plusz egy-két sütni való..
Mert bármennyire úgy érezzük holnap karácsony, még nem...:-)

2016. december 13., kedd

Suli :(

Ma csak két tanár mondta,  hogy téma zárót írunk január 3.-án.:( biosz,  és matek... Ja meg töri érettségi feladatokból.. :(
Angolból már érettségi feladatokat csináltunk,  siralmas... Az egy dolog hogy egy ponton múlt a négyesem a melléknevekből,  az nem rossz,  így...
De mikor ott egy érettségi feladat,  gőzöm sincs semmiről. :(
Hogy fogok leérettségizni...
Matektanárnő szerint,  különleges évünk lesz... Na igen!

Aki felnőtt korban érettségizett,  szerette ezt az utolsó évet? Vagy csak én állok ehhez most rosszul? :(

Megélni a pillanatot!?

Milyen hülye vagyok..sokszor! Tisztában vagyok vele, hogy amúgy minden megoldódik általában és milyen jó nekem most. (na jó picit lehetne jobb, de most ebbe nem megyek bele)
Mégis szinte pattanásig feszült vagyok, hajtom csak az időt, mindent úgy csinálok, hogy gyorsan, gyorsan legyek már túl rajta, mindennel így vagyok, közben meg abban a pillanatban tudom, hogy olyan hülyeség, hogy meg kéne élni a pillanatot, még az olyan kicsit is, hogy felhúzom a csizmámat, a sapka is jó meleg, és végre kényelmes, és tetszik is...és hogy a kenyeret sütöm, és hogy bár még csak az apróságokat vettem meg karácsonyra, de megvettem.
Apropó ajándék...Nekem furi..de ez van, hogy meg KELL ajándékozni az óvónéniket is( kedves figyelmeztető telefont kaptam tegnap ez ügyben), jó persze szívesen teszem ezt, meg a suliban is húztak...akkor már ahova járok dolgozni, oda is vettem kis apróságot, ugye az is több hely. meg ott született a kisbaba most, oda vettem egy rugit, de csak illik valamit vinni, meg örömmel viszem. :-)
És ez még csak az ismerősök, hol van a család...de az is meg lesz, hiszen van még ezen kívül 10 nap...juhéjj...nem sok! :-( Mert örömet okozni jó...
Minden esetre egy hét múlva már kicsit nyugisabb lesz remélem az élet..

2016. december 12., hétfő

Már azt hittem, ilyen érzés nem lesz...

Néha olyan fáradt vagyok, úgy mindenben,  az anyaságba is...
Ma mégis láttam egy közeli ismerősöm egy hetes kisbabáját és úgy irigyeltem.  Puha kis baba teste... illata,  újdonság varázsa.. Család öröme
. Olyan jó volt hat éve nekünk is.
Jó most is.. De az más,  én imádtam azt a korszakot mindegyiknél...

Remélem  hamar elhagy ez a vágy..  :(

Hétfő

Több torta nem lesz. :)  Ma reggel még elvittük az oviba... Nagy nagy örömmel. :)

Itt vagyok a nagy végtelen idővel ma.  Mondjuk Mesiék itthon vannak,  mert tegnap Bécsben voltak adventi vásáron. :)
Mehetnénk meg ajándékokat nézni,  főzhetnék is (mondjuk azt kell) akkor már a biggyesztés,  csirkepörkölt lesz,  meg takaríthatnék,  fogok is.  Tanulhatnék is,  van bőven mit...
De még csak ülök... És olvaslak benneteket. :)

2016. december 11., vasárnap

Vasárnap..

Tegnap megvolt  a szülinapi "buli". Ami amúgy tök jó volt, mert az ünnepelt nagyon örült a gulyáslevesnek :),  és az Aranyhaj babának és  a tortának legfőképp,  de a Bence kisbarátnője szerint,  elég ijesztő volt a család,  nagynéni,  nagybácsi,  unokanőver,  mama,  papa egyveleg... Na igen,  és mi ezt tudjuk is.. És mivel az ember a családját nem választhatja meg,  így mosolygunk... :)


Erre ma reggel csak  a folyosót akarta Zsolti porszívóval le pókhálózni,  erre én neki álltam a hálót kitakarítani. De úgy rendesen.  Falakat letakarítottam,    ágyat kiporszivoztam,  elhúztam,  lemostam,  felmostam,  függönyök,  Csenge falvédője kimosva..
Már meg akartam csinálni...egy ideje,  de most kész lett! Illatos,  csillivilli... :)
Mondjuk nagyon ráférne egy alapos festés az egész lakásra..
Délután jó lenne egy töri tételt kidolgozni...
Jó lenne szundítani is...
Jó lenne egy filmet megnézni...

Kenyeret még kell sütöm,  és egy piskótát is,  holnap az oviba viszünk tortát. :) 

2016. december 9., péntek

Szülinapos!!!

2010-12-09, 14 óra 35 perc,  negyedszerre is a világ legboldogabb embere lehettem!
Boldog szülinapot Csenge!! :)

2016. december 7., szerda

Másképp kellene látni...

Csak úgy röpülnek a percek, az órák, a napok, a hetek, a hónapok, így az évek is...
Tudom közhelyes, de tényleg így van.
Reggel felkelek, este lefekszem, történnek dolgok közben, de megint reggel felkelek, este lefekszem..És csak azt veszem észre, hétfő, majd péntek, majd szombat vasárnap, és újra....és újra.
Ez jó valahol, mert nem történik nagy dolog, meg rossz is valahogy mert nem történik nagy dolog.

Félelmetes amúgy, hogy Csenge jobban lett..az antibiotikumtól??? Sosem kapott még, de amilyen állapotban volt, és amilyen csúnya volt a torka, és a nózijából mi jött ki:-( , nem volt kérdés, hogy fogom neki adni az antibiotikumot. Mondjuk, közben felkelt, megint sápadt, karikás szemű, és éjjel megint hányt... És az antibiotikumtól hasmenése van, adok neki probiotikumot, két antibogyó kötött.:-(
Na mindegy, vagyis nem mindegy, nagyon nem..remélem jobban lesz, nekem is kapar a torkom, de nem rosszabb.

Át kell amúgy programoznom az agyamat..nem könnyű.
Jó lenne, a szombati szülinapi össze jövetelt, úgy felfogni, hogy nem az lebegne a szemem előtt, hogy még semmit nem vettem meg hozzá, és a legrosszabb, ki sem találtam mi lesz a menü.:-( Hanem milyen jó, hogy együtt leszünk, addig talán jobban is lesz Csenge, és a tortája csodálatos lesz és már a hatodik szülinapját fogjuk ünnepelni.
De tudom, Zsolti nem tud a munka helyéről eljönni, este meg már nem tolongunk a bevásárló központba, én meg itthon vagyok, el tudnék menni vásárolni..el tudnék.
Az utóbbi időben valahogy olyan soknak találom a tennivaló, persze tudom a karácsony is közrejátszik ebben. Mikor kicsik voltak a nagyok, könnyebb volt meglepni őket, elmentünk..és kiválasztottuk a meglepit, Örültek neki. Most meg, még mindig megy  a huza-vona..Egyik amit kér, sokba kerül, tabletet szeretne, olcsó volt már egy pár..sokáig nem húzta, vennénk jobbat, de akkor a többi három, ha arányosan nézzük, nem lehet..Nem mondom, hogy nem kellene bugyi zokni, sapka, sál nekik, de őszintén, örülnének neki? Jó, jó..de! :-( Szomorú is vagyok miatta, meg nem is..Nálunk, csak szülinapkor, meg karácsonykor kapnak nagyobb dolgot...de nem mindig megy...Most rossz a száj íze annak, aki nem kap tablettet, nekem is, hogy nem sikerül, vagy ha sikerül is...mert lehet, hogy kikalkulálom valahogy...de akkor valahonnan az a pénz hiányozni fog...és, hogy igaz az a mondás is, hogy nem az ajándék számít, hanem, hogy együtt legyünk, de még gyerekek, majd ők is lesznek felnőttek, majd akkor értékelik ezt a mondatot, de még nekem rossz, hogy a legdrágább kincseimnek, nehezen hozom össze a vágyott ajándékot...pedig minden szülő, szeretne a gyerekének örömet okozni. Nem?  Itt nem a gyereknek a magatartását és a szorgalmát díjazzuk , itt örömet akarunk okozni! És amúgy szerintem jó gyerekek voltak idén, tudom, mert már megéltem, volt sokkal rosszabb is, de most jó!

Majd lesz jobb, és a végén úgyis megoldódik minden, mert megoldom, és ne pufogjak, hanem lássam már másképp a dolgokat...

2016. december 6., kedd

Mosolyogjunk....

Érdekes dolgokat tapasztaltam meg az elmúlt napokban...
Írhatnám, lenne mit, a mindennapokról mostanában.
De úgy döntöttem, hogy a legerősebb, számomra elgondolkodtató, történést írom meg most.

Tegnap gyerek orvosnál voltunk Csengével. Átépítés van a rendelőben (de miért éppen a legtaknyosabb időben???) Szabin volt a dokinénik, de mivel Csenge mandulája tüszős volt, így kidekkoltuk a helyettest és a két és fél órát. Közben néztem az aggódó szülőket, jaj mennyien vannak, jaj megint bejött elém egy időpontos, jaj, jaj, jaj. Pedig annyi cuki kis manó volt ott. Konkrétan volt ott egy fiatal anyuka és három édes kisgyerek. Mintha magamat láttam volna kb 15 évvel ezelőtt. Gyerekek kora 1, 2 és olyan 4 éves,pont a kislány volt a nagy, és két kisfiú a picik...és ahogy civakodtak a süti darabon, de nem durván, csak olyan egészségesen. Viszont a matricás szemetet úgy szedték..hogy öröm volt nézni. De körbe néztem, én mosolyogtam csak rajtuk, de nem a szánalmas mosoly, hanem olyan őszinte..néztem az arcokat, fásultan ültek ott, ANYUKÁK, APUKÁK. Vagy szánalom tükröződött a szemükbe. Jaj szegény anyuka, ennyi gyerekkel. Igen, biztos fáradt az anyuka, és biztos vannak olyan pillanatok mikor cserélne az éppen ott tablettező kisgyerek anyukájával, aki éppen csettel valakivel unalom űzés képen. De mégis, olyan nyugalom volt abban a három gyermekes  anyukában, ahogy tekerte a sálat a gyerekei nyaka köré, és olyan ismerős volt a mozdulat. Pedig nem most volt...
Azon gondolkoztam, én is ennyi szánalmas pillantást kaptam...mondjuk kaptam, azt tudom..családon belül is. És igazán nem volt ott nagyszülők hada..de mindegy is ez már.
Vasárnap a boltba is azt láttam kevés ember az aki rámosolyog a kisgyerekre...öregszem. Én már megint észreveszem a kisgyerekeket.:-)
Tudjátok van egy nő életében szakaszok. Mikor vágyakozva néz be minden baba kocsiba és képzeletben megjelenik egy baba (megsúgom nem olyan lesz majd:-) Mikor már van gyereked...na akkor az együttérző anya pillantás, és mikor már nagyobbak a gyerekeid, és jaj de édes más gyereke. :-)
Mert azért a gyerekek aranyosak, őszinték, egyediek, általában mosolygósak,...Csenge is még ilyen..ó, de jó lenne, ha sokáig ilyen maradna.

Néha megráznám az embereket! Hé, mosolyogjatok a gyerekekre, minden gyerekre!!! Hiszen minden gyerek maga a csoda...valakinek a csodája.:-)
Ne nézzünk csak úgy át rajtuk...

2016. december 3., szombat

Rossz kedvem van

Nem tudom az okát, közben mégis tudom...
Hiányzik valami... Valaki...
Álmodom valamiről... Valakiről...

Hiányzik valami,  ami fontos lenne nekem!
Hiányzik valaki,  aki fontos lenne nekem!
Hiányzik az újdonság,  a meglepetés...
Legjobban az hiányzik, hogy nincs "semmiről" csacsogás,  felhőtlen nevetés (könny csorgatós kacagás)
Úgy félek nem lesz soha.. Nem tudom ezt az érzést kitörölni belőlem...
Ettől nagyon rossz kedvem van... 

Félelmetes volt.

Félelmetes mikor méred a lázát és kiveszed a hőmérőt ami 40 fokot mutat,  többször meredten nézed és nem hiszed el ez van. :( így volt tegnap,  pont így. :( És csak néztem a lázpiros arcát,  aki hagyja a hűsítő vizes kendőt a fején... És néz rád kérek szemmel,  mindent megtennék, hogy meggyógyuljon hamar.
Háromszor volt ilyen magas lázhullám Csengének,  ma is lázasan kelt,  de ma az erős torokfájás mellé orrfolyás is van. :(
Olyan rossz mikor ilyen kis betegek a gyerekek... 

2016. december 2., péntek

Mikor, ha nem most...

Hány évtizeden keresztül még vezetékes telefonom sem volt,  amúgy nem is nagyon használom.  Nem szeretek telefonálni,  vagy fene tudja.. De tegnap hogy jártam, elfelejtettem elvinni a telefonomat a suliba.  Gondoltam,  semmi gond felhívtam Zsolti az osztalytársam telefonáló.  Semmi baj nem volt eddig soha,  na de most,  visszahív Zsolti,  Csengét elhozta Mesi az oviból fáj a feje hányt.  Na nálam meg se telefon se autó. :( (csütörtökön mindig osztalytarsaimmal megyek.) olyan ideges voltam egész délután.  Aztán haza jövök és egy csokis arcú boldog Csenge fogad,  huh megnyugodtam.  Egészen addig míg aludni nem mentünk.  Hallom a szuszogásán,  lázas,  vagy az lesz... És igen,  éjjel 1 órára lázas lett,  reggel csak hőemelkedése van,  de fáj nagyon a torka és a kanapén fekszik.
Mikor,  ha nem ma,  mikor Mikulás jön az oviba. :(
És egész napos áramszünet is lesz...
És tombol a szél...
Ma gyógyítós ölelgetés lesz a program! :) 

2016. december 1., csütörtök

kettősség...

Na egy kicsit elszomorodtam az imét. Néztem a szebbnél szebb adventi csomagokat, kézzel készült meglepetéseket. Gondoltam a mostanira is, és nosztalgiáztam az elmúlt 18 adventen, mióta gyerekünk van. Mikor kicsik voltak a nagyok:-), akkor, voltám minden...ilyen-olyan adventi meglepi, meg egymás húzása, meg meglepetés, meg egymás adventi naptár titkos kievése.:-))) Szóval minden. Jó lenne most is, de azért bevallom, négy igazságos meglepetést nem tudok most összehozni, sem anyagilag, sem máshogy. De azt sem tartom igazságosnak, mert bármennyire is nagyok a nagyok, ebben azért gyerekek.., hogy csak Csenge kapjon minden földi jót....így egy egyszerű megoldást választottam, bevallom nagy volt az öröme, és végül is, ez az ami számít, hercegnős adventi kalendáriumot vettem. Majd azért megpróbálom mindenkinek a december folyamán egy igazi külön meglepetést is kitalálni.
Tegnap vásároltam, Lidl, Auchan, Eurofamily, utóbbiba, jó árban vannak a tisztálodási, tisztító szerek, de egy vagyont hagytam ott..mindenhol.:-( Azon gondolkoztunk Mesiékkel közben, mennyibe kerülne, ha azt vennénk meg, amit csak úgy érezzük szeretnénk, és nem az árat, a mennyiséget, és a a minőséget néznénk...Mesi mondta, nem lenne jó, mert egy idő után unalmas lehet, nincs meg az az érzés, hogy sikerült megvenni, megdolgoztam érte, nehezen sikerült, hosszú időt kellett gyűjtögetnem, lemondanom valamiről, de sikerült érzése. Persze igaza van..kicsit mégis szomorú vagyok, hogy nem magamnak, de a gyerekeimnek is limitálva tudok ajándékot nézni, közben ugye örülök, hogy limitálva is tudok nézni...Micsoda kettősség...

Megírtam a novella elemzést tegnap ma kicsit átírtam, lemásolom, és kész! :-) Örülök, hogy időben be tudtam fejezni, nekem tetszik, de kíváncsi leszek tanárnőnek hogy fog bejönni...

Ma nem kell főznöm, mert tegnap este csilis babot csináltam, kenyeret kell sütnöm, mert reggelire egy morzsa sem maradt...
Legyen szép napotok!

2016. november 30., szerda

"most jó"

Tudjátok, úgy vagyok ezzel a mostani érzéssel, "most jó" érzése jó, de olyan törékeny, azt fürkészem állandóan meddig lesz "jó"? Mert az ember sokáig akarja ezt az érzést, ugye? :-)
Persze vannak kisebb nagyobb bosszúságaim. Folyamatos ennivaló készítés, és a mindig kevés ami van, érzés..állandóan boltba járás, agyalás elég legyen, legyen reggel négy, majdnem felnőtt embernek tízórait csomagolni, legyen meleg ebéd, de maradjon legalább egy adag elvinni Zsoltinak. Legyen olyan amit mindenki majdnem szeret, tápláló, kiadós. Legyen vacsinak való, legyen  nasi, legyen minden nap friss kenyér. Nem teher, de azért ezeket előteremteni, idő, és energia, folyamatos mosás, ami azért könnyebb jóval mióta szártítógép van, és a mosogatógép is csoda. Meg persze a porszívó, ha már háztartási gépeket istenítem. ;-)

Tegnap a suliból is úgy jöttem haza, hogy jó volt. Pedig keményen haladtunk a tananyaggal, matekból is, de ezt most értettem, egyenes, párhuzamos, merőleges egyenletek. Angolból a jövő időt gyakoroltuk, és dogát írtunk a melléknevek fokozásából, ez is ment most..mennyivel könnyebb így. A biosz meg jutalom játék nekem.:-) Pedig most nem olyan könnyű anyagot veszünk...
Ma megcsinálom holnapra a beadandó novella elemzést is, és milyen ciki már, hogy én voltam az első aki beadta a föci beadandót, sőt mind a kettőt erre a félévre. Többiek, még csak most vacilláltak, talán meg kellene írni,tegnap volt a határidő. :-)

Ma elmegyek vásárolni is, mert megint üres a hűtő..meg ajándéknak való is kell...így délután is mennem kell Mesiékkel majd. De jó ez így..
Pedig érzem a mai frontot, ami jön-megy...de nem fogja a jókedvemet elvenni.
Jaj tegnap is volt örömöm. Idén nem hirdetem a karácsonyi sütésemet, több oka van. Egyik a tavalyi kudarcom, sokszor nem úgy sikerült ahogy szerettem volna. De mivel mostanában többször volt, hogy rám kérdeztek, sütnék e, egy tepsi ezt, egy tepsi azt, tortát stb. ami annyira jólesett, megsütöttem, örömmel. És akkor volt aki már azon gondolkozik idén is rendel tőlem valamit karácsonyra, én meg örömmel vállalom, mert ezek öröm sütések, és baromi jólesik a megkeresésük, na ennyi! :-))))

2016. november 29., kedd

gyakorlom...

Tegnap megcsináltam a két föci beadandót...meg az érvelést irodalomból, majd holnap megcsinálom a novella elemzést..és ma délelőtt a nagy nyugalmamban angolt tanultam, meg főztem, és kenyeret sütöttem.
Az a baj, hogy kéne nagyon tanulnom a szavakat angolból. Nagyon sok melléknév van, amit fokozni kell...semmi gond ezzel, elméletben tökéletesen tudom, csak mondatba behelyezni kellene tudnom a szavakat..:-( Gyakorolom, gyakorolom..de még mindig nem annyira akarom, így nehéz..
nem panaszkodom, mert most a cél, nem a mai doga, hanem az érettségi.
De nem fogok még 5 hónapon keresztül ezen aggódni..Majd itt lesz annak is az ideje.:-)

Inkább örömködök...mert csak..mert van miért, kiért..most jó!


2016. november 28., hétfő

Annyira belejöttem a képekbe...

Ez most a kedvenc részem.:-) Lépcső alatt


este ez annyira hangulatos, Dávid készítette.:-)

tegnap csináltam, kintről néz be a konyha ablakon.:-) Mindenki megrémült tőle este.:-D

Ez csak, hogy jó legyen a mosogatás is.:-)
Kávéskészletet nemrégen "szereztem", és ennek nem lehet eldugva lennie.:-)
Na most jól megmutattam nektek, kedvenc helyeimet a konyhába.:-)
Ma megcsinálom a prezentációt földrajzból, és az irodalmat is megpróbálom. Mától lassulok...tudatosan, és olyan jóóóóó.:-)

2016. november 25., péntek

Végre péntek!

Ez a hét húzós volt.  Holnap lesz még egy különleges nap,  Mesi szalagavatója,  biztos lesz pityogás. :)  Bár az nekem nem nehéz,  ma az oviba volt az adventi gyertyagyújtás délutáni kis összejövetel, és ahogy közösen énekeltük a kiskarácsonyt, nagykarácsonyt,  azon is pityogtam. :)
Ma nem tudtunk menni az iskola váró foglalkozásra sem,  de nem izgulok,  toporgok, hogy mi legyünk az elsők,  mert még lesz kétszer.. :)
Holnaptól kicsit lenyugszom... Meg próbálok legalább is.  :)
Jó,  pihentető hétvégét kívánok nektek! 

2016. november 24., csütörtök

...

Pont van egy fél órám , hogy elinduljak a suliba. Négy magyar, két töri és egy fizika, amiből dogát írunk, fénytan, na csak egyszer olvastam át, ennyi elég...
Nagyon fáradt vagyok, megsütöttem délelőtt hat tészta lapot, holnap, csak annyi időm lesz délután, hogy krémmel bekenjem, ezt kértek, hálás vagyok, hogy semmi extrát. És még délután csinálok kis kókusz golyót az oviba.
Készen van a kenyér, ebéd paradicsomos káposzta..na megyek is..jöttek Mesiék, zsongás van..:-D

2016. november 23., szerda

egy kettő, egy kettő...

Fő a változatossá...hétfő fizikai, kedd szellemi, szerda  fizikai, csütörtök gondolom megint szellemi, és péntek megint fizikai fáradtság, de nagyon.:-( Közben tanulni kell, meg kértek sütit péntekre, meg az oviba adventi gyertyagyújtást oda is sütni kell, közben ebéd, ma éppen vacsora, mert az előbb lett kész a sárgarépa rozmaring ágyon sült csirkecomb, meg rizibizi.Kell a kalória, mert tegnap már csak gyors zöldbab főzelék készült.
Közben jönnek az infók, dec 15 két föci beadandót kell írni, meg a házi doga magyarból, jövőhétre, meg el kellene kezdeni a bioszt is..és akkor még a többi tétel kidolgozása, ami összesen 100db lesz. És legyen tiszta ruha , és ne morogjak.
És akkor még nem is beszéltem, arról hogy olvasni kellene kötelezőt, Szabó Magda stb. holnap fizika doga...na be is fejezem, nemsokára jön a ház ura, eszünk, aztán gyorsan elterelek mindenkit aludni..:-) Magamat is.

2016. november 22., kedd

ÉN

Tegnap előtt, néztem egy filmet este, Shirley Valentine-t. Jó kis film...még ha nem is egyezik az élet helyzetünk, néha jó lenne kitörni, azt csinálni amit szeretne az ember....Mindegy most nem is a filmről akartam írni..
Hanem a nő benne aki játszik 42 éves, pont mint én. Környezete elkönyveli a hirtelen változást, annak, hogy középkorú nő, éppen lelki válságban van, mikor rádöbben, neki mi is a jó...
Hangsúly a középkorún van. Ba..us, baromi nehéz azért megemészteni a középkorú nő énjét az embernek. Pedig én szerencsés vagyok, együtt "öregszünk" lassan 22 éve azzal aki szeret.
Szeret úgy is, amilyen vagyok, kívül-belül...Nem barátom mostanában a tükör. Reggel benéztem a tükörből, szarkalábak itt ott, de minden nap van valami elcsodálkozni valóm, pedig bizony úristen nem az éjszaka növesztettem. :-( Konkrétan helyes kis toka van az állam alatt, mintha külön élete lennem..néztem innen, néztem onnan, volt, ahonnan borzalmas volt.

Amúgy este kicsit tudat hasadásom volt. Vannak olyanok akik innen ismernek, vannak aki látásból, kevesebben személyesen ismernek...Olyan nehéz ez, mert igazából azok ismernek aki személyesen ismernek, Akik innen, azok nem látják a tokámat pl, vagy a hangom, vagy a karikás szememet..vagy, hogy milyen alacsony és tömzsi vagyok.:-)  Elképzelnek valakit, aki tuti nem én vagyok...
Mégis, tegnap rámírt a fészen (micsoda magyarság), valaki, aki segítene a tanulásban, mennyire örültem neki, vagy jön máik kedves blog ismeretségből egy email, hasonló jó szándékkal, vagy aki mindig ír nekem valamit a poszt alá..vagy aki másik blogba emleget, emlékszem mikor Anikónak voltak ilyen problémái...
Fura érzés ez, fura, nem kézzel fogható, mégis JÓ!
És van aki tokásan is megölel, aki reggel puha kis testével odabújik és azt mondja szeretlek, és van aki már tudja, hogy jó ami van, nem kell másmilyen neki, és van olyan aki még keresi magát...És vagyok én így, középkorúan, ráncosan, tokásan, sokszor fáradtan, alacsonyan tömzsin...vagyok ÉN! :-)

2016. november 21., hétfő

Végeztem ma..

Meg is jöttem a giga munkából Nagyon jól végeztem időben. Elárulom, semmi titokzatosság nincs benne, egy pince takarítás volt, ott ahova szoktam menni takarítani. Gondoltam, még a múltkor, ó ennyi munka, ennyi pénzért tök jó. Na ma átértékeltem, minden egyes forintért nagyon megdolgoztam. Nagyon igyekeztem, ez tök jó, de most remeg a kezem, lábam. Úgy elfáradtam. De megcsináltam, és így karácsony előtt nagyon jól jön minden egyes forint. :-)
Most jöhet az agyi lefáradás, jöhet az angol...:-)
Aztán sütök kenyeret, mostanában olyan tömör lesz...nem tudom miért?

Üdvözlök minden új, és régi olvasómat is, úgy örülök, mikor itt vagytok!!!

2016. november 20., vasárnap

Ez jó... :)

Idén valahogy hamarabb ért el minket,  vagy engem és vele együtt családomat a karácsony várás szele. :)
Elkészült az adventi koszorú,  ki került egy két fényfüzér,  egy két angyalka,  egy a sütik doboz is megtelt az első mézeskaláccsal. :)
De most ez nyugtat meg. :) Hesegetem a gondolatomat a holnapi giga munkáról,  ami a héten lesz még kétszer,  meg az angol és a fizika dogára sem akarok gondolni... Helyette inkább erre:

2016. november 19., szombat

Lesz jobb...

Sajnálom,  hogy megint leiratkozott valaki.  Bár ahol 127 követő volt,  ott van ilyen. :(
Van egy két percem most,  át kell libbentenem magam a rosszkedven. Nem könnyű,  Ja nem a leiratkozás miatt vagyok rosszkedvű,  sok sok apró dolgon,  leírni sincs kedvem...
Megyek is,  a hétvégén megcsináljuk az idei első mézes kalácsot,  lehet az adventi koszorút is.. Ezek jók lesznek.. Remélem.
Csak el vagyok fáradva.. Testileg is,  lelkileg is...
De nem nyafogok,  volt már sokkal rosszabb is....és jobb is!

2016. november 18., péntek

Idő, szeretet, büszkeség?!

Mert véletlenek nincsenek...:-) Éppen mesét néz Csenge, nem szoktam annyira figyelni, de hirtelen azt hallottam, hogy egy mackó családnak annyi tennivalója van, ide, oda menni, elintézni.Hogy a végén kiborulnak.
És azért nincs véletlen, mert éppen ilyesmiről szerettem volna írni. Mókuskerék...biztos van aki ezt bírja, sőt élvezi. Van aki elfogadja, csinálja, van aki túléli, de nagyon nehezen. Én hol így hol úgy, de inkább utálom ezt a mókuskereket. Tudom, ez visz előre, semmittevés nem a mi családunkra jellemző. Vagyis csak a kamaszaink tudják ezt művelni most. Kicsit irigyelem, azokat az embereket akiknek a munkájuk öröm. Mert az már olyan lendületet ad egész napra, hogy elég, jól megélni a napot. Vagy a vidám, optimista szerethető embereket is irigylem.
Az IDŐ kevés, mindig kevés. Jobb lenne, ha több lenne belőle? Optimista énem azt mondja, jobb lenne, a pesszimista énem meg azt, nem lenne jobb, mert akkor több mindent csinálnánk és akkor kevesebb lenne megint az IDŐ.
Kedves bloggertásam írt érdekeset, Le szerette volna írni egy füzetben több más dolog mellett ezt is, hogy miért vagyunk büszkék magunkra, és mit szeretünk magunkban ? Te gondolkoztál már ezen???
Bevallom, nekem hirtelen semmi nem jutott eszembe. Aztán ami eszembe jutott, azt ugyanúgy nem szeretem magamban, mint amennyire szerettem. Konkrétan arra gondolok, hogy rövid idő alatt, sok mindent meg tudok csinálni. Hogy több felé tudok figyelni. De ez csak a nagycsaládos anyuka létemnek köszönhető.
Mi az amit szeretek magamban? (hosszú percek telnek el) szeretem magamban, hogy tudok figyelni másokra, és a mire büszke vagyok, hogy tudok magammal küzdeni, és a végén mindig úgy alakul, ahogy szeretném. van még, biztos sok más is, most ezek jutottak eszembe.
Neked van ilyen? Biztos! Ha megosztod velem, nagyon örülni fogok neki.:-)

2016. november 16., szerda

Na igen...

Túléltem a tegnapi napot! Mondjuk nagyon nem szeretem a keddet, ezek a reál tantárgyak, brrrr...
De csütörtökön, irodalom, és a töri..az jó! Biosz dogám meg nem volt túl jó, de valahogy nem is nagyon érdekel, biosz tanárnő is, mondta nem olyan nagy baj, ha ezt nem tudjuk, mert nehéz...
Idén nem is annyira érdekelnek a jegyek, hanem a végén az érettségi, sikerüljön. Ez a cél...És bevallom, ez tartja bennem a lelket. Megcsinálok mindent.. Két házi dolgozatot kell beadni nemsokára, magyart, abból kettőt, és föcit, mert nekünk olyan óránk nincs, csak aki abból érettségizik, de jegy kell, és két beadandót kell írni egy félévben.
És ez még csak a suli...héten itthon marad Csenge Nincs nagy baja, de nagyon nyűgös, meg köhög kicsit, állandóan krákog..
Nagyok is suliban, Mesi lázban a szalagavató miatt, fiúk meg gyűrik az iskolát. Most minden rendben....csak, hogy róluk is írjak. :-) Ne mindig csak Csengéről. :-)
Szerintem hurkát sütök ebédre, meg paradicsom levest. Átcseréli Dávid, Mesi szerelme a kereket az autón, ideje, előbb hó esett... Nem szeretem az ilyen időt, vezetés szempontjából, és hol van még a vége...

Fáradt vagyok, nagyon fáradt!
Úgy szeretnék egy nap azt csinálni amit szeretnék, és nem azt csinálni, amit kell..
Aludnék, no, nem egész nap, de pár órát, csendben. Majd olvasnék, vagy egy jó kis filmet megnéznék, semmi erőszak.forró fürdő...kandalló, ropog a tűz, finom teát főzök. Kicsit egyedül lennék...az a baj, hogy egy nap, kevés lenne már nekem, hogy kipihenjem magam, kéne egy hét, nem mondom már másnap hiányozna a családom..de kibírnám...Ők kibírnák e nélkülem??? Biztos..;-)

Míg írom a bejegyzést a cica is zaklat, nem kicsit...:-D
Úgyhogy megyek is a dolgomra...ne álmodozzak már! :-) :-(

2016. november 15., kedd

nyafnyaf...

Nem akarok iskolába menni! (hányszor hallottuk ezt a gyerekeinktől)
De tényleg nem, nem akarok bénán ülni három matekon, ahol kukkom nincs a cossinus tételről...:-(
És nem akarok három óra angolon sem ott ülni, mert tuti hangosan kell olvasni majd, én meg mint egy hülye beszédhibás tyúk, makogok csak, és most a bioszt sem várom ez a genetika...nehéz, olyan katyvasz van már a fejembe, és doga, átvettem kétszer a régi biosz érettségit. De marha sok anyag. :-(
Nem akarok menni. Fáradt vagyok, ideges, bőgnék pedig nincs miért, tényleg nincs miért.
Csenge tünemény ma, és úgy látom használ a gyógynövényes cucc, és mindgyárt kész a kenyér, és az ebéd is finom lett...és süt a nap is. Persze próbálok nagyon pozitív lenni, de itt azért nyafoghatok nem???

2016. november 14., hétfő

nosztalgia..

Majdnem nyolc óra biokémia tanulás után, na jó csak azért volt ennyi, mert eddig semmit nem tanultam, és nehezített pálya volt, Csengét itthon tartottam (nem ellenkezett), folyik az orra, azzal csaptam agyon az időt, hogy visszanéztem 6 éves blog archívumot, mit írtam 2010-től ezen a napon, november 14.-én.:-)
És tudjátok mire jöttem rá?
Hiányoznak a régi blog társaim. Vannak egy páran....olyan jó lenne tudni, mi van velük; Gionetta, Bartos Erika, Tálaló..és még sorolhatnám...

2016. november 11., péntek

ez a hét...husssss

Hupsz, el is telt a hétköznap.. Tényleg így volt.

Tegnap azét azt éreztem, hogy szédülök, a sok tennivalóba, rohangálásba.
Mikor csak azt érzed, ezt is meg kell csinálni, ezt is...nézed az órát, agyad már a következő feladaton van..még ezt is...ezt is..
Délután mikor irodalom órán a tanárnő kérdezte, na és Anikó, Kafka Az átváltozás című műben a húgocskának mi volt a szerepe...erősen odaképzeltem magam a pálmafás tengerpartra..:-) Mindez semmi, mert ha tudná a tanárnő, hogy úgy futottam át a művet, hogy csak minden második sort olvastam benne el..:-DDDD
Azt esszéket kellett írni töriből, én a dualista társadalom működését húztam, ez volt a nagy, és a kicsi a II ipari forradalom volt. Írtam rendesen, de azért kicsit összevissza sikeredett. Idén semmilyen dolgozatot nem írok újra..erre már nincs energiám.:-)
Ma is munka volt, sőt jövőhétre bevállaltam egy extrát, extra pénzért...kell is, jön Csenge szülinapja, mikulás, karácsony, és extra giga mega vízdíjat is kaptunk.:-((((
Na mindegy nincs panasz, hiszen,bár elfáradtam, de jól vagyunk.
Holnap Zsolti munkatársa és felesége ön hozzánk. Hogy milyen lesz nem tudom...
Viszont volt a héten egy visszatérő megrendelőm, és rákóczi túróst kért azt is összehoztam ma reggelre. :-)

Azt viszont sajnálom, hogy nem nagyon volt időm blogokat olvasni a héten...majd valamikor pótolom, de valami vacsit össze kéne hoznom, míg nagyon nem ereszetek le..szerintem pizza lesz.

2016. november 9., szerda

Túléltem....

Tegnap,  főleg este halál félelmem volt.  Nem túlzok,  az volt.  Régen volt ennyire,  ennyire erős migrénem.  Egész nap feküdtem és arra vártam múljon el.  Este 10-kor kezdtem érezni,  túl élem. Megmaradok  talán....
Ebben az a jó,  de tényleg, mikor elmúlik,  a világ legboldogabb embere leszek,  az voltam ma reggel,  mikor dolgozni mentem. :) 

2016. november 6., vasárnap

Együtt

Oké, 7 hét, és KARÁCSONY!
Ugye jól számolom.? És akkor megint ilyen jó lesz,  mint ezen a héten. Mert most nagyon jó volt,  együtt. :) 

2016. november 5., szombat

Megint túl komplikálom?

Ma már erőt vettem magamon, és átnéztem pár tanulni valót. DE, közben folyamatosan beszél Csenge és folyamatosan mondja, hogy, jahajahhaaa tőlem nem vesz senki semmit..( boltost játszik, vagy játszana) Közben jönnek mennek, fiúk bicózni, Zsolti pecázni, Mesi szerelméhez...pedig esik az eső, és hideg is van. :-( És közben arra gondolok, mikor fogok az érettségire tanulni? Éjszaka? És aludni???
Amúgy a töri nehéz...sok az anyag, és esszét írunk, és az angolt még meg sem néztem, és hiába írtam jó matek dogákat, azt sem tudom hogy kell a mértani sorozatokat megcsinálni? :-(
November van, és még mindig nem szeretem ezt az évet.
Egy pozitívum van, hogy be kell nyújtani bioszból egy projekt munkát, ahhoz van kedvem, szabadon választott a téma, én a baba várást, szülést választom, hiszen ezt négyszer is megéltem, fiatalon és idősebben is.
Azért nem szeretem ezt az évet, mert érettségizni kell az évvégén... engem ez annyira feszélyez. :-(
Túl lennék rajta már nagyon. Persze felfoghatnám úgy is, hogy ez csak egy szórakozás, De akkor meg kevés lenne a vizsgához a felkészülésem.
Különben az esti suliban egy rossz van. Mindig valaki fúrja a másikat, néha nekem is eszembe van.
Tipikus mondatok:
-ja, neki könnyű, fiatal.
-ja, mert neki nincs gyereke.
-ja neki csak egy nagy gyereke van.
-ja, neki könnyű munkája van, vagy nem is dolgozik.
-ja, mennyi ideje van...bezzeg nekem.
Nappalin egy kor osztály, azonos kb. az idejük, nincs családjuk, (van, csak ők még élvezik a gondoskodást), nincs gyerekük.
Persze, több anyagot nyomnak a fejükbe, és több a számonkérés.
De egy fajta érettségi!!!!! És itt ez a dolog lényege.

Na mindegy, jövő június végén túl leszünk ezen is, de nagyon sokat kell tanulnom. MIKOR?????
Vagy megy ez majd könnyedén???? Csak túl stresszelem?
Majd kiderül, vagy beborul....;-)
Megyek Csengétől veszek szőlőcukrot! :-D

2016. november 4., péntek

Kirándultunk

Eszméletlen jó volt,  akkor is, ha Csenge nyűgösködött,  nyakban kellett vinni,  Bence nem jött,  de cserében tökéletes rendett rakott a házban, ha hűvös volt,  néha meg szakadt rólam a víz,  ha néha meg meg álltam szusszanni,  12 km volt oda vissza...
Prédikálószék! Olyan kilátással...




2016. november 2., szerda

Meg tudnám szokni...biztos lenne azért az a pont, hogy elég...de kíváncsi lennék mikor érezném ezt.:-)
Olyan jó együtt lenni, reggel nem rohanni, csak azon törni a fejünket aznap mit csináljunk ami kikapcsol. Próbálok mindenkire figyelni, Zsolti sokat bóklásszon, akkor közben gombászik, amit leviszünk a piacra bevizsgáltatni, de semmi rohanás. Gyors ebéd főzés, majd újra valami jó...ma Csengét vittük el Zsoltival a játszóra, Jó volt ez is, most Zsolti elment pecázni, Csengét örömmel tölti el, hogy az asztalán egy gyertyát gyújtottunk meg óvatosan.:-) és így rajzol, fiúk most jöttek haza a bicózásból, Mesi még keringő próbán...nagyon jó...
Nyugodt , nyugodt, nyugodt...

2016. október 31., hétfő

Emlékezünk, újítunk...

Egyre szebb lesz a konyha. :)
Spontán elővette Zsolti ma a régi fényképeket.  Először jót mosolyogtunk a régi babás képeken. Majd elkezdett Csenge kérdezősködni, jó emlékezni...


2016. október 30., vasárnap

Kész a konyha, csendélet nálunk ;-)

Két nap munka van benne,  szerintem csudaklassz lett! :)
Hoztam képeket,  csendélet az van rajta, de már csak az lesz benne... :D












2016. október 28., péntek

Szép hétvégét!

Na most az van, hogy pont fél óra van addig míg belevetem magam a nagycsaládos létbe, úgy igazából.:-) Akkor megyek Csengéért...
És jelentem ez a hét igenis úgy telt, ahogy szerettem volna, és nagyon szeretném, ha az őszi szünet is így telne.
Ma voltam boltba, feltöltöttem a hűtőt jól, szerdáig nem szeretnék boltba menni, és mivel tegnap éhezett a családom a tökfőzelékkel, így ma kedvezek neki, finom húslevest, grill csirkét csinálok. És már kel a fonott kalácsnak való. Mondjuk azért is csinálok ma ennyi ennivalót, mert holnap szerintem neki kezdünk a konyha csempézésének, ami azt jelenti pakolni kel, meg leverni a csempét, majd a többi...nem baj, szépülünk majd.:-)
Remélem azért minden kedves olvasom tud pihenni egy kicsit a hétvégén. És emlékezzünk elment szeretteinkre!
Szép hétvégét!

2016. október 27., csütörtök

Kattogásom..:-)

Eddig minden a terv szerint alakul, pihenek is, és van idő mindenre.:-)

De ha kérdeznétek, mit nem szeretek a blog írásban azt határozottan meg tudom mondani.
Hogy, egyoldalú...
Mert másra nem tudom fogni azt, hogy nem érdeklődnek felém. Gondolom az van, hogy ők úgyis tudják mi van velem , mert olvassák a blogom.
Én próbálkozom, tényleg. Van több ember akit keresek...írunk pár szót, én úgy örülök nekik, de valahogy ebben is kicsit egyoldalú a kapcsolat. Pedig, hogy örülök egy egy ilyen megkeresésnek. Erika rendszeresen ír nekem. Ez olyan jól esik, pedig aztán vele még soha nem találkoztam, nem is tudja milyen házsártos vagyok. :-) Mindig úgy ír nekem, mintha ezer éve ismerne, hihetetlen.

Nézzétek el nekem, hogy ez a kattogásom, de valahogy ezért nem szeretek néha írni. Ha nem írnék, lehet, hogy lenne pár ember akinek eszébe jutnék néha.
Na mindegy....
Kezd fájni a fejem, de szerintem aki fejfájós annak mostanában nehéz időszaka van. :-(
Azért nincs rossz kedvem, ma jó sulis napom lesz, négy magyar, két töri és egy blöööö fizika (azt meg minek???)
Még nem tudom mit főzzek, tök főzelékre gondoltam, nem leszek ma népszerű, és kenyeret is kell sütnöm mint minden nap. :-)

2016. október 26., szerda

Már...

Olyan rossz volt ma reggel otthagyni Csengét az oviban. :-( Pedig ma nagyon jó kis napjuk lesz, csak ugye az az óvónéni van reggel, akit nem annyira kedvel, ő is olyan nehezen ment be a csoport szobába. Ráadásul a barátnője ebéd után megy haza. De megígértem neki, sietek ma délután hozzá...Valahogy át kellene szervezni a reggeleket, amúgy is jövőre már nem lehet így, hogy nyolc után érjünk az oviba,vagyis a suliba.  Annyi program van. Időre kell menni mindig. De este nem akar elaludni, pedig az oviban sem alszik délután, de míg nem megyünk fel aludni, ő sem alszik. :-( Reggel meg alig bír felkelni. :-( És akkor állandóan siettetem, mert menni kell. Ma már láttam bele van fáradva Csenge. :-(

Másik a suli, tegnap annyira nem volt kedvem menni suliba, mert három matek, három angol és egy öröm bioszunk volt, de a matek most elég nehéz, angol, meg hát angol, de rájöttem, kicsit fel kell engednem. Mikor olvasom a mondatokat, lazábban kell felfognom, nem begörcsölni, nem megy...így sokkal könnyebb volt. És azért én is várom kicsit a szünetet, bár utána sok doga lesz. De nem baj, csak vége lesz majd, aztán meg hiányozni fog! :-)

Megyek, Zsolti szedett tegnap gombát, leviszem a piacra bevizsgáltatom, majd főzök valamit. :-)

2016. október 24., hétfő

töltődöm...

Az igazság az, hogy a héten fel szeretném tölteni az energia tartalékaimat, hogy majd őszi szünetben bírjam a tempót.:-) Minden adott lesz hozzá..csak suli van a héten, más kötelező program nem.
Mondom ma hétfőn, majd pénteken kiderül, tényleg így volt e? :-) Mert itt soha nem lehet tervezni....
Ma úgy volt, itthon tartom Csengét, és elmegyünk dokihoz, majd vásárolni. De olyan lelkesen készült, és olyan örömmel ment. Mondjuk a holnapi fényképezés elmarad, de szerdán mennek a Kovács Margit Múzeumba, foglalkozásra, pénteken meg színház ahogy olvastam, sok sok program van. Ma reggel tesi volt...persze csúsztunk az időben..de beértünk. Meg ma volt logopédia is. Szóltam az óvónéninek, Csenge köhög, ha nagyon úgy látja szóljon, nem szólt még...
Nem tudom sokszor eldönteni mi legyen. Köhög, de nem állandóan, reggel folyik az orra, de ezen kívül semmi baja..jókedvű, még hőemelkedése sincs, semmi.. Nem tudom, tavaly is ez volt. :-(

Tehát töltődöm, ma voltam boltba. De a héten nincsen doga, így csak  angolozom majd...
Kenyérke kel, mosás megy, még csend van, de lassan jönnek a gyerekek.

2016. október 23., vasárnap

Öröm sütés... :)




Volt a héten két öröm sütésem. :) annyira jó volt csinálnom.  És elégedett is vagyok magammal,  ez ritka. :))) 

2016. október 21., péntek

Végre péntek, nekünk már jó...:-)

Végre, végre...péntek. Nagyon fárasztó hét van mögöttem, de nem baj, van miért, kiért elfáradnom. Konkrétan beletöltöttem a kocsiba, amit kerestem, majd ma szétosztottam a gyerekeknek a suliba a maradékot, mert nem volt elég kenyér mára. Ennyi volt, amit kerestem. Ja meg Dávidnak a suliba, mert ma mennek Esztergomba, megnézik a Babits házat. De jó nekik...
Amúgy suli. Előbb megnyitom az email fiókom és vár egy üzenet a mozanaplóból. XY gyerekem, (aki múltkor nem vitt ruhát a szak órára, és felhívtak miatta) szak tanári....innen nem látszódott az email szövege. Na gondoltam megint mi lehet? :-( Kicsi gyomorpillegéssel megnyitom, majd mohón olvasni kezdem, XY gyerekem szaktanári DICSÉRETBEN részesül. Na, tudom, tudom, de olyan kevés az ilyen pillanat nálunk.:-) Baromira örültem neki, csak azt sajnálom, nem pár perccel korábban olvastam, megosztottam volna Zsoltival a jó hírt, :-) Tudom telefonban is lehetne, de látni akarom az arcát.:-) Mert mostanában sokat morgunk ezzel az XY gyermekkel.:-DDDD

És én is tegnap megírtam az irodalmat, Édes Annából írtam, bűn és bűnhődés volt a téma. Erre kellett felfűzni a tartalmat, nem volt könnyű, de vers elemzést nem akartam, és összehasonlítást sem.

Visszatérve az angolra, Beáta írta, ő bemagolta a beszéd paneleket, én is próbálom, meg a szavakat is, de valahogy olyan lassan értem meg...és félek, hogy ott annyira leblokkolok majd, mert nem is értem a kérdést sem, hogy egy nyamvadt kettest sem tudok összehozni belőle. :-( Többiből nem félek, 90% szöveg értésen múlik a kérdés, és arra lehet válaszolni valamennyire, de ha az angol kérdést sem értem?? Megnézem majd azt az alkalmazást amit Tami javasolt. Hátha...

Amúgy nekünk Csengével, előhétvége van, ma nem viszem Csengét oviba. Úgy örült neki. :-) 
Egész nap megy majd a mosógép, pedig csak két nap nem mostam. :-) De nem viszek semmit túlzásba és nem kell időre, készen lenni...ez most olyan jó!!!!!!!
Nektek is szép napot!

2016. október 18., kedd

Nemtudomnemtudom

Nap kérdése,  hogy szeressem meg annyira az angolt, hogy le tudjak belőle érettségizni? :(
Mert,  ha megszeretem siker élményeim lesznek, ha siker élményem lesz, akkor megszeretem... És akkor talán menni fog. :(

2016. október 17., hétfő

megint hétfő...

Megint hétfő reggel. Iszonyú lesz ez a hét nekem, tudom, tudom...másnak sokkal rosszabb, de nekem meg ez, na..:-) Bár próbálok nagyon pozitív lenni.
Női hormonok megélése, és nem csak lelki, testi tünetek is bőven vannak.:-(
Holnap angol nagy doga, csütörtökön magyar nagy doga. :-( Túlélem.
Két munka nap, nem baj..van!
Csenge meg köhög, de ahogy bementünk ma az oviba, három kisgyerek jobban köhögött.:-( Májusig ez lesz.:-( De én sem vagyok még 100-as. Na mindegy...
Ma tanulok sokat, csak olyan kupi van, hétvége utáni. Viszont nem annyira érdekel, olyan hamar elmegy ez a pár óra.
És lesz két torta öröm sütésem is a héten, meg az oviba, csütörtökön lesz az őszi tea délután, mondjuk nem tudok menni, mert suli, de sütök valami finomat majd rá. :-)

Ja és a mai nap legfontosabb híre eddig, :-) hogy beszéltem a logopédus nénivel, minimális a beszédhibája, a cs-s betűk, de hamar javítható..és örömmel vitte ma a füzetet Csenge az oviba.:-)))

2016. október 15., szombat

végre, végre, végre.....

Végre teljesen elmúlt a migrénem, de délelőtt még egy lyukas garast nem adtam volna ezért. Elmentünk megvenni a csempét, és úgy örülök, mert volt az amit kinéztünk, és nagyon, nagyon tetszik...Körbenéztem boltba, hát...jól fel volt szerelve. Karácsony előtt még eljövünk ide, tuti..

Sütöttem palacsintát, meg a szokásos mindennapi kenyeret, és megyek ki az udvarra, esik az eső és Mici cica tesói néznek velem szembe..Már napok óta itt vannak a közelben. Olyan édes három kiscica...de nagyon félénkek. Adtam nekik enni, de nem szeretném ide szoktatni őket.:-( Mondjuk ezzel pont azt teszem. Mici meg közben a fotel karfáján nyújtózkodik, míg tesói..Amúgy meg egyik napról a másikra bolhás lett Mici, megfürdettem ma, döglöttek is meg bolhák, jól is viselte Mici a fürdést, mégis mind szinte az egyetlen száraz helyet találta meg a fejét, így nem tudtam teljesen kiirtani belőle. Vennem kell majd valami cseppeket, a nyakörvhöz még kicsi.

Amúgy, nagyon jó volt csempéket válogatni, ez az ami hiányzott nekem mostanában...valami izgalom, valami változás...Majd, mert nem tudom mikor csináljuk, rakok fel képet, hogy milyen lett, már ha érdekel benneteket! :-)

2016. október 14., péntek

előhétvége..:-)

Tegnap este suli után tele fejjel, jól összevesztem Csengével, talán mióta megszületett ez a második alkalom, lassan hat éves azért látszik jól együtt tudunk működni.:-) Írtam is egy magányos, zaklatott, felháborodott posztot tegnap, de aztán nem küldtem el. Jól tettem. Mert a délelőtt ennek ellentéte volt. Zsolti szabin volt egy napot, reményeink szerint az őszi szünetben is itthon lesz. Így pár órát tudtunk egymásra figyelni, együtt reggeliztünk, nagyot sétáltunk az erdőben. Úgy szeretek vele együtt lenni, kettesben is.:-) Olyan ritkán van ez így, és már nagyon régen volt így...
Na aztán persze, hogy azért ne legyen már olyan szuper, iszonyú migrénem lett, még nem múlt el..de alakul. (remélem)
Már arról is szerettem volna írni..hogy néztem csempét, de olyat amitől elájultam volna nem láttam, vagyis ez így nem igaz, csak megfizethetetlen volt nekünk. Ma Zsolti jobban körbenézett, és talált, olyat ami mindkettőnknek tetszik. Juhéjj...:-) Nem akarok megalkuvó lenni, azért jó pár évig nézi az ember, nem?:-)
 Ez az a csempe ami tetszik

Érdekes amúgy, régen kitaláltunk valamit majd csináltuk, most...nem. :-) Kis időnek el kell telni, mire rászánjuk magunkat.

2016. október 13., csütörtök

Lehet...

Ma, már vagyok annyira jól, hogy elmenjek a suliba is. Bár tegnap már azt hittem minden rendben, mikor délutánra elkezdett fájni a fülem. Mindegy, melegítettem, meg bevettem egy fájdalom csillapítót, jobb lett. De még nem akarok olyan lenni, reményeim szerint soha nem akarok olyan lenni akinek az egészségügyi problémái a fő beszédtémája.Sajnos a környezetemben sokan vannak, akiknek vannak problémái, és ezt nem is rejtik magukban, persze megértem őket, de ebben tényleg pozitívan kell gondolkodni.
Tegnap megint elgondolkoztam...fél füllel hallgatom  a híradót este. Legboldogabb emberek, a nagycsaládos, a több diplomás vidéki nők..Micsoda megállapítás! Szerintem meg nagyon boldog lehet valaki egy gyerekkel, városban, egyedül is. Szerintem ez egyén függő, ki hogy éli meg a boldogságot és hogy mutatja ki.
Boldogság egy pillanat. Ilyen pillanatok nekem is vannak nap mint nap, mert az anyuka azt említette, könnyes szemmel, fia miként köszönte meg, hogy rendet rakott a szobájában. Igen ez boldogság pillanat, de azért szerintem nap mint nap van bosszúság pillanat is, ezeknek kell egyensúlyban lenni.

Bár a blogomon úgy tűnik, egy elégedetlen, mindig zsörtölődő nagycsaládos anya vagyok, ami néha igaz is, de vannak boldog pillanatok. Lehet ezeket kellene sorolnom, ahelyett, hogy kiönteném ide a bánatom? Lehet, de ez a blog, nekem egy terápia is. Annyiszor be szerettem volna zárni...annyiszor, napokban is eszembe jutott, de már nem írom le.
Szomorú is vagyok a bloggal kapcsolatban, nem kellene sok, elég lenne egy olyan ember, akinek nem vagyok unalmas harmadik napon már, és lekoptat...annyiszor megpróbáltam...nagyok az igényeim? Nem hiszem, bennem van a hiba, valószínű, ha itt vagyok 42 évesen, így. Persze nem vagyok magányos, hiszen nagycsalád vesz körül, van egy csodálatos férjem is. De én olyan beszélős lennék...csacsogós, Zsoltival, megbeszélünk mindent, de azt nem mondhatom, hogy csacsogós lenne.:-)
Persze rajtam múlik minden...azért van a blog, hogy leírjam, aztán mint az életben...két percig olvassa valaki, aztán megy minden tovább...
És most nem vagyok emiatt szomorú, új nap, új lehetőség, képzeletemben, ott vagyok most egy olajfa alatt,kis asztalka mellet, színes székeken ülve, langyos reggeli szellő vesz körül és én ott vagyok, egy pörgős szoknyában, összekötött hajjal...és főzöm a kávét, teát nektek, és megkérdezem tőled, ma reggel milyen sütit kérsz a kávéd mellé? Hozom is, és ígérem, leülök melléd, egy kávéra. :-)

2016. október 12., szerda

Új nap, új kezdet..!?

Nap mint nap visz előre valami, a reggel lehetősége, nyugalma, a napközbeni élet, az este befejezése, fáradtsága, holnap majd másképpen érzése. Vagyunk ezzel így, majd holnap, majd holnap nem kiabálok, majd holnap befogom a szám, nem beszélek, mikor nem kell, majd holnap többet mosolygok, majd holnap meg csinálom azt amit kell, vagy szeretnék, majd holnap ....más lesz.
Más lesz? Itt a holnap, ma, meg a holnap tegnapja. Újra lehet valami, amit tegnap szerettem volna...másképp.
Másképp lesz ma? Lehet, vagy nem...miért lennénk mások, mint tegnap?
Pedig mennyi mindent bán az ember. Tegnapban bántam, azt, hogy nem mosolyogtam eleget, hogy engedtem a náthám átvegye az uralmat felettem, hogy nem jól fogalmaztam meg az írásom ide, mert nem érthető amit érzek tisztán, hogy tiszta szívből nem értettem meg másokat, hogy hiányzik valami ami rajtam múlik....rajtam múlik?
Nem írom le, mindig mert azt nagyon szeretem mikor mindenki itt van, itthon van. Este volt olyan 10 perc mikor a kis nappalinkban 10-en voltunk, kutya macska, pluszban.
Van délután mikor 9-en, jövünk megyünk, ebédelünk, fürdünk, ITT VAGYUNK. Hiszen ez jó, még ha közben azzal heccelnek, egy kis nátha, én meg lógok a suliból...közben lapátolják a bablevest, a még langyos házikenyérrel, utána vacsira kakaós kalácsot majszolnak, tiszta ruhában, melegben...nem nagy dolgok. Nem nagy dolgok???? De ha átgondoljuk nagy dolgok ezek is.

Új nap, új kezdet...!?

2016. október 11., kedd

tudtam eljön ez is..:-(

Senki ne értsen félre...csak az én szemüvegemen nézze, amit írok.
Tudtam, hogy el jön ez az idő, és tudtam, hogy majd mennie kell, mert én is hallom a cs-s betűket fordítva ejti, de ha figyel, javítja magát. Nem jól éli meg, már a felmérést sem jól élte meg, én sem. És ez még "csak" a logopédia, mi lesz az iskola érettséggel.:-( Már utálom, meg azt is, hogy egyen gyerek egyen felmérésébe, nem lesz egyen gyerek a gyerekem. Egyik gyerekem sem egyen gyerek. Szenvedtek is általános iskolába emiatt, míg itt ahol most vannak, végre nem egyen gyerekek..
És akkor kezdjük már a nagycsoportba..
Beszélgettem imént egy anyukával, ő igenis helyesli ezt, és ő már járatja a gyerekét iskola előkészítőre, meg minden máshova, mert a gyerek már szokja a sulis életet előre.
Én meg? Miért vesznek el az oviból erre egy évet, miért nem lehetnek gyerekek még...kicsi ovis gyerekek, nem előiskolások. Persze semmi baja nem lesz azzal az egy órával a gyereknek ott, hiszen foglalkoznak vele, kicsit kinyílik, hiszen az volt a baja múlthéten a logopédusnak az óvónéni szerint, hogy Csenge nagyon izgulós, és ez nem lesz jó...izgul mert jól akarja csinálni, izgul, mert nagyon család központú, és abban is inkább én, szoros a kötelék köztünk, és nehezen enged magához közel bárkit is. De mellette nagy a megfelelési kényszere, óvónő szerint egy jó gyerek, de nem úgy, hogy szófogadó, hanem olyan jó gyerek.
És akkor jön a suli..megpróbálom mosolyogva megtenni mindent amit kérnek....Így a szép sima füzetét Csengének jövőhét hétfőre, szépen kicicomázzuk, hogy örömmel vigye, és menjen is örömmel..:-)

Amúgy nem vagyok jobban, így lemondom a mai sulit..így nem lehet ott ülni a padban..végig brahogom, és folyik az orrom...még a végén megfertőzök valakit.

2016. október 10., hétfő

ennyi, nem sok

Nem is tudom...persze gondolom a rossz indulatú és persze a komor náthás énem morog ezért azért...
Persze, csináld amit szeretnél...ne süppedj bele a mindennapokba, légy kreatív, legyél merész, légy bátor..ennyi kell csak, hogy azt csináljunk amit nagyon szeretnénk?
Mert szerintem nem. Nem, mert kell hozzá, pénz, pénz..pénz...meg ismeretség, meg támasz, meg segítség, meg TUDÁS, vagy erős keresése annak..

Na erről ennyit, többit majd...pedig milyen jó lenne....:-(

Ma sokra nem megyek magammal, teszek veszek, de semmi kedvem hozzá. Folyik az orrom, melegítem, de sok javulás nincs..asszem előveszem az angolom. Már ezzel álmodtam, rém álom volt, hozzáteszem.:-( :-)
Mindenki dolgozóban, délután megyünk vásárolni, mert megint üres a hűtő...:-( Értéke a pénznek semmi, de tényleg semmi, kisgyerek, vagy cica akarok lenni..:-D semmi gondjuk, nem??? :-)))))

Na megyek a dolgomra, sok értelmeset nem írtam..

2016. október 9., vasárnap

Gyönyörűen süt a nap, ma ennek örülök, meg annak, hogy a kivágott a Zsolti egy nagy bokrot a fürdőszoba előtt és olyan világos lett és, hogy a Mici cica olyan bolond:-), és annak is, hogy remélem Zsolti jót pecázik ebben az időben, meg, hogy nem kell olyan nagyon tanulnom a hétvégén jövőhétre, mert csak angolt kell, de azt folyamatosan, holnap, ha reményeim szerint leszek pár órát egyedül hangosan fogok olvasni...azt nagyon kell gyakorolnom.
Még annak is örülök, hogy a mai ebédhez a zöldfűszereket, a kiskertből hoztam. És rájöttem ez milyen jó.:-) Le is írom a biggyesztést: hagyma krémleves, sült csirkecomb zöldfűszerekkel, zsálya, kakukkfű, fokhagyma, só, bors. a köret rizibizi. És a nasi sok, sok palacsinta, túrós, kakaós, lekváros.

Arról meg nem is beszélek milyen náthás lettem, de van ebben is pozitívum, nem köhögök (remélem nem is fogok), mert az nagyon sokáig tart, amíg kikecmereg belőle az ember. Különben Csengusz is, még mindig..:-(

De mint fentebb írtam...ma csak csupa jó...:-)

2016. október 7., péntek

utolért...

Tegnap a suliban, már gyanús volt, hogy köhögök, olyan szárazan, de idegesítően.
Este már olyan nehezen vettem a levegőt. Éjjel, meg úgy rázott a hideg..:-( Reggelre, meg minden bajom lett. Gondoltam bekapok egy bogyót és elmegyek dolgozni, de a köhögés aggaszt, mikor köhögök, a mellkasomon, egy mázsás kő ül. Nem szeretek lemondani munkát, nagyon nem szeretek, de lemondtam, olyan vagyok mint egy lepkefing, már bocsánat! :-)
Így ma pihegnetek, kicsit teszek veszek csak, mert azt úgy sem tudom elképzelni, hogy csak fekszem. Csengének is szabadnapot adtam, úgyis csak délig lenne...
És hálás vagyok annak, hogy szerdán vizsgáztam töriből és nem a mai turnusban. Mert ma kegyetlen lenne...és szegény osztály társaim akik nem vizsgáztak, nagyon idegesek voltak. :-) Én meg már nyugodt! :-)
És hideg van..akkor ezek a bacik meg miért nem fagynak meg? :-(
És megy a fűtés, jó a meleg, de hogy minimum 8 hónapig fogunk fűteni? Brutál...
Mindenkinek szép hétvégét kívánok, a mai naphoz meg még kitartást!

2016. október 6., csütörtök

elengedem...(mantra)

Mivel tökéletes tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz kitűnő bizonyítványom, egyik azért, mert  nem vagyok én olyan okos, ha az lennék, nem 42 évesen görcsölnék a gimivel, másik, hogy pont az a kis idő kellene nekem még az ötöshöz ami NINCS! És bár, pikk-pakk itt lesz május, de ha máshonnan nézzük még messze van azért, hogy addig mardosson a lelki ismeret.Miért nem ötös, miért éppen négyes "csak".

Hiszen annyi mindent elengedtem már, a rendes konyhát, az állandóan tiszta fürdőt, a sok mosolygásomat, az őrségi házikót, a külföldi teljes kikapcsolódó nyaralást, a spontaneitást.
Már lassan azt is, hogy mi leszek, ha nagyleszek magas röptű vágyaimat.
Hiszen rájöttem, egyszerűen egyre jobban nem bírom az emberek hibáit elviselni. Önzőek lettünk, én központúak...kicsit én is.
Pedig engem érdekel őszintén mit érez a másik, mit gondol...mit csinál, de csak azt hallom, én, én, én...Nem tudom ezt elfogadni.
Úgyhogy azért is esett jó, hogy ennyien írtatok nekem, hogy olvastok, mert bár tisztában vagyok azzal, hogy nem mindig egy a véleményünk a világról, azért érdekel bennetek amit írok. Engem is érdekeltek ti, mert olyanok lehetettek akik meghallgatjátok a másikat. Mert szerintem csak az olvas aki hasonlóan nem énközpontú, hiszen érdeklődik felém..
Itt az én központ, nem az, ami mindenkinek kell hogy legyen, hiszen anélkül nem vagyunk senkik, de tudunk határt húzni...mikor vagy te, van ő, vagyunk mi, vagytok ti, vannak ők...

2016. október 5., szerda

Örülök, meg nem is...

Örülök, mert túl vagyok a kis érettségin töriből, örülök mert négyes. Azért is örülök, mert olyan tételt húztam, ami pont nem térképes.. Uradalmi rendszer a középkorban.
Nem örülök, mert nehéz tétel volt, nem örülök mert ha térképest húzok simán ment volna ötösre.

De jó ez így, rendhagyó igékből tegnap ötös lett, és a matek vektorokból 4/5 a doga. De az angol kiejtés...jaj, nehéz nekem nagyon. Ma dolgoztam kettőig, és utána mentem vizsgázni...jó, hogy túl vagyok rajta. Csak a csuda vigye el, lehetett volna összeszedettebb is a feleletem.:-(

Nagy levegő, végre ezen is túl...holnap már jobb lesz.
Csenge köhög, néha de akkor nagyon. Csoda finom vacsit csinált Dávid. :-) Héjában sült krumpli, és lila hagyma, kolbász, sajt..., bocsi megyek is..:-DDDD


Friss!!!!!!!!
Előbb megyünk felfelé Csengével a lépcsőn aludni, mikor oldalra pillantok és a lámpánál olyan szintű pókhálót látok, hogy jaj..:-DDDD Gyorsan hívom Dávidot nézd már meg ezt...Mire ő: jaja látszik, hogy sokat tanulsz mostanában..:-)))
Igen látszik folyik a mosatlan ki a tartóból, egész ház tiszta kosz, reggel csináltam gyors milánóit, mondjuk az isteni lett, de szerintem nincs elég kenyér holnapra tízórainak..Juhéjjjj, lehet büfézni.:-))))

2016. október 4., kedd

De jó ilyenkor szülőnek lenni..

Reggel éppen hogy belépünk a boltba,  szól  a telefonom.  Vezetékes szám,  gyomrom össze ugrik,  ez csak a suli vagy az ovi lehet. Egy női hang :
- jó napot kívánok! Ön XY gyermek anyja?
-igen,  hangzott nem túl határozott válaszom. (mintha le tudnám tagadni)
-jó,  van egy kis baj....
Basszus,  már látom magam előtt a mentőt...
-nem hozta a gyermek be a felszerelését,  az oktatásra.  (fehér ing,  sötét nadrág,  sötét cipő). Majdnem hazazavarta a tanár úr őt,  de inkább felhívtam önt,  tudjon róla.
-ó,  izé köszönöm...
-igazán nincs mit,  szép napot!
-magának is.

Még jó,  hogy nem volt ott a gyerek,  kapott volna... És amúgy szereti is a sulit... És állítólag már múlt hétre kellett... Volna.

Örülök, hogy csak a ruha hiányzott,  nem a gyerek... Na de komolyan,  olyan szégyen ha már hívnak. :(((((

2016. október 3., hétfő

Hétfő reggel...

Itt van az ősz, itt van újra...

Bizony, ma már fúj a szél, csepeg az eső, elővettük a kiskabátot, a sapit is. Persze mi felnőttek..nagyobbacskák, még csak egy szál pulcsiba mentek. Mesi az évek alatt megtanulta, jobb felöltözni, hogy ne fázzon. Tehát felesleges minden reggel idegeskedni, öltözz már fel gyermekem, hűvös van kint. Majd rájön, hogy ha fázik. Csengével lehet kompromisszumot kötni, még..:-) Ma már igyekeztünk az oviba, reggel torna volt, nyolcra be kell menni...ojajjj, jövőre milyen tumultus lesz a suliba menés közben.:-( Háromnegyed nyolc után mentünk, de annyi kocsi volt, futkosó anyukákkal, pici gyereket húzva maguk után..:-(  Na de még nem gondolunk ebbe bele.:-)

Amúgy, köhög Csenge, szóltam is, ha esetleg úgy látják, szóljanak elhozom délben.
Remélem nem így lesz, mert ma extra tanulás kell, hogy legyen, mert holnap angol matek doga, töri meg szerdán, szóbeli, de akkor munka..közben én is úgy érzem, kicsit lepukkantam, de mantrázom, nem vagyok, nem lehetek beteg. Hiszen, annyi dolgom van a héten. És így a mantra mellett, találtam valami immunerősítőt is, kicsit furcsa, mert ilyen gingsen méh pempős valami...Olyan kétes ampullában..:-D, de még élek.:-)) És mantra, pempő ide vagy oda, jobb! Ez a lényeg nem??

De izgalmas volt a hétvége, szombaton voltunk egy templomi esküvőre hivatalosak, szép volt, olyan mai fiatalos, családias. Örült a vőlegény (Zsolti munkatársa), hogy elmentünk. :-) Csengének meg nagyon tetszett, olyan kis érdeklődő. Olyan szépen csinálta amit kellett ilyenkor. És kérdezett, és kérdezett..

Ma lehetne sokat takarítani, de mindgyárt elkezdem a törit tanulni, hétvégén, semmit nem lehet mert nagy a hangzavar, és folyton valamit kell csinálni.
De most csend van..csak a cica tart fel, és a mosógép is lejárt..:-)

2016. október 2., vasárnap

Szuperek vagytok! :)

Fantasztikusak vagytok,  annyira jó érzés látni,  hogy a sok régi kedves olvasóm mellett nagyon sok új kedves olvasóm van! Köszönöm szépen, hogy energiát szántatok arra, hogy jelezzétek olvastok engem. Azt külön köszönöm,  ha írtatok mellé valamit,  ez nagyon sokat jelent nekem.  Újabb erő a folytatáshoz. :)
Mindenkinek csodaszép vasárnapot kívánok! 

2016. szeptember 30., péntek

Megteszitek?

Kulisszák mögött... :-) Mikor felnyitom a gépet, vagy a telefonom megnyitom, általában az első dolgom megnézni a blogom. Igen, igen..első dolog, hogy legörgetem, írt e nekem valaki. :-)
Ha igen, akkor elgondolkodom mit írt..ha lehetőségem van rá, egyből írok is. Majd megnézem a kedvenc blogjaimat. Sajnos nem mindig tudok hozzáírni. Egy, telefonon nagyon béna, sokszor kijavít, és hülyeséget ír. Kettő, idő, idő..idő...De azért próbálkozom, hiszen én is nagyon, nagyon örülök a visszajelzésnek.:-)
Mert sok időt vesz el ez is, persze ez az én időm...DE pl. most is, azért kapcsoltam be a gépet, hogy tanuljak, angolt, matekot törit. Jó lenne a hétvége előtt megcsinálni. Mert csak délig van ma időm, majd hozom Csengét haza az oviból, öröm nap van.:-) Majd délután elültetjük a tulipán hagymákat, Csenge sürget már miatta.:-D

Na és akkor a legvégén megnézem a statisztikát, mennyien olvasnak aznap. Számok alapján sokan..
Milyen jó lenne ha tudnám kik vagytok, ott a túloldalon, akik mindig kíváncsiak a nyűgömre, örömömre, RÁM: :-) Jólesik nekem ez..
Na és akkor régen is csináltam, itt az ideje most is:-) (csak, hogy örüljek) Írjatok valamit nekem ez alá a poszt alá, aki olvassa. Nem kell sokat írni, elég, ha egy mosoly jelet tesztek..:-)
Megteszitek?????
KÖSZÖNÖM!

2016. szeptember 29., csütörtök

kicsi dilemma...

Na gyorsan írok inkább mert rákattantam egy oldalra, ahol a rendhagyó igéket lehet gyakorolni, és komolyan függőséget okoz, egyszer már 93%-os lett, de még nem 100% ! :-D

Dilemma előtt vagyok. Csengével kapcsolatban. Fáradt, mert este fél 10, 10 óra mire elalszik, de úgy, hogy felpörög előtte. Majd reggel nehezen kel fel, ma konkrétan, hiába puszilgattam nyolc előtt öt perce, semmi...már megdőlni látszik a korán legyünk az oviba, mert jövőre menni kell reggel már a suliba. Na és akkor ezen a héten jön a kisbarátnő, aki jár balettra. Ami amúgy nagyon jó...De itt jön a dilemmám. Megéri e, háromnegyed óráért fizetnem 1000ft-ot ami ilyenkor természetesen még nem annyira balett, inkább egy kis mozgás ugye...de jól hangzik. Csenge menne tuti, még tudnám is vinni, mert hétfőn és szerdán van. DE, azért ide vagy oda, sokba kerül, nekünk. Nem mondom, hogy nem tudnám kigazdálkodni, de ugye a nagyok...nekik is akkor kellene ennyi, Mert azért nincs kivételezés...nem tudom, majd összedugjuk a fejünket és megbeszéljük. Persze nem marad le semmiről, és ezen már túl vagyunk háromszor..de a Csengének ez az első..

Na megyek a konyhába, fürdőbe, szokásos menetre, főzni(biggyesztés: borsóleves, túrós tészta), kenyeret sütni, ágyneműt mosok, húzok...és még tanulok. Majd délután suli. De ma jó nap lesz, négy magyar, két töri és egy kis fizika..

2016. szeptember 28., szerda

megértettem..

Tegnap este suli után megértettem azt, ami kiakasztott múlthéten. Egymás mellett ültünk az osztály társammal, sokat nem beszélgettünk, én másokkal beszélgettem szünetben, ő is. Néha együtt, másokkal. Órán annyit dolgoztunk együtt, amennyit szoktunk, nem sokat. Eldöntötte ő föciből érettségizik, én bioszból, így lesznek olyan órák, ahol nem leszünk együtt, valószínű kedden bemegyek egészen a suliig kocsival, mert a másik osztálytársam is a föcit választotta...nem tudom így hogy fog alakulni a kedd este. Elvileg nekünk egy óránk van, nekik kettő...de még alakul ez is.
Jövőhéten nagyon nehéz hetem lesz, de tudom, nem ez lesz az utolsó...kedden doga matekból, vektorok, ettől nem annyira félek, tegnap jól begyakoroltuk. Angol doga a rendhagyókból, megint az összesből..:-( Ezt még tanulnom kell folyamatosan, mert itt be, ott ki...:-( És szerdán vagy pénteken töri szóbeli. Pont a munkás napjaimon. :-( Ez kemény lesz...de nem parázok előre, mert nem...mert el kell engednem ezeket a dolgokat. Nem parázhatom végig az évet, jaj mi lesz az érettségin. Majd parázzak májusban, nem?

De jól elkanyarodtam...amit megértettem tegnap, miért is ilyen az osztálytársam. Azért ilyen mert védekezik, védekezik az ellen, amit nagyon nem szeretne. Érzelmes ember, nagyon is, csinos is, nőiesen öltözik, valahogy ebben a kinyílt ebben a két évben. Biztos a barátja is segített ebben, de nincs boldog pár kapcsolata, ennyit tudok. Többet nem is szeretnék. Bele gondoltam, hogy mennyire nehezen viselném ezt...de ezennel le is zárom az össze hasonlítgatást, mert felesleges. Mondta már nekem, milyen szerencsés vagyok, hogy lassan 22 éve, azzal vagyok akit szeretek, ez milyen ritka, neki sem sikerült. Én meg volt, hogy arra gondoltam, milyen nőies, mennyire én központú, mennyi ideje van magára, és ez milyen jó...Én nem cserélnék vele ezért, Ő cserélne e velem? Nem tudom, nem is akarom tudni. Nem sajnálom , de teljes szívemből megértem Őt. Megértem minden tulajdonságát, és már nem tartom annyira idegesítőnek, mert megértettem. Nem, ettől nem leszünk barátnők, de sokkal könnyebb nekem ez így.

Nem nagy dolgok ezek, de velem történnek és ez is fontos nekem. :-) Mivel minden megy a maga útján...
Csak már lennénk túl a szalagavatón...mert addig csak erről szól a 12. év.:-) Mesiéknél..:-)
Bár nálunk is lesz állítólag...Keringőt nem fogunk táncolni.;-)


2016. szeptember 27., kedd

Ezt írom akkor!:-)

Mit is írjak...
Hogy milyen az almás krumpli püré? Semmi extra, csak egy almát belefőzök a krumpliba, és ugyanúgy készítem mint a krumplipürét, tejföllel, kis vajjal..de ettől kicsit olyan édeskés lesz a püré. Szeretik.:-)

Még mit írjak? Nem vagyok megelégedve az arcommal, biztos hogy 42 évesen ekkora mély ráncoknak kell lennie, nem csak a mosoly ráncok, ám blokk...? És ilyen bazi karikás szememnek? Meg nagy a hasam, és púpos is vagyok, a rossz tartásomtól..és amúgy is, miért olyan az énképem, mint mikor 20 éves voltam, közben ha tükörbe nézek egy vén banya néz velem szembe, viccen kívül amúgy. Még jó, hogy együtt öregszünk Zsoltival, de ez nem mentség! :-)))

Még mit írjak? Tanulok, törit és angolt leginkább most, jajajajajajjjjajjjj, ezt az évet még nem szeretem.:-(

Még...még azt írom, hogy kevés a kaja mindig itthon...1,30 kg sajt nem elég egy hétre..soroljam? :-( És ez még csak a a kaja, többiről nem is beszélek. :-( Szóval mér nem elég egy héten egyszer boltba mennem, egy vagyont otthagynom, kétszer kell menni..és akkor még nincs is habzsidözsi...

Még azt is írom, hogy elkezdtem fázni, hiba a napocska kezem lábam fázik, nesze neked, fokhagyma kapszula a jó vér keringésért.:-)

És felveszem a legszebb mosolyom, ma jó lenne, végre, jól érezni magam a suliban. Három matek, három angol nem igazán ezt sejteti...:-)

2016. szeptember 25., vasárnap

"Álomrabló"

A cím utal a tartalomra, ugyebár.:-) Na ezt csak azért írom, mert ragad rám valami a magyarórán, kérem szépen. :-)))

Ó pénteken ugyanis koncerten voltunk. Ismerős Arcok koncerten. Aki ismer tudja, ők számomra AZ EGYÜTTES, akik mindig adnak nekem annyit, amennyivel pont kihúzom a következő koncertig. Most is így volt. Bár testileg fáradt voltam, ez nagyon munkás hét volt, lelkileg, testileg is, de az a másfél óra, feltöltött teljesen. Előtte a Hazajáró fiúk tartottak élmény beszámolót, már az is nagyon, nagyon jó volt, és Böjte Csaba testvér is üzent nekünk, mert ez végül is jótékonysági koncert volt a Dévai gyerekek megsegítésére. Kell ennél jobb alkalom, hogy mi ketten Zsoltival ott legyünk? Nem!!!
Megtelt a Fő tér, sokszor voltam ott, de ilyen még nem volt, ennyi mosolygós arc, tiszta tekintet, csak ezen a koncerten tapasztalom.
Nagyon jó volt, így a péntek este, tegnap meg még jobb, ha lehet írnom, elmentünk kirándulni. Csenge nem egy kiránduló manó, mint a nagyobbak voltak, de a kis táv amit mentünk, is nagyon nagyon jó volt, megpihenni a patak mellett, süttetni az arcomat a bágyadt, de meleg őszi napon, hallgatni a bogarak zümmögését, néha egy egy madár rikoltozását, körbe néztem, még zöldek a levelek, olyan nehéz elhinni, hogy nemsokára aludni megy a természet.

Ma is jó lesz, főzök, pulyka nyakból húslevest, egy egész csirkét bepácoltam tegnap már, almás krumplipürét csinálok mellé, és almás pitét sütinek, ez volt a kívánság, hát legyen.
Az sem veszi kedvemet, hogy már nem tudom, az allergia tombol e még, vagy a nátha kopogtat..:-)
Szép vasárnapot nektek is!
(forrás: YouTube)