Még nem! :-)

Az igazság az, hogy zajlik az élet...de mondjuk, ez nem baj, csak fárasztó.
Bizony úristen nem írom le mindig, hogy migrénem van, de tegnap jól elkapott megint.:-(
Már kedden éreztem, ahogy a suliban voltam, aztán éjjel, erre keltem, meg arra, hogy Csenge halkan súgja : anya, anyaaaa. Felriadtam, éjjel fél egy volt. Fájta  füle :-( , kapott fájdalom csillapítót, kicsit nyugtalan volt, míg nem hatott  a gyógyszer, de elaludt. Reggel nehezen kelt fel...nem is ébresztettem, már szerveztem a mamavigyázást, mikor mosolyogva kelt fel, hogy milyen jó, mert ma vihetnek be otthoni játékot, füle már nem fájt, én rábíztam, hogy mehet oviba délig, mama megy majd érte míg dolgozom. De ő azt válaszolta, maradna inkább a mamával, így velük volt, jól érezte magát, mamáék meg megnyugodtak, mert már hallottam, hogy Csenge se megy hozzájuk. De ma már ment oviba rendesen és nagy nap van, bábszínház és karácsony is. :-)
Én meg milyen lökött vagyok...tegnapi migrénem úgy kikészített, nem is tudom, hogy dolgoztam, három után jöttem haza, se kaja, se kenyér..hirtelen ötlettől vezérelve, paprikás krumplit csináltam, ami nagyon jól sikerült. és a kenyér is. De az oviba sütni már nem bírtam, amúgy ritkán járok így, lisztem is elfogyott. Nem baj, gondoltam, van még egy zacskó, Lidl-ös keksz, vész esetén csak jó lesz. De nem hagyott nyugodni a dolog...nem sütöttem semmit. Hát reggel rájöttem, a sütis dobozban van még mézeskalács, és linzer. Csinosan megcsináltam a tálat, meg raktam bele kis bolti kekszet is.:-) Na így voltam...(amúgy csak én lihegem túl a dolgot, csomóan üres kézzel mentek) De nekem így volt jó a lelkemnek.
Ma még suli, holnap munka, és jövöhéten is lesz egy nap munka.
Ma elvittem vásárolni anyósomat, vásároltam én is, szokásos heti, plusz egy-két sütni való..
Mert bármennyire úgy érezzük holnap karácsony, még nem...:-)