2013. október 29., kedd

Csönd!

Most kicsit becsukom a képzeletbeli, Mi kis életünk naplóját! Hátradőlök, és megpróbálok, rendbe tenni, mindent magamban. Unásig ismételt kérdések, furcsa érzések, megoldhatatlan dolgok, türelem hiány, elkeseredetség...nem ragozom. Muszáj átrágnom magam rajta. Ez most nem olyan dolog ami idekívánkozik. Ebbe, most én vagyok benne, és sokáig leszek benne...
Lehet, holnap újra kinyitom a naplót, újra írok bele...de nem akartam, csak úgy csöndben maradni!

2013. október 27., vasárnap

Vasárnap!

Fiúk elmentek kirándulni....Jó nekik, de Csengével nem lehet meredek hegyet megmászni még...így, én itthon főzök, Mesi a szobájában...még a reggelijét is felvitte...:-((( Ez van!
Mielőtt elmentek a fiúk, kértem tőlük valamit karácsonyi ajándékként! Menjenek el a könyvtárba....És válasszanak ki egy könyvet, amit szeretnének. Rötyögés volt a válasz, humoros, három éves beszólások...majd tiltakozás Bence részéről, ő bizony csak újságot fog választani. Dávid, meg egyből aggódik, hova kell menni? És idegenhez kell hozzászólni???? TIPIKUS!
De azért láttam a szikrát a szemükben...folyt köv....:-)

Biggyesztés: kaparós húsleves (csirkeaprólék, zömmel láb:-), és aszalt szilvás csirkemell, rizzsel

2013. október 26., szombat

Megdöbbentem...

Lehet, hogy nekem is így kellene....
Megnéztem egy filmet az előbb, jó közben négyszer kellett felkelnem valamiért...
Dominika ajánlotta tegnap EZT A FILMET ! Engem nagyon mellbe vágott, lelkiismeret furdalásom lett. Megpróbálok én is kicsit másképp állni a dolgokhoz..Lehet így is! Minden esetre, most jókor néztem meg a filmet!

Ma sütöttem kalácsot, mikiskonyhank.blogspot.hu -ra felteszem nemsokára!

2013. október 25., péntek

Merengek...

Ma nincs jó napom! Bár süt  a nap, és küzdök rosszkedv ellen, mert tudom az okát, fáj a fejem..fáj a ...mindegy! Nem panaszkodni akarok, csak tény! És az is, hogy fáradt vagyok..hiába alszok éjszaka, nagyon rég nem keltem fel kipihenten! :-( Napokban gondoltam rá, milyen régen volt (tán sosem volt), hogy engem kényeztettek, olyan sokat, pihentetőt. Nem is tudnék már pihenni, a szó klasszikus értelmében. Vagyis azért megpróbálnám, lehet belejönnék, mégha zavarba is lennék sokszor, hogy elém rakják az ételt, neagyisten ülök a meleg vízben és lazulok, vagy masszíroznak, vagy csak egy csésze kávét tolnak elém...vagy csak sétálok, és nem azt nézem, hogy le ne guruljon, essen, éhesek, pisilni kell....vagy nappali fényben olasni, és nem nézni az időt, még mennyit lehet...persze, egy ideig hiányozna a rutin...de nem mondom, hogy ellenem lenne, az ilyen fajta kikapcsolódás.
Mert jó lesz az őszi szünet, abból a szempontból, hogy nem kell a gyerekeket nyüstölni, hogy tanuljanak. De a beszólogatások, látványos semmittevésük, marakodásuktól már előre félek...kaja legyen...akkor még ennyi időm sincs, hogy itt lazuljak...nem panaszkodom, azért tudom, lesznek jó pillanatok benne, majd ezek lendítenek át a nehézségen.:-) Meg lehet kicsit lazábbnak kellene lennem...majd dolgozom rajta!:-)

2013. október 24., csütörtök

Jó is, rossz is...

Mert Mesinek ma kihúzták a fogát, vagyis kettőt. Nem volt egyszerű, nagyon ragaszkodtak Mesihez.:-( Újabb, röntgen kimutatta, az egyik gyökér becsontosodott, és nagyon, a maradó foggyökér mellett van, nagyon rizikós, de nincs lehetetlen, lehet, hogy kimozdul...Így jövőhéten, újabb röntgen, újabb látogatás, majd újból menni november 15.én. Akkor kiderül, hogy ki tudják e húzni, vagy kisebb műtét után, kiveszik. Ügyes volt Mesi, bírta a kétszeri szenvedést, és az össze vissza szurit. Boldogabb lettem volna, ha túl vagyunk rajta, de azért ezzel is előrébb vagyunk. Jó hír az is, hogy egy nagyon rendes, kedves dokit fogtunk ki. Ez nagy erőt ad! A rossz hír hogy megint 3000ft, a beutazás, a belvárosba, Nyugati...Oktogon, Üllői út...aki jár(t) arra tudja, nem semmi hely, nekem mindig meg fájdul a fejem. :-( Most is kiszívott az utazás..Ez van! De remélem nem lesz már galiba..

Jó volt a tegnapi nap. De a hétvégén, pihenni fogunk, én biztosan, mert nagyon fáradt vagyok...

2013. október 22., kedd

Jólesően...:-)

Ma csak arra van erőm, hogy leírjam, jó nap volt, itt voltak nővéremék, Kata és Csenge nagyon aranyosan eljátszottak, és már beszélgetnek egymással, nagyon édesek!:-)
Bevásároltunk a hétre is, voltunk fogszabályzón, jó hír, nem kellett fizetni a javításért.
És amitől nagyon boldog vagyok, hogy két embernek sikerült ma remélem, de tudom, hiszen kapni mindig jó, örömet szereznem.:-) Én annyira szeretek adni, és lassan lehet gondolkodni, kit, mivel lepjek meg karácsonyra. :-)

Szép emlékezést holnapra! Na, nem szép...csak hogy is fejezzem ki magam...kicsit elgondolkodtatót!

2013. október 21., hétfő

Sok(k)!:-)

Befejezi Zsolti ezt a szigetelést, komolyan, tavaszig, semmit sem csinálhat, mármint ami kötelező, csak szabadon választott, peca, gombászat, sétálás lesz a programja. Szegény, két napja folyamatos fejfájása van, alig alszik, nagyon fáradt, és akkor rohan a munka helyére is. Itthon meg, megy a műsor folyamatosan.:-( Igen a nagyobbacska gyerekek, tehetnek a műsorról.
Bizton kijelenthetem a kamaszkor a legnehezebb korszak a szülőknek is, és ha három van egyszerre, már a majdnem három éves dac korszakot, észre sem veszed!
Így Zsoltival, kéz a kézben, emésszük magunkat a dolgokon, ami nap mint nap, új színben tűnik fel...És mindig eszembe jut az aki egyszer azt írta nekem, ilyenkor a humor segít...HUMOR? Hát, hogy lehetsz humoros, mikor a képedbe dörgöl valamit, amit tudod nem igaz, meg csak kamaszkor...de mégis rohadtul fáj, és mikor azt érzed, kitépnéd a kaput és messzire szaladnál, a tehetetlenségedben, de tudom azt nem lehet, így kiabálok, meg dühöngök, ami tudom árt a szépségemnek, de legalább kijön a gőz, aztán van, mit megbánni...franckarikát, az a legnehezebb, mikor kettőt pelenkáztam, és hármat terelgettem a szakadó esőben, EZ a nehéz, az állandó kiszámíthatatlanság. Mikor tombolnak a kamaszok hormonjai, neked meg már nem...:-)))))
Fáradtak vagyunk, mi szülők mostanában....gondolkozom, mit lehetne csinálni majd az őszi szünetben...kicsit ki a taposómalomból...

2013. október 18., péntek

ez is én...

Vállalom, néha naiv, megerősítést váró, néha szomorú, néha ideges, néha anyaoroszlán, néha tanácstalan, néha mosolygós, majd hangosan zokogós...néha szerethető, néha szerető, néha morgó, vagy éppen önfeledt nevető, tele kérdéssel, majd válasszal, élni a mának, siratni a múltat, vágyakozni a jövőre, de két lábbal a földön járni, közben a felhőn csücsülve, lábat lógatva, csak mosolyogva nézni a mélybe,  megélni, élni hagyni, megérteni, értetlenkedni, örülni, búsulni, boldognak lenni, mérgesnek, szomorúnak...ÉLNI! Így élek, ha sok az érzelem, nehéz. Ha kevés, akkor szomorú. Kettő között lennék boldog, néha összejön!:-)

Szép őszi hétvégét kívánok Nektek!

2013. október 17., csütörtök

Büszke!:-(


Mától él az e-napló, két emailt kaptam már... két egyesről, az egyik témazáró nagy dolgozat, a másik röpi. Hű most nagyon büszke vagyok, sírnék is....bánatomban!:-(((((

Frissítek: HÁROM!

birsalma sajt, ami nem sikerült!



Elterveztem, hogy idén ajándékba sok sok, nagyon jó kis birsalma sajtot adok. Aha, meg sem dermedt, és bepenészedett.:-(  Csak tudnám minek főztem három órát kevergetve, jól meg is égetett. Na de nem tudom mi lehetett a baj, már csináltam, és akkor jó volt!

Amiért mérges vagyok, már csupasz a fa ahol szedni szoktuk..:-(

De azért kárpótoltam magam ma, isteni meggyes sütit sütöttem.:-) Recept ITT !

Én, a NŐ!:-)

Mostanában, hogy nő be a "fejem lágya" sokat gondolkozom egy-egy mondaton! Régen tettem a dolgom, percről percre...és haladt a dolog. Most vannak olyan mondatok, érzések, amiket magamban jól kivesézek. A rosszakat azért próbálom kerülni, mert elsodorja az embert, mélybe taszítja, ahonnan nehéz vissza jönni...
Tegnap, megint előjött vacsora után az asztalnál, hogy az osztály társa, Csenge, akit régóta ismerünk, szüleit is nagyon szeretjük, aki ugyanolyan tanulási nehézséggel küzd mint Bence, valahogy mindig kivételezve van vele. Ha rossz jegyet kap, nem rakják be a rosszabb csoporthoz, persze, mert ott csak fiúk vannak szinte, ha hiányzik a felszerelése, semmi baj, ma nem kapsz érte mínuszt...mondjuk ez így van egy nagyon jó tanuló fiúval is...
És akkor ott az asztalnál, félig viccesen, nagyot sóhajtva, közli Apja Bencével; jah Fiam, szokd meg, hogy mi férfiak, mindig el vagyunk nyomva!     Jót mosolyogtunk rajta, de tényleg így van???
Persze ezt mint NŐ, magamban jól kikértem, miazhogy el vannak nyomva? És a nőktől? De ezt nem értem...míg világ a világ, mi nők tudjuk mire vagyunk képesek, és tudják már a FÉRFIAK is, hogy ők mire képesek!

Mondjuk az igaz, hogy baromi rossz lehet, hogy valamit csinálsz, te ennyi vagy, és a másik valamit nem csinál, és akkor is ennyi....de sajnos mi felnőttek is számtalan ilyen dolgot tapasztalunk, munkahelyen, ügyintézésben, barátoknál, tán a  családban is. Aztán vagy dühöngünk egyet, vagy csak mérgesek vagyunk, és van mikor már csak mosolygunk rajtuk és szánakozunk.
De azért én szeretek NŐ lenni, szeretem nőiesség minden oldalát. És a nőiesség nekem nem a plaza, a ruha vásárlás, a kozmetikus, fodrász...fittnesztermek meglátogatása, hanem más. Aki ismer tudja, szeretem ellátni a családot, szeretek a gyerekeim szemébe nézni, látni, hogy nőnek, cseperednek, alakulnak. Szeretek kézen fogva menni Zsoltival, vagy csak mellettem tudni. Szeretem mikor jókedvűen ülünk az asztalnál, mind a hatan, jókat eszünk, iszunk, beszélgetünk, szeretek az erdőben sétálni a családdal..és még biztos van sok..
Hogy nehéz?.... nagyon... néha! Néha fáradt vagyok, ideges, magam sem tudom mit is szeretnék, soha nem az van amit eltervezek, hogy nem azt csinálom, akkor mikor azt szeretném...De élvezem, mert szerintem jó NŐNEK lenni!:-) Legyünk igazi nők, akik összefogják a családot, akik a tudnak csöndben hallgatni, akik nem akarnak a férfiak lenni, csak támogatni őket! És akkor mi igazi nők lehetünk, mert én az vagyok most, de csak így kerek nálam a dolog!


Mai biggyesztés, sült csirkecomb, rizs, meggyes pite

2013. október 16., szerda

Én, az univerzális...:-)

Ma már jó ez a nyugalom...folyik a víz a lefolyóban. Megszereltem a mosogatógépet, na jó csak oldalra kellett dönteni, és kifolyatni a vizet belőle, és már működik, nem sípol. Még jó, mert hogy nem lett volna új, az tuti! És erre is jó az internet, olvasgatva, jutottam erre, lehet, hogy ez a baj, még jó, hogy nem hívtam szerelőt, múltkor a gáz kazánt (kellő biztonsággal) porszívóztam ki.  Ja és az előbb, hajat vágtam magamnak, meg festeni is én szoktam. Milyen univerzális vagyok, meg ezt azért megtanultam otthon, gyermekkoromban, hogy kell beverni egy szöget, kicserélni az égőt, vagy a Wartburgban kicserélni a hengerfejpakolást, na utóbbinak, nem sok hasznát veszem már...:-DDDD

Hordja a leveleket  a szél, szép...és bár előtte vagyunk a hosszú télnek, kicsit töltekezek ebből...

Mai biggyesztés: sóska, főtt krumpli, tükör tojás.



 

2013. október 15., kedd

Sorsoltunk!:-)


Vagyis Csenge, nagyon aranyos volt! Én is annyira izgultam.:-) Nem lehetne 34-et húzni?????:-D

Tehát meglettek a nyertesek, akiket kérek küldjenek nekem emailt a bneaniko@gmail.hu email címre , hogy felvegyük a kapcsolatot, hova küldhetem az ajándékot! Szívből gratulálok Nektek, kedves Éva (Takarékos konyha) És LaLa, Üzenet Nincs, vagyis Laurának. :-)))

És persze mindenkinek nagyon köszönöm, aki velem játszott! Nagyon jólesett, és remélem ezután is szerettek ide járni hozzám, és szeretettel látok mindenkit!:-)









2013. október 14., hétfő

Türelmeteket kérem!

Ne haragudjatok, csak holnap tudunk húzni nevet, mert nyakig úszik a konyha, a dugulás megvan, pedig már a csőgörény a legjobb háziállatom....:-)

 

Hétvége volt?

Nemrég írtam egy bejegyzést, honnan nézzük...címmel. Na  este, gondoltam erre. Honnan nézzük, hiszen jobb, hogy  a mosogatónál dugult el a cső, mint a wc-ben tette volna. És így legalább a kádba görnyedve, irtó jó a mosogatás, vasárnap, hat ember, főzés, ebéd, vacsora után!:-( Egész délután csináltuk Zsoltival a lefolyót, máskor sikerül ez a művelet, tegnap nem sikerült, most már nem is csurog le a víz..:-( Ja, pont az i-re, hogy előbb hívott Zsolti, reggel mikor a munkába ment, egy egér szaladt ki a nappaliból...:-(((( Évekig nem voltak itt, most meg számlálatlanul vannak a teraszon. Fogdossuk is őket...de, hogy bejöttek már..:-(((( Elkeserítő! Itt meg annyi kis rés van, ahova el tud bújni.. Cica kellene ide, de én nem fogom, megint átélni, hogy közel az út és elüti az autó, meg a kutyus sem bírná elviselni...:-(

Na de, jó hír is van! 34!-en jelentkeztetek a játékra! Én álmomban nem gondoltam volna erre!:-))) Köszönöm, köszönöm!! Így ma, ha minden jól megy, húzunk is Csengével, és mivel ilyen sokan jelentkeztetek, kettőt húzunk. Kicsit szeretném majd egy aprósággal személyre szabottan is jutalmazni a nyerteseket, így nem árulom el még, mi az ajándék!:-)))

2013. október 11., péntek

Honnan nézzük...

Persze, olyan minden relatív, az, hogy most ez vagy azt érzem, mihez képest, ugye? Mert ugyanazt a helyzetet, lehet sok szemszögből nézni.
 Milyen jó lenne, ha az őrségi házikóban lennénk, de azért hiányoznánk a hegyek, a Duna, és azért szeretek ebben a házban lakni. Milyen jó lenne, ha lenne valami kis munkám, de milyen jó, hogy "csak" itthon vagyok még, élvezem! Milyen jó lenne, ha több mindenre futná anyagilag, de milyen jó, hogy ennyi van, amennyi! Milyen jó lenne, kicsit lelkesebb, jobb tanuló gyerekeim lennének, de azért jó hogy ennyire megy nekik...mondjuk azért itt nem olyan az egyensúly.Néha nagyon mérges vagyok mikor rossz jegyet hoznak, Talán a tegnapi kettes énekért, nem akadtam ki. És akkor keresem a hibákat, nem egyszerű. Alsóban azért könnyebb odaültetni tanulni őket, sőt együtt tanulni, hatodikos, hetedikes, kilencedikes gyereknek, ciki már ez, sőt ne is kérdezzem ki őket, mert mindent tudnak. (hahaha)Ha meg nem, akkor vagy meg sem mondja a rossz jegyet, majd véletlenül kiderül és gyorsan eltereli a szót, vagy kellő jó pillanatban odanyögi...vagy, ha kérem az ellenőrzőt, kiderül, de ugye oda csak a legvégső estben kerülnek a rossz jegyek, bezzeg a jók...még a tanár alá sem írja, de már lobogtatva van nekem..:-)  Másik részről nagyon sajnálom a most őket, egy hónap telt el kb a suliból, nincs olyan nap, hogy ne felelnének, ne írnának dolgozatot. Mikor tanulnak?????Mert azért azt én is tudom, 45 perc alatt felelni, vagy dolgozatot írni, és minőségi órát tartani nem lehet! Mi a csudáért kell egyfolytában számon kérni? De mit? Mert mikor megnézem a füzeteket igazából nem látok minőségi tanulást! Én értem, hogy ennek a számonkérési mizériának nevelési célzata is van, hogy tanuljon a gyerek...de mint nálunk is, ez abszolút nem vállik be. Vagy majd valakiről puskázik, vagy majd lesz valahogy...ha meg nem, akkor kettes, megbuktatni nem fogják, mert a gyerekeket paterolják ki a suliból. Van olyan magatartás problémás gyerek, azt mondták neki, üljön a hátsó padba és foglalja el magát az órán, csak nyugton maradjon! Nem megoldás ez szerintem... Nem tudom, de itt is alapokban kellene a változás, a megreformálás. És bár Zsoltival beszélgetve teljesen igazat adok neki, hogy azért ne zárkózzunk már ebben is fel a nyugathoz, ahol már írni sem kell tudni...vagy olyan blődségeket tanítanak a világról, hogy kész agy mosás...ebben is meg kellene találni erre az országra való, értékes tanítást! Ez is egy nagyon nehéz kérdés, de nem lehetetlen megoldás!
Tehát egy-egy kérdést, helyzetet sok szemszögből lehet látni.....

Vasárnapig lehet jelentkezni még a játékra ITT !:-) Hétfőn sorsol Csenge, nagyon izgulok én is..:-))))

Mai biggysztés: paprikás krumpli

2013. október 10., csütörtök

Én ezt már....

...hogy elfelejtettem...:-( Nem tudom felfázott e a lelkem, de ma ha eddig nem 50x mentünk a wc-re, egyszer sem! Ezzel nincs is probléma, ha nem, állandóan oda járnánk. "Anya piszilnem kell" . Fél bemenni a fürdőbe, sötét van. Megértem, megyek, wc szűkítő, sámli, menjek ki, mert szemérmes a drágám, "majd szójok".... oké...belekezdek valamibe, majd újra kiabálás..."készenvagyok", jóóóóó megyek, majd popsi törlés, bugyogó felhúzás, harisnya, szoknya, w szertartásos lehúzása, kéz mosás, villany oltás.
Hát már bizonyúristen visszasírom a pelust!:-D(dehogyis)

gondolatok...

Az igazság az, hogy olyan furcsa az élet.... nap mint nap rácsodálkozom. Ez is a korral jár..Mikor fiatal az ember, azt hiszi, sosem lesz 40-50-60 éves. És milyen az már, hogy panaszkodik az öreg mindig... pedig egy idő után, tényleg fáj, itt, ott...és bár arra gondolok, hiszen lehet, még ugyanennyit élhetek...de soha nem leszek többet húszéves..És milyen hamar eltelt a harmincas évek is. Jó még van több mint fél évem belőle.:-) Néha nagyon jó ennyi idősnek lenni, néha megdöbbenek, de hiszen én ugyanaz vagyok, aki kilépett 21 évesen a szülői házból. Mikor a tükörbe nézek, néha megdöbbenek, néha meg ismerős huncut arc néz vissza rám.:-)
Az élet is ilyen, néha elégedetten dőlök hátra, igen, ma mindent megtettem amit lehetett, és jó volt. Néha haszontalannak érzem magam, mai trend azt sugallja, dolgozz, majd háztartás, gyerekek, este meg egy fitt feleség legyek. Mivel nálam még nincs munka, olyan furcsa képzeteim vannak. "ez is csak otthon lazsál, nem dolgozik", képzetek, amit tudom, nem igaz, mert azért cserélnék egy két napra az illetővel aki ezt mondja. És amúgy tényleg nagyon sajnálom azokat a nőket, akik dolgoznak, és utána ott a háztartás, meg a gyerek, és még magával és  a férjével is foglalkozzon. Pedig szerintem ez lehetetlen. Mert azért valljuk be, amit most mutat az élet, legyél mindenben tökéletes, ez is lehetetlen. Meg kell találni az egyensúlyt! Mert mindenki más, és mindenkinek más a mérlege. És persze állandóan megfelelni szeretnék én is, itt is, ott is, azért magamnak is meg kell, sokszor ez a lényeg! Mert ha magamnak megfelelek, akkor már tökéletes vagyok MAGAMNAK!


Mai biggyesztés: borsó leves, túrós tészta!:-)

2013. október 9., szerda

Körkérdés!

Akinek vannak hasonló korú gyermekei mint a mieink, 12, 13, lassan 16 évesek, mennyit interneteznek? Csak engem, meg Zsoltit irritál a folyamatos telefon nyomkodás? Egyszerűen a gyomrom forog miatta. Tiltottuk, csak a nagy gépen lehetett, borzalmas állapotok voltak, hiszti, düh, csapkodás...majd meglett a hőn áhított wifis telefon, ha lekapcsoltuk a wifit, sorba jöttek le a gyerekek pl. ebédelni, vagy tévézni, hogy együtt legyünk. Bence nem használja, bár neki ős öreg telefonja van, de látszik használná, mert tabletet(azt sem tudom így írják e?)szeretne karácsonyra.:-( Mesi rájött, hogy tudja wifi nélkül is használni a telefonját, használja is...mindig! Mikor belép az ajtón kezében van, mikor eszik hétköznap, nyomogatja, mikor felmegy a szobájába, nyomogatja, lehet csak zenét hallgat, de akkor is a kezében van, már szóltam neki, ha velem beszél legalább ne azt nézegesse..:-( Ül az íróasztalánál, és tanulást mímelve, kezében a telefon. 3 napja kérem, kész az apja a szobájával, takarítsa ki.. (visszatöröltem, pedig leírnám mi van ott) És ÁLLÍTÓLAG kifestené a szobáját mert nem tetszik a fal, hogy szigetelve van, na azt várhatjuk...pedig mondtam Zsoltinak, ha  neki áll ő, én nem tudom mit csinálok.. Szerintem 16 évesen lassan már lehet elvárás, hogy csináljon valamit, ha nem tetszik neki úgy!!!!
Elvettem a telefont már tőle, na akkor megmondta, hogy utál, és dühében minden voltam, majd jött a így szeretlek anya, úgy szeretlek anya, fű, fa megígérése...majd változás? Semmi!:-(
A legrosszabb ebben az, hogy már veszi át a dolgokat Dávid, mikor a fürdőkádban is telefont nyomkodott, na akkor már kikészültem.
Nem vagyok begyöpösödött, és tudom, " e nélkül nem lehet élni", DEHOGYNEM!!!! Csak annyi mindentől veszi el az ÉRTÉKES perceket..:-(

:-)

Most lett kész a süti, ha gyorsak vagytok, jut még...:-))))

Tényleg holnap..

Jé, és tényleg holnap van!:-) Megcsinálták az bejáratot, jó, kis meccs volt mert ők nem gondolták, hogy végig a  aszfaltozzák le, pedig DE! Na, de kész lett, bár kicsit olyan érzésem van, a végén átadás előtt, gyorsan söpörjünk, fessünk, aszfaltozzunk...na majd kiderül a télen, milyen hasznosan dolgoztak.

Ma reggel olyan gyönyörű fakopáncsot  láttam a nyírfán. És rengeteg madár keresett kutatott ételt. Húzódnak befelé a városba. Imádom őket! De azért még a madáretetőt nem töltjük meg.:-)

Mai ebédünk Rakott kelkáposzta lett, itt meg van a recept is hozzá akit érdekel.:-)

Játékra még ITT lehet jelentkezni! És már milyen sokan megtettétek, hihetetlen!:-) KÖSZÖNÖM!
rakott kelkáposzta

piros szemű csokibajuszú, angyalka!:-) 

2013. október 8., kedd

Egyebek...

Ha készen leszünk a szobák szigetelésével, elküldöm Zsoltit zabot hegyezni...:-) Mindig szét van kapva a lakás...Na mondjuk erről a kiskorú B. Csenge is nagyon sokat tehet!:-D
Én tegnap este lazulni próbáltam. Elaltattam a kiskorút, majd gondoltam, jó forró vízben tespedek egy kicsit, a forró víz stimmelt! Csak....el akartam zárni a csapot mikor.....a kezemben maradt a fogantyúja a csapnak, a meleg víz meg folyik...folyik...szólok a fiúknak, gyorsan menjenek a vízórához, elzárni a csapot. Ügyesek voltak, elzárták. Én meg azon gondolkodtam, hogy oldottam volna ezt meg egyedül.:-))) Én és sötétben a vízóra...brrrrrrrrrr. Na, élmény volt a dolog így is.:-( Ma mehettem új csapot venni, 14 éve mióta ideköltöztünk, szerintem ez az 5. csap telep a kádnál...és az előző MOFÉM volt 17000ft-ért.:-( Most a legolcsóbb, így is 5000ft, ha már így is úgy is 2-3 évente cserélni kell, jó oda az olcsóbb is...
Most meg várom a csodát...mert annak tűnek...tegnap naaaaaaaaagyon meg volt ígérve, hogy jönnek aszfaltozni a beállót...na ahogy hozzátok nem mentek, hozzánk sem, szerintem beállok kocsival inkább, majd holnap...majd holnap...pedig már lassan végeznek az úttal, és utána remélem jó messzire mennek, és sokáig jó lesz az út előttünk, bár ahogy lenni szokott, na mi? Igen, nyomni fogják a gázt...lesz itt piffpuff...:-( De persze örülök, hogy megcsinálták, de hosszú volt a nyár, ősz így, lesni mikor állhatok ki..stb!

Mai biggyesztés: hagymás sült tarja, rántott sajt, sültkrumpli.

2013. október 7., hétfő

Jó? Rossz?

Sok minden volt a fejemben mostanság, gyerekek, az én életem, a mi életünk. Jól csináljuk, nem jól? Jó lesz majd később, nem lesz jó? Kell e annyit nyúzni a gyerekeket a tanulással,  vagy nem?  Azért itt megjegyzem, akitől olvastam, hogy nem nyúzza a gyereket a tanulással, mind sokat olvasó, jó irányba haladó, érdeklődő gyermekről beszélnek. Igazság az, ha sokat olvasó, igazán érdeklődők lennének a srácok, fene sem nyúzná őket. De minimális szinten, igenis elvárunk tőlük dolgokat! De a fiúk, nem olvasnak mai napig, amit eddig olvastak, az csak a kényszerből tették, nem kedvből. Mondjuk én sem voltam egy nagy olvasó, míg saját magam rá nem jöttem, ez jó! Ma sem falom a könyveket, de ez idő hiány, és a fáradtság az oka. Sokkal jobban szeretek olvasni CSÖNDBEN, mint tévét nézni.
És mellette a kamaszság minden "gyönyöre". Én most jutottam el oda, és arra a szintre, hogy elértünk valamit, majd most elválik jól csináltunk e a dolgunkat, persze a gyermek saját temperamentuma, lelke, gondolata, is sokat számít ezek után. Vannak dolgok amiben most hátrébb lépek, és kicsit kívülről fogom nézni a dolgokat. Lazítok a gyeplőn, vagy írhatnám, kinyitom az ajtót résnyire, és majd elválik kiszökik e rajta, vagy csak kikukucskál ott, vagy kimegy rajta és később visszajön. Sokkal jobban érzem magam, és ezt én látom a mostani  kirándulós fotókon is. Magammal foglalkozom, mellette a családdal. De nem érzem mártírnak magam, élvezem, míg mind a hatan együtt vagyunk, még ha tudom, mással lennének a nagyok, és a kicsi miatt, még nem lehetünk ketten  Zsoltival. Ebből hozzuk ki a legtöbbet amit lehet!  Minden napban meg kell találni a jót! Ma pl. birsalma sajtot csináltam, alakulnak a szobák is, megszidtam, megdicsértem ugyanazt  a gyerekemet, legalább 20x hallottam ma a legkisebb ugrifülestől, hogy szeret!:-)és a legnagyobb is beszélt velem egy-két szót..:-)))

Akinek van kedve vasárnapig jöhet játszani IDE !:-))))

Képek a kirándulásról!:-)








Kicsilány a nagy erdőben!:-)


Mi őrizve voltunk, katonákat is vittünk magunkkal!,-)))

Együtt!:-)

És mi az elválaszthatatlan páros!:-))))

2013. október 5., szombat

Holnap..

Holnap megyünk kirándulni. Juppi....Még ha nem is tudunk nagy hegyet megmászni Csenge miatt, megyünk..:-)

Ezért ma egész nap, bevásároltam, főztem, sütöttem...éhen ne haljunk már a hegyekben.:-) Ki sem lépünk a kapun, éhesek...:-))) Na mármost kezd belendülni a csapat, főleg Bence, enne..enne...enne..
Süti is készült, jó nem kellett sütni, de állnia kellett volna. Sport szelet és pudingos kekszes készült, az utóbbit el tudtam dugni!:-)
És tanultak is a gyerekek, közben Zsolti szigeteli a falakat belülről, sosem tudunk a fenekünkön ülni. :-)))
Nagyon kíváncsi leszek, mert nagyon hidegek a falak télen, és vannak zugok amik penészednek, és nagyon remélem ezzel kiküszöböljük. Majd kiderül...
Úgyhogy remélem olyan jó idő lesz holnap is, mint ma, és hozok sok sok képet a kirándulásról!:-)

2013. október 3., csütörtök

Ez igen!:-)

Magam sem gondoltam, hogy ennyien jelentkeztek! Nem írok most külön, külön mindenkinek, de megtettem, higgyétek el! Jót mosolyogtam, mikor írtátok, puskáztatok.:-))) Mondjuk lemaradtatok nagyon édes Csenge fotókról, mert 2010-ben nagyon sok édes fotó készült, de így járt aki puskázott!:-DDD

Tegnap megfázás után, először voltam,(voltunk Zsoltival) futni. Majd kiköptem a tüdőmet, szó szerint.:-( Utána jó volt, de közben majd meghaltam.

Ma meg Csengével voltunk boltba, meg főzök, közkívánatra csilis bab lett, és sül a káposzta, hiába no, múltkor nagy sikere volt. (csak sül ki a leve..és ég oda...és ez a szag...:-@) Na de legalább jó idő van, nyitva még az ajtó kimehet a szag...este meg levendulás gyertyát gyújtok!;-)

Tényleg fagyni fog az éjjel???? brrrrrrrr, mondjuk tegnap felhúztam a dunyhámat, biztos ami biztos alapon. Finom meleg is volt alatta..:-)

Köszönöm a játékos kedveteket, aki nem tette meg, még megteheti ITT !:-)






2013. október 2., szerda

Hűha!:-) JÁTÉK!!!!

Milyen szép kerek szám! Köszönöm!!!

És most én vagyok a soros, hogy előrukkoljak egy köszönöm, meglepetés játékkal.
Nekem is meglepetés, soha nem gondoltam volna, de hazudnék, ha azt írnám nem esik jól, hogy ennyi rendszeres olvasóm van.
Gondolkodtam a játékon, olyanra gondoltam, ami több egy kicsit annál, hogy írjatok egy hozzászólást, és majd sorsolunk. De mégsem olyan nehéz, hogy inkább tovább léptek!:-)))

És egy kicsit arról is írok, mennyit jelentet, és jelent mai napig ez a blog nekem. Sokakat megismertem, voltam olyan szerencsés, hogy volt akiket személyesen is megismertem. Mikor egyszer nagyon magam alatt voltam, olyan sok hozzászólás, kedves biztatást kaptam Tőletek, hogy soha nem fogom elfelejteni. Voltak könnyek, volt sok mosolygás is, és hangos kacagás. Sokszor törpöltem egy egy hozzászólás után, tényleg így van? Mindig kaptam megerősítést és kedvességet. Egyszer sem volt negatív hozzászólás, vagy névtelen odamondogatás. Sőt, szeretem mikor a zugolvasok néha jelentkeznek, mindig örülök az újaknak, és ha maradnak, annak még jobban. Én még mindig családiasnak érzem a blogot, szerintem az is marad. Én ezen törekszem, bár nagyon nem kell törekednem, hiszen a mindennapok, hol jobb, hol rosszabb gondolatit olvashatjátok, egy majdnem 40 éves nőtől, asszonytól, anyától, barátnőtől, néha kislánytól, néha megfáradt öregembertől!;-)))

Kevés ez a szó, KÖSZÖNÖM! De ha tudnálak, egyenként megölelnélek benneteket, mert én már csak ilyen vagyok!:-) Gyertek továbbra is velem, tudjátok a képzeletbeli, köves teraszon, színes székeken, az abroszos asztalon egy csokor virág mellett, hozom a kávét, kapucsínót, a teát, és a kedvenc sütidet mellé...

ÉS AKKOR A JÁTÉK! SEMMI MÁS DOLGOTOK NINCS, MINT MEGKERESNI MIKOR KEZDTEM EL A Mi kis életünk! BLOGOT ÍRNI PONTOSAN. MAJD MEGJEGYZÉST ÍRNI A BEJEGYZÉS ALÁ.

Október 13-ig legyetek szívesek, én addig sokat frissítem majd ezt a bejegyzést, hogy lássátok.
És nem ér puskázni!;-) Csenge fog húzni, már összeállt a kis ajándékcsomag. Lehet jönni külföldről is, bár nem tudom Erika, Katarból lehet, hogy messze lenne,mire odaérne az ajándék, apró darabokra törnie. De semmi nem lehetetlen...:-D

TEHÁT JÁTÉKRA FEL!!!

2013. október 1., kedd

Nasi, és lassan játszunk!;-)

Még két rendszeres olvasó, és játszunk!:-)))) Már vannak ötleteim!;-)


Mai nasi ITT !


tegnap....

Tegnapi nap, olyan igazi őrület volt...Voltunk Mesivel szájsebészeti ambulancián!, ahol egy percre belenéztek a szájába, majd kaptunk egy időpontot, egy hónap múlva mehetünk vissza fogat húzatni! Dühöngtem, morogtam, Mesi szerint kicsit sokat is! De hogy a csudába ne? Készültünk már két hete, beteg is volt közben Mesi, kikérem a suliból, hogy kapjunk egy időpontot? Mert nincs szék????, mert nincs orvos, aki elvégezné???!!! Válasz a morgolódásomra, menjek magánorvoshoz...:-( És ez egy egyetem nagy szájsebészeti AMBULANCIÁJA! Na mindegy, kidobtam az ablakon 5000ft-ot, mert beutaztunk, a semmire, vagyis időpontra...és fél napunk odament. Persze akkor már menjünk vegyünk csizmát Mesinek....Vettünk, majd siessünk haza, mert Zsolti szabin van, jó lenne együtt lenni, ami nem annyira ment, mert a konyhát mire rendbe tettem, meg a szokásos mosás, stb...én úgy elfáradtam, közben tanulás a fiúkkal, most Dávid makacs, mindig van valami...és a fejem is megfájdult a budapesti "jó" levegőtől. Én fél kilenckor mentem is aludni...

Micsoda szép burokban élek én itthon. Most még jobban megbecsülöm, ilyen esetek után. Mert itt elkapcsolom a tévéműsort, amit nem szeretnék nézni, vagy csak ott böngészek ahol jól érzem magam..Nem akarok a jövőn gondolkodni, most kell jól éreznem magam!:-)

Ja és az még eszembe jutott, hogy nagyon jó kis tanulmány út volt nekem a tegnapi nap. 3x segítettem valakiknek, egyszerű dologra gondolok, leemelni a baba kocsit, vagy lyukasztani segítettem...de nagyon jó érzés volt. És igen, csoda bogárnak tűntem, mert volt olyan ember, aki nagyon furcsán nézett rám, mikor elnézést kértem a villamoson, hogy le szeretnék szállni, és még mosolyogtam is. Láttam nem szokás ez itt, de nem baj, nekem jólesett, és ki tudtam csikarni belőle én is egy fél mosolyt!:-)))
Határozottan jobban esik így az élet!!