2011. december 30., péntek

Szilveszterre készülve..

Ma már sokkal jobb! Bár rádöbbentem, mennyire röpülnek a napok.:-( Itt van már az év vége. Összegeznem kellene az évet, csak azt tudnám írni gyorsvonat sebességgel elszállt.:-( Persze, csupa jó dolog volt, egészségesek vagyunk, együtt vagyunk,és csak kisebb bosszúság és kellemetlenség jött velünk szembe.Volt mit enni, volt meleg, le tudtuk cserélni az autót, voltunk nyaralni, az Őrségben is..hm...És a lelki dolgokról is csak pozitívan tudok írni.  Csak miért fut ilyen gyorsan????

Ma Dávid névnapját ünnepeltük, és már készülünk a holnapi napra. Kint van a hűvösben a tiramisu.:-)
Az igazság az, hogy invitáltak barátaink hozzájuk szilveszterezni. De évek óta itthon "bulizunk". Holnap is így lesz. Csenge miatt, amúgy sem könnyű még kimozdulni. De itthon is jól elvagyunk. Társasozunk, eszünk, iszunk, táncolunk, sétálunk, közben trombitálunk, kicsi tűzijáték is van.Majd mindenki 11-kor kidől..és én éjfél után 2 perccel fel is kelek!:-)))Jó ez így, senki nem szokott unatkozni..
Tervben van, hogy csinálunk a tiramisu mellé, zserbót, tésztába göngyölt virslit, valamilyen majonézes salátát, vettünk tenger gyümölcseit, az is készül, meg egy kis elmaradhatatlan, halas kifli katonák.Éhezni nem fogunk.,-)Majd újévkor lencseleves, idén vörös lencséből, indiai fűszerrel, gazdagon. (talán mi is azok leszünk:-)

2011. december 29., csütörtök

Minden!

Látszik tegnap Csenge ott ült az ölembe, csomó helyesírási hiba lett a tegnapi bejegyzésben.:-(
Egész éjjel nem aludt Csenge, így én sem. Míg most ő alszik, én, ebédet főzök. Nincs jó kedvem, nehezebben viselem el ilyenkor a.........mindent!:-(
No, de ezt is meg kell élni. Mint minden mást.

Olyan ez mint a fejfájás. Mikor elmúlik, sokkal csodálatosabbnak látod a világot!:-))))

2011. december 28., szerda

Ajándékok..

Mesi kicsit jobban van...remélem így is marad!
Sütöttem egy kis sajtos kiflit, nagyon jó illata van. Zsolti menyhalazni ment, nemsokára jön. (, Bence éppen dicséri a kiflit, jól esik, no!:-)))
És mivel Diust érdekli mit kaptak a gyerekek karácsonyra, így szívesen leírom.:-)
Dávid és Bence egy-egy modellt kaptak, Dávid repülőset, Bence tankosat. Mára lett kész, segített egy kicsit Zsolti de alapvetően ők csinálták. Gyűjtik az ilyen makettes újságokat is. Még egy, egy kísérletező szettet kaptak, egyik dinamós, a másik víztisztítós. Ezeket tőlünk kapták, ja és persze Zsolti is készült a fiúknak, bicskatartóval amit övre lehet tenni. Anyósoméktól egy, egy kocsit. Örültek neki. Mesi egy könyvet szeret nagyon, vagyis egy sorozat. A Szent Johanna Gimi a címe. Ezért azt találtuk ki Zsoltival, hogy ennek a könyvnek a könyvesboltjában, meg lehet venni egy, két dolgot. Mint pl. pénztárca, póló, könyvjelző, sminktükör, kitűző, toll. Na ilyen készletet kapott. Zsolti hősiesen bement az "ájlávjúCortezes" pólóért a könyvesboltba!:-)))))Anyósoméktól még egy könyvet kapott Mesi, a sorozatból. Sógornőméktől közösen egy mozizást kaptak, de sajnos Mesi miatt, nem tudtak még elmenni. Csenge tőlünk egy kis taligát kapott, babát varrtam neki és még egy nagyon szép mesekönyvet kapott. Anyósoméktól egy olyan formarakosgatót kapott, amit én is nagyon szerettem volna venni neki. Sógornőméktől habszivacsot kapott, amin tud játszani.
Zsoltinak én a Halak és a Halételek könyvet vettem meg, és egy nagyítót amit az asztalra tud tenni mikor barkácsol. Én meg egy befőzős könyvet kaptam tőle.:-) Gyerekektől kaptam egy gyönyörű kék agyagtálat Dávidtól, egy házszámtáblát Bencétől amit egy fakorongra festett. Mesitől meg egy csodaszép levendulaképet kaptam. Szerintem nem olyan sok de pont elég és a lényeg, hogy mindenki nagyon örült neki, de tényleg... És ez a legnagyobb öröm nekem. És nekünk a tárgyak mellett, most másért volt nagyon szép ez az ünnep.:-)

Ja, és anyósom varrt nekem egy szép pénztárcát, és kesztyűt a konyhába. Örültem neki nagyon.

Na megyek megetetem Csengét, remélem neki is ízleni fog a kifli!;-)

2011. december 27., kedd

Bárcsak..

Bárcsak minden kedves idelátogatót megkínálhatnék az első csipkebogyó és kökény lekváromból. Mert isteni finom lett. Mint a nagykönyvben, porcelán tányérra csöpögtetve, csak csurdogál le a lekvár mint a méz!:-)És az íze? Minden elfogultság nélkül, nagyon finom, én csak tömtem langyosan magamba, Csenge meg? Majd mutatok képet!:-)))Legjobb ízlelőnk volt.;-) Sajnos kökény nincs olyan sok, Zsolti szerint, de csipkebogyót szedünk még és szerintem rakok el. Mert ugye, nyáron nem lehet..:-)))

nátha...

Nincs időm álmélkodni, hogy eltelt a karácsony. Sajnos Mesi betegebb lett, mint volt. Eddig is kb. úgy telt az ünnep, hogy a nagyobbacska gyerekek, végig köhögték!:-) No, tegnap mikor karácsony zárásként anyósoméknál ebédeltünk meg sógornőméknél voltunk, Mesin már látszott nincs toppon. Mikor hazajöttünk kívánkozott fürödni, majd mérte a lázát és már 38, 2 volt. Majd éjjeli, kanapén szenvedés után reggel, 39,7 fokig szökött a láza, doktornőnk szabadságon. Így kézbe vettem a dolgokat, majd tea főzés, gyógyszer, és a fő kezelési módom, a tejbegríz is előkerült. Csodákat tett, most csak 37,2 a hője.Úgyhogy már nem várok a csodára, nyomom beléjük a vitamint és a finom gyógyteákat. És nincs tiltakozás, punk-tum. Itt a téliszünet, nem szeretném ha valaki mindig ágyba lenne. És Csenge sem lenne jó visszafertőződne. Pedig magamba leírt forgatókönyv szerint, mikor Csenge kigyógyul a betegségből, én kapom el, és nyavalygok karácsonykor. De a helyzet az én vagyok a legjobban (kopp,kopp, még...)
Fiúk elmentek kökényt szedni, délután készítek kökénylekvárt. Beindul a lekvárfőzés. Lehet jelentkezni érte.;-) Zsoltitól karácsonyra egy gyönyörű szép könyvet kaptam a befőzésről.
Ja és az ajándékok. Szerintem a idén nagyon jó volt, senki nem kapott olyan nagyon.nagy dolgot, de nagyon örültek neki. Külön megköszönte Bence, hogy idén nem kapott legot:-))))Jó volt na...és mindenkinek telibe talált a kívánsága. Ha kíváncsiak vagytok leírom....csak mennem kell levest főzni Mesinek. És mivel minden süti elfogyott, így valamit sütök is.

2011. december 25., vasárnap

Meghitt!

A tegnapi nap olyan volt mint amiről mindig beszélnek, de sosem éltem át. Gyönyörű, felemelő, ünnepi, meghitt, csodás. És ezek most itt nem nagy szavak, tényleg az volt. Nagyon jó volt megélni hatunknak ezt a karácsonyt!
Nem írom le milyen volt, ezt most megőrizzük magunknak, önző módon.;-) Azt hiszem, míg élünk nem fogjuk elfelejteni.

Hogy milyen a mai nap? Mint 23.-án, ugyanott folytatódik. De lesz miből táplálkoznom a jövőévben! Köszönöm!:-)))

2011. december 23., péntek

Áldott Karácsonyt!

Sustorgás, most ne nézd meg, ne menj oda...titok!!!:-) Csak ezt hallom fentről.:-))
Érzem, elkap a szenvedély a konyhában, nem lesz időm írni ebben a pár napban. Mert már beraktam a töltött káposztát a sütőbe, és mivel nem fért el, így mellé raktam a székelykáposztát is cserépbe.  Délután jön a beigli sütés, hatlapos és a tiramisu elkészítése. Majd bepácolni a pulykát és hátra lehet dőlni...:-)
És hallgatni a sustorgást tovább, míg eljön a holnap délután, megyünk megnézni a templomba a Betlehemest, hazajönni, vacsorázni, és ajándékozás, majd felolvasni a kis írását mindenkinek...és semmi rohanás.
Most nem rólam fog szólni ez a pár nap(amúgy sem sűrűn;-), de blogírás nekem magamra figyelés. Ez a pár nap a családra figyelés..
Remélem minden kedves olvasóm, tud kicsit figyelni, másra, családjára. Jó készülődést és legyen mindenkinek olyan a karácsony amilyennek nagyon-nagyon szeretné!:-)

Áldott Karácsonyt Mindenkinek!

2011. december 22., csütörtök

Juhéjjjjjjjjjj!

Teljes a létszám itthon (bár, Zsolti most ment éppen céges karácsonyi "buliba"), de tegnap nagy örömömre, neki sem kell menni ebben az évben, dolgozni.:-)
Ami azt jelenti, sokkal kevesebbet lehetek itt, és nem mindig jut idő, energia, blogbejegyzésre. Ez most így lesz....de nem bánom!:-)
Pedig ma biz' isten aludtam a kanapén vagy 10 percet:-D Sosem tudok délután aludni, de ha esetleg vízszintesbe kerülök és lecsukódik a szemem, úgy elalszom, hogy mindent hallok, mindent érzékelek, mégis messze álmodok...na ez a kimerültség jele. Pedig két éjjel (kop-kop) alszik a kisasszony, csak egyszer, kétszer kel éjjel. De a ma háromnegyed 6 órási kelés, egy kicsit fájt. Pedig hiú ábránd, juhéjj nincs suli, aludhatunk. Na, ilyenkor szokott viszályára fordulni a dolog.
Nemrégen hívott a kedves baráti párból Judit, hogy megdicsérje a kuglófot, amit sütöttem. Nem kicsit esett jól:-)
És képzeljétek nagy takarítottam is. Lehúztam az ágyneműt, kimostam a fürdő és a rongyszőnyegeket (na jó, csak a könnyűeket)  Mesivel letöröltettem a port és a hálónkban kiporszívózott, gyerekek megcsinálták a szobájukat, úgy ahogy, ééééééés az étkezőben az ülőpárnákat megfordítottam.:-)))) Na mielőtt meg lenne a véleményetek...igen, nálam ez nagy szó. Nem idegesít..Nincs ablakmosás, suvickoláss, csak ahogy szoktam. ennyi!:-)
Holnap sütök beiglit, előkészítem este a tiramisut, a hatlapost is megsütöm. Mindezt akkor kell, mikor Csenge alszik mert a nadrágomba csimpazkodó kisdeddel, kicsit nehéz!:-) És cserépedényben megsütöm a töltött káposztát, az úgyis úgy jó, ha áll.
Szenteste halászlé lesz és sült bőrös pulykamell, még gondolkozom mivel bolondítsam meg.  Krumplipüré mellé, lehet almás. És a husi mellé rozmaringos-lilahagymás sütőtöklekvár Bettustól. Nagyon várom már, hogy megkóstoljam. Vettem finom bort mellé, gyerekeknek üdítő.

És ahelyett, hogy a karácsonyi kis mesémet írnám, amit már mindenki megírt a  családban, csak én nem, (na jó meg Csenge sem, de ugye ő még védett;-) itt ülök...no, de az már fejben megvan!;-)
Ja és tegnap megvettem mindent, piacon is voltam. Már semmi nem kell...juhéjjjjjjj:-))))

2011. december 20., kedd

tüdőszanatórium:-(

Jelentkezem egy tüdőszanatóriumból!;-) Mesi iszonyúan köhög, Bencének fáj a torka, Dávid van a legjobban, már a herpesze is gyógyulóban, Zsolti fújja az orrát veszettül, Csenge hol köhög, hol folyik az orra, hol nyűgibogár, én csak csendben mondom, köhögök! Hogy lesz ebből bacimentes karácsony?????(sehogy)
A sütik készülnek, most Mesi süt mézeskalácsot az osztálytársaknak. Délelőtt még én készítettem két kuglófot a tanárnéniknek. Ebéd is volt, bableves és rizskochk.
Nem forgattam fel a lakást nagyon, sőt semennyire. Majd csak elvégzem ahogy szoktam, és kész.
Mert Zsolti is mondta ma, hogy vinne valami kis sütit be a munkahelyre majd utolsó nap.És még itthonra nem is sütöttem.:-)))) No, nem baj, jó ez így!

Tegnap nagyon jól sikerült az ünnepség. Kicsit keserédes, pár évig nem lesz betlehemezés. Bencének is ez volt az utolsó.:-( Nagyon örült mindenki az ajándék sütinek, lekvárnak. :-)

2011. december 19., hétfő

Ajándékok:-)

Ilyen finom lekvárt lehet megvenni jövőre tőlem!:-)
Ilyenek lettek a kuglófok.:-)

Miegymás....

Most sül a kuglóf a Tanárnéninek, és két jó baráti családnak. Ma lesz Bence karácsonyi műsora. Szegény, nincs túl jól. Tegnap egész nap lázas volt,ma a többi tesó szerint "lúzer", hogy nem ment suliba.De azért remélem karácsonyra jól lesz mindenki.

Tegnap este majdnem sírtam kínomban. 1 hét alatt, romba dőlt a jó alvása Csengének. Volt minden, cici, ringatás, csitítgatás, újra lent...majd újra fent, cici, ringatás, csitítgatás...semmi, csak üvöltés. Majd orrfolyás, majdmegfulladás...kivettem volna, de az sem volt jó, nem pihen meg, hanem rugdos, szenved, nyűglődik. Majd 10-kor beájult. És végre én is elaludtam, de addig mit éltem át..holrontottameldühésmiegymás...nem jó érzés na..Majd 2 felé újra, Zsolti hősiesen levitte kiporszívózta az orrát, ringatta, berakta közénk Csengét, aki fordult egyet, megmarkolta a pizsamámat, majd belefúrta az arcát az enyémbe, (nem mondom, baromi jó érzés ahogy ott szuszog, imádom), de nem aludt el. Majd újra cici, és visszaraktam a kiságyba, nagy nehezen elaludt. Három óra volt, majd 5 óra után ugyanígy, és utána 8-kor kelt, mi meg 7 előtt, mert suli van.

Szóval megint ott tartunk, hogy sehol. Oltás holnap sem lesz, mert most is folyik az orra még....majd januárban.

Isteni illata van a kuglófnak, persze hogy az van. Van benne, levendulaszirup, narancslekvár, étcsoki, darabolt dió, mazsola. Remélem örülni fognak neki!:-)

2011. december 17., szombat

Kicsiben és nagyban is szép:-)

Azért, hogy kicsiben működjön a dolog,(tegnapi bejegyzés után). Most minden olyan szép!!!
Na jó majdnem minden. :-) Iszom a kávémat, ami reggeltől állandóan kihűl, ég a gyertya a étkezőasztalon, a mikulásvirág mögötte. Bekevertem a mézeskalácsot, mert nagy kedvet kaptam ma sütni, és a gyerekek is várják, hogy szaggasák. Mert már úszik a lakás a mézeskalács illatban, mi lesz még ha sül...mert Csenge alszik, mert 10-kor már fellélegezve jöttünk ki a boltból, hogy sikerült..., mindenkinek lesz valami a fa alatt. És talán az amit szeretne..és a hal is megvan, meg a húsok, és megelégedéssel tömtem meg a mélyhűtőt vele. És nem vesztünk egyszer sem össze a boltban, na jó csak egyszer éreztem Zsoltin ha lenne most kiskapu, kirohanna a világból, de a boltból biztosan.:-)
A végén még nyugodt és szép lesz minden. Ha rajtunk múlik, biztosan.:-)
Jó várakozást, készülődést mindenkinek aki olvas! Mert nagyban is kell gondolkodni..;-)

2011. december 16., péntek

Jövő...

Olyan szomorú vagyok amiatt, hogy lépten-nyomon elkeseredettek, dühösek az emberek. Pedig érzem én, hogy próbálnának erősek és vidámak, és készülődősek és várakozással teliek lenni, hiszen itt van nemsokára karácsony. Közben csak azt halljuk mindenhol, azt olvassuk, milyen nehéz lesz jövőre, mi lesz drágább, miből lesz kevesebb. És akkor jönnek a:" vegyünk ezt-azt, mert hülye azért nem vagyok" reklám:-@. Én nem értek a politikához, így nem nagyon szólok hozzá. Én csak egy egyszerű feleség, anya, nő vagyok..és merem remélni, ahova adnak most, "meleget, és édeset", adnak majd januárban is. Mert akkor is fáznak, éhesek lesznek...És mi??? Mi, szorítjuk a nadrágszíjat ameddig lehet, és dühöngök miért én szorítom, miért nem az, aki miatt szorítanunk kell nekünk, sokunknak.
És akkor készüljünk melegséggel a szívünkbe a karácsonyra, hogy majd januárban és  jövőre tudjuk, hogy nehéz lesz, szorítsuk össze a fogunkat, és majd talán lesz jobb is. Lesz?????Mert ugye, mi úgy működünk, hogy azért látnunk kell a célt magunk előtt. És közben legyünk vidámak, szeressük a felebarátunkat, legyünk egészségesek, nyitottak..sorolhatnám. Sodródunk nagyon és nincs mögöttünk senki, akire támaszkodhatnánk  . Mert kicsiben egyre jobban érzem, hogy együtt kell csinálni. Nagyban ez miért nem működik?
Persze az is megoldás, fejünket a homokba dugni, nem nézni sem jobbra, sem balra....de akkor struccok lennénk, nem emberek!

2011. december 15., csütörtök

Karácsony várás szele...:-)

Ma megcsapott a karácsony várás szele. Na jó nem szédültem azért bele, akkora szél azért nem ért...:-) De kicsit megnyugodva veszem tudomásul, idén is eljön. És lesz mindenkinek valami a fa alatt, és leesett a kő a szívemről, hogy nem dől össze a világ, ha csak apróság lesz a fa alatt. Mert az ember csak addig nyújtózhat, amíg a takarója ér, és egyre rövidebb a takaró, vagy mi növünk???

No, de ami engem jobban foglalkoztat e mellett, az a konyha. Mit, mikor fogok sütni, főzni...és elkezdett az is alakulni a fejemben. Lesz a tanároknak, barátoknak kuglóf. Idén azt kapnak. Vettem szép papírtálcákat, celofánt, egész fahéjat, amivel díszíteni fogjuk.
Beigli is lesz, mézeskalács is, azt már hétvégén sütni fogunk. Hatlapos is, anélkül nem karácsony, a karácsony. Meg valamilyen sós pogi is.
Menü is alakul...24.én biztos halászlé lesz...cserépben is sütök töltött káposztát , tyúkot is rendeltem...pulykamellet is vettem, majd alakul, mikor mi lesz.

És ma már egy fokkal, jobban van Csenge, aludt az éjjel, csak 3x kelt fel inni. Remélem kifelé megyünk belőle....

2011. december 14., szerda

Lehet fokozni....

Lehet fokozni....a náthát. Ma nem aludtunk, szó szerint. Reggel hatkor szerintem elájult Csenge, ülve lent, a kanapén.:-( De rájöttem egy orrszívós módszerre, szerintem ez beválik, mert ma már négyszer porszívóztam az orrát, még jó, hogy tündérbogár és engedi, mert ha nem így lenne.....hüha...
Csak ne lennék olyan fáradt...és emiatt éjjel feszült, ingerlékeny...utálom ezért magam.:-(

Na de most jókedvűen játszik, és ez olyan jó...én meg megyek romokat takarítani, főzni...

2011. december 13., kedd

nátha:-(

Mennyire elfelejti az ember értékelni mikor egészséges! Vagy Ő maga, vagy a gyermeke.
Szegény Csenge nagyon náthás, talán ennyire nem volt náthás abban a "hosszú" életében!:-) No, nincs nagyon mosolyogni kedvem. Mondjuk persze nyugtatom magam, ez legyen a legnagyobb baj...de éjjel háromkor nem nagyon tudok pozitívan gondolkodni. Mikor nem kap levegőt és csak a hiszti megy, reggel meg a sírdogálás.Most épp jól eljátszik, de néha csak anya..anya..
Már Dávid is panaszkodott reggel, hogy kijött a herpesze, én meg csak imádkozom, nehogy újra benne legyek mint pár hete.:-(
Úgyhogy ma nem megyünk doktornénihez, megmutatni magunkat milyen nagyok is vagyunk mi 1 évesen, meg egy kis szurira, majd remélem jövőhéten.
Vásárolni is kellene mennem. Ennivalót is, karácsonyra is. Húztak a fiúk az osztályban egy nevet oda is kell valamit venni...Mikor most a mosógép bepakolása is kihívás...

2011. december 12., hétfő

Képriport:-)

Ez csak egyszerűen, gyönyörű!:-)
itt kapta az ajándékokat.
Ilyen gyönyörű ruhát kapott a Mamától.
Kicsit megijedt a tüzijátéktól
de, a Mesi csinálta képnek már nagyon örült!
Azt hiszem, ízlett a torta és a marcipán;-)

Borcsi, lenyűgözően jól érezte magát, nem csak a fényképen ilyen gyönyörű!!!
Ez a járgány nagyon menő volt:-)
Csenge már nagyon utálja sok vakuzást...
Így, ő is száguld egyet, Bencével.

Láttátok volna a csajokat fürdeni?
Bori nagyon élvezte, Csenge meg lenyűgözve figyelte.:-)
Már megint vakuzni fogtok?????
No, akkor becsukjuk a szemünket Bencével.:-))))

2011. december 7., szerda

Izgulok...:-)

Teljes lázban égek..Holnap jönnek Bettusék. Ez nekem mindig ajándék. Olyan jó, hogy vannak nekünk. :-)
Izgulok, hogy rendben megérkezzenek, jól érezzék magukat. De velük nem lehet, nem jól érezni magunkat.
És amúgy is ünnep lesz, Csenge pénteken, egy éves lesz. Nosztalgiázok, úgy mint az összes többi gyerekem szülinapja előtt. No, de most friss az élmény. Egy év  rövid, közben mégis, már egy ÉV! Olyan jó hogy van nekünk Csenge, köszönöm!:-)
Tipródnak a gyerekek is, suli-buli lesz (miért mindig akkor, mikor Bettusék jönnek???:-)))Dávidnak karate is. Kérdeztem, megy a suli-buliba? Hááát, anya mennék, mert csak az első lesz..No igen, neki az első, a nagy felsőben. Hagy menjen...Mesi meg: na jó én is megyek, csak nincs egy göncöm amit felvehetnék..:-)Kire ütött ez a gyerek????:-)
Tervezem a szülinapi tortát menüt,..Csinálok Pavlova tortát, azt inkább a felnőtteknek, nagyobbacskáknak, és még képlékeny az igazi Csenge torta. Mert a csoki múltkor kicsit kiütötte az arcát.
Megnyugodtam kész a  Borcsának az ajándék, majd lefényképezem, és felrakom a blogra, de még most nem, mert lebukok. ,-) Büszke vagyok magamra,no!;-)

Igazoltan leszek távol ebben a pár napban, olvasni ha tudok is, írni nem hiszem hogy lesz időm. Úgyhogy jövök sok-sok képpel ahogy tudok!

2011. december 6., kedd

Jó kis nap!

Jó kis nap volt a mai. :-)
Jött a Mikulás reggel, vagyis az éjjel, és a fiúk hajnal három óta fent vannak. Olyan lázban égtek:-) Nagy megelégedéssel számolják a nasikat, én kérésem csak annyi, ne egy nap alatt fogyjon el;-)
Csengének is nagyon tetszett a csomag, a radarjai érzik már a csoki titokzatos világát. Nagyon jó volt a mostani Mikulás. És napról napra nagyobb meglepetések várnak ránk. Ma egy egész oldal gyönyörű írást kaptam Bencétől, persze csupa Bencés írással. nagyon megható volt. Meg az is ahogy Zsolti is lelkesen készíti a kicsi meglepetést. Jó, hogy ilyen összetartás van. :-) Mindenki rájött, adni is ugyanolyan jó...

Itt voltak Nővéremék is ma. Kicsi Kata is olyan kis ügyi. Bírom, ahogy mint két elefánt, közelednek egymáshoz Csengével.
Jó kis nap volt, na!:-)))

2011. december 5., hétfő

Családom

Zsuzsa kérésére, és gondolom többen voltatok, akik nem igazán tudtátok elolvasni rendesen a blogot, kicsit változtattam rajta.:-)
Advent 5. napján kezd belejönni a családom a várakozásba. Virágnál járva rengeteg ötletet kapok. Most éppen azt, hogy a család minden tagja húz egy-egy nevet minden nap. Azon a napon azt illetőt meglepi kisebb figyelmességgel, vagy helyette megcsinál valami apróságot, amit a másik szokott. No, ez nagy tanulság volt nekem. Szinte a "24". órában jött ez a dolog, mert a "kamaszmanók" elkezdték végezni a rossz dolgukat.:-)
Első két nap, kicsit értetlenkedtek a Drágáim, mit is kell kezdeni, ezzel a meglepjük a másikat dologgal???
Majd tegnap mintha felvilágosodtak volna, elkezdtek lázasan készülni. Persze kihangsúlyozva ezt, és ezt ÉN csináltam. Majd ma már finomítottak rajta, titkosan csinálták, és lázasan várták...
Voltunk adventi vásárba is. Ugyanolyan mint tavaly, tavalyelőtt....a forralt bor és a tea finom volt!:-)))) 


Héten annyi minden fog történni, csecsemő kicsilányomból, kisgyermek lesz.:-( Ma pakoltam a pici ruháit. És mutattam Zsoltinak nézd ez a pirinyó ruha, Csengén volt mikor hazahoztuk, vagy a kissapka..jaj...de hamar felnőnek. 
Készülünk jönnek Bettusék is. Bearanyozzák a szép napot pénteken... 

2011. december 2., péntek

Háztartás!

Hajnalban mikor felkeltem a nagy sötétségre:-) (áramszünet volt, a kinti lámpa is kialudt), eszembe jutott a mai írásom.
Már régóta gondolkodom, hogyan is élünk mi. Konkrétan mit eszünk meg. Erre mivel ugye nincsenek véletlenek, pont tegnap kaptam egy e-mailt erről a témáról. Téli zöldségek gyümölcsök, vagy vitaminok? Felületes volt az e-mail, nem is az a fontos. Engem az sem érdekel más hogy él, mit eszik meg.
Vannak dolgok amit évek óta behoztam a családba, néha észrevétlen, néha tudatosan.
Anyósommal mentünk vásárolni. Mondja nekem, vegyünk egy doboz paradicsomot, felezzük el. Határozottan mondom neki, bocs, mi már nem eszünk paradicsomot. Meglepett arc, kérdi miért nem olyan szép piros? Mert most nem terem meg a paradicsom, olyan zöldséget eszünk ami megterem, vagy inkább megtermett az őszig és most ehetjük. Engem nem csábítanak el ezek a kívülről szép, de belülről rossz ízű műcsodák...Van az már egy hónapja, hogy vettem még pár szemet, senkinek sem kellet, azóta kint van a lilahagyma mellett a paradicsom, túlzás nélkül állíthatom, ugyan olyan állapotban van még. Ez azért jelent valamit!Felvágunk lilahagymát inkább vagy fokhagymát, azt eszük, szendvicsbe meg csalamádét teszünk. Na mondjuk erről is meg van a véleményem. A vecs...i savanyúról. Gyönyörű ropogós  minden zöldség, de én nem hiszem, hogy természetes ez is. Meg az összes termékük, még a piacon is sajnos, tele van édesítőszerrel.Annak meg számomra olyan rossz íze van. :-( És a mellékhatásról nem is beszélek.
Hála, van a piacon a kedves árusaimnál, sáros zöldség,;-) finom savanyúság, mindenfajta, és idén zöldség gyümölcs..

Másik téma. Napokban kezembe került az öblítő flakon. Sosem szoktam, most elolvastam, és hosszasan ecsetelte, gyúlékony lesz a ruha, főleg gyerekruhánál vigyázzunk vele..stb. Sokszor olvastam már, nem használnak öblítőt hanem ecetet. Jó, jó gondoltam, de én szeretem az öblítő illatát. Bár mostanában csak addig érzem míg kiteregetem a ruhát, de mikor szedem be, már semmi illat.:-( Nosza, tettem egy próbát az ecettel, persze löket volt az is, hogy megint ki kellett takarítanom újfent a mosószer adagolót, mert fekete penészes olajos vacak ült rá, és még szerencse, mert ezt hipp-hopp kitakarítom, a régit nem tudtam.(hú, de utáltam)Kipróbáltam és láss csodát olyan illata lett a mosott ruhának mintha kint megfújta volna a szél, illatos!!!!!!!!Már azon gondolkodom kinek ajándékozzam az öblítőt!:-))) Jó egy hete nem is használok öblítőt, az adagoló is csilli-villi.
Tegnap végig eceteztem a gépeket, kávéfőzőt, vízforralót is. Meg a lefolyóba is tettem egy kis szódabikarbóna és forró víz társaságában, már nehezen ment le a víz, de mint a tornádó úgy folyt le utána.

Szóval tudtam én hogy jó szer, az ecet. De most teljesen lenyűgözött.:-))

2011. december 1., csütörtök

Remélem...

Napok óta gondolkodom...

Mert szinte mindig, csak Csengéről írok, közben meg ott van még három nagy gyerek, egy kamasz, egy majdnem kamasz és egy szétszórt sok segítséget igénylő érzékeny  kisfiú.
Micsoda kontraszt, a csecsemő lány, és a kamasz lány. És míg előttem teljesen nyilvánvaló, hogy milyen kamasznak lenni, megéltem én is, nagyon nehéz volt, és szinte mintha ma lett volna.Vannak dolgok viszont ami nekem most is nagyon nehéz. Talán nehezebb mint mikor kamasz az ember. Megtalálni azt az utat ami egy kamasz szívhez vezet. Még akkor is ha nem bírom elviselni, hogy flegma, hogy utálatos, hogy azt akarja folyamatosan, hogy csak körülötte forogjon a világ.Utálja a környezetét, testvérét, minket. Közben azt is tudom, akiket legjobban utál kívülről, azt szereti legjobban belül. Csak megélni a mindennapokat, nagyon nehéz....És még ott a két fiú, a kamaszkor küszöbén álló Dávidot, még enged magához, de meddig??? És az állandó figyelmet igénylő Bence..
És ezt mind azért írom, mert igazolom magamat. Igazolom a néha elfáradásomat, a néha önmarcangolásomat...a néha boldog pillanatomat. :-) Mert ANYA vagyok, hol jobb, hol kevésbé jobb...és lány, és asszony is...remélem.:-)

2011. november 30., szerda

Matrica!:-)))

Nekem nem volt még egy ilyen matricám!:-)
Komolyan olyan aranyos, édes, illatos kisbabám mikor hozzám bújik. Imádom!
No, de délre ebéd kell, jönnek az éhes tesók, mosni mindennap kell, ma már azzal előnybe vagyok, pakolgatja Csenge a mosott ruhákat közben míg teregetek. Na de, míg főzök, minden cselt be kell vetnem mire végzek. A többi házimunkáról nem is tudok beszélni..rohanva csinálom mikor éppen elvan, különben állandóan a sarkamba, de az még semmi, állandóan az ölembe. Közben persze "alkotnék" karácsonyra, na ezt olyan sérelemmel viseli Csenge, mintha soha többé, nem bújhatna az ölembe. Ha ott ülök a kockáival, semmi gond, csak csinálni ne keljen semmit. Ma háromszor felriadt a délutáni altatásból, de olyan riadtan nézett rám, mintha nagyon nagy baj történne vele míg elmegyek az ágy mellől. Szóval, nagy az anyafüggőség. Nem mondom, hogy nem esik jól, csak éppen cseppet fárasztó!
De nem azért írom, hogy mert ez teher, nem teher..fáradt vagyok de nem bánom!:-)

Mert éppen tegnap említettem Zsoltinak, nemsokára itt van a szülinapja. Bennem meg egy pici szomorúság van, nem lesz többé olyan pici baba, Csenge. Persze várom már milyen lesz nagyobb korában is. Meg persze most a legjobb...:-) Csak ne rohanna így az idő.....

2011. november 27., vasárnap

Vasárnap

Reggel írtam egy hosszú bejegyzést, majd mikor majdnem végeztem, Csenge a szék alatt megközelítette a számítógépet, majd laza virsli ujjacskáival kinyomta azt! Jót nevettem, majd kikapcsoltam a monitort is.:-) Mert ugye nincsenek véletlenek, Csenge nem akarta, hogy itt üljek, hanem inkább vele foglalkozzam, vagy inkább a vasárnapi ebéddel. Ami kacsaszárnytőből húsleves lett és csülök pékné módra. Tegnapról maradt töpörtyűs pogi. Jót is evett belőle a kis drágám. :-) Ma kérdeztem Tőle reggel, mikor megint zokni nélkül találtam, hova rakjuk a zoknit a fülünkre? Majd rám néz, huncutul mosolyog, majd megrázza a fejét, hogy nem!!!! Majd megzabáltam, annyira aranyos.
Sok minden történt a hétvégén, de semmi olyan ami leírásra érdemes. Ez is fejlődés...nem zavarnak olyan dolgok amik régen igen..ez jó!!:-) Nagyon!!!
A család fogaskereke, most két hete nagyon olajozottan működik. De, dolgozunk is rajta!

Persze, mielőtt azt hinnétek elfelejtettem ma milyen VASÁRNAP van, nem, nem felejtettem el. Ebédnél meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. Állítom, az utóbbi évek legjobb adventi koszorúját készítették el Zsoltiék, Mesivel. Holnap lesznek képek is.

2011. november 25., péntek

Haladok:-)

Tegnap este nehezen találták meg az álommaók Csengét. Napközben is fél órát ha alhatott, na de gondoltam majd este. El is aludt, majd mikor már kezdtem volna leengedni, felsírt. Én rohantam fel, vissza altatni. Többiek lent még néztek valami varázslatos sorozatot a tévében. Nem volt sok idő, nyolc óra múlt. Kicsi rötyögéseket hallottam lentről majd a szokásos startolás a fürdőbe, mikor vége a sorozatnak. Fogmosás, majd mennek aludni. Én meg fent kuksolok a sötétben, szinte mozdulatlan. Beájulnék mert magamra húzom a meleg takarót, de Mesi mindent égve hagyott lent. Le kellett még mennem. Így elgondolkoztam, mennyire mennek a dolgok nélkülem is..Azután arra is gondoltam, mégsem, mert az esti tejbegrízt nem igazán tudták megcsinálni egyedül, én meg fél kézzel (másik felében, Csenge) örültem, ha a kocsonyát kiporciózom. De a végén sikerült, egy kissé csomós tejbegrízt is varázsolni. Tehát amin gondolkodtam az ágyban míg Csenge elért alfába, és szentül hitte, anya innen már nem mozdul, azon felfedezésre jutottam, enyhe mosollyal az arcomon, büszke vagyok magamra. Aki ismer tudja én nem vagyok olyan listaíró bevásárláshoz, ugyis mindig itthon hagyom, nem szoktam leírni mit kell csinálnom aznap...stb...A naptárba bevésem gyorsan a fontosakat, de ennyi!Mígnem tegnap azon kaptam magam, hogy a saját kicsi naptáramba, a saját nagyon jó kis PAX tollammal írom a listát a terveket karácsonyra! Ez nagy dolog ám, mert egy hattagú családban soha nincs íróeszköz, olló, körömolló..(na azt még néha eltüntetik)
És olyan nyugalom szállt meg, már le van írva, már vannak ötletek...már készülök, ha csak fejben is, de készülök!!! És ennek már nyoma van, le van írva.:-)

2011. november 24., csütörtök

Érzések!

Azért ez olyan borzongató tud lenni, mikor éjjel vagy hajnali ébredezésem gondolata visszaköszön, ahogy megnyitom a blogot.Arra gondoltam írok arról, hogy szép és jó, én itt sajnáltatom magam, közben meg sem próbálom csinálni a dolgokat. Könnyű  kifogások mögé bújni, nekem nem megy, punktum! Ihlet van, mert lépten, nyomon vannak a neten, csodálatosabbnál, csodálatosabb dolgok, csak böngészni kell. Így erőre kapva, (köszi Dius !:-)igenis nekiállok dolgoknak. Azután vagy tetszik az illetőnek, vagy nem! De én sokkal jobban fogom érezni magam, az biztos.;-)

Két hét, és itt van Csenge szülinapja. És a nagy öröm mellett napok óta, vegyes melankólia van. Az idő gyors múlásával szemben. Még csak egy éve, hogy annyira vártuk Csengét, fényévnyire van már, közben olyan közel az érzés. Olyan sokminden történt azóta, mégis szinte semmi, az egy év. Érdekes ahogy megszületett Csenge, nem éreztem magamban az a hiányt, mint mikor a többiek születtek, hanem öröm, büszkeség, boldogság volt bennem. Nem is gondoltam volna, hogy majdnem egy év múlva jön a hiány??? Igen, olyan űr van bennem, mert már olyan önálló kisember, aki bennem növekedett, aki anyukájának választott, mint a többiek, Emese, Dávid és a Bence is. És akkor elgondolkozok, még csak egy éves, mi lesz majd ha annyi idős lesz mint most Bence? Én már nem leszek nagyon fiatal..repülnek az évek..Éreztétek már, hogy olyan jó lenne visszarepülni a múltba, megélni bizonyos pillanatokat újból?

2011. november 23., szerda

Kár!:-(

Még ma is furcsa nekem, hogy Csenge éjjel nem kér cicit! Ha fel is ébred, alszik egy kis simi után megint. Reggel persze első dolga odabújni hozzám. Annyira aranyos!:-)

Ma olyan rossz volt, két dolgot is tudatosítottam magamban. Egyik a kézügyesség teljes hiánya! Annyira irigykedem azokra akiknek van. Kinéztem egy pénztárcát és egy mobiltartót magamnak. Olyan pont nekem való és megdöbbentem milyen szépen van megcsinálva, biztos nagyon nagy szépérzéke van annak a lánynak, aki ezt csinálja. Bárcsak én is tudnék ilyet csinálni, láttam oldalán olyat is, hogy egy színes anyag és végig az oldalán kis szalagok vannak rávarrva. Ha előbb látom megvettem volna Csengének, vagy a legeleslegjobb az lett volna ha megcsinálom, mert lennék olyan ügyes.:-( Tudjátok a címke babrálása a legjobb mindennek.:-)Itt a karácsony, onthatnám a dolgokat, és még büszke is lehetnék magamra. Helyette itt őrlődök:-((Ááááááá nekem semmi sem jó!
 Azért alkotok majd a konyhában ezt azt, már alakul a fejemben....

A másik nyűgöm ma, hogy nem vagyok én sem tökéletes, csak nehéz az embernek szembenézni vele...persze tudom ám, hogy nem vagyok én tökéletes, mert olyan nincs is. Csak mégis..
Na ennyi, azért szép napunk van ma!;-)

2011. november 22., kedd

Julie&Julia

Ma délután másodszor néztem meg a Julie&Julia-t.(köszi Dóri és Gábor! Ez volt az egyik vágyott filmem, pedig én nem vagyok egy nagy filmnéző. A babás film is nagyon tanulságos volt!:-))))
Először nem tetszett benne Meryl Streep. Túl erőltetettnek tűnt, olyan merevnek, mesterkéltnek, ahogy darabosan mozog és olyan erőltetetten tették nagydarabbá, nem jött be. De már akkor is mikor először néztem fetrengtem a röhögéstől, a homáros jelenetnél!:-) Ahogy belegondoltam, hogy én is befogott füllel, vártam volna a csodára, a pattogott fedőt valaki, pl, Zsolti fogja már le, míg jobb életre nem szenderülnek a homárok. :-))))
Ezt a jelenetet együtt néztük a hétvégén Zsoltival. Jókat kacarásztunk rajta, majd eszünkbe jutott egy karácsony előtti bevásárlásunk.Mikor is az egyik multiba, pontyot vettünk halászléhez, talán nem is egyet. Hiába ütötték le őket, állandóan frászt kapva mégis mindig ki akart ugrani a bevásárló kocsiból, majd egy laza kanyart vett Zsolti a ruharészlegre, és egy folyosón elkezdte vadul verni, jobb híján, a kocsi oldalához a halakat, hogy ne szenvedjenek tovább. Ha látta egy kamera, pedig bizti látta, akkor nagyon muris lehetett a tudat is, hányan tették abban az időben ugyanezt? :-) Persze a pénztárosok is frászt kapnak a mozgó szatyortól, és a kocsiban is ficánkol a hal, nem akar ő halászlébe kerülni;-)

Ma megnéztem újra a filmet, klasszisokkal jobban tetszett. Elgondolni milyen lehet így főzni? És blogot írni mellé. Majd belegondolni, milyen lehetett 1949-es években szakácskönyvet írni, pl, 8 évig. Érdekes az biztos!!!
Jó kis film! Aki nem nézte, biztos kevesebben vannak ők, mert én mindig mindent az utolsó között vagyok aki látja, feltétlenül nézze meg ha teheti!:-)

Sötét!:-(

No, mégis ideültem. Az a baj, hogy ma már nagyon befolyásolja a hangulatomat ez a sötét, szmogos, hideg!:-(
Pedig a hétvége, jó hangulatú volt. Fiúkkal főztem, és csak ettünk, csak ettünk. Ja hogy mit főztünk? Marhacsontból húslevest, leveles tésztába göngyölt, aszalt paradicsommal töltött pulykamellet sütöttünk, mellé, füstölt sajtos krumplipüré volt. Sütinek, tökös-mákos rétes, és túrós rétes. Ez szombaton volt a süti,  vasárnap az új pitesütő tálamban sütöttünk toszkánai csokitortát. Na ezért írtam, hogy csak ettünk csak ettünk:-)))

Tegnap elmentünk kicsit vásárolni...jaj, nekem! Ajándék?...Semmi, ötlet?.... Semmi!:-(
Éjjel Csenge olyan volt, pontosan négy órán át mint a ringlispir(hogy, kell ezt írni?:-O)Nem sírt, de állandóan mászkált az ágyában. Én meg nem mertem elaludni, mert takargattam őt!:-(


Náthásnak, még náthás vagyok, nem is tudom eldönteni, hogy azért fáj e a fejem ma? Vagy másért? :-(
Így nem lett nagy blogbejegyzés, nézzétek el nekem..:-)))

2011. november 18., péntek

álmodozás!:-)

Még jó, hogy vannak hullámvölgyek a gyereknevelésben, és abba tudunk kapaszkodni a mélyben, ami akkor történik, mikor fent vagyunk a hullám tetején!:-) Tegnap láttam a fényt az alagút végén Bence tanulásában, és az olyan jó volt.:-) Majd emlékeztetem magam rá, mikor a mélyben vagyok.;-)

Már gondolatban nagyon benne vagyok a karácsonyban. Gondolatban. Mert a héten tudatosult bennem, hogy mikulás is mindjárt itt van, én meg még sehol nem vagyok vele. Na, ezt utálom ebbe...vásárolni....örüljön neki az illető amit veszek, beleférjen a keretbe. Persze egy helyen nem lehet mindent megvenni. Zsolti nagyon nem szeret vásárolni, megértem, csak nehéz összehozni mindent. Nehezen mozdulok ki, amit vennék, nem biztos hogy örülnek neki. Mikulásból nem csinálok nagy dolgot. Veszek egy jobb minőségű mikulást, egy kis apróságot mellé.

Álmomban a karácsony teljesen máshogy van.  Esik a hó!:-) Mindenki a saját készítésű ajándékát csomagolja titokban, majd dugdossa a kíváncsi szemek elől.:-) Mézeskalácsillat van, gyertyafény, halkan szól a Mendika, én teszek veszek a konyhában...(ami kétszer akkora mint most, egy hatalmas nagy asztal, gyönyörűen feldíszítve, megterítve, minden étel elfér rajta. Zsolti a fiúkkal rázza le a havat a fenyőfáról, majd felállítják. Mesivel feldíszítik, majd odaülünk az asztalhoz mindannyian. Koccintunk, hatfelé vágjuk az almát és nekiállunk izgulva, mi lesz a fa alatt, nekiállunk vacsorázni. Már csak hab lenne a tortán, hogy a nagycsalád is ott lenne velünk. Jókedvűen, mosolyogva. Majd elmennénk megnézni a nagy hóban a templomba a Betlehemes játékokat. És sietve, rúgva a havat megyünk haza kibontani az ajándékokat, és én csak elmélyülnék a csillogó szemekbe. Majd sütizés a nagyasztalnál, forró csoki, kávé, tea, beszélgetés!!!!

Van ami megvalósul belőle. Én egy pici konyhában sütök főzök, sajnos helyhiány miatt kicsi az étkezőasztalunk. De van gyertyafény, Mendika, mézeskalácsillat. Fenyőállítás, díszítés, szép asztal, koccintás, alma felvágás. Izgulva vacsizás, templomba is elsietünk, ajándékbontás, csillogó szemek. Kézzel készült sok ajándék is.
Írni akartam a rosszat is, de nem teszem, elrontom a varázst.:-)
Nem vagyok elégedetlen, nekünk ez van, én boldog vagyok, hogy ennyi is van. Kis helyen is lehet boldog az ember. És ugye az álmok meg azért vannak, hogy előrébb vigyenek. Álmok, egy őrségi kis faluban, szeretetben, békességben..

2011. november 16., szerda

Pszt!:-)

Pszt! Csenge alszik!:-)))Na jó ez nem meglepő, de ma a gondoltam egy merészet, és a gonosz anya aki kivágja legkisebbjét aludni a télbe, megsajnálta kicsi lányát. Bent altattam el a kiságyában. Először nézet rám bociszemekkel, de utána hasra vágta magát és fél tíz óta alszik.:-)Én meg mintha tojásokon lépkednék, még az olyan zajokat is meghallom amit sosem szoktam. Pl, a tengerimalacok dobálják jó hangosan a táljukat. Még a mosogatógép kipakolása is hihetetlen csörömpölés!:-) De azért felraktam az ebédedet, és beraktam egy mosást, hajtogattam az előzőt. Pedig ettől féltem, mi lesz ha már olyan rossz idő lesz, hogy nem tud kint aludni Csenge, de ügyes mint mindig. Éjjel van, hogy felkel még, köhög vagy csak úgy, de simi, betakarás, és alszik, paplan le, anya sasol, vajon még be van bugyolálva? Zsákot leoldotta magáról, ma éjjel még a nadrágot is. De mikor? Nem is hallottam.

Nem véletlen az utóbbi napok gondolatai. És az sem hogy sok anyatársamnak, akinek olvasom a blogját az Anyaságról ír. Bennem is érik már a gondolat erről a témáról!

2011. november 15., kedd

Sétálunk, sétálunk...

Már akartam írni korábban is ama felismerésemet, hogy Csenge sem lesz korán elindulós. Bizakodó voltam mikor 8 hónaposan felállt, majd szinte azonnal oldalazva lépegetett. Ó kérem, itt már 10 hónaposan menni fog. Aha, megy is, gyönyörűen négykézláb, pillanatokon belül odaér ahova akar, majd feláll, és pakol. Tegnap először vettem észre, hogy szelektálja a játékát. Dobozba volt a kocka, pakolta kifelé és adta Dávid kezébe, majd a dobozba lévő más játékot, nemes egyszerűséggel oldalra dobta és csak a kockákra összpontosított. Pont tegnap vettem észre azt is hogy míg a ruhákat teregettem, ő nem a lábamnál nyafogott ahogy szokott, hanem nagyon koncentrálva egy zoknit rakosgatott jó öt percig. Olyan elmélyült arca volt.:-)
Szóval nem merek játszótérre menni, mert kinevetnek az anyukák, hogy Csenge még nem jár!;-))) (ez csak vicc, de ugye tudjátok ez az állandó rivalizálás; MilyenmagasmilyensúlybanvanésugyekívülrőltudjaPetőfiösszesművét?)
No, ezután más téma. Á, akartam írni a többiekről is, de az most egy tényleg teljesen más téma lenne. Ott most tyúklépésben szeretnék haladni.
Amúgy meg az élet szép, süt a nap, jó illatok jönnek a konyhából. Csirkecombot sütök, jó ropogósra, sütőtököt rozmaringosan, majd a krumplipüréhez adom.

2011. november 14., hétfő

hétvége

Ha egy hete valaki, azt mondja nekem, hogy a jövőhétvégére gyakorlatilag átalussza Csenge az éjszakát.No, jót mosolygok rajta és kétkedve bólogatok!:-) Pedig igen, egyszer kel fel, mikor kicsit megsimizem, betakargatom, cumit a szájába teszem, és alszik tovább.Én nézegetem állandóan, be van e takarva, lehet zsákba kéne húznom??:-) Két napja cicit sem kér éjjel. Persze napközben kell azért neki!;-) Szóval, nagyon ügyes még mindig, az én drágám!

Hétvégén egyszerűen nem jutok ide. Szombaton be sem volt kapcsolva a gép, vasárnap, csak olvasom a kedvenc helyeket,de írni nincs nagyon kedvem, sem időm sem.

Főzök, sütök. Meg szinte az utóbbi idők, minden hétvégéjén teret adó, elcsodálkozásomon gondolkozom. Jó, tudom, hogy a gyerekek nem mi vagyunk kicsibe, de annyira nem segítőkészek. Vasárnapi ebéd után vártam, talán eszükbe jut, önállóan lepakolni az asztalról. De nem, mind a három elvonult, Mesi még rá is játszik mostanában egy jó adag kamasz temperamentummal.(ez csak az tudja, akinek van kamasz gyereke). Sok sok türelem kell, vagy kellene hozzá, hozzájuk. Muszáj nagy úr, túl leszünk ezen is.Ezért is jó, hogy van nekünk Csenge, nem lehet kiakadnom sokáig...muszáj mosolyognom!:-))))
Hétvégén balint (halat) sütött Zsolti, és azt mondta, ezt feltehetem a blogra;-) "apa féle, sült balin" No akkor felteszem!:-)))Isteni finom volt!
Bettus, már készülünk, mit is főzzünk mikor jöttök!:-)))

2011. november 11., péntek

nyomi:-(

Péntek, mit is írjak? Én balga, este a hűtőből ittam a löttyöt, (kristálygombából limonádé) és újra fáj a torkom:-((Rá is nyomja a mai napra a hangulatomat. Pedig örülnöm kellene, mert Bencének a matek dolgozata hármas lett,  előző este lyukas garast sem adtam volna érte, hogy hármas lesz. Megdicsértem, mert azért nem olyan rossz ez ám, nála.
Legszívesebben bebújnék egy forró tea társaságában, a pléd alá, és egy jó könyvet, vagy egy jó filmet néznék...na ja, álmodik a nyomor!:-) De ma délután nem viszem túlzásban a dolgokat!
Csenge még mindig nagyon ügyeske éjjel, és annyira muris mikor egyszerre nézünk farkasszemet éjjel. Azután mind a ketten lehajtjuk a fejünket.:-))) Édes, na!:-)))

Holnap le kellene mennem a piacra, mert majdnem elfogyott a pirospaprika, remélem már van a piacon. Most fogyott el a tavalyi. Kellene kolbász is, meg zöldség...ez az..

Olyan nyomi vagyok, jön a tél!

2011. november 10., csütörtök

Csak egy csütörtök!:-)

Miért nem inkább péntek. Szerintem a hét legrosszabb napja ez, nem a hétfő...

Nem akarom elkiabálni, de alakul az éjszaka. Olyan aranyos ahogy visszafektetem, megsimizem Csenge kisbuksiját és vissza alszik. Három óra körül szoktam egyszer kivenni szopizni, de szerintem ha nem tenném sem lenne nagy baj, de az még kell az én megnyugtatásom miatt! Mondtam ma Zsoltinak, nem lesz ez mindig így, tudom.De haladunk.:-)

Ma borsólevest főztem, és túrós buktát mellé. Kimarad a tojás a tésztából, de így is nagyon finom lett. Ja és hiába csomózom én meg a sarkokat, mindig szétbomlik. Mondtam Zsoltinak, ha akarnám sem sikerülne így! :-) De finom lett és ez a lényeg, most pont illik a kapucsínomhoz.,-)

Csend van, Csenge még a délutáni szunyát nyomja, Fiúk, huss, az előbb elszeleltek a patakra játszani, Mesi még kézin van.Bence már túl van az "anyát bosszantsam fel" esszéjén...hú, utána olyan szarul érzem magam..Mert nem halk hangnemben kell vele néha beszélnem, hogy eljusson az agyáig amit kérek. Most éppen a matek...Persze utána csinálja, de addig míg idáig eljutunk, komolyan elgondolkozok, hol rontottam el???
Tegnap nem volt víz, valahol komoly csőtörés volt, este hétre megjött, de mintha sarat öntenék olyan víz folyt
a csapból, abban aztán nem lehetett fürödni, volt egy kis jelenet Mesi részéről, most akkor hol fogok fürödni??? Jaj, nekem!!!
Mondtam Neki, a patakon!,-) Persze azért milyen természetesnek vesszük, hogy folyik a víz a csapból, van áram, és gáz és már idesorolhatjuk a netet is.. Ha valamelyik nincs, teljesen kétségbeesünk. Persze mérges voltam én is, hogy nem tudom beindítani a mosógépet, mosogatógépet, kézzel sem tudok mosogatni...inkább a wc használat gondolkodtatott el;-), de azért tudtam, hogy előbb utóbb lesz megint. Mi lenne ha nem lenne????Az biztos át kellene jócskán variálni az életünket.
Fene a nagy civilizációt.....:-)

2011. november 9., szerda

idill,-)

Olyan idilli most minden. Csenge, Dáviddal kockázik a szőnyegen..Csak egy pillanat, mint a boldogság. Nyújtanád még ezt a pillanatot,  de nem lehet!,-)

Ma 11 hónapos Csenge. 11 hónapos már,:-O, huncutkodik, utánoz, önálló, saját egyéniség, akarat!,-). Olyan jó hogy van nekünk. Éjjel már csak egyszer adok neki cicit, ha ezen felül kel, csak megsimizem, lefektetem, elalszik. Büszke vagyok rá. Olyan ügyes, ebben is.

Mióta van Csenge, mennyire másképp látok dolgokat. Nem annyira emésztem magam rajtuk. Pedig nap mint nap van a suliban valami, ami kiboríthatna.Megoldáson is töröm a fejem, mert Bence le van nagyon lassulva. Jobban rá kellene figyelnem délutánonként. Csomó mindent nem értek vele kapcsolatban. Miért van, hogy néha megy, néha mintha teljesen bezárkózna, elzárkózna, a feladat elől. Pedig már azzal nincs gond, hogy nekiüljön a tanulásnak, nap mint nap...szóval, most ez foglalkoztat nagyon..idill, ja ez már nem idilli!:-))))

2011. november 8., kedd

kacat...

Máshol is ennyi kacat van? Meg számla, meg papír, meg papír, meg mindenféle?
Két napja csak válogatok, de ma ünnepélyesen megfogadom, hogy a következő lomtalanításnál mindent kidobok! MINDENT! Na jó de a mindent nem lehet.:-( Miért kell megőrizni a számlamásolatot 5, azaz ÖT évig????Jobb esetben is van ugye, villany, gáz, internet, tévé, és mobiltelefonok, biztosítók, és a vegyes...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, és akkor ugye, nem dobhatom ki a jézuskának írt, 2008-as kérést sem, az anyának, apának rajzolt mindenfélét sem...x 3 gyerekkel.Persze ezeket nem is akarom...Bevallom, irigylem azt a pedáns, nőtársaimat, akik felfűzik, összerakják minden hónapban a számlákat, és nem, nemes egyszerűséggel benyomják a fiókba, mikor az már szétnyomja magát, és hátul kifelé esik, talán összerakja. Mint Én! Sajnálom, ebben trehány vagyok. Szégyelem is magam, meg ilyenkor baromi dühös is vagyok, magamra (is) :-)))) Na de ez van!

Más...tegnap esti lefektetés, kicsit hosszúra és megint idegtépőre fordult. Majd mikor lefeküdtem én is, elaludt a kisdrága. Éjjel kétszer kelt, ebből egy szopi volt csak, és egy vissza csitítás. Fél hétkor kelt. Ezt inkább azért írom le, hogy megnyugtassam magam, haladunk..(vagy nem)

2011. november 7., hétfő

Alvás!

Kicsit jöttem pihenni. Vagyis, csak elsodort az őszi szünet!:-) Jó volt, meg tanulságos is. Hosszú lenne kifejtenem most.
Amiről ma írni szeretnék, az a 11 hónapja tartó édes teher, a nem alvásunk története. Csenge nem alszik, így én sem, Zsolti meg félálomban próbál relaxálni. Miért is gondoltam negyedszerre menni fog az éjszakai alvás? Vagy legalább felírtam volna, hogy érezzem akkor sem volt jobb mikor a többiek kicsik voltak? Vagy megszépít mindent az idő? Mint a szülési fájdalmat ezt is kitörli ember az agyából? Majd biztos, de addig?
Tegnap este kínomban elővettem, a suttogó titkai című könyvet.De azt is minek? Jókat kacarásztam rajta. Olyan szépen, lépésről lépésre bemutatja a "problémát", majd miután belefáradtál az olvasásba, leírja, hogy lenne helyes pl. az éjszakai altatás, majd a megoldás, két mondat. És a harmadik, az az, hogy ez a folyamat míg eljutunk a cél felé, két három hét is lehet. Na kösz....ezzel kivagyok a vízből.:-O Azt én is tudom érzem, nem jó ez így neki, sem és nekem sem. Nem normális, hogy nagy nehezen elaltatom, és már két óra(jobb esetben) és újra ráteszem a cicire. Én nagyon szeretem őt szopiztatni. Nem is ezzel van a gond. A másfél órás keléssel van a gond. Szerintem az már egy kicsit túlzás. Persze mindent a gyermekért, na de hogy én sem tudok aludni, mert mire elalszok mélyen, kelnem kel. És neki sem jó, hogy nem pihen.
Tegnap este új módszert találtam ki. Mikor felkelt, nem vettem egyből mellre. Hanem odatettem mellé a kisnyuszit, és csitítgatva, görnyedtem a kiságy mellett, majd araszolva lefeküdtem. Fél három felé mikor újra kelt adtam neki cicit, majd aludt tovább, még egyszer ébredt, akkor csak csitítottam, majd fél hétkor kelt.
Napközben mostanában három órát is alszik kint a babakocsiban, majd másfelet délután. Érdekes ott nem kell, cici, sem anya, sem ringatás..

Persze tudom ez sem tart örökké, és utána más dolgok lesznek...és még az a szerencse, hogy lesznek!:-)))))

2011. november 4., péntek

gondolatok:-)

Tegnap két dolgon gondolkoztam el, egyik, hogy miért lesz hirtelen pálfordulás a gyermekeim viselkedésében, mikor valaki jön hozzánk. Megterveztem, megcsináltam a tegnapi napot, mégis sikerült estére mind a kettőnket kiborítania a saját gyerkőceimnek. Mesi, (jó, kamasz:-() de, ez a pukkancs, néha lekezelő, megalázó hozzám állása? Elkeserít. És ha lehet Jupiternek, lehet a kisökörnek is....fiúk is gyakorolják ezt a nekem nem tetsző viselkedést.:-( Én meg úgy fel tudom húzni miatta magam. Megbeszéljük így ne...mégis. Pedig lehetne vidáman, jókedvűen...Persze tudom, hogy nem ilyenek a szürke hétköznap, mikor olyan sok szeretettel fordulnak felém...

Másik amin elgondolkoztam, és végül is nem rossz, csak nekem aki nem tudok a másik félről sokat. Sok, kedves ember olvassa a blogot. Köszönöm Nekik, nagyon. Ha kommentelnek, nekem nagyon jól esik mert visszajelzést kapok, olvasnak, és van véleményük.:-)De egyre többször olvasom, hallom, mikor kérdezek felőlük, mondják ők tudnak mindent, mert olvassák a blogot, de én róluk nem sokat tudok, mert nem írnak blogot...vagy nem sűrűn beszélgetünk. És akkor döbbenek rá igen rólunk, olvasnak itt...de én is szeretnék tudni róluk, érdeklődnöm kell.Ez nem baj, így legalább tudom, nekem is kell érdeklődnöm.:-)

2011. november 2., szerda

Jó nap!

Jó volt a mai nap, semmi rohanás, reggel még kávét is kaptam az ágyba Dávidtól, és Csengét is levitte Bence reggel, így tudtam agonizálni még fél órát az ágyban. :-)
Náthás lettem, már Csenge is kicsit az. Este porszívóztuk az orrát, hááát neki sem a kedvence...kb. mintha nyúznánk őt! Két emberes meló az tutifix!:-(
Addig beszéltem magamba bele múlthéten, .......csak ne az őszi szünetben, csak ne akkor mikor várom Nővéremet, babájával, és a srácoknak megígértem egy kis barátokkal való együttlétet, legyünk betegek, náthásak..Mindenki jól van, csak a matricám és én vagyok náthás, vagyis ahhoz képest, hogy tegnap azt hittem kinyúvadok, egész jól érzem magam, nem folyik az orrom már, néha köhögök. Lehet az extra C-vitamin? 4000-es adagot veszek be elosztva egy nap, lesz ami lesz!,-)
De ugye, ettől még nem lesz jó egy nap, csak részben. :-)))
Itt voltak nővéremék, Kata baba, csudahelyes! Akkorát fejlődött, nyilt a kis értelme egy hónap alatt. Csenge, nagyon örült neki, Kata is Csengének. Babanyelven társalogtak, ettek, aludtak...meg szeretgették egymást, néha fájdalmasan.:-)Édesek voltak nagyon, néha kiszaladt a könycseppem, olyan jó volt őket látni együtt. Krisztivel is sokat beszélgettünk, még két kapucsínót is megittunk.:-) Köszi, Kriszti! És remélem nem kaptátok el a náthát!:-)
Szóval, olyan jó, nyugis nap volt. :-)
Remélem holnap is ilyen lesz, jön Mesihez is barátnő, meg a fiúkhoz is egy kisbarát. Itt is alszanak, és én meg gyakorolhatom, a hatgyerekes létet. No, nem......így vagyunk kerekek, négy gyerek, két felnőtt. Csak pótgyerekek jöhetnek, néha, néha....:-)))))

2011. november 1., kedd

emlékezzünk..

Emlékezzünk..ez a új post címe. No de, én nem akarok, vagy akartam, akkor emlékezni, mikor KELL. Én mindig emlékezek.

Sok sok éven keresztül, csalódás volt az ünnep. Pl. a karácsony. Vártuk, készültünk rá, terveztük, megvalósítottuk, majd én aznap tiszta depis voltam. És utána úgy szégyelltem magam.:-) Mert napok múlva felszabadultan tudtam ünnepelni..de, akkor már nem volt ünnep. Mérges voltam az ünnepekre. Mióta "idősebb":-) vagyok, és kezd benőni a fejem lágya, (vagy nem), érzem az ünnepnek való súlyát. Kellenek az ünnepek, kellenek, hogy kizökkentsenek a mindennapokból.
Tehát mindenki emlékezzen, arra akit nagyon szeretett, de már nincs közöttünk. Akiket nem ismertünk, de köszönhetjük nekik a múltunkat, jelenünket. Jó dolog, hogy emlékezünk, ha nem lenne múltunk, nem lenne jelenünk sem.

2011. október 30., vasárnap

óraátállítás...

Jujhh.. sikerült másnak is félkómásan kelni ma?
Én megörültem mikor lekisebbem felkelt, ma csak azonkívül háromszor tette éjjel, és ebben elsőnek éjjel egykor.
No, lebotorkáltam, már szokásosan fent voltak a fiúk, és ma megvilágosodtam, miért kelnek mindig ilyen korán. Hogy felfalják az előző napi sütimaradványokat!:-) Lejöttünk, ránéztem az órára, hurrá már 7 óra elmúlt, mikor rájöttem, óó még csak hat óra múlt. Persze három gyerkőc meg olyan éber, mintha nem is kora reggel lenne, én meg résnyire nyitott szemmel vagyok....irigykedem, apára, ja nem most kelt ő is...felébresztette az óra amit éjjel álmomba benyomtam véletlenül;-) És Mesire aki mostanában olyan jókat alszik...

2011. október 28., péntek

Üdvözlés!:-)

Jé!:-) A legfiatalabb olvasómat üdvözlöm! Szia, Bogi!;-) Remélem szüleidnek ízlett a kuglóf!:-)))

Jön az őszi szünet!

Van egy pici időm, és kivételesen Mesi sem lökdös ki innen!:-)
Jön az őszi szünet, juppi!!! Ezzel együtt megint más-más napok. Pörgősebbek, színesebbek.Még az a szerencse, hogy Zsoltival is együtt lehetünk 4 teljes napot! Ráfér már a pihenés, ránk meg az ő társasága.:-)
Kicsit csendes lesz a hétvége, emlékezünk akik nincsenek már velünk.

Azért remélem jóidő lesz, nem leszünk beszorulva a lakásba.
Szeretnék finomakat főzni. Dödölle biztos lesz, Nelli receptje után.Holnap megyünk a piacra, friss húsért abból valamit kitalálok. Sütni meg valamilyen meggyeset szeretnék, de ötletelek még.

Az előbb órán száján folyt a víz a kád csaptelepből, nem mondom hogy nem fájt, hogy 17000ft-ot ott kellett hagynom az üzletben, de teljesen megnyugodtam mikor kiderült, nem Kínát támogatom, hanem MAGYAR terméket sikerült vennem. Éljen!!!:-) És sikerült felszerelnem, olyan büszke vagyok magamra!,-) Jó, most állandóan azt nézem, nem e folyik?:-))))Csaknem....;-)

2011. október 27., csütörtök

Így telik.....:-)

Bevallom, sokkal több hozzászólásra gondoltam!:-( Főleg abból, hogy majdnem háromszoros volt a tegnapi nézettségem.

De nem baj, nekem ez is tükör.
Nelli, igen olvastam a beírást, ezért is vagyunk egy hullámhosszon. Nagyon kedvellek, és nagyon pozitív példa vagy nekem, mindig van egy-két kedves szavad!
Kriszti, nincs jó anya, rossza anya. Van aki elhibáz valamit, és vannak következményei, sajnos neked most kettő is van. De most kaptál az élettől egy új lehetőséget, új párt, új babát (aki szerintem egy áldott jó természetű, tünemény, kicsilány!:-)Persze nem elfelejteni a múltat, a két nagy gyermeket, élj a lehetőséggel.És igen, Anyuci lát minket, és remélem örül!:-) Csak kár, hogy már nem foghatom meg a kezét.:-( Néha ránézek a saját kezemre, és az övét látom. Ez olyan jó!!!

Más. Akartam írni a hétköznapokról. Ami olyan jó, mégha kicsit néha rohanós is.
Délre meleg ebédnek kell lenni. Mert a napokban esett meg, hogy előbb emelte fel a fedőt a lábasról Dávid, mint köszönni jött volna!:-))) Nem mondom jólesik, hogy éhesek és jóízűen esznek. És megdicsérik az ételt. No, de nem tudok két napra sosem főzni. Néha marad ez az, de nem elég. Gyorsan kell loggisztikázni, hamar legyen meg, Csenge is tudja enni, és legyen otthon alapanyag. Én egy héten egyszer szoktam nagybevásárolni, akkor megpakolom, a kocsit, nem is mernek mögém állni az emberek a pénztárnál, annyi a cucc.:-)Azzal szoktam jutalmazni a bátor mögém állót, hogy előre engedem ha csak pár cucca van.:-) Van kisbolt itt is, ha valami hirtelen kell. Így az akciós termékek kerülnek be a kosárba sokszor és abból főzök a következő napokban.Elég nehéz főzni, mert ha Csenge fent van, azt szeretné, hogy vele foglalkozzam. Még az a szerencse hogy kétszer alszik, így a délelötti alvás alatt kell megvalósítanom a főzést. Mosást is, de bevallom, én a nagy vasaló, nem vasalok már. Bár ehhez kellett egy szuper mosógép aki 1000 fordulaton centriz, és 6 kg-mal birkózik meg egyszerre, de nem gyűri a ruhát. Olyan lelkesen hajtom szépen össze minden nap az egy adagot, hogy csuda. Erre a nyáron szoktam rá. Jó, ott azért a napocska segített, az illatával, a keményítésével. És ez nagy terhet vett le a vállamról. Mert hat embernek a ruhái, nagy mennyiség. És arra nem lenne mindig időm, hogy vasaljak minden nap. De így nem gyűlik a ruha, és nekem a vállamon a teher. Tök jó érzés hogy kosaram mindig üres!:-)
Takarítani meg úgy szoktam hogy ahol "ég a ház" ott gyorsan megcsinálom ha van pár percem.
Így van idő, leülni Csengével, van idő tanulni, mindenre amit szeretnék.(nagyjából)
Ezek a mindennapok. Hétvége kicsit más, meg amikor itthon van mindenki, de próbálom azért azt tartani, ne akkor vegyem le az időt, az így is rövid hétvégéből, hogy házimunkázom.
Tehát, így telnek a napok!:-)

2011. október 26., szerda

Kapocs!

Előre szólok, hosszú lesz a mai bejegyzésem, akit nem érdekel, lapozzon!:-)))(de inkább ne!;-)
Tegnap mikor kikapcsoltam a számítógépet, ihlet hiányában, és hogy élvezzem kicsit a csendet még, volt időm összeírni mit vásároljak ma (sikerült nem itthon hagyni:-)), majd éppen fogat mostam mikor elkezdett nyöszörögni Csenge, újabb adag tejcsiért. Én kiszolgáltam, mikor vissza tettem aludni, elkezdtem gondolkodni miről lehetne írni a blogba, és persze vártam az álommanókat. Azon gondolkoztam írhatnék a nagyszüleimről, sokszor eszembe vannak, ilyenkor sajnálom a gyerekeimet nem élhetik azt a varázst meg amit én megéltem gyerekként a nagyszüleimmel.Na mindegy, most nem erről szeretnék írni, majd máskor, hanem eszembe jutott anyukám. Minden nap eszembe jut. 12 éve, hogy nincs közöttünk. Valami olyan mély kapocs van köztem és közte. Nem tudom milyen lenne ha élne még? Sokszor elképzelem...de ugye nincs közöttünk.És akkor mint valami villámcsapás, belémhasított, hogy én is ilyen kapocs vagyok a gyerekeimmel. És ez micsoda súly, micsoda örömteli teher,milyen titokzatos. És nekem négy titok van...és bár tudom 14 éve, hogy anya vagyok,hol jobb, hol kevésbé jó, ez az érzés amit én éreztem tegnap nagyon új volt. Én nem vagyok a szavak embere, nem vagyok nagyon lelkizős. Nagyon is a földön járó, racionális ember vagyok. Zsolti szerint tábornokné.:-) Azért van nekem is lelkem, bizonyám. De azon is elgondolkoztam, hogy erről soha senki nem beszélget. Erről a kapocsról, gyerek és anya közötti kapocsról. Nekem is talán azért jutott eszembe, mert tegnap rajzolni kellett a családról Bencének. Ő egy kirándulásunkat rajzolta le, én a barlangba vagyok Csengével Csenge a babakocsiban, és Bence is ott van a barlangba. Dávid a barlang tetején, (hol máshol:-))) Zsolti, Mesivel, egy padon ül, Zsolti gombát nézeget és pipázik, Mesi, asszem rajzol.Igen, és akkor elkezdtem analizálni a képet. Ugye Bence velem volt a barlangba. Már itt van az első kötödés. Majd Csenge ragaszkodása felém. Hihetetlen anyás. Egyik sem volt ilyen, ennyire. Majd Mesi "nagyon utállak, de hozzád bújhatok?" kamaszsága. És Dávid titokzatossága, akit csak én és apja ismer igazán.
Ezután az "érzés" után elgondolkoztam. Mennyire jó, hogy én ezt ide leírom? Mert milyen jó lenne most egy gőzölgő kávé mellett pletyizni kicsit, olyan lányosan, asszonyosan, anyásan...De nincs kivel ilyen dolgokat megbeszélni, Én is hibás vagyok, nem nyitom ki mindenkinek a lelkemet, az ajtómat. Nincs pletyizés már, csak blog van. Jó, ilyen világot élünk, nyomom a billentyüket, ahelyett hogy BESZÉLNÉNK, beszélgetnénk.Persze ez is valami, nekem ez is nagyon jólesik. Ezért is írom le.:-)

Ha elolvastátok ezt a bejegyzést, és van véleményetek, szívesen veszem:-)) Éreztétek már ezt a kapcsot, a gyerekeitek és magatok között?

2011. október 25., kedd

Jó éjt!;-)

Tessék, így vagyok ma. Csend van, nyugalom. Álmos sem vagyok, még...erre ihletem nincsen!:-))))
No, majd holnap!:-))
Jó éjt!;-)

2011. október 24., hétfő

Hétvége:-)

Előbb néztem Mesi blogját. Mit  ne mondjak, nekem felesleges is írnom.:-)))
Nagyon ügyes volt a hétvégén Mesi. (jó azért , hogy ne legyen olyan érzése az embernek, nálunk minden, csupa derű és kacagás, volt szombat reggel egy kis fejmosásom.,-)
De végén egész jó hangulatú volt a hétvége.
Sütöttük, főztünk. Én szombaton, gombalevest, gombával töltött csirkecombot, jázminrizzsel főztem. Mesi csokis, meggyes sütit sütött. Vasárnap meg marhahús levest főztem, és vadast csináltam mellé. Mesi sajtos rudakat sütött. Egy szépséghibája volt csak az ebédnek. Nem volt torma itthon, no most ugyebár a főtt marha, tormával az igazi. Na ez lemaradt. :-(

Szombaton voltunk, egy kiállításon is. Pest megyében fellelt, Honfoglalás kori leleteket néztünk meg egy kiállításon. Voltak régi  X.századbeli, ékszerek, tarsolylemezek, ruha díszek, öv veretek. Nagyon szépek voltak, jó volt elmerülni egy kicsit a múltba.

Ma már dolgos hétköznap van. Vittem a kerekeket kicserélni, de mindig van valami meglepetés. Most a téligumihoz kellett volna más csavar. Hála a gumisnál a fiúk megcsinálták...

2011. október 20., csütörtök

gyerekek:-)

Mennyire hozzá van szokva Csenge a nagycsaládhoz, most hogy itthon vannak már a srácok, elmahinál, játszanak, persze mindig valaki gyűri.;-) Míg délelőtt csak rajtam lóg, nyafog és cicit kér. Nem vagyok elég neki. És ez így jó!:-)))

Viszont reggel míg aludt Csenge, sok mindenen elgondolkoztam.Milyenek voltak ilyen kicsin a többiek és arra jutottam, hogy az alaptermészet az már ilyen idős korukban jelen volt. Mesi, egy nagyon önálló, mindent ügyesen csináló, mindenkit elbűvölő kislány volt. Nem lehetett puszilgatni, csak ha ő is akarta.
Dávid, egy nagyon zárkózott volt, ha nevetett, és azzal az arany fürtökkel amilyen a haja volt, majd elolvadtunk tőle, nagy kegy volt. Na ő végképp nem szeretett bújni. Bence az nagyon cicás volt. Most is az. Érzékeny lelkű, de nem lelkis kisfiú, mindent nagyon megfigyelt, és már pelenkásan is a kalapácsot kereste.:-)
No, most ezek után Csengét úgy látom, nagyon jókedvű, anya öléből barátkozó kislány, nagyon kötődő lesz.És érdeklődő, nem olyan zárkózott mint Dávid. Pont azt látom benne, mint amilyen kívülről. Néha Emese, mikor rázza a popsiját a zenére, néha Dávid, megfontolt, bájos.Néha Bence, bújós, kedves, alkalmazkodó. Néha CSENGE, olyan gyermek akin érződni, nagyon várták ebbe a családba.:-)

2011. október 18., kedd

düh..

Le kell írnom, mert annyira dühös lettem tegnap.
Mesi elkezdett, Honfoglalózni a neten. Jó, inkább ezt játssza, gondoltuk Zsoltival. Pár éve még mi is játszottuk, majd meguntuk, mert már nem a tudás volt a fontos, hanem szinte ugyanazok a kérdések voltak mindig.
No, tegnap beléptem én is kíváncsiságból, gondoltam játszok egyet. Junior játékkal játszottam!! Mesi nevén. Gondolom, sokan teszik így.(mármint a gyerek nevén játsznak, éppen;-) A chet oldalt nem is néztem, de a játék közben ott lévő ablakban levő írásokat, igen.Míg csak köszönnek benne, jól is éreztem magam, na de mikor elkezdtek benne olyanokat írni amit én szégyellek, felment a pumpa. A legszebb szó, az idióta vagyok, volt.:-O
Tudom, ilyen világot élünk, stb..stb... DE én ezt nem fogadom el! Persze gondolhatjátok, akkor minek megyek olyan helyre ahol ilyeneket írnak? Ebből az okból nem engedem regisztrálni Mesit a facebookra. Én véleményem szerint az is csak egy időrabló, magamutogatás, odairogatás...erről is tudnék hosszasan beszélni.
És akkor jön az esti szenny!!!! Bekapcsolom a tévét, és ömlik ránk a mocsok, a mocskos beszéd, a fiúk lányruhában, olyan dolgokat csinálnak ami szerintem a legbensőbb hálószoba titok lenne. És amiért felmegy a pumpa, nem hiszem, hogy sok olyan gyerek van, mint a mieink, akik hétköznap 8 órakor mennek aludni, és nincs a szobájukban tévé, hanem Mesi olvas még, fiúk meg beszélgetnek egymással a sötétben. Nem tudják a szülők kontrollálni a gyerekeket mit néznek. Persze nálam a távirányitó. Még jó!!!
De, mi vagyunk kevesebben akik azt érezzük hogy rosszfelé halad a világ??Mert ha leadnak ennyi szennyet a tévében, akkor biztos, hogy nézik sokan.:-( És akkor ezek után hogy magyarázzam meg a gyerekeinknek, hogy nem az a helyes, hogy mocskolódnak a neten, hogy a férfi igen is mozdonyvezető lesz, és katona(na jó nem mindenki, de FÉRFI, apuka, nagypapa)!!!!! És a kislányok meg nem egy felfújt mellű, szájú, stb.. nyafka műnők lesznek, hanem NŐK, lányok, asszonyok, anyukák, nagymamák.Mert muszáj nekünk erre nevelni őket! Muszáj..

De kérdem én? Senki nincsen a mindenható tévében , interneten aki szembe merne menni ezekkel a "kisemberekkel" (bár ők, nagyon nagyra tartják magukat!):??Senki???

(ja, tegnapi nap csúcshíre: a sztárokat is összeírják a népszámláláson. :-O remélem külön x -et kapnak. És majd mikor el kell számolni az életükkel, ott lesz az x. És képzeljétek még engem halandó háziasszonyt, feleséget, anyát is összeírtak. Hogy ez nem hír????De az!!!:-)

2011. október 17., hétfő

Kis kirándulás!:-)

Szombaton felavattuk a háti hordozót. Mit ne mondjak élvezte Csenge nagyon.:-) Hangosan kurjongatott közben. Visszafelé még az alvást is kipróbálta. Kicsit hűvös volt az erdőben, így nem nagy túrát tettünk, de már nagyon várjuk a tavaszt, hogy jó sokat menjünk vele. Annyira kényelmes Zsoltinak is vinni Csengét, meg Csengének is kényelmes volt, úgy láttuk. Jó volt, az biztos.:-)
Tegnap meg sütőtökös nap volt!
Ebédre borsó levest főztem, majd kitaláltam, hogy a sütőtököt felkockázom, majd jó sok rozmaring ággal megsütöm, sütőben. Majd ezt a krumplipüréhez kevertem miután megsült. Párizsiasan kisütöttem a pulyka mellet, és a desszert sütőtökös csokis süti volt.Ami egyszerű kevert kakaós piskótatészta és bele reszeltem a másik fele sütőtököt. Vagyis Mesi és Zsolti reszelte!,-) Így nagyon finom őszi ebéd volt! Zsolti először idegenkedett a sütőtökös krumplipüré láttán, de a végén ízlett neki, állítólag.

2011. október 13., csütörtök

csokis tejföl;-)

Két napja olyan nehezen alszik el Csenge, állandóan jár valamije, ha a keze nem, akkor a popója.:-)))
Gondolom mivel állandó mozgásban van, így reagál a kis szervezete.;-) Viszont nem eszik rendesen. Csak csipeget, de azt állandóan.Nem aggódok, mert nem sovány, csak megállapítottam.
Ma szép idő volt, tudott kint aludni, állna át az egy alvásra de még nem igazán megy a dolog. Majd gondolom, ha teljesen beszorulunk a lakásba, lesz mód rá.

Tegnap túrógombócot csináltam a leves mellé. Mi otthon mikor gyerek voltam a túrógombócot csokis tejföllel ettük, az úgy néz ki hogy tejföl, porcukor, kakaópor. Na most én ezt azóta is így csináltam 17 éve (juj, de nehéz volt kiszámolnom!:-o), Baromi régen volt túrógombóc, csak laktózmentes tejföl volt itthon miattam, nem csináltam csokistejfölt, gondoltam, aki akar tesz rá tejfölt, aki nem, porcukrosan eszi. Kíváncsi voltam azonban ki lesz az, aki, megjegyzi a csokistejföl hiányát. Nem kellett sokáig várnom, Zsolti panaszkodott ebédnél elsőnek.:-))) Gyerekkoromban, én is annyira szerettem így, jó sok csokistejfölel, nem is lehetett látni a gombócot.:-))))

Ma cukkinileves volt, bogyóval, és rakott kelkáposzta. Holnapra is maradt! Juhéjjjjjjjjj!:-) Ritka pillanat ha másnapra is marad étel. Sütni szeretnék valamit...még megálmodom mit!:-)

2011. október 12., szerda

Csenge

Tegnap nagy áttörést láttam Csenge fejlődésében. Valahogy olyan tudatos lett! Kekeckedik velünk, a gyerekekkel, hangosan kacag ha valami reakciót vált ki a cselekedete. Pl. oda jön hozzám, majd mivel a széken levő vasba félek beüti a fogát, megfogom, majd huncutul kurjant egyet és beleharap a kezembe, neki is új a helyzet, hogy tud a fogával harapni, nekem is, mert ott vannak a kis foga nyomai. No, én elkapom a kezem hogy fáj, ő hangos kacagásban tör ki. És ezt sokszor megcsinálja ám.:-))))Meg rájöttek a gyerekek ha bolondoznak neki, akkor hangosan kacag, Olyan édes olyankor (is).
És persze felhúztuk az első cipőnket. Piros kiscipő, farmernadrág, és egy tündéri piros kiskabát. Kibújt a könnyem, ahogy megláttam benne tegnap, mikor a tanácsadásra mentünk. Olyan kis csinos volt.
Ja, és a szokásos 40 dkg híztunk egy hónap alatt, 7kg 60 dkg.
Most éppen mesél a könyvéből. Olyan jó hogy van nekünk!:-)

2011. október 11., kedd

Edzés

Tegnapi nap megint edzett lelkileg, mint anya.
Tudom, nem kell most olyan véresen vennem a dolgokat, nem is a okon gondolkodom, megesett, hanem az okozaton.

Vajon, kinek szól az osztályfőnöki figyelmeztetés? Nem, nem Dávid kapta, hanem 4. osztályig kellett várni míg Bence is megkapta. Sírt, kimagyarázta, talán megértette miért kapta.
És valahogy ilyenkor én is kicsit "meghalok", mint anya. Soha nem gondoltam volna, hogy az én gyerekeim osztályfőnökit fognak kapni. Tudom, ez még nem intő, és nem is olyan súlyú mint a mi időnkben volt. Nem elbagatelizálva a dolgot, nem értem a mostani esetben sem, miért nem volt elég egy beírás az üzenőben, attól is igen rosszul éreztem volna magam. Most, az uszodában Bence, cukorkás papírt dobott le az aulában és rajta kapta őket a recepciós. Persze a "rosszfiúval" volt, ki mással. Míg Bence bocsánatot kért, ami Mónika néni szerint késő volt már, addig a "rosszfiú" kijelentette, meg sem mutatja a tájékoztatót a szüleinek. Ennyit erről.Az ő szülei, nem forgolódtak az ágyban éjszaka és kérdezték a miérteket maguktól?!
Míg Dávidnál is mikor hóval hógolyózott, vagy a mostani esetben is, dühöt éreztem, szomorúságot, és értetlenséget. Kicsit olyan érzésem van ilyenkor mintha, rossz napja lenne a tanító néninek, és most bizony példát mutat. Mert más esetben, ami szerintem sokkal súlyosabb eset, nem hallok ekkora vízhangot.
No, mindegy megtörtént! Nem vagyok azért annyira kétségbe esve, mert tudom ez edzi őket az életben, és engem is...csak egy pofon az élettől.

Másik tegnapi gondolatom, Mesi volt. Hetek óta küzd a ruhatárával, Mesi. Ez is kicsi, az is..alig hord egy két ruhát. Tudom miért, az kényelmes, stb..DE tegnap három fokban sikerült megint összezörrenni, mert neki nincs mit felvenni, így egy szál pulóverben ment suliba. Jött délután Gyöngyi, megemlítettem neki a dolgokat. Erre felajánlotta odaadja Detti, kinőtt bődzsekijét neki, nagy lelkesen felment érte Mesi, két szatyor jobbnál jobb ruhákat hozott haza még. Télikabát is volt közötte. Bevallom nagyon örültem neki, azért ez nekünk nagy segítség. Ez után az öröm után gondolkodtam el, milyen volt nekem tiniként a ruhahiányt elviselnem. Méghogy bőrkabát? Barátnőm levetett műbőr kabátját imádtam nagyon. Abba ismerkedtünk meg Zsoltival. Én voltam a nagy rockerlány!:-) 
Szóval, nagyon jó dolga van Mesinek!

Csengével nemsokára megyünk tanácsadásra...

2011. október 9., vasárnap

10 hónap!:-)

Olyan gyorsan elröppent. Pont tegnap nézegettük az első fotókat Csengéről, majd a videót amikor először fürdettük. Mintha tegnap lett volna.
Most meg mindenhol feláll, néha beüti a kis buksiját (pl. most!:-)Néha megáll már egy-egy pillanatra. Tudatosan pofozkodik;-)..bújik, dumál, élvezi az evészetet. Én meg a vele töltött minden pillanatot. Mikor összebújunk, cicizni, mikor csak én vagyok jó neki...szóval MINDENT!:-)
De ahogy látom nem csak nekem jó vele minden. A gyerekeknek is. Szinte soha nincs olyan pillanat mikor nem bújna valaki hozzá, vagy csattana el egy puszi, jó, a kakis pelenka az enyém!:-))))Zsoltin is már egyre jobban látom összhangban van kicsilányával, de mivel Csenge nagy cicifüggő, így még én vagyok az első, MÉG, no majd lesz olyan, hogy nem én leszek az első, hanem az APA!

2011. október 6., csütörtök

Takarítás

Ma annyira ügyes volt Csenge, akkorát aludt délelőtt, hogy az összes ablakot lemostam, és a függönyöket is kivasaltam. Bár a szomszédban éppen házat rombolnak , nem kis port okozva, de az ablak nem várhatott már. Legközelebb karácsony előtt szeretném megcsinálni. Holnap nem lesz suli, így nem szerettem volna akkor csinálni, mikor kerülgetni kell mindenkit.
Ma vargánya gombás, trombitagombás, kukoricás tésztát csináltam ebédre, medvehagyma sóval ízesítettem. Köszi, Bettus!:-))))Hú de fincsi lett. Délutánra meg a megunhatatlan ,kakaós kalácsot sütöttem, bár szerintem az élesztőt kinyúvasztottam, mert forró tejes margarint öntöttem rá.:-( Na lesz amilyen lesz, megmaradni nem fog!;-)

Tegnap voltam Bence angoltanárjánál, elmeséltem az előzményeket, miért megy nehezebben az angol Bencének. Ma nagy örömmel jött haza Bence, hogy megdicsérte nagyon a tanító néni. Ez őt, nagyon inspirálja. Remélem, hosszútávú lesz.

2011. október 4., kedd

Boldogság pillanat:-)

Gyorsan írok míg legkisebbem elfoglalja magát egy kiflicsücsökkel.:-)
Többiek "dolgozóban".
Hétvégén, meg még tegnap is, belül dühöngtem, kicsit azt éreztem egy inas robot vagyok, mindenki, nagyon jól érzi magát, csak én nem. Legyen délre ebéd, de készítsem el a kedvenc mákos gubát is, ami előtt ugye be is kellett vásárolni, piac, külön kívánságok, majd fuvarozások, nem sorolom, mert így leírva unalmas...És miután a vasárnapi ebéd elfogyott, jött a romok letakarítása, eltakarítása, egy kis "muszáj" cipősszekrénypakolás. És néha azért fel kell mosni is. Gondoltam mivel ez hétköznap Csenge utánfutó miatt nehézkes, hétvégén kicsit könnyebb lesz nekem. Tévedtem.:-( Na de a panaszkodásból ennyi, egy anyának ezt is viselni kell, mint nagyon sok mindent. Viselem is. Bár tegnap délután jól kibeszéltem magamból Mesinek a problémáimat, hogy azért kicsit többet részt vehetne a családi életből, ami sokszor nem móka és kacagás, kivételesen azt láttam rajta megértette amit kértem. Igen, mondtam neki, mi NŐK vagyunk, legyünk büszkék rá, mert nagyon jó dolog, szeretni egy férfit, feleségnek lenni, gyermeket szülni, anyának lenni, mellette a saját életet formálni, nehéz, de képesek vagyunk rá. Vannak előttünk is példák, nagymamáink, anyáink...
És mint a legtöbb veszekedés után, legjobb a kibékülés, Mesi bocsánatot kért, én persze megbocsájtottam, és újból ment a olajozottan a gépezet. És ez is egy boldogságforrás. Mert ugye nem minden pillanatban boldog az ember, és hogy idősebb lesz az ember jobban élvezi a boldogság pillanatot!:-)))) (remélem sok-sok ilyen lesz még)

2011. szeptember 30., péntek

Csak úgy!:-)

Ma nem sütöttem kenyeret!:-)))
Sőt vettem magamnak egy kis rozsosat. Többiek nem annyira szeretik.
Jön a hétvége. Hurrá!!!! Csak ne lenne az újabb füvezés miatt romokban a kert....na de ez is meglesz, ha így sem nő fű, akkor lebetonozom...punk-tum! (na, neeeeeeeeee:-)

Most van időm írni, Királylány alszik, sőt délelőtt szerintem olyan két órát aludt, de nincs ihletem....
Holnap piacolunk, rendeltem kakast, pörköltnek. Kíváncsi leszek milyen lesz, asszem még nem főztem.
Ma délutánt meg rászánom Dávidra, elviszem karate edzésre. Olyan nehezen mozdul ki, nem akar menni, pedig tudom ha ott lenne, élvezni. Mesi meg már környékez vasárnapi Árvácska menhely sétával, egyedül biztos nem akar menni...Bence megy holnap a Bodor majorba egyik barátjával..vinni kell majd őket.
Szóval nem unatkozom majd a hétvégén sem.,-)
Rájöttem különben miért ilyen nehezen mennek a srácok el itthonról, akárhová is. Mert én is hideglelést kapok, ha ki kell mozdulni itthonról. Egyre jobban, pedig az esetek többségében jól érzem utána magam.

2011. szeptember 29., csütörtök

Mai kenyérke:-)


Ma meg voltam elégedve a kenyérrel. Tegnap nem lett ropogós a héja, és valljuk be az a legfinomabb része!;-)
Ma jénaiban sütöttem, kicsivel több mint 80dkg lett. Fél kiló lisztből és kb. 10dlkg kovászból. Következő alkalommal, kipróbálom a légkeveréses sütést.
De komolyan a világ egyik legszebb illata a sülő kenyér illata, és a hangja meg mikor hűl ki és cserepesedik, zenél a kenyér. :-) Csodás dolog, ez a sütés...teljesen megbabonázott most!:-)

2011. szeptember 28., szerda

Mindennapi kenyerünk!

Ma is sütök kenyeret. (ha egy gépezet beindul;-)
Sajnos teljesen nem tudok átállni a házi kenyérre. Mert a mennyiséget tanulom még. Öt és fél emberre sütni kenyeret, nehezített forrás, hogy pluszban még négy embernek ebből csomagolni kell útra valót.
Sütöttem két napja élesztős kenyeret is, bár szerintem életem legjobb élesztős kenyere volt, el is fogyott, de a kovászos valahogy sokkal finomabb lett. Ropogós kívül, de belül, foszlós, puha. Ugyhogy ma is már kel a kovászos kenyér:-)
.Közben kis cirkálom, nem tudom milyen elemmel működik, ma konkrétan semmit nem aludt, nem is úgy néz ki mint aki fáradt.:-O Tök jól elvan momentán a fülhallgató darabokra szedésével. (Mesi hogy fog örülni;-)))
Szegénykém, tele van amúgy is izgalommal, mármint Mesi, jövőhéten maradandó fogszabályzója lesz, ami miatt inkább izgul, hogy ki kell húzni egy tejfogát, nagy dolgok ezek.
Ma amúgy is kicsit elgondolkodtam, mert továbbtanulási ismertetőn van Mesi. Közben Csengét ringatom, jesszus nemrég Mesi volt ilyen kicsi, és már lassan a továbbtanuláson fájhat a fejünk.:-O Megy az idő nagyon!

Éjjeli változások Csenge alvásával, ágyában alszik, de ha valami miatt nem tud visszaaludni, odaveszem magunk mellé és pillanatokon belül  elalszik. Sajnos még mindig négyszer kel, kb. De kis cici után visszalszik.
Viszont matrica a javából és nagyon, nagyon szeret a külvilággal kommunikálni, a maga nyelvén. Állandóan mosolyog mindenkire. Én örülök neki, hogy ennyire barátkozó. Pedig nem sokat megyünk boltba, ide oda, persze, neki elég nagy tömeg vagyunk mi is.:-))))

2011. szeptember 23., péntek

A kenyér!:-) + ráadás!;-)

Felirat hozzáadása

Kovászos kenyér

Fényképeztem Nelli a kenyeret, most éppen kel még a sütőedényben. Felrakom ígérem.
Biztos nem haragszik meg Krisztina ,  ha leírom, hogy csináltam az Ő tanácsai alapján a kovászt.
1. nap, 2 evőkanál joghurtot, 3 1/2 evőkanál vízzel, 4 evőkanál lisztel jól eldolgoztam egy üveg edényben.
2. nap, 3 1/2 kanál vízzel elkevertem a kovászt, utána 4 evőkanál lisztel is. Mindig szobahőmérsékleten volt.
3.nap, megcsináltam ugyanezt a műveletet(víz, liszt)
4.nap is megcsináltam hasonlóképpen.
5.nap öntöttem ki a háromnegyedét a lefolyóba, és etettem meg újra 10dkg vízzel, és 10dkg lisztel.
6.nap, már nem öntöttem ki a lefolyóba, hanem ami ment volna a lefolyóba, abból készítettem a kenyeret tegnap, és a maradékot megettem.(10dkg víz, 10dkg liszt)
Ma a maradékkal ugyanezt tettem és a többit beraktam a hűtőbe. Nem olyan bonyolult dolog, mint elolvasni!:-))))
És miért került a hűtőbe? Mert ma újra nekivágok kovász készíteni, mert kecsketejből csinált joghurtból csináltam, és  ennyi "etetés" után is ott a kecske íze a kenyérben, na nem mintha annyira zavarna, no de kipróbáljuk így is.
És minden szó igaz, magas hőfokon lefedve sütés, majd a végén pirítás, hozza meg a ropogós héját a kenyérnek. Nagyon finom volt a vacsora ezzel a finom kenyérrel, jó volt tunkolni a lecsót:-). Gyerekek csak magában ették.
Hihetetlen látni hogy elkezd a semmiből éledni a kenyértészta.
Hibáim azok voltak, hogy elfelejtettem hajtogatni a tésztát, így kicsit lapos lett a kenyér, Kicsit lazábbra kell gyúrni a tésztát. És ez igazi türelemjáték, mert míg az élesztővel pik-pak megered a tészta, kovásszal nehezebben megy, de nem lehet összehasonlítani a két kenyeret, Nekem ez a KENYÉR!:-)))

Hugi, csak ajánlani tudom, próbáld ki!!:-)

Jönnek majd a képek is, de a Királylány ennyit engedett most. És persze be kell raknom a kenyeret sülni!,-)

2011. szeptember 22., csütörtök

Kovászos kenyér:-)

Valami isteni lett, életem első kovászos kenyere. :-) Sajnos csak morzsái vannak már meg, így a fényképezés lemaradt.

(zárójel: hihetetlen mérges vagyok, hogy mi a csudának kell a sok adalék anyag a kenyérbe?:-@, Mikor egy kis lisztből, kovászból, sóból, vízből, olajból, csodás, ízletes kenyeret lehet sütni!!!!)
Bővebben holnap, mert lesz miről írnom, mit kell finomítanom a kenyéren.;-)

2011. szeptember 20., kedd

Gyerekek.

Már nagyon szépen éledezik a kovász, alig várom hogy süssek belőle kenyeret.
Csenge jobban van, kicsit köhög még. De jó matrica módjára én is elkaptam tőle. Nem baj, kúrálom magam. De a többiek, is kicsit náthásak.
Napjaink, hol jobbak, hol nehezebbek.Kicsit jobban igyekszik Bence, kicsit..
Mesi szeretne bizonyítani, csak kedvenc könyve, újságja, valahogy mindig hamarabb odakerül a kezébe, mint a tankönyv.:-)
Dávidon azt látom, néha próbálkozik, hogy aztán történelemből nincs lecke, nincs tanulnivaló, sőt ma nem is volt óra, meg a suli is bezárt...jó sokáig..:-)))De alapvetően, veszi az akadályokat, néha kijön a kisördög belőle. Mint egy igazi fiúban.;-)
Csenge meg mostmár teljesen, kinyílt. Olyan kis huncut, mászik de mint egy kis kutyus. Mikor szólok, nem szabad arra menni, és megyek felé, hátranéz, visít egyet és gyorsabban el kezd mászni.:-)) Majd meg zabálom ilyenkor. Sokszor gondolok rá, milyen volt egy évvel ezelőtt. Hogy vártuk, milyennek képzeltük őt?