Olyan idilli most minden. Csenge, Dáviddal kockázik a szőnyegen..Csak egy pillanat, mint a boldogság. Nyújtanád még ezt a pillanatot, de nem lehet!,-)
Ma 11 hónapos Csenge. 11 hónapos már,:-O, huncutkodik, utánoz, önálló, saját egyéniség, akarat!,-). Olyan jó hogy van nekünk. Éjjel már csak egyszer adok neki cicit, ha ezen felül kel, csak megsimizem, lefektetem, elalszik. Büszke vagyok rá. Olyan ügyes, ebben is.
Mióta van Csenge, mennyire másképp látok dolgokat. Nem annyira emésztem magam rajtuk. Pedig nap mint nap van a suliban valami, ami kiboríthatna.Megoldáson is töröm a fejem, mert Bence le van nagyon lassulva. Jobban rá kellene figyelnem délutánonként. Csomó mindent nem értek vele kapcsolatban. Miért van, hogy néha megy, néha mintha teljesen bezárkózna, elzárkózna, a feladat elől. Pedig már azzal nincs gond, hogy nekiüljön a tanulásnak, nap mint nap...szóval, most ez foglalkoztat nagyon..idill, ja ez már nem idilli!:-))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése