2014. március 31., hétfő

Kis semmiségek...:-)

Érdekes, hétvégén nem vonz, hogy ideüljek, pedig jobban zajlanak az események, lehet ezért? :-)
Ma semmi érdekes dolog nem történt, hacsak az nem, hogy megpucoltam az ablakokat, nappaliból kilátok a virágos, zöldellő kertre. Minden évben más arca van..Most látszik rajta, hogy nem viselte meg annyira a tél, harsogóbb minden. És ez már olyan jó, meleg, illatos.

Megint kiolvastam a könyvem, na jó nem egyik napról a másikra, mert napközben nem tudok olvasni, este meg már nem nagyon...:-) De ezt az állapotot úgy utálom, mikor keresgélek...keresgélek...már dől le a szekrényemről a sok könyv.:-)

Ja és miért hisztizik Csenge ebédnél??? Almás pitét süssünk MOST!!! Deanyaaaaaaaasüssünkalmspitééééééét.....:-))))) Nem, nem, majd holnap...és kitört a balhé. Ezt nem is kell magyaráznom, ugye?:-DDDD

Szóval, ilyen kis semmiségek vannak, és erős egyen súlyozás, hogy beálljon a rendszer valahogy...talán menni fog! Sok múlik rajtam, az én hozzáállásomon, csak néha olyan fáradt vagyok....Na de semmi panasz! Hiszen szép napunk van ma! És annak örülök, ami van...:-)
Megyek kávét inni...főzök nektek is!;-) Almás pite nincs hozzá...:-DDD

2014. március 28., péntek

hajajaj...;-)

Barát témához még annyit, hogy az is fáj, hogy én sem vagyok barátja senkinek...értitek ugye????

Szép meleg nap van ma, bár végig izgultam az utat míg, elmentem ügyet intézni, meg bevásárolni, igen az akkumulátor még mindig...nem ússzuk meg, ki kell cserélni.:-(
Hazasiettem főztem az itthon maradt fiúknak gyorsan paradicsomlevest és krumplis tésztát, friss salátával. És látom a sorsomat nyárra...unalom...kekeckedés, beszólogatás egymásnak, erőfitogtatás, hangoskodás, még a pofon is elcsattant (nem az én részemről), jaj, nekem....


Gyorsan főzök egy kávét, és eszek a kekszből hozzá...kell a pozitív energia.:-)))

ui.: azután volt együtt focilabda felfújás, vihogás közben...ennyit a testvéri harcról és az összetartásról...:-DDDD

2014. március 27., csütörtök

Ebéd..:-)

Mai biggyesztés lemaradt: sztrapacska.:-)))
Ti szoktatok csinálni?
Jövök recepttel és képekkel, a másik blogba..;-)

Recept ITT...

Ez meg ráadás..:-)))

Barátság

Biztos bennem van a hiba, hogy hiányzik a barátság...akinek kiöntheted a szíved, akihez fordulhatsz ha baj, van, vagy öröm...
Tegnapi nap, olyan furcsa dolog történt! Gyermekkori barátnőm, akik végül is nem olyan messze laknak, három gyerek van ott is hasonló korosztály, mint a nagyok. Ő nem ír blogot, nincs fb oldala, sokat dolgozik, jóban is vagyunk, hónapokig, ha nem beszélünk, akkor is tudjuk, ott folytatni ahol abba hagytuk. Mégis..mindennapi kapcsolat nincs. Tegnap olvastam, hogy a férje posztolt egy csúnya(nagyon csúnya) mondatot, amit a barátnőmnek mondott a 16 éves fia, tegnap reggel.:-((( Nekem fájt..bár ismerem a gyereket, problémás volt mióta megszületett, de ezt a mondatot egy anyának hallani...fájt a szívem egész nap, tudtam dolgozik, nem akartam felhívni, meg nem is volt feltöltve a telóm, szokás szerint. Meg féltem is, hogy lehet, hogy ő nem is tud róla, hogy a férje, gondolom elkeseredésében, kiposztolta. Pedig biztos neki is jólestek volna a szavak, mint nekem jólesnének néha...de hát karácsonykor találkoztunk utoljára, azóta egyszer beszéltünk...erős jellem ő is, más családi életet élnek...

Lehet barátság nélkül élni??? Néha ezért is vágyom Őrségben, ott szerintem nyitottabb lennék, lehet lenne ott barátnőm, vagy felnőttkorban már nincs barátság?
Zsoltival sok mindent megbeszélek, de már nem lehet vele csak a "semmiről" csacsogni...egyre többször akad meg a szavam, és bent marad...
Még jó, hogy van ez a blog, ha nem is mindent, sőt....de azért kiöntöm a szívem, és mindig van segítség, vagy egy jó szó...mi lenne, ha ez sem lenne????:-(((

2014. március 26., szerda

Ezt is túléltük...

Legjobban a kiszámíthatatlanság zavar, merít le. Szó szerint! Megtanulok majd így is élni, ahogy Zé írta, kamaszos anyukának lenni. Nem írok konkrét példákat, hiszen és tisztelem annyira a gyerekeimet, hogy nem csámcsogok ezeken, és mivel ugyan annyi hibát követek el én is  ilyenkor, mint a kamasz, így nem vagyok büszke rá...
Tegnap megtapasztalta a család viszont, milyen erő tud  lenni ezekben a "csatákban", majd van az a pont, mikor mindenki dacol...majd várja  a katarzist, megjött, jó volt, kellett már..talán lehet valami változás majd, szép lassan...és akkor mindenkinek jó lesz! Viszont elfáradtam, elfáradtunk...várom a hétvégét, hogy újra egymásra hangolódjunk!

Ma jól kiűzöm a rosszat belőlem...takarítok majd ha Csenge engedi, és csinálunk tulipános rajzot is, és átmegyünk a boltba...és élvezem a madarak csicsergését!:-)
Mai biggyesztés: bableves, és grízes tészta. 

2014. március 25., kedd

:-(

"Hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Csakis úgy, kedves szülő, ha tudomásul veszed, hogy a romantikus gyermekkornak ezennel vége: a gyereket ma már újfajta érdeklődések, és elsősorban a társakkal megosztható titkok húzzák a családon kívüli világ felé. Hogy életének kialakulóban van egy olyan szegmense, amelyben már nem te vagy a főszereplő többé. Ne keseregj emiatt, és ne próbáld egyre szigorúbb szabályokkal és egyre növekvő türelmetlenséggel a szülői házhoz láncolni őt. Biztos lehetsz benne, hogy a program, amit te ajánlasz, nem lesz számára vonzó, a film, amit együtt kell szüleivel megnéznie, nem fog tetszeni neki, a ruhadarabot, amit te vásárolsz a számára, lehetőleg nem veszi fel, és hidd el nekem: a fiút (vagy lányt), akit szívesen látnál gyermeked barátjaként, ő garantáltan ellenszenvesnek fogja találni. Nem azért, mert valóban ez a véleménye, hanem azért, mert te így szeretnéd!"
Drága Ranschburg Jenő tanár úr!
Én minden szavával egyetértek, és próbálok erőt meríteni...de mi van, ha megszegi a szabályokat?
Őszinte lehetek? Nem szeretek kamasz gyereket nevelni...nagyon nem! Még azt is írja a tanár úr, a következő, 4-5 év nagyon nehéz lesz...micsoda???4-5 év????? Az nagyon sok idő...nagyon sok(k)....

2014. március 24., hétfő

apróságok...

Nem ússzuk meg lassan az aksi cserét a kocsiban. Ma sem akart indulni a zafi, mert kicsit ugyan hűvösebb volt, de azért még nem mínuszok..:-) Kicsit töltöttem, majd beindult, így el tudtunk szaladni bevásárolni Csengével, egyre hamarabb kong a hűtő. De a boltból kijövet, azért kerestem a tekintettemmel a marcona fiúkat, ha esetleg be kell tolni a kocsit.:-))))
Nem is meséltem, hogy milyen jó kis spejzt csinált Zsolti, múlthéten. Nagyon szeretem már most!:-) Jól lehet benne pakolni, olyan rendezett lett a terasz így.

Olyan süthetnékem van...lehet mindjárt nekiállunk Csengével. Hétvégén volt medvehagymás pogi, saját medvehagymából, banános süti, és tegnap almás palacsinta este. Bográcsoltunk is szombaton, ma is maradt ebédre, és sül a káposzta, apósomnak volt egy adag savanyú káposztája még. Biggyesztés is megvolt...

2014. március 23., vasárnap

Lépnem kell...

Hónapok óta tart az állapot. Igen, voltak nyavalygós posztjaim, majd volt a felszínes jókedv, olyan szőnyeg alá söprős. És vártam azt a fergeteges boldogságot..nem jött!
És már tudom, az nem is fog jönni. Más fog..mert jönni kell, mert teszek azért, hogy jöjjön.
Igen, mint anya írom ezt, mint három kamasz anyja, és egy dackorszakos. Én voltam a naiv, valahogy olyan jó volt minden, mikor kisebbek voltak a gyerekek. Valahogy elkerültek bennünket a nagyon rossz dolgok, egy burokban éltünk. De ugye az csak egy ideig van így, majd kitekint a gyereke a külvilágra. Ez így van rendjén, ez így természetes. Leválási folyamat. Nehéz ez gyereknek is, szülőnek is. Kompromisszumot kötni, bízni, akkor is ha nincs velem, velünk. Nem tudsz minden lépéséről, izgulsz a barátok miatt, jó hatással lesznek e a gyermekedre? Nem csinál e valami bajt?  Olyanokat mondok, amit már akkor megbánok mikor elhagyja a szám, de düh, mert te máshogy látod, másképp kellene csinálnia, felülkerekedik. Piszok nehéz...de be kell látnom, el kell engednem őket, este is...mert olyan korszakba lépnek lassan mind a hárman, hogy mennek...és ezt nekem még nagyon nehéz megemésztenem. De azt is tudom menniük kell, hogy élményük legyen, hogy tapasztaljanak...jót, rosszat. Persze, tudom, itt van nekünk Csenge, igen jó balansz az biztos, de azért csak ott vannak a nagyobbacskák, nem lehet, hogy rájuk nem gondolok.
Ez egy nagyon nagy mérföldkő egy család életében, hogy már nem mi vagyunk a fontosak. Már unalmas a mi életünk, máshol jobb, mással jobb....nekem ez nagyon fájdalmas, persze tudom, hogy ez így van rendjén, de akkor is...én is most élem meg ezeket!
Itt az ideje, valamivel lekötni magam, mivel azzal, amivel nagyon szeretném, nem lehet, kigondolok valami elérhetőbbet!:-)

2014. március 22., szombat

Pillanat!

Fekszek a hinta ágyon, ebéd után vagyunk...süt a nap, nagyon süt. Becsukom a szemem, érzem átjár a meleg...hallom a szél zúgását, amint a pinpongasztalt leterítő nejlon, zörög. Egyre hangosabb repülő zúg, apósom valamit hallgat a rádióban...de mindezt túlcsicsergi a feketerigó, meg Csenge, aki ott sündörög mellettem, folyamatatosan beszélve, és beszélve..gondolataim is nagyon dübörögnek, elvisznek az álom mezejére. Messzebb nem mehetek, de ez is jó...nagyon jó. Kis idő múlva, felnyitom a szemem, nem olyan könnyű..sőt, kifejezetten nehéz! Régen voltam ilyen könnyű, gondtalan, mint abban a pár percben, ott a napsütésben, a hinta ágyban.

2014. március 19., szerda

Ilyenkor...

Mikor az ember beteg, vagy valami lelki baja van, akkor tudja meg igazán az ember, kik is állnak mellette.
Először a szűk család. Van, aki jön egyből teával, jó szóval, ki csak mondja..hogy ő jönne.., kinek szólsz, és csinálja, ki csak rád néz, tudod várja, hogy jobban légy. És van, aki hozza a teát, ha látja más is őt, elrontva a teát amit annyira szeretsz. Majd többet nem kérdez felőled, mert maga fontosabb....
Csak egy nátha, semmi több, még ma is idehúzott a kanapéra..de egy csacsogó háromévestől, itt nem lehet pihenni, mert ha lehunyod a szemed, mondja, anya ne aludj..:-) Ó, azt, hogy is kell, nappal??:-)))) Üres hűtőt fel kell tölteni, a mosógépet is...vasalni...MAJD! De ma sok segítséget kaptam, szóban a nagyszájú kamasztól...nem baj, azért sem bosszankodom, foglalkozom azokkal, akik velem is foglalkoznak. Van az a pont, mikor már nem érdekel a dolog. Mert itt vannak még hárman, kell nekik az energia, nem pazarlom arra, aki nem érdemli meg. Nem így terveztem, soha nem gondoltam volna...de nem is kell erre több betűt szánni!

Holnapra igenis jobban leszek!!! Mert ennek kell lennie...:-)

2014. március 17., hétfő

Tudtam...

..., hogy a legvégén én is benne leszek, láz, nátha...de csak pozitívan állok hozzá, de az a baj, míg más egy, két nap alatt letudja, én hetekig húzom...na mindegy!
Voltunk kirándulni szombaton, az még jó volt!
Szép hetet mindenkinek, nekem meg egy nagy csomag zsepit!:-)))

2014. március 14., péntek

Szép hétvégét!

Mostanában sokszor azon kapom magam, hogy sodor az ár...ezt, kell elintézni, azt kell csinálni..ezt kell megoldanom, azt kell kiderítem...néha csak olyan érzésem van, mintha egy hajón ülnék, és mellettem sebesen folyik a víz. Nem olyan nagy baj ez. Mert baj az nincs, megoldhatatlan nincs, és míg így van, addig nagyon jó.:-) Általában a nap végére minden megoldódik, és nyugodtan hajtom álomra a fejem. Csenge sem lett nagyon náthás. Mesi köhög nagyon, de ő is remélem jobban lesz. (most biztos jól van;-), és nem is volt ma sulijuk) Így holnap megyünk kirándulni. Oda még sütni szeretnék zabpelyhes kekszet. Remélem mindenki jól fogja magát érezni holnap..jól lesz kicsit együtt lenni.

Mindenkinek kívánom olyan legyen a hétvégéje, amilyet nagyon nagyon szeretne. És azért ne felejtsük el, holnap mire emlékezünk!
Forrás: Internet)

2014. március 13., csütörtök

Jó van na,...

...én ilyen érzelgős vagyok, mit csináljak! Bóklászok kedvenc blogjaim között...és megakad a szemem Superwomanatwork blogját, és először ott láttam a nevem meg. Majd Móninál is.:-)
Mit ne mondjak, könnybe lábadt a szemem.:-)

Ember tervez...

..., már megint! Szombatra terveztük az első idei kirándulást. Tervezzük...erre, egész héten Bence náthás, majd Zsolti lett (nem nagyon szokott), majd Mesi, és Dávid is..és akkor éjjel Csengének kezdett el folyni az orra...Számításaim szerint, pont szombaton, már én is náthás leszek. Így van ez mindig. Pedig annyira terveztem ezt a kirándulást! Jó lenne, ha nem lennénk, ennél betegebbek..még szombatra jó időt is mondanak az időjósok. Egész télen nem voltunk betegek. Na mindegy, ennyi bajunk legyen, nátha, semmi több!:-)


 

2014. március 12., szerda

Így játszanak, játszottak...

Még tegnap is csak mosolyogva néztem, ennyien olvastok! Mit ne mondja, nekem vannak a legkedvesebb olvasóim. De most komolyan! Pedig néha mennyire unalmasnak tűnök magamnak is...:-DDD

Tegnap még a gyerekeimen is gondolkoztam (szoktam, hahaha). Egy "alomból" vannak, mégis olyan különbözők. Persze, ez így természetes, mert nem vagyunk egyformák, és tudom, hogy nálunk is különbözőek vagyunk a nővéremmel, Zsoltiéknál is látom, hogy mások a nővérével. Így nálunk is különbözőek a gyerekek.
Tegnap elnéztem Csengét, ahogy játszik. Egész délután képzeletbeli barátaival játszott, szerep játékot, főleg az udvaron. És akkor azon gondolkoztam miért is furcsa ez nekem?
Mesi mikor megszületett, soha nem szeretettet játékkal játszani, így már a csörgő is dísznek volt, csak a plüss állatokat szerette, de sem a babát (én imádtam babázni), sem barbi, sem társai..talán mikor nagyobbacska volt, akkor a pónikkal játszott. Mindig mindent akart, éppen aktuális, drága dolgot, alkalomra meg is kapta, azután ott porosodott. Nem szerette, ha játszok vele. Igazából sosem szerettet másokkal játszani. Mikor ovis lett, mindig csapódott hozzá egy egy kislány, míg elviselték a királynő szerepelését...de nagyon sokat rajzolt, mindig rajzolt..
Viszont a fiúk, akik között egy év van, a mai napig szorosan együtt vannak. Jó, ma már nem legóznak együtt, bár pár hete még hallottam legózörgést. Így nekik nem volt képzeletbeli barátjuk, mert ott voltak egymásnak. Mikor kicsik voltak, macikkal játszottak együtt, majd a megunhatatlan legó..és a mai napig tartó focit is együtt játsszák..
És itt van Csenge, aki már olyan mintha egyke lenne, mármint a játékot illetően. Kitartása neki sem sok van.Így építő kockázni, összerakni, de még rajzolni, mesét nézni sem tud sokáig. Mindenbe belekap, a lakás úgy néz ki percek alatt mintha bomba szállt volna bele..:-) De mostanában észrevettem, hogy vannak a napnak olyan szakaszai, mikor teljesen elvan a kis világában.
Amit én már láttam, más gyereknél, hogy így játszik, csak nekem volt furcsa ez, mert az enyémek sosem játszottak így. Azt látom, Csenge sem játékokkal játszik, hanem mindennel...:-) Mesét hallgatni, viszont ő szeret a legjobban. Minden este a kedvenceket. Van olyan este, mikor ő mesél nekem. :-) Nagyok, nem szerettek mesét hallgatni. Látszik is, a fiúk utálnak olvasni..:-(((

Mai biggyesztés: bableves, és egy nagy tepsi almás pite, mert kicsit fonnyad már az alma a pincében.

2014. március 11., kedd

Köszönöm!:-)

Ugye, nem utáltok nagyon, mert megkérdeztelek benneteket tegnap? :-) Bevallom kíváncsiságomat teljes mértékben kielégítettétek.:-D Arra voltam inkább kíváncsi, mennyi a névtelen olvasó. Látom sokan vagytok, én ennek nagyon örülök, most őket köszönteném külön nagy szeretettel, mert ideírtak nekem. Köszönöm!(()) És olvassatok tovább is, ha van kedvetek, és írhattok is. :-)

Kedves többiek, akiket már név szerint ismerek...akik mindig jöttök hozzám, nagy ölelés...:-)

Fejlődő képes vagyok! De tényleg:-)...este dráma volt, most inkább Zsolti borult ki a Kamaszon. Későn jár haza, tanulni nem tanul. Jó, az engem is idegesít, mert kezdtük felhúzni a jegyeket már végre. A szerelemmel nincs bajom, hála, olyan szerelem van láthatáron, aki nagyon kedves udvarias. Csak ez a kamaszkor, amúgy sem egyszerű, pedig olyan kevés kötelezettség van itthon, de az sem sikerül betartani..Persze klasszikus, flegma, beszólogatós, szobáját hanyagoló.. mindenkit utáló, kamasz. Hát ez van, apja inkább azt nehezteli, jogosan, hogy meg van beszélve 8 órára hazajön, majd 10 óra van belőle. Soha nem jött haza még időben. És mindig van magyarázat hozzá...Pl. tegnap, hazaesik három után, közli, csak enni jött haza, megy a barátjához. Mondom neki, tanulni kellene, meg a szobáját összedobni, utána mehet. Nem, ő most megy, közli. Jó elmúlt 16 éves, de azért szerintem még megérdemeltem volna, egy anyaelmehetek? kérdést. Na, de siet, mondja...úgyis csak ideoda megy, és hamar itthon lesz. Ebből a hamarból nyolc óra lett, persze nem tanult, apja kiakadt, meg én is...volt dráma. Szerintetek megértett valamit a kamasz? Nem! De ez van..
És mivel csak "túl kell élnem" (ti szoktátok írni:-) , így már nem rágom magam... ezért vagyok fejlődő képes...

2014. március 10., hétfő

Kíváncsi vagyok..;-)

Merész leszek...Mert valahogy érdekel. :-)
Írnál( írnátok), ide egy megjegyzést, ha olvasol(olvastok)? Elég, ha csak egy mosoly jelt teszel...
Köszönöm!:-)))
Kép: internet)

Valamin kéne változtatni...

Nem tudom...megint tanakodom..Valahogy ki kellene találnom, hogy lehetne többet pihenni. Nem is nekem, bár bevallom, rajtam van a tavaszi fáradság, hanem Zsoltinak. Tegnap este szárítottunk Csenge haját, majd fáradtan egymásra néztünk Zsoltival, és megkérdeztem tőle, félig tréfásan, hogy örül neki, hogy négy éve ilyen, kis tündérért vágyakoztam még? Jót nevettünk, de láttam Zsoltin nagyon fáradt. Fejfájás szombaton, majd rossz alvás,kis peca, tanulás a fiúkkal...Mesit megszokni, hogy este jön haza...korán kelés..és egész nap a kisMókus, ugrálása, de egész nap, folyamatos beszéddel, szorosan mellettünk. Akarom, és a NEMAKAROM, kiszolgálása. És azért  nagyobbacskák is ott vannak, mind a hárman. Délután megszöktünk(szó szerint) 20 percre kutyát sétáltatni Zsoltival kettesben. Hülye vagyok, végig hiányzott Csenge.:-))) Most, hogy dobálná a köveket..stb.:-) Tehát rájöttem, én nem bírnám ki, hogy egy napot sem, hogy kettesben legyünk, pedig annyira vágyunk rá.
Meg amúgy is meg kell szoknunk a tavaszi életet. Mikor már 5-kor, hangosan csivitelnek a madarak, majd világosodik, Csenge meg ébredezik...és akkor kezdődik a nap, este nyolcig egy folytában, majd kapkodva, valami csinálni, és minnél hamarabb ágyba kerülni...Majd beállunk erre is...

2014. március 9., vasárnap

Mit is írjak...hmm...???

Úgy írnék sok mindent! De legjobban csak beszélnék...beszélnék...Neked, Nektek...

Nyúlok a billentyűhöz, majd vissza...majd megint, és vissza...
Pedig nincs rossz kedvem, csak valahogy olyan hülye érzésem van. "Minekírjammegolyankissemmiségek...."

Így megyek, mert már ügyeletben vagyok,:-valaki kapcsolja fel a lámpát, valaki adjon vizet...
Tehát VALAKI vagyok!:-)))))

Megyek bepácolom a csülköt, mustáros, mézes páccal, este kellett volna, de lusta voltam. Hagymakrém leves lesz még. Süti van tegnapról,bocisüti, de csak azért, mert Mesi lovagja beállított, egy nagy tál cukisütivel, ami finom is volt. Isler, na annak úgyis nehezen állok neki, így jólesett.:-)
Igen Mesi lovagja...(anyós szemmel pont ilyet képzelek el Mesi mellé..., de hát nem sok beleszólásom van;-) Ez is nagyon furcsa...mármint mikor eljut a gyereked egy olyan élet szakaszba, ahol már kettőt kell hátralépned...és csak figyelni..)

Ahhoz képest csak sikerült leírnom valamit...:-)
Napsütéses szép vasárnapot!!!! Töltődjetek!!!! Én ma idén is elkezdtem, a magányos horgászfeleség életemet!:-))))))))

2014. március 7., péntek

Ilyen az, mikor..

(forrás:internet)

.....elmúlik a két napja tartó migrénem!:-)))

Szép hétvégét kívánok Nektek!

generációk...

Természetes folyamat, nem én találtam ezt fel...így van, mióta ember az ember...vannak generációk.
Vannak a gyerekek, a fiatal felnőttek, a fiatalok, a középkorúak, idősebbek, és a szép korúak. Valahogy így, azt hiszem..
Mikor megél az ember egy korszakot, és át is lépi, akkor kicsit megáll, számot vett az addig megélt életéről. Így vagyok ezzel én is most, érdekes, mert ez nem inkább az életkorral jár..persze 40 évesen, sem fiatal felnőtt  nem lehetek, sem szép korú. Néha vágyom arra, hogy ennyi idősen 20 éves testem lenne, és 40 éves agyam hozzá, de ugye ez MÉG nem lehetséges.:-))), így marad minden a régiben.
Na, én mostanában léptem be  a középkorúakhoz. Már csókolómot köszönnek a gyerekek, és a fiatal felnőttek. De ami a szembetűnő, már a fiatalokkal, értem itt az előttem lévő generációval, másképp gondolkodok. Nem mindig rossz ez, csak szembetűnő...de ez nem baj, hiszen így volt ez mindig. Gondoljunk vissza szüleinkre, nagyszüleinkre...Mennyire nem értettük, vagy értjük meg őket. Én már másképp látom, mert megéltem, és elfogadom, a korosztályok közötti másképp gondolkodást!
Egy ember mikor már középkorú lesz, tök jó, mert átélt már dolgokat, de azért bízik benne, hogy ugyanennyi, legalább lesz még előtte..:-))
Megéltem a gyermekkort, valamennyire emlékszem is rá, így bele tudom élni magam a gyermekkorba, kamaszkorba, fiatal felnőtt korba, fiatal korba..most a középkorba (meg az őskorba:-) )
Az idős korba, netán a szép korban...amit majd megélek remélem, meg ugye vágyok..mert szerintem azt megélni is nagyon jó...Hiszen akkor más olyan sok mindent megélt az ember.:-)

2014. március 6., csütörtök

Huncut!:-)

Nem tudom, a kuglófot fotóztam e? Vagy a kuglóf lopót?:-) Meglátja a kezemben a fényképezőgépet, szalad, és mondja, engem is...engem is..:-)

Ma megtaláltam az óvodai beiratkozás időpontját a neten. Szerintetek kettő jelentkezési lapot töltsek ki? Mert, hogy tuti nekem is mennem kell kiscsoportos ovisnak, az biztos, csak reménykedek, péklapát lesz a jelem..:-DDDDD

Kicsit olyan izé...

Mi a túrót zenél itt a fagyis kocsi amelyik csak szigorúan vasárnap déltől nyomja, estig?
Ja, amúgy köszi a jó időt, mellé a migrént, jó borúsan látom  a napot, ami végül is, nagyon szépen süt...és mérges vagyok, hogy vadásznom, sakkoznom kell a csekkekkel mindig, mert nem jön időbe, de a többi már itt kiabál, hogy fizessem be...Ja és amúgy még vásárolni sem volt kedvem, de elmentem Zsoltival meg Csengével, mert kellett Zsoltinak cipő, nagyon de nagyon... Így azért én is vettem egy polárpulcsit magamnak meg Csengének, hiszen jön a nyár.:-)
Tegnap lementem a gazdaboltba permetszerért. Láttam már kocsiból, jó sok minden van bent. Ilyen háztartásba feltétlenül szükséges dolgok, mint ...akármi...Na de a lényeg én ilyenkor, régen, azért csak találtam kedvemre valót, maximum egy bádogbögrét. Most meg? Végiglegeltettem a szemem, aztán üres kosárral távozom. Öregszem...sajnálom a kis pénzt is ilyenekre. Inkább felzavarom a fiúkat a padlásra, és az évekkel ezelőtt száműzött kávéscsészéknek örülök, mint majom a farkának.:-DD

Kicsit olyan ízé vagyok...jaj, bárcsak jönne már az a felemelő érzés, mikor tisztul a fejem... (pedig olyan régen volt már migrénem)
Ne sajnáljon senki, túlélem...:-)) És amúgy minden rendben!!!:-)

2014. március 4., kedd

Végre!!!:-)

Ma voltam bent a suliban. Bencének kellett a fejlesztésre egy papírt kitöltenem.
Olyan jó volt, ahogy meséltek Bencéről...forgott velem a világ, az a sok pozitív visszajelzés..nagyon , nagyon jólesett. Új ofőt kaptak, aki lelkes, kedves, de mellette fegyelmezni tudó nő. Ez kell nekik..Én meg hallgattam több tanártól, hogy  a fiam, aranyos kedves, hangosan előre köszön, udvarias, és nem minden, hogy jó tanuló legyen, annyira megy neki, ahogy menni kell. Ez a lényeg!:-) Végre!!! És akkor jön az sms Mesitől, hogy ma három dogát is kapott, és mind jó lett (mi mércénkkel mérve)....akkor már éreztem, amit már régen nem. Jó volt nagyon!:-)))

2014. március 3., hétfő

Álmodom...:-)

Álmodom...hajnal van. Nyitva az ablak, egyedül vagyok a nagyágyban, nem messze mellettem, a Királylány ágya is üres. Furcsa a csend, de nem rossz..főleg, hogy tudom, ők is jól érzik magukat, ott ahol éppen vannak.:-) Megfordulok, ablak felé, érzem a bőrömön, a lágy szellőt. Még sötét van, madarak sem ébredtek fel. Vissza alszom nyugodtan, hiszen nem kell időre kelni, ma magam ura vagyok. Nem hagyom, hogy a  beférkőzzön a családom hiánya...élvezni fogom a mai napot! Míg alszok, álmodok, nem emlékszem mit, ritkán szoktam rá emlékezni. Süt a nap már, mikor felkelek. Madarak hangos csivitelése ver fel. Kinyitom jobban az ablakot, hagy jöjjön be a napfény, a reggel illata...lemegyek, kávét csinálok magamnak, majd pizsamában, mezítláb, kávéval a kezembe, megyek locsolni...virágokat, palántákat..mind megsimogatom. majd beülök a hintaágyba..megint eszembe jut a kiscsaládom, mikor az utolsó korty kávét iszom..nem kéri most senki..nem baj, majd holnap, ma az én napom! Felöltözök, szoknya, egy kényelmes felső, és papucs...elmegyek a piacra. Veszek sok finomságot, zöldséget, sajtot, kolbászt, és egy nagy virágcsokor, margaréta. Mire hazaérek, megéhezek, bekapok egy kis friss, sajtot..zöldséget..friss zsömlét.. beülök a hintaágyba még egy kicsit..süttetem az arcom, belealszok, nem sokat, de jólesik. Majd előveszek egy könyvet és fényes nappal  olvasok, csak olvasok...nem nézem az időt..bár röpül..gondolok egyet, sütök valami finom reggelinek valót a kiscsaládomnak másnapra. Előveszem a kötényt, magam köré tekerem, majd a deszka, liszt, tojás, élesztő...cukor...kakaó...sorba, sorba. Lassan csinálom, érzéssel, imádok kelt tésztát készíteni. Most van időm díszíteni, lesz fonott, leveles, kakaós...
Jólesően simogatom meg a szememmel a kosárban, a kész péksütiket, megkóstolom a kakaós csigát, éppen jólesik a délutáni kávém mellé..másnapra pácolok be húsit, sok zöldséget, milyen jó lesz grillezni majd együtt.:-) majd újra lehuppanok olvasni..rám sötétedik, de nem bánom. Öntök egy pohár vörösbort, hallgatom az esti tücsök ciripelést..lassan álmosodom, így befekszem a nap illatú ágyneműbe. Várom a reggelt, mikor majd mind újra együtt vagyunk..Jó kis nap volt! Újra Álmodom...:-))

....(milyen címet adjak???) fejvakarósszmájli....

Tegnapi nap már klasszisokkal jobb volt, volt tanulás, sok főzés, sütés....komolyan, két rúd túrós rétes után, kértek még egy kis nasit..én meg összedobtam gyorsan, vagyis inkább Csenge, aki hozta a szívecskés formát, hogy süssünk tortát..így sütöttünk, hamar megvolt, és a jelekből ahogy fogyott...finom lett.:-)))))

Azért egy kis napsütés feldobná a napunkat...gondolom nem csak itt...:-)
ITT van még pár kép tegnapról...:-)

2014. március 2., vasárnap

Szép vasárnapot!

Miért jó, hogy vasárnap 6 óra után fent vagy? Ilyenkor már túl vagyunk a reggelin, a konyha várja, hogy az ebéd készüljön. Mosás megy, Zsolti kint a  kertben, Csenge is. Fiúk tanulnak(hahahahaha), Mesi...alszik még!:-D
Nem tudom mi volt a héten, de tegnap csúcsosodott ki. Ideges, fáradt, feszült voltam. Fogjuk a tavaszra, és megpróbálom teljesen elfelejteni a tegnapi napot! De ma, azt szeretném, ha másképp lenne. Gyönyörű árvácskákat vettünk tegnap a piacon, kis virágú, de színes. Csengével már ültettünk a virágládában. Enyhe tél velejárója, nagyon tetves a három leander.:-( Kiraktuk őket, hátha megfagynak még, éjjel. Tudtok valami jó lemosó szert ajánlani?

Készül az ebéd: húsleves, vegyesen karaj csontból, és csirke lábból, nyakból. Majd töltött csirke mell, vegyes körettel. És túrós rétes lesz a nasi.
Legyen szép vasárnapotok!
(kép: internet)