Ugye, nem utáltok nagyon, mert megkérdeztelek benneteket tegnap? :-) Bevallom kíváncsiságomat teljes mértékben kielégítettétek.:-D Arra voltam inkább kíváncsi, mennyi a névtelen olvasó. Látom sokan vagytok, én ennek nagyon örülök, most őket köszönteném külön nagy szeretettel, mert ideírtak nekem. Köszönöm!(()) És olvassatok tovább is, ha van kedvetek, és írhattok is. :-)
Kedves többiek, akiket már név szerint ismerek...akik mindig jöttök hozzám, nagy ölelés...:-)
Fejlődő képes vagyok! De tényleg:-)...este dráma volt, most inkább Zsolti borult ki a Kamaszon. Későn jár haza, tanulni nem tanul. Jó, az engem is idegesít, mert kezdtük felhúzni a jegyeket már végre. A szerelemmel nincs bajom, hála, olyan szerelem van láthatáron, aki nagyon kedves udvarias. Csak ez a kamaszkor, amúgy sem egyszerű, pedig olyan kevés kötelezettség van itthon, de az sem sikerül betartani..Persze klasszikus, flegma, beszólogatós, szobáját hanyagoló.. mindenkit utáló, kamasz. Hát ez van, apja inkább azt nehezteli, jogosan, hogy meg van beszélve 8 órára hazajön, majd 10 óra van belőle. Soha nem jött haza még időben. És mindig van magyarázat hozzá...Pl. tegnap, hazaesik három után, közli, csak enni jött haza, megy a barátjához. Mondom neki, tanulni kellene, meg a szobáját összedobni, utána mehet. Nem, ő most megy, közli. Jó elmúlt 16 éves, de azért szerintem még megérdemeltem volna, egy anyaelmehetek? kérdést. Na, de siet, mondja...úgyis csak ideoda megy, és hamar itthon lesz. Ebből a hamarból nyolc óra lett, persze nem tanult, apja kiakadt, meg én is...volt dráma. Szerintetek megértett valamit a kamasz? Nem! De ez van..
És mivel csak "túl kell élnem" (ti szoktátok írni:-) , így már nem rágom magam... ezért vagyok fejlődő képes...
Kedves többiek, akiket már név szerint ismerek...akik mindig jöttök hozzám, nagy ölelés...:-)
Fejlődő képes vagyok! De tényleg:-)...este dráma volt, most inkább Zsolti borult ki a Kamaszon. Későn jár haza, tanulni nem tanul. Jó, az engem is idegesít, mert kezdtük felhúzni a jegyeket már végre. A szerelemmel nincs bajom, hála, olyan szerelem van láthatáron, aki nagyon kedves udvarias. Csak ez a kamaszkor, amúgy sem egyszerű, pedig olyan kevés kötelezettség van itthon, de az sem sikerül betartani..Persze klasszikus, flegma, beszólogatós, szobáját hanyagoló.. mindenkit utáló, kamasz. Hát ez van, apja inkább azt nehezteli, jogosan, hogy meg van beszélve 8 órára hazajön, majd 10 óra van belőle. Soha nem jött haza még időben. És mindig van magyarázat hozzá...Pl. tegnap, hazaesik három után, közli, csak enni jött haza, megy a barátjához. Mondom neki, tanulni kellene, meg a szobáját összedobni, utána mehet. Nem, ő most megy, közli. Jó elmúlt 16 éves, de azért szerintem még megérdemeltem volna, egy anyaelmehetek? kérdést. Na, de siet, mondja...úgyis csak ideoda megy, és hamar itthon lesz. Ebből a hamarból nyolc óra lett, persze nem tanult, apja kiakadt, meg én is...volt dráma. Szerintetek megértett valamit a kamasz? Nem! De ez van..
És mivel csak "túl kell élnem" (ti szoktátok írni:-) , így már nem rágom magam... ezért vagyok fejlődő képes...
:))-a tegnapi bejegyzésedhez.
VálaszTörlésÚristen,engem kinyuvasztott volna Anyu(nem 16 évesen,mert akkor még el sem jártam nagyon otthonról, a sulit kivéve,hanem 20 évesen is)ha nem érek haza a megbeszélt időre.De soha eszembe sem jutott volna,hogy késsek.Akkoriban nem volt mobiltelefon,meg nekünk vezetékes sem,és tisztában voltam vele mennyire aggódna,ha késnék.De nem hiszem,hogy akkor mi kivételek lettünk volna,másoknál is ez volt a rend.
Lehet,hogy nagy most a szám,de ezt meg fogom követelni az én lányomtól is.Különben gyorsan bele fogok őrülni az aggodalomba.
Én régimódi vagyok ilyen szempontból,szerintem hétköznap,16 évesen tanulni kellene,nem csavarogni.
Teljesen egyetértek, de van az mikor egyszerűen képtelen vagyok tenni ellene. Pedig már volt itt minden, fenyegetés, nem elengedés, sajnos pofon is...semmi! Most azt a próbálom megtenni, hogy ne akadjak ki annyira, hogy a család felboruljon...És Zsolti mellett is kell állnom, mert nagyon megviseli a dolog..Én el sem tudtam hinni, hogy majd valamikor én kerülök ilyen helyzetbe...annyira nem ezt szerettem volna..:-(((( Ismersz már, én is régimódi vagyok...ezért is ment a dráma tegnap...
TörlésEzt nem szabad hagyni, egyetértek. Egyébbként is - hétközben a feladat a tanulás, nem az estig pasizás. Ne hagyjátok Anikó.
Törlésnem hagyjuk, azért is megy a műsor. De van az a gyerek akinek akármit mondasz nem jut be a fülébe. Bárcsak újra kicsi lenne...teljesen másképp láttam a jövőt....azt hittem, nagyon jó kapcsolatunk lesz, majd ő lesz a nagy nővér...de az igazság az, utál nagycsaládban élni. Most éppen utál mindenkit aki meg akarja mondani mit csináljon...jó, ez kamasz tulajdonság. De a nagycsaládbani életét, mindig is utálta. Majd talán ha felnőtt lesz...talán...
TörlésTudom,hogy nagyon nehéz,sok barátunknál láttam.És amilyen makacs néha az enyém,nekem sem lesz könnyű dolgom.
TörlésNálunk a férjem bármit hagyna,úgyhogy nagyon a sarkamra kell állnom.És sokszor már most is annyira fáj,hogy szigorúnak kell lennem.
Edzem magam...neked meg szorítok.
Sokszor többet megértenek a dumánkból,mint amit mutatnak,de ez csak évekkel később derül ki.Most feszegeti a határát,hogy meddig mehet el.És a korosztály hatása nagyon nagy.Nehéz ügy,drukkolok!!!!
VálaszTörlésMi már hála Istennek évekkel túl vagyunk rajta, piszok nehéz volt.Nem mindegyikkel.:)
Én is abban bízom, hogy nem mind a néggyel lesz ilyen.:-)
TörlésNem tudom... nem gondolok inkább semmit, három lányom van. A fiúk mások, velük ha nem vadulnak el és nem bandáznak, de azt már hamarabb elkezdték volna, akkor azért kicsit könnyebb a dolog. A lányaimtól NAGYON félek.
VálaszTörlésNem gondoltam soha, hogy ilyen nehéz lesz. De az biztos, az alap természetük megmarad ilyenkor, de a rossz tulajdonságaik felerősödnek.
TörlésÉs a legrosszabb, ha állandóan harcolok, még rosszabb, de ha hagyom, akkor is nagyon rossz, SOHA SEMMIT NEM CSINÁLOK JÓL! Ez kiborít.
Fiúk is kezdtek kamaszodni, de valahogy meg lehet velük beszélni a dolgokat...
En csak szemelyes tapasztalatot tudok megosztani, nem biztos, hogy segit, de hatha. : ) En meg "csak" 22 eves vagyok, tisztan emlekszem a kamaszkoromra. Nem mindenki ugyanolyan, vannak rosszabbak, meg jobbak en az elozobe tartoztam, az egyetlen ember a csaladba, aki jol kezelte a helyzetet Apukam volt, nalunk bevalt a kompromisszum. Tudta, hogy sose lesz ugy, ahogy eredetileg megbeszeltuk, igy mindig csak annyit mondott, hogy szoljak haza, ha nem jovok vagy, ha uton vagyok. Es ezt rendszerint be is tartottam, cserebe azert, amiert "megertett". Mindenki mas, csak azzal jott, hogy tanuljal, ne menj sehova, miert jossz keson, aztan voltak hetekig tarto vitaink... Apa, meg egyszeruen soha nem kerdezett semmit, megvarta meg en elkezdek vele beszelni es ki tudja miert, neki, ha orakkal kesobb is, mint hazaertem, de megis elmondtam mindent... Mindenki massal meg csak ment a veszekedes, a kamasz eveimbe nekem a legnagyobb dolog az volt, ha nem kerdeztek, majd en elmondtam, ha ugy gondoltam, ha erolteti az ember csak rosszabb... Szoval Apunak volt turelme es a szulok ismerik a gyerekeiket, ha tudod, hogy a gyereked, rendes es amugy nem kerulne rossz tarsasagba, akkor ne felj. : )
VálaszTörlésEgyebkent, tudom, ez csak egy eset a sok kozul. Amugy nem tudom ismered e Vekerdy Tamast, a multkor valami kapcsan neztem egy par eloadasat az interneten es van egy klassz video a kamaszkorrol. Egyszer megeri megnezni. : )
Köszi, hogy írtál, én is emlékszem a kamaszkoromra..az is nemrég volt...Jó poén, több mint húsz éve..:-DDD
TörlésIgazad van, én most ezt a taktikát választottam, csak nehéz, mikor úgy képzeled, majd Te leszel a bizalmasa, a támasza, akit feltétel nélkül szeret, (ez igaz, mert tudom, hogy szeret).
Azért nem aggódok (nagyon), mert nincs rossz társaságban, nem iszik, nem cigizik, nem fiúzik, most van neki először, olyan igazi kapcsolata. Engem inkább tudod mi zavar, hogy mikor itthon van sincs itthon, érted? Fizikailag itthon van, de nem érzi jól magát, sem itthon, sem velünk..:-( Ez is klasszikus kamaszdolog, tudom, de nehéz megélnem..
Haha, tipikus "szellemidoszak". : )) Ott van, de meg sincs. Ne aggodj Aniko, hidd el, ha vege lesz ra se fogsz ismerni a lanyodra, ugy fog szeretni titeket, ahogy eddig meg sose mutatta! ; ) Kitartast!♡
TörlésHát köszi, kell!:-))) Mármint a kitartás!
TörlésSzia.
VálaszTörlésÉn ugye most vagyok 19 éves.
Amit most leìrtàl Mesirõl szàmomra nagyon ismerõs dolog.
Velem ugyan ez volt.
Én kb 17 évesen kezdtem a nem jàrok haza idõben dolgot.
Nem pasiztam, szimpla baràti kör . De lényegében ugyan az. A tanulast hanyagoltam miatta. Viszont az edzest sose ! Màr 3 eves korom ota csinalom.
Kb olyan egy évig tartott.
majd kezdtem ràjönni, hogy tanulas nelkül nem fog menni a suli. ( nem voltam kitûnõ sose, de 3 -asom a bizibe mindig megvolt mindenbôl).
18 éves koromra kezdtem leàllni a csavargàssal. Mert akkor màr nem idegeskedett rajta senki. Röviden azt akartam mondani, hogy a.tudatalattinkba valahol benne van a "csakazertis". Amikor màr nem szidtak érte, nem is volz olyan jò.
És sajnos én ez idõszak vége fele veszìtettem el az édesanyàm. Ìgy mindig azzal a gondolattal fekszem le, hogy csavargas helyett vele lehettem volna. :'-(
Egyébként mi is 4 en vagyunk testvérek.
Nàlunk is 2 fiú 2 làny.
Talàn ezért is érzem magam otthon, ha olvaslak.
Lili :)
Szia Lili, nagyon sajnálom, hogy elvesztetted anyukádat! Én 25 éves voltam, már volt családom, gyerekem, mikor elvesztettem anyukámat, a mai napig nagyon hiányzik. Sajnálom, hogy nem élhette meg anyukád, hogy ilyen felelősségteljesen gondolkozol már...büszke lenne Rád!
TörlésTudod nem aggódnék egy cseppet sem,ha menne a tanulás, de nem megy..aggódok, hogy megbukik..nagyon rossz így minden nap... És te mellette sportoltál, itt az sincs, semmi sincs...és sokszor mérges vagyok...
Megértem , hogy aggòdsz. Én is aggòdnek a helyedben.
VálaszTörlésOlyan rossz lehet nézni, és tehetetlennek lenni.