"Hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Csakis úgy, kedves szülő, ha
tudomásul veszed, hogy a romantikus gyermekkornak ezennel vége: a
gyereket ma már újfajta érdeklődések, és elsősorban a társakkal
megosztható titkok húzzák a családon kívüli világ felé. Hogy életének
kialakulóban van egy olyan szegmense, amelyben már nem te vagy a
főszereplő többé. Ne keseregj emiatt, és ne próbáld egyre szigorúbb
szabályokkal és egyre növekvő türelmetlenséggel a szülői házhoz láncolni
őt. Biztos lehetsz benne, hogy a program, amit te ajánlasz, nem lesz
számára vonzó, a film, amit együtt kell szüleivel megnéznie, nem fog
tetszeni neki, a ruhadarabot, amit te vásárolsz a számára, lehetőleg nem
veszi fel, és hidd el nekem: a fiút (vagy lányt), akit szívesen látnál
gyermeked barátjaként, ő garantáltan ellenszenvesnek fogja találni. Nem
azért, mert valóban ez a véleménye, hanem azért, mert te így szeretnéd!"
Drága Ranschburg Jenő tanár úr!
Én minden szavával egyetértek, és próbálok erőt meríteni...de mi van, ha megszegi a szabályokat?
Őszinte lehetek? Nem szeretek kamasz gyereket nevelni...nagyon nem! Még azt is írja a tanár úr, a következő, 4-5 év nagyon nehéz lesz...micsoda???4-5 év????? Az nagyon sok idő...nagyon sok(k)....
Drága Ranschburg Jenő tanár úr!
Én minden szavával egyetértek, és próbálok erőt meríteni...de mi van, ha megszegi a szabályokat?
Őszinte lehetek? Nem szeretek kamasz gyereket nevelni...nagyon nem! Még azt is írja a tanár úr, a következő, 4-5 év nagyon nehéz lesz...micsoda???4-5 év????? Az nagyon sok idő...nagyon sok(k)....
Szia Anikó!
VálaszTörlésÁtérzem ezeket a "szép" kamaszkori problémákat, hamarosan nálunk is kopogtat ez az időszak... Tanácsot ugyan nem tudok adni, mivel tapasztalatom a nullával egyenlő ez ügyben :), de eszembe jutott egy könyv, amiről sok jót hallottam. Pont a te egyik mondatod juttatta eszembe, hogy mi van akkor, ha nem tartják be a szabályokat? Állítólag - én még nem olvastam, de feltett szándékom - ilyen és ehhez hasonló, gyakran felmerülő problémákra ad gyakorlati tanácsokat többek között ez a könyv, a címe pedig Kamaszhatárok, a Harmat kiadónál weben keresztül is megrendelheted (harmat.hu). Addig is tarts ki, puszillak és ne hagyjon el a humorérzéked :)...
Köszi...humor??? Hát, nagyon régen éreztem a humort....
TörlésMegnéztem a könyvet, megrendelem, köszi!
Szabályszegés bünti és kész!
VálaszTörlésÉs milyen bünti? Ilyen helyzetben lepereg minden bünti, nem érdekli..pedig én sem hittem volna, de így van!!!!
TörlésSzigorral csak elidegeníted. Most fogadd el, ha veled akar lenni és fogadd el, ha nem. A kis stikliket meg értékeld át. Nálunk ez a vezérelv: "számít ez majd 5 év múlva?" Ha nem, akkor nem kell törődni vele. Tudod, ugyanabban a cipőben szorongunk. Fel a fejjel!
VálaszTörlésTudom, de tudod mindenhol azt olvasom, szabályokat kell hozni, ha megszegi bünti..igen, ez így van, teljesen egyetértek! És mi van akkor, ha kimagyaráz, és nem érdekli a bünti..tegnap amúgy volt egy nagy kiborulás, de tényleg nagy...majd nagy kibékülés...olyan jó lenne, ha tényleg változna a dolog..
TörlésDehogynem!Csak át kell állni "kamaszos anyuka" üzemmódba...Ez is szerethető szerep...és a szabályok nagyon fontosak!Mi nem barátok vagyunk,hanem szülők,következetesnek kell lennünk! Hú,nagyon hasonlítunk ám!Amikor negyven éves lettem és kamaszodni kezdtek a csemetéim,én is szörnyen éreztem magam,de bele lehet jönni...Hahó! Neked is kellene valami kis kikapcsolódás,ahonnét erőt meríthetnél,ami kicsit elterelné a figyelmedet,és máris könnyebb lenne! :-) Zé
VálaszTörlésIgen, igazad van! Kikapcsolódás??? Az nincs..pedig kellene, de nagyon nehéz megoldani. Persze ez csak kifogás...arra van idő amire szánunk.
TörlésLassan beletanulok majd, és talán szeretni is fogom...
Lehet az több is, mint 4-5 év, merthát még a huszas évek elején is csinál sok olyan dolgot az ember, ami a szülőnek nem feltétlenül tetszik. Sőt, sokszor pont azért teszi, hogy ne tetszen!
VálaszTörlésSzerintem szabályok, szigor és következetesség ugyanúgy kell, mint szeretet és megértés. Van egy példám - nem kell hogy mindenkinek tetsszen, de én ezt az esetet a szemem előtt láttam. Anyuka megfogadta, nagyon megértő és bizalmas lesz a kamaszodó lányával. Mint egy barátnő, hogy mindenről tudjon, merje neki elmondani. Ez működött is, szigor és következetesség nélkü sajnos. A lánya mindent elmondott - kibe szerelmes, mi jár a fejében. Anyuka, mint barátnő meghallgatta. Aztán azt is meghallgathatta, hogy a 13 éves lánya lefeküdt valakivel, egy évig jártak orvoshoz x gond miatt. De ugye megmondta. A lánya őt hívta fel, mikor az út közepén ült bőgve, drog hatása alatt, hogy kipróbálta és nem túl jó. Ebből is látszik, hogy a bizalom és a megértés nem elég. Nem barátnő az anya, hanem szülő. Teret ad, de a szarvakat is letöri néha. Terelget, szabályoz, mert ez is a nevelés része, kamasz esetében is. Az meg egy dolog, hogy a kamasznak ez nem fog tetszeni, de hát ez van.
Annyira nehéz néha. Tudod, hogy most ezt kell csinálnod, de annyira nem akarod csinálni, közben meg féltesz, szeretsz, óvsz, mert látod mi lehet ha nem óvod. És ezért utál, gyűlöl, csapkod..és már nem egy hároméves, akit megfogsz ölbe veszel, vagy csak arrébb rakod, mert akkor már kizökkentet a hisztiből...
TörlésÉs nekem a legkimerítőbb az most, hogy egy pillanat sem kiszámítható...
Jaj.:( Ez az a téma, amiről rettegve olvasok, szó szerint. Itt állunk a kamaszkor küszöbén, kisebb-nagyobb csetepatékkal, amik még ideig óráig megoldhatóak, de..... de nagyon félek, mi lesz....
VálaszTörlésGary Chapman: Kamaszokra hangolva, Harmat Kiadó. Olvasd el, talán segít :) Szeretettel ajánlom.
VálaszTörlés