2013. szeptember 27., péntek

kalács

Felraktam a kalács receptjét IDE!:-)
Jól van, tudom nem a legszebb...;-)

Péntek van!

Végre péntek! Jó lenne, rávenni a gyerekeket, hogy tanuljanak ma, legalábbis  a fiúkat, Mesit már nem tudom. Furcsa már Mesivel, hogy nem lehet tudni, mikor mit csinál. Néha csak azt veszem észre este van és köszön el, hogy megy aludni. Meg kell tanulnom ezt is, a kamasz lelkek kiszámíthatatlanságát is. Hogy bezárkózik, hogy rendetlen a szobája, hogy csak enni, inni jön le, vagy néha megjelenik mint a szellem, hogy fontosabb az ismerősök véleménye, mint a miénk, hogy  a telefonja, és a fb nélkül nem tud élni...lassan szokom. Vekerdyt olvasva rájöttem, kell a kamaszkor a gyerekeknek, mert különben nem szeretne soha elmenni itthonról, felnőtt életet élni, olyan idilli lenne minden. És ez hosszú folyamat...:-)  Elhiszem neki...meg azoknak is akik előttem vannak..muszáj elhinnem, mert különben nehéz! Persze ott van Csenge, aki tündi bündi virágszál, iszonyú anyás, és matrica, és minden. Na de nekem a gyerek nem csak addig kell, míg ilyen kezesbárány, majd utána meg menjen az útjára. Szeretem mind a négyet, nagyon, nagyon!:-) És persze mindig a legjobbra törekszem, nekik is jó legyen, nekem is.:-)

Amúgy nagyon jó lesz a hétvége, ha minden igaz, Zsolti itthon lesz hétfő, kedd. Viszont, ha meggyógyul Mesi, menni kell hétfőn Budapestre a száj sebészetre..:-((((( Csak túl leszünk rajta!
De addig élvezzük a napokat, hisz most is süt, bár hideg van!
Nem kell főznöm, viszont sütök egy nuttelás kalácsot.
Szép hétvégét minden kedves idelátogatónak!

2013. szeptember 26., csütörtök

Érdekes....

Érdekes felismerés volt ma számunkra, milyen kiszolgáltatottak vagyunk!
Ma nem volt net és tévé, ami ugye nem egy lét szükséglet. Először Csenge reklamált a meséért. Beraktam egy dvd-t, furcsa volt neki, nincs türelme még egy hosszú meséhez, sem képileg, sem mikor mesélek. De eltelt a délután, legfőképpen a zsír kréták papír védője gondos levétele volt a program.:-)
Este felé, beraktam a magamnak egy dvd,mert megérdemeltem, öröm mámor fejfájás mentesen.... (Született feleségek, kár hogy már ezeket az első részeket unásig láttam) közben elmentek sétálni a fiúk Csengével, kiskutyival. Majd jött a fürdés,altatás...jöttem le. Fiúk látványosan unatkoztak, ilyenkor valami katonás, vagy horgászost néznek, elküldöm őket aludni, és filmet keresek, nem tudok ugye netezni, és közben megy a tv mint háttér zaj, hanem egy filmet megnézek, EGYEDÜL....mire....visszajön a net, tv!
Tanulság számomra, kellene egy pár nap, mire tudnánk tv, net nélkül élni, nem mondom, hogy lehetetlen lenne...És ez még csak a net, tévé. Mi lenne áram, vagy víz hiányakor? Azért az komolyabb!!!!

2013. szeptember 25., szerda

2013. szeptember 24., kedd

Szóljatok ám...:-))))

Napról napra rádöbbenek, mikor Csengével vagyunk itthon délelőtt, hogy ajándék nekem ez az egy év még. Ajándék, mert nem kell rohanni reggel, a többiek, elmennek a suliba, mi meg még pizsamában teszünk veszünk, semmi rohanás, semmi idegeskedés. És igen, lehet ezzel majd jól elkényeztetem a legkisebbünket, de dögönyözöm, felkapom, csikizem, kényeztetem, jól össze is vagyunk nőve. Ami majd rossz lesz, jövő szeptemberben, de kit érdekel, addig simán elege lehet majd belőlem, és örül majd az ovinak, és  a szabadságnak. (vagy, nem!:-))))
Imádom nézni, ahogy tesz vesz, most éppen ollóval vág apró fecniket, de olyan odafigyeléssel..
Imádom mikor szalad, ha kergetem, ha kacag mikor csikizem, ha noszogatom, "jóvananya..."ha rám néz, és kérdezi,- mi a baj anya???A puha bőrét, az illatát...
Mert a nagyok már nem ilyenek, nagyok, és ez így van jól!:-)))

Szóljatok ha agyatokra megyek az ömlengéssel...:-))))))

 

2013. szeptember 23., hétfő

Mikor nőtt meg ekkorára?

Előbb ülünk az ágyunkon. Éppen az esti lefektetési szertartáson vagyunk. Most Bencét kértem meg, hogy Csenge itatójában cserélje ki a vizet. Megteszi, majd leül mellém az ágyra. Ránézek, és olyan furcsa "idegen"  nem, nem jó ez a szó rá, de mégis. Ahogy ott szuszogott, ült és nézte a Húgát ahogy molyolt, éreztem a meleget a testéből, az erőt, a "nagyságot" és valahogy olyan furcsa érzés fogott el. Nem mondom, hogy rossz, inkább olyan izgalmas. Hiszen, (szerintem minden anya) érzem a bőrömön a kis teste melegét, mikor megszületett, Bence  fehér magzat mázas volt. És pont olyan csontozatú, mint most, merev, erős..ő volt a legnehezebb, 4 kiló 5 deka, szép súly az én magasságomhoz..:-) Na de nem kalandozok ebben el, mert most nem ez a lényeg.
Ott a hálónkban az ágyon, rádöbbentem, NEM csak közhelyes az a mondat, hogy röpül az idő....
10 évvel ezelőtt, mikor nem is hittem, hogy nagy kajla 41-es lábú, 160 cm-es(eddig), nagyétkű, megmondó, őszinte ember lesz belőle. Aki apja megunt pólójában alszik...aki szívesen hallgatta volna a mesét, ha nem lett volna ciki, és nagyon menő akar néha lenni, katonásat játszik, de odaül, talán ötünk közül legnagyobb türelemmel Húgához  kockázni...sorolhatnám!
kb fél év múlva 40 éves leszek. Nem tudom emiatt e, vagy amúgy is ez az érzés kerítene hatalmában, de olyan sokat gondolok arra, soha nem lesz egyik gyerekem sem újra 1-2 éves, vagy akár én sem leszek 20-30 éves. Ebben a testben biztos nem leszek már soha 20 éves, de ezzel az ésszel sem. Hazudnék, ha azt írnám, néha nem sajnálom, de, néha igen, van ami másképp csinálnék. De nem lehet visszahozni az időt, és jó ez így, mert akkor nem így éljük meg együtt a dolgokat, ahogy...
Mindenesetre van amit semmiféleképpen nem csinálnék máshogy! Lenne nekem Zsolti, Emese, Dávid, Bence, Csenge. Mert nem lettem agy sebész, sem politikus, sem valaki nagyon népszerű ember, ja igen, celeb...:-))) De azt hiszem, ha mindenki ennyire elégedett, mikor visszagondol az életére, már szebb, és boldogabb világ lenne. És tudom, gyermekeket, csak kis időre kaptuk meg, én néha érzem, hogy az az idő TÉNYLEG kis idő! DE mekkora dolog is az, hogy én négyszer adhattam életet, akiknek én vagyok az anyukájuk. És mellettem van az, akit jóisten mellém rendelt! Én hiszek benne, nincsenek véletlenek!!!!
Pedig, (igen, igen sokat olvassátok) néha fáradt vagyok, rosszkedvű, elkeseredett! De az biztos, ha valamit elértem az életben, jó, nagyon JÓ!:-)

Szép volt!:-)

Nagyon jó hétvége volt. Szombaton főztem, a káposztát, délután pihentünk, már ahogy..elment a nap szépen lassan. Vasárnap Zsolti pecázni volt, majd kilenc felé hazajött, és gondoltunk gyorsan egyet, elmentünk almát szedni, Pomázra. Szép idő volt, illatos alma, idén gyönyörű lett az alma és sok. Zsolti pontosan meg tudta saccolni, hogy hány kilót szedtünk, 1 óra alatt sem..45 kilót, ennyi fogy el kb a télen nálunk. Szépen ládába tettünk, és olyan jó, hogy a pincében pihen már. Lassan hagyma és krumpli is mellé kerül.:-) Délután palacsintát sütöttem, sokat...nagyon sokat, nem is birkóztak meg vele.:-)

Tehát olyan nyugodt hétvége volt, vasárnap igazán kellemes idő, olyan kirándulós, lehet jövő hétvégén el is megyünk.:-)

Mai biggyesztés ITT !:-)


Örömmel néztem, hogy már csak két rendszeres olvasó, és 100-nál tartunk. Nem vagyok telhetetlen, sőt, csodálkozom, hogy még mindig van akit érdeklek, vagy a kis családunk. Köszönöm, köszönöm..:-)))

KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS: Legyen egy kis játék meglepivel, a 100. olvasónál? Mert akkor törpölök rajta....


2013. szeptember 21., szombat

2013. szeptember 20., péntek

Hideg van...

....akkor tényleg vége  a nyárnak? Igen, vége!
Tegnap már azon beszélgettünk, ki milyen téli paplant szeretne, ha felhúznám neki. És ma reggel már lázas keresésben voltam, annak érdekében, kinek mi lenne a legmegfelelőbb. Mert én tudom, hogy a tavaly vett, igazi tollpaplanra esküszöm. Milyen finom meleg is van benne, ha visszabújok, de Zsoltinak meleg ez. Bence viszont már tavaly is ácsingózott rá, így megkapja Zsoltiét. Neki kaptam ma anyósomtól gyapjú paplant. De Csengének is nagy paplant kell felhúznom, mert a 140 hosszában jó, de szélességében már rövid. Dávidnak jó az ami most van, állandóan variálja, a nyárit, a télit, a plédjét. Mesi meg csinál egy fészket magának és azzal elvan:-))). Én meg már fázok, a lábam mindenképp, remélem azért még a hétvégén jobb idő lesz.

És a hideg első jele közé tartozik, hogy ketten már reklamáltak a káposztáért. Így holnap cserépben sült, töltött, székely káposzta lesz!:-)))

2013. szeptember 19., csütörtök

Egyszer volt, hol nem volt...

Ez volt az a cím, ami már megvolt napok óta, és tuti úgy végződne: itt a vége fuss el véle, és mint Csenge szokta este lefekvés előtt, becsukja a könyvet, olyan jó hangosan.
Közben mi van, a cím és a vége között?
Csukd be szemed, mit szeretnél, mi legyen? Az lesz! Rajtad múlik, legalábbis sok múlik rajtad!
Az itt  a vége fuss el véle után, még az is lesz: boldogan élt, míg meg nem halt! Érted? Boldogan!!!

Tegyünk így! Éljük meg...

Ezért úgy dagasztom a kenyeret át, ahogy kell, boldogan!:-)

2013. szeptember 18., szerda

ezek vannak..

Tegnap elmentünk foghúzásra Mesivel. Három tejfoga nem akar Mesitől megszabadulni. Nem vagyok vidám. Szegény Mesi is nagyon rosszkedvű. Persze azt hiszi az ember, pikk-pakk kijönnek ezek a fogak, hiszen tejfogak. Aha, de ha eddig nem jöttek ki 15 és fél évesen valami oka van.:-( És az ok, hogy becsontosodott a gyökere a tejfognak! Egyet kihúzott, nagy nehezen a doktornő, de a másik kettőt nem vállalja. Be kell Mesit vinnem Budapestre a szájsebészeti ambulanciára, mert itt Szentendrén hentes a szájsebész, és ez komolyan így van! :-((( Elszomorító...És még ha meg is csinálják Mesi fogát most, és bízom benne, egy nap alatt megcsinálják, legyen már túl rajta szegény, még ott lebeg felettünk, hogy nem jön le a maradó fog és le kell húzatni, ugyancsak szájsebészeti úton. Nagyon sajnálom őt, már amúgy is unja a fogszabályzót, most még ez is. És bíztatom, de hát tudjátok az mit ér, el van kenődve rendesen.

Tegnap amúgy túl voltam a telefonon is, megbeszéltem az ismerősömmel, hogy kevés sajnos így a pénz, megértő volt, azt mondta még meccsel egyet a férjével, az áron. Gondolhatjátok milyen nehezemre esett ez az egész, aki a piacon sem tud alkudni semmit..de rá van az ember kényszerítve, és akkor még itthon is zajlik az élet..hajnalban csak úgy cikáznak a gondolatok a fejemben.

És délután szélviharban mentünk Mesivel fogorvoshoz. Fákat döntött ki a szél, kocsikra dőlt rá a fa, félelmetes volt, és hideg jeges szél volt. Este láttuk Zsoltival, mikor a kiskutyát vittük sétálni, hogy bizony a kémények már füstöltek. Persze gondolom, nem a gáztüzelésű, azok még kitartanak, mint mi, mert előre félünk a fűtés számlától..

Mai biggyesztés, maradék paradicsomos káposzta, fasírttal és lecsó. Valami finomságot sütök, délután kényeztetem kicsit a gyerekeket. Ma talán nem kell rohangálnom!

2013. szeptember 17., kedd

880. bejegyzés!:-)

Csak nekem hiányzik az az igazi "vénasszonyok" nyara? Persze egyik nap meleg van, a másik nap, tiszta október-november. De az a meleg sem az a jó meleg, simogató, átölelő!

Pedig most úgy melegíteném a fejemet a napsütésben....jót tenne a náthának..
Egy dolognak jót tesz az eső, na minek????Igen, igen a gombának.:-)))

Tegnapi dologra visszatérve, persze nekem kell ezt eldönteni, este megbeszéltük, majd alakul...

Szegény Mesinek ma 8 órája van, és közvetlenül utána fog húzás. 3 tejfoga nem akar kiesni.:-(
És így nem jön le a maradó fog. Egyik nagyon kritikus helyen van. Reméljük, ha lesz hely, gyorsan lejön onnan, mert ha nem.....száj sebészet.:-(((( Már nagyon unja a fogszabályzást, nem is csodálom, 7 éve járunk.:-( De amíg ezek nem bújnak ki, esélytelen megszabadulni a fogszabályzótól. Milyen furcsa is lesz. Azért kamaszoknál ez a fogszabályzás, nem egyszerű, mert bár mi felnőttek másképp látjuk ezt a dolgot, de őket ebben az élet szakaszban, nagyon zavarja, és szerencse, hogy bár sokaknak van fogszabályzója, mégis azért feszélyezi őket.

Na megyek, belevetem magam, az itthonlétbe...:-)))))Juhéjjjj!!!!

2013. szeptember 16., hétfő

Dilemma..

Köszönöm mindenkinek a rámgondolást!

Vegyes érzések vannak bennem. Jó volt kicsit elmenni itthonról. Keményen dolgoztam 4,5 órát. Itt nincs lazaság, vagy leülni kávézni, vagy csak úgy bámulni ki a fejemből. Jó volt, hogy a kisméretű közben nem kapaszkodott a lábamba. DE, nem tudom, legyen ez így??? Ma, ezért a négy és fél órai munka után 3000 ft-ot kaptam. Tudom aki a kicsit nem becsüli, nagyot nem érdemli...3 éve mikor eljöttem tőlük, 1000ft-os órabérért dolgoztam....a munka nem lett kevesebb, sőt több...tudom, ezért hívott újra, mert nem győzi...Kéne menni a héten kétszer, az 6000ft, egy hónapban 24000ft kb. Kétszer gondoskodjak Csenge vigyázásról..., közben legyen ebéd...hetente kétszer... ennyiért megéri? Persze szeretek ide járni, emberszámba vesznek, de akkor is..:-(
Most legyek okos...:-( 

2013. szeptember 15., vasárnap

Jól vagyok...vagy, kicsit rosszul..:-)))

Elkapott a nátha, vagy a kő kemény allergia...:-( Nem látok ki a fejemből..náthás is nagyon régen nem voltam, de kúrálom magam..:-)
Holnap megyek először dolgozni. Vegyes érzéseim vannak. Mikor napjában 20x (nem hazudok) odaszalad Csenge, átöleli  a lábamat, és azt mondja, SZERETLEK ANYA, na akkor kicsit szorul a szívem. Pedig már nem kicsi baba. Kell neki is az önállóság. És ismerős helyen lesz! És hát nem is napokat. De itt látszik, hogy 16 éve soha nem vitték el a gyerekeket tőlünk, csak úgy. Persze jó lesz mindenkinek. Nem mondom, így sem pihenni megyek, saját magam szórakozására....de ez van, ezt kell szeretni!:-)

Túléltük a tanulást is, és igen bejött a papír forma..
Most olyan, csomó mindenbe belekezdek és nem látom a végét...majd lesz másképp is, de jól vagyok!:-) A náthán kívül..:-))

2013. szeptember 13., péntek

:-)))

Mikor léptem át a 160 000 oldal megjelenítést?:-OOOO
De jó!!!!:-))))

Nagyon szép hétvégét, Kedves Olvasóim!:-)

Végre péntek!

Mondjuk a mostani hétvége, már nem a felhőtlen szórakozásé lesz, mert már keményen megy a tanulás. És nálunk a fiúkat ki kell kérdezni, és nézni, hogyan csinálják, mert különben, ennyire sem teljesítenének. Persze én lemondtam a kitűnő bizonyítványról, nem is várom el. Ettől függetlenül nem írnék igazat, ha nem lennék büszke évvégén, a jutalom könyvre. Bencével már amúgy is megvolt a harc a tanulással délutánonként.:-( verset tanulnak, napi négy soros vers lett volna a cél. És nem, és morog, és csapkod. De nem úgy képzeljétek, hogy olyan finoman, csudát. Nagyobb mint én, 41-es lába, és sok ereje van...na és ezt fékezd le a tanuláshoz. Amúgy is, aki régebb óta olvas tudja, hogy Bence oxigén hiánnyal született, vannak testi elváltozások, de ez nem szembetűnő, de az igen, hogy tanulási problémás. Mondjuk ez nem mentség semmire nálam, csak arra, ha már olvasható az írása, elfogadom, vagy ha monológként elmondja a verset már örülök neki. Olvasás nem érdekli, a nehéz dolgokat megcsinálja, mahinálásban remek, de a nagyon egyszerű feladatok, szinte az 1+1 nem megy.:-( Hosszú, hosszú évekig gyötörtük magunkat Zsoltival. Tanárok elfogadják, elmondtam miért ilyen. De minden délután elgondolom, hogy csinálná meg Bence a leckét a suliban 1 óra alatt. Itthon sokszor 4 óra kevés. És nem a könyvek felett görnyed annyit, fenét! Kifúja az orrát, majd leül tanulni, leesik a tolla, majd felveszi, újra odaül, majd éhes lesz...majd szomjas...majd valami mindig leköti, ha más nincs, a papucsa. Én ezen már nem akadok ki, de a heti harc; szerinte nem dicsérem eleget...kérdem este fél nyolckor, nincs kész a házi matekból, a négy soros verset még nem tudja, dicsérjem? Igen, de tavaly volt, amikor tanult, ja......és tudom vannak nehezebb napok, nem is akarom séma szerint egyen gyereket csinálni...de jellemzi őt, hogy felmondott pár versszakot a héten jegyre, ez már négyes, megkérte a tanár, hogy óra végéig nézze át egy párszor és újra felmondhatja az ötösért, inkább kivitte az ellenőrzőjét, neki jó a négyes...
De a másik két mák virág sem különb...Mesi kikéri, hogy nehogymár ellenőrizzem őt??? Oké, nem, első rossz jegyig, aztán ugrott a délutáni chatelése a többiekkel. Dávid, erősen úgy tesz, mintha tanulna, néha hoz is valamit felmondani...majd meglátjuk.:-)))(vak is ezt mondta)

Persze tudom, máshol is ez van...közben Csenge egy kész papagáj, állandóan ismétel, mondja, mondja.
De azért az előbb rádöbbentem, imádok anya lenni, igazi kihívás....:-DDD

Ja és megjöttek az egerek, a nyaralásból, a teraszra.:-(

2013. szeptember 11., szerda

Ez is egy jó téma...

..., meg nagyon bonyolult! Olvastam Heninél (remélem nem baj, hogy linkeltem) róla nem régen. Meg úgy az ifjúságban is tombolnak a hormonok körülöttem, meg egy másik blogon is olvastam erről a témáról.
Társ keresés, pár választás a téma. Számomra azért bonyolult, mert ha belegondolok, hogy negyven évesen, hol választhatnék párt magamnak, főleg így, ahogy most vagyok....erősen gondolkozom rajta, de nem lelem a választ. Szerencsére nem kell gondolkodnom ezen nekem, én úgy hiszem, lehetek itt olyan giccsesen szerelmes, ha eddig majd 20 évig együtt éltünk Zsoltival, a következő 2x20 is leéljük együtt!;-) Tudom, tudom honnan vagyok biztos ebben??? Higgyétek el, tudom!
Persze megint elkanyarodtam a témától... mert nem az én házasságomról szeretnék írni, hanem a pár választásról MA!
Mert 20 valahány évvel ezelőtt, mikor nekem aktuális volt a téma, még igen, ha nem is galamb posta, de járt a postás a szerelmes levéllel. Mennyit kellett rá várnom, úr isten...-)))
Majd a telefon, forró drót, akkor még erősen fűznöm kellett a barátnőmet, hogy ugyan januárban jöjjön már le velem este hétkor a fülkéhez, hogy tudjam hívni a nagy ŐT (igen Zsoltit, hahhaha). Akkor még nem volt fb chat, ahol mennek a párbeszédek, azután élőben, meg sem tudnak szólalni. Vagy ugye gondolom látják a képeket, elképzelnek valamit, és mikor találkoznak, mégsem jön át semmi belőle. De hát chaten olyanokat mondott (írt) ami annyira jólesett, most miért nem mondja a szemembe ugyanazt...biztos van így nem???És milyen lehet a társ kereső oldal? Mondjuk azon felül, hogy én még bátor sem lennék felmenni rá, nemhogy regisztrálni, tudok olyan helyes, kedves párt aki ott ismerkedett meg! Már itt a csavar benne...jó is, meg nagyon "érdekes" is lehet, ahogy olvastam Heninél..
De akkor hol lehet megismerkedni, pl.ilyen kaliberű nőnek mint nekem? Discóba nem voltam legalább 22 éve? Van még amúgy? Hála Mesi még nem jár(összeteszem a két tenyerem még).
Mert nem hiszem, hogy a boltban a popsi törlők között összefutna a tekintetünk a nagy Ő-vel?
Munka helyen? Hát, jó jó....na de én most nem járok dolgozni...
És pl. az estemben már biztos volt előtte családja az illetőnek..és akkor már nekem is...és akkor kinek a ki gyereke...hű de bonyolult!
Igen, szerencsés vagyok, ilyenen nem kell agyalnom. Mert én szeretetben élek nap mint nap, és nem, nem úgy, hogy csöpög a méz, még a kilincsen is, nem! Mi tudunk csendben ülni egymás mellett, akkor is tudjuk, szeretjük egymást! Pedig nem, nem jön, az állandó telefon hívás a playboy-ból hogy csak engem szeretnék a címlapon...mégis tud úgy megölelni, a Zsolti, hogy igazán nőnek érzem magam. 
Tehát a kérdés adott, és bonyolult! És nem könnyebb a mai fiataloknak sem...vagy nagyon lazák, vagy olyan megfontoltak (ami néha nem baj) mint egy hatvanéves nagyszülő...

Jó, jó.....

...igaz! Mostanában tele vagyok ön marcangoló, "mert megérdemlem", szorongó ön sajnálattal. És igen én ilyen, állandóan visszaigazolást váró, határozatlan egyéniség vagyok!
De azért megmaradtam legbelül ugyanannak az Anikónak, aki kezdte a blogot, akik annyira vágyott Csengére, aki szereti családját, és szeret is velük foglalkozni. Aki szerencsésnek és őszintén szerencsésnek érzi magát, hogy van egy jó fej férje, négy gyereke, és élhet nekik, megadatott ez nekem! És hogy vagytok nekem, ki erőt adtok feldobtok nap mint nap, mert minden nap egy csoda nekem még mindig, hogy ha csak nyafogok, akkor is itt vagytok. És ezért nem tudok elég hálásnak lenni... Mert igen ezt is le kell írni, mert igenis FONTOS, ahogy nekem is FONTOSAK vagytok!
KÖSZÖNÖM!:-)
forrás: internet

2013. szeptember 10., kedd

Vannak változások...

Mert minden változik az életben. Jó itthon, nagyon is...de ugye, megy az idő, kell kifelé is nyitni. Meg  Csengének is kell egy kis anya mentes nap, vagy délelőtt. Aggódom amiatt, hogy ne legyen semmi baj, míg anyósomék vigyáznának rá, de csak kéthetente kellene, mert másik héten, Zsolti tudna vigyázni legkisebbünkre. Tegnap megkeresett egy régi ismerősöm, és heti egyszer mennem kellene hozzá. Én örülök neki, mert ismerősök, és bíznak bennem, én is bennük, nincs kötöttség, és  a legfőbb, lenne egy kis plusz pénz, én meg kimozdulnék...valószínű elmegyek. Bár csak jövő szeptembertől terveztem, de nem baj, ha most van rám szükség, akkor most megyek. És csak heti egy alkalom, kibírom, mellette mehet minden a szokásos módon.

Tegnap voltam futni is, nagyon jó volt, bár már ködös idő volt, ilyen lesz az ősz, de nagyon, nagyon jó volt.

És ma reggel már sütöttem, egy isteni finom kakaós csigát, sütőporos, pici élesztős tészta, gyors, egyszerű, lehet felrakom a receptet a másik blogomra, IDE.

És még ki kell számolnom melyik szülőire megyek ma..:-)

2013. szeptember 9., hétfő

33 :-)

Előbb döbbentem rá, hogy Csenge 33 hónapos ma! Hihetetlen...most született!:-)

Ma reggel mikor keltünk, általában ő kell hamarabb, lassan húzza le a zsák cipzárját, majd halkan el akar osonni. Ma visszafordult az ajtóban, és míg én erősen szorítom a szemem össze, hogy még egy percet, vagy kettőt kérek, éreztem, hogy meleg puha kéz simítja az enyémet. Visszajött és így keletet engem.:-) Olyan aranyos, hihetetlen! Viszont nagyon anyás...NAGYON! Ha felmegyek az emeletre, és nem szólok, pillanatokon belül elkezd sírni. És hangosan keres.. Zsolti nem mindig örül ennek a "anyaimádatnak", mert senki nem jó Csengének, csak én, pedig szívesen át adnám a popó törlést másnak is néha!:-DDDD






 

2013. szeptember 8., vasárnap

Jó az is...

Mert jó az is,  mikor a hónapok óta nem látott barátok, nem akarnak még este 10-kor sem hazamenni, mert annyira jól érzik magukat itt. És igen kell az ilyen, mindenkinek!
 

2013. szeptember 6., péntek

Ezzel is..:-)

ITT van, amivel foglalatoskodtam ma!:-)

És köszöntöm új olvasóimat (meg a régieket is)...:-) majdnem 100, olyan izgi...:-))))

Mert olyan jó nekem...:-)))

Tartott valaki nekem egy tükröt! Olyan jó nekem..:-))))

Tényleg szerettek ide járni olvasni??? Olyan jó nekem...:-))))

2013. szeptember 5., csütörtök

Lehetne ma..

....anyák napja. Akkor jó lenne....nagyon jó!
Ha lehetne ma felmondanék azonnali hatállyal, az sem baj, ha kirúgnak...:-( Vigasztalom magam, a fiúkkal könnyebb lesz, ugye????? Eljutottunk idáig is.......És ez még csak a kezdet, ez még évekig így lesz. Gyomorideg, villámhárítónak lenni, mert kell a szülői kontroll, mert majd hálás lesz érte. valamikor, 5-10 év múlva. Vagy csak idős fejjel amikor visszagondol rá? És ha nem, és megutál, de végleg? Van ilyen nem???? De hát csak mi vagyunk a szülők, feszegeti  a határokat, klasszikus kamasz, tudom, csak miért nem a szomszéd gyerekét sajnálom?????
Hol van az a lakatlan sziget?

2013. szeptember 4., szerda

Na jó...

...leírom, mert ma már olyan izom lázam van....:-))) Nagy támogatások mellett, elkezdtem futni, na jó, kocogni...:-)))) Olyan szép itt a patak túlpatrja, pont ideális futni. Mert igen, szemérmes vagyok ebben is. Ma már nem rángatom egyik gyerekemet sem, csak a Tégla kutyit, mert ciki velem futni, és csak vihogtak, sétáltak, vagy fájt valamijük..:-) Megértem!
Tegnap előtt este, nagyon rossz volt, bemelegítettem ami jólesett, de olyan fejfájásom volt, hogy nem volt az a boldog felszabadultság érzésem. De tegnap szuper volt, naplemente, pont ideális hőmérséklet, a mező illata, Egyszer, kétszer meg kellett állnom másik kutya miatt, vagy kifogyott a szusz, de irtóra élveztem, kis torna még itthon Zsoltival, aminek meg is lett a hatása, az izom láz! Zsolti szerint az jó, mert dolgoznak az izmok!:-))) Minden esetre örülök, hogy vannak izmok a zsír párnák alatt is jó mélyen elrejtve.:-D Azt azért nem írhatom, hogy elkezdtem a 90 napos diétát is, mert a szó klasszikus értelmében nem csinálom. De délelőtt csak gyümölcs, ebéd, vacsora, délutáni nasi is gyümölcs. Jobban odafigyelek mit eszek. És tegnap is megálltam, és nem is esett nehezemre, hogy csak egy kakaós csigát ettem a tepsiből.:-)

Na ezt csak azért írom le, mert kezdem jobban érezni magam! És ezért még nem kellett a sarkából kifordítanom a kis világomat....jó így, és az egész ott mérhető le, ma azon jár az agyam, hogy  a Mesinek a szülői ugye nem fog elhúzódni, mert akkor ma kimarad a futás....:-))))
Ui: Katt ide, és mutatok pár képet még...:-)))))
alvó baba..:-)

2013. szeptember 3., kedd

Szép az ősz!

Bár nagyon fúj a szél, mégis olyan szép színek, vannak a kertben. Olyan éles a fény, ragyognak a virágok. Átrendeztük a kiskertet is. Fűszer növényeket szét szedtük, vagyis Zsolti, én navigáltam.:-)De nagyon jó lett, gyönyörködök is benne eleget!

Csenge pakol, eddig jól elvan a tesók nélkül, nap közben. Bár ösvényt kell vágnom a nappaliban, a párnák, kockák takarók között, de játszik. És ma meg annyit segített nekem, nagy bevásárolni voltunk, olyan aranyosan segített. Élvezte ő is, amúgy nem szeretem vinni, mert a boltot verseny pályának nézi, és száguldozni szeret, én meg frászt kapok, mikor fog egy nagy bevásárló kocsi neki menni. De ma egy türelem gombóc volt. Így a hálóba tudtam venni egy függönyt is.:-))) És furcsa volt, hogy nem kellett sietnem az ebéddel, mert négy előtt nem jönnek haza, de kitaláltam, sok pék sütit fogok csinálni, és azt tudják vinni magukkal. Jött is az igény a kakaós csigára, lekváros csigára...túrós buktára..:-) Valamelyik el is készül a délután még...remélem!:-)

ez van...

Igen, sajnálom, a mai bejegyzésben is lesz, lelki marcangolás...
És tudom majdnem negyven évesen, hogy ez az én nagy hibám, lelkizek dolgokon, amin nem kellene.
Történt tegnap ugyanis, hogy pont amiért nem vártam a sulit, itt van. És azt is tudom, aki nap mint nap a munkába jár, minden nap megkapja ezt, és nem akad ki dolgokon. Ja, hogy nekem is fel kell vennem a póker arcot, vagy mosolyogva helyeselni, és elkerülni a konfliktust, és nem a jövőben gondolkodni, hanem "élj a mának" , mindenen helyeselve?
Tegnap kellett nyilatkozni az ebéden , gyerekeim lemondták, meg a napközit is. Erre a hétre már nem is tudom kikérni őket a suliból délután. Mert CSAK, nem engedik! És még csak a mai órarend van meg. Lehet, hogy délután is tanulni fognak, felsőben is.:-( De még az ig.helyettes sem tud többet ennél, sőt volt olyan tanár aki az sem tudta, hogy a gimnáziumban már nem kötelező. Éljen, elkezdtük a sulit, én meg megfogadtam, a tegnapi nap volt a morgásom utolsó napja, felveszem a póker arcot, mint mindenki aki, a tegnap a kigyózó sorban, míg a könyveket vártuk délután. Így kell ezt? :-( Így!!!!

De azért tegnap este már jobb volt, és igen amit terveztem alakul...:-)

2013. szeptember 2., hétfő

Ez is eljött...

..., iskola kezdés. Én meg itthon kettesben Csengével. Írom a heti menüt, teát szürcsölök, idilli minden, lelkem mégis dúl! Fáradt vagyok, hisztis. Utálom érte magam. Összeszedem a sok jót, és próbálok töltekezni. Megfogadtam tegnap, mától öleléssel köszönök el a gyerekektől reggel. Puszi volt eddig is, (ha csak nem kaptunk előtte közvetlenül össze), de kell a plusz, nekik is, nekem is. Majdnem megdőlt minden tervem, mert Mesi dacosan közölte, hogy kell 1000 ft, és a másik kérdésemre, hogy csomagolt e uzsonnát,  a válasz, van zsebpénzem veszek a büfében. Én meg kicsit kiakadva közöltem, hogy de sütöttem kenyeret, most tényleg jó lett, puha is....na mindegy, pukkandur módjára elment itthonról, magához képest korán. Majd visszajött táskáért, én még mindig kicsit orr felhúzva...., újra elment, szerintem a lépcső alján lehetett,visszafordult,  mikor újra csörög a kapuban a kulcs, visszajött köszönni és átölelt. Na akkor persze én is átöleltem, így sikerült minden gyermekemet, vagyis hármat, elindítanom öleléssel reggel.:-)

Fáradtságom jól mutatja az a tény, hogy tegnap azon kattogtam egész délután, hogy Zsolti, tök viccesen annyit mondott a kenyérre, hogy de szép, jó lesz a paducoknak (hal, kenyérrel fogja őket). És persze poén volt, de én úgy kiakadtam..És utána evett belőle, és tényleg nagyon jó lett, de az a mondat. Megérdemelnétekazadalékanyagosmultikenyeretszárazon érzésem volt!:-)))

Különben vágyom a változást, ma elkezdek tenni róla. De nem írom, le, mert ha kudarcba fullad, akkor kicsit röhejes, hogy leírom, azt mégsem....:-)))De akkor jobb lesz nekem, azt tudom, és akkor a környezetemnek is...;-)

2013. szeptember 1., vasárnap

Elmélkedés...

Mert ugye mindenkinek kell a visszaigazolás, különben nagyon nehéz!
Így vagyok most a magammal és a gyerekekkel. Lehet megint túlagyalom a dolgokat, hagyni kellene a csudába az egészet és élni napról, napra, hol jobban, hol kevésbé jól. De mikor fáradt vagyok, akkor ideges, és ha már életed párja is megölelés után kedvesen megjegyzi, hogy szarul nézek ki, a testemen, meg valami mindig fáj, ott valami nincs jól. Persze, persze a gyerekek napról, napra változnak. A kamaszok meg óráról, órára.
Hát bocsi, most azért önző módon, nem a kamaszkor rejtelmeiről fogok írni, mert azt mi is megéltük, ki jobban, ki kevésbé jól. Hanem, ami nekem is új, nap mint nap; az anya szerep. És bár tűnhet úgy, 16 éve lassan, anya vagyok, megy ez már mint a karika csapás. Na, de nekem is minden nap új a helyzet. A négy gyerek teljesen más, soha nem lehet összehasonlítani őket, persze nem is kell. De mindegyikhez, másképp hozzá állni, plusz az életem párjához, és magamnak is megfelelni, néha nagyon nehéz. És akkor jön most az iskola, és majd még oda is, a külvilághoz.
Ha egy kamasz van a háznál(most éppen a szobámba szorosan a telefonnal a kezében korszak van), tele vagyok kétségekkel. Egyik pillanatban sem teszek jót. Ha kérdezem, az a baj, ha nem, az. Ha leülök meséljen, zavartan válaszol, ha nem ülök le, látom a szemén, nem ülsz ide és kérdezel? Ha szólok megsértődik, ha nem, órákig (szükségletek miatt muszáj) le nem jönne a szobájából. Mi meg hívjuk, gyere ide, gyere szalonnát sütni, gyere segíteni...és ez mindig konfliktus. Vagy a villám hárítót játszom, vagy én vagyok a villám.:-( És persze a nagykönyvben megvan írva, hogy kell a kamaszokkal bánni, de az biztos, akárhogy cselekszel, sehogyan sem jó.:-(
És persze a kis kamasz fiúk, még csak lázadoznak, és ha csak "büdösek" lesznek kamasz korukban én leszek a leghálásabb.
A király lány meg király lány! :-) Tegnap, legalább kétszer húsz percet torka szakadtából üvöltött, mert nem engedtem fél téglát dobni a tóba. És ma reggel, úgy keltett, hogy szorosan az arcomra feküdt és simogatott, egyik nagyobb sem volt ennyire szorosan testi kontaktus függő.:-)))

És holnap suli, várják már a gyerekek, persze nem a tanulást. Mesinek új az iskola, fiúknak meg sok újdonság van, én meg majd belerázódok, a reggeli indításba, napi programba..és erősen várom az őszi szünetet.:-)))))