2016. február 24., szerda

Na ez is eljött...

Na végre lehuppantam ide...kész az ebéd, rántott karfiol, mexikói zöldséges rizzsel, és már sül a kalács ami, diós, mákos és kakaós, kenyér kel..
Mert ezen is túl vagyunk, felvételeztünk a középiskolába, Bencével. Kár, hogy apukájuk ilyen helyzetekben nem látja őket, olyan mások, olyan fegyelmeztetek, olyan nagyok már! Ilyenkor azért jó érzés fog el, na..:-)
Véleménye mindenkinek van az iskoláról, nekem csupa jó, ma is amit láttam, teljesen pozitív, nem a falak számítanak, hanem akik benne vannak... le a kalappal a tanárok előtt!
Szerintem, ha egy diák tanulni akar, tud, mint az életben, így van itt is!
Hogy milyen diákok járnak ide, vegyes...De amint tapasztalom a gimibe nálunk is, szeptemberben tolonganak, majd ha megjön a diák, aki olyan lelép...aki olyan ottmarad és tanul! :-)Lehet Bencénél külön jó lesz, hogy három év szakma, két év ráépülő érettségi! Úgy szeretném, ha ő is leérettségizne ő is.
Tudjátok mi tetszik itt? Hogy a tanárok tisztelik a gyerekeket, sőt szeretik! Mesi gimijében nincs így, ott úgy van, hogy a tanár az tanár, a diák az diák, nincs jópofizás, nincs egymás iránti tisztelet, szeretet. Félnek a gyerekek abban a gimiben, szabadna ezt???? :-( Mesi előbb mesélte, három éve tanítja majdnem minden nap a tesi tanár őt, nevét nem tudja Mesinek!!! Siralmas!
Itt még azzal a gyerekkel is nyugodt hangnemben beszélnek, akik úgy mennek oda, hogy majd ők itt most lesznek a "janik". És a gyerek oldalogva kimegy az ajtón, ha esze van, vissza jön. :-) Hogy cigiznek a házfal mögött? Cigizik a nagymamájuk is, mégsem kérnek cigit tőle a fiaim...Na mindegy, én teljesen elégedett vagyok, és nem érdekel, aki bármi mást mond!;-)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése