Képzeljétek!:-)

Kicsit olyan nehézkes fáradtak a blogbeírások mostanában. Pedig alapvetően nem ezt érzem.:-)
Jó, az előbb festettem be a hajamat, és azt láttam, akkora monokli van a szemem körbe, mintha behúztak volna. Lehet tényleg????:-)))) Á, ilyen ez mindig, csak most talán jobban belenéztem a tükörbe!,-)))

Képzeljétek, hogy jártam ma. Megyek vásárolni, tolom a kocsit, nézem az árukat, egy idő után belenézek a kocsiba. Látom alig van benne árú, sör meg rozskenyér. Még fel sem tűnt, hogy én ilyet nem vettem. Csak vállon veregettem magam, milyen ügyes vagyok, alig tettem valamit a kocsiba. Tényleg szép teljesítmény ez tőlem!:-) Tolom tovább a kocsi, majd ledermedek. Hol a jó kis fedeles kosaram??? Sehol, hahaha eltoltam valaki más kocsiját, de hol az enyém?? Mosolygok, mert ilyenkor jön az a sztori, hogy más is keresi a kocsiját, nem csak én...de most semmi. Rohanok a sorok között, idő után elhagytam a kocsit, kikaptam belőle az én dolgaimat, majd a kasszáknál kezdtem el keresni a kocsimat. Semmi....kiver a víz, a fedeles kosárkámban, a pénztárca a kocsikulcs...kész, kirobogtak vele. Ennyi...Olyan ideges lettem, én még sohasem voltam ilyen szituban, majd kínomban arra gondoltam, megpróbálom még egyszer hátulról előre felé, megnézni a kocsikat, azért egy kosár elég feltűnő. Hátra robogtam, majd befordultam abba a sorba ahonnan jöttem. És ott volt az én telepakolt kocsim a kosárkámmal, várt engem hűségesen! Én még ennyire nem örültem egy bevásárlókosárnak.:-))) Leizzadva, toltam a kocsimat tovább, és megfogadtam jobban fogok máskor figyelni. Ami furcsa volt, hogy a másik kocsit senki nem kereste!:-o No, de az engem már annyira nem érdekelt!:-))) Büszkén toltam a kocsimat mintha semmi nem történt volna!:-)))