Délelőtt...:-)

Kész! Itt pihegek mint egy maratoni futás után lennék, pedig csak piacon voltunk Csengével, aki ma már jól van, kicsit nyűgös volt éjjel, de átvészeltük. Ma már nem lázas.
Játszótéren is voltunk, ahol Csenge egyből feltalálta magát,ment a homokozóba barátkozni. Nagyon barátkozó kislány, és nagyon mosolygós. Mindenkire nevet, mindenkivel barátkozik. És mivel ő nevet, így én is állandóan vigyorgok, na jó, majdnem mindig.:-)
De a játszótér most sem a kedvenc helyem. Ma egy fiatal anyuka, egy kétévkörüli kisfiúval, volt, szerintem utolsó idős terhesen. Azon aggódott egy másik anyukával, hogy fog bírni két kicsivel, és vagy fél órán ezen tanakodott, siránkozott. Már olyan rosszul éreztem magam, még jó hogy nem engem kérdezett!:-) Pedig tudtam volna mesélni neki, a fiúk között 13 hónap van!:-)))))  Milyen lesz????Olyan amilyen, egyszer annak is vége lesz, lesz benne nehéz, lesz benne könnyű is. Megoldódik, mint minden az életben!
Aztán hazarobogtunk, majd gyors ebéd, és Csengét leraktam aludni, én meg ahelyett hogy mennék a többieknek ebédet főzni, itt püfölöm a gépet!:-)))

Na jó, ennyi nekem is jár!:-)))