Átgondolom, átgondoltam

Na, jó kis bűntudatom volt tegnap délután. Pedig Csenge tényleg beteg, talán ma már nem köhög annyira, mint tegnap. Helyette folyik az orra. :(
És tegnap délután még nagyon köhögött, évzáró sem mentünk, mert kicsi az ovi belül, ha kint lett volna... De, esett az eső nagyon.
Bűntudatom volt, mert bár nem írtak dolgozatot, én mégis lógtam a suliból, mégha nem is azért mert lógni akartam. Á, mindegy! És ugye az oviba sem mentünk vissza...
Ezt csak azért írom ilyen részletesen, mert ezek szerint én egy erősen mindent megoldani szerető,  nem hallgató ember vagyok! :))))

Éjszaka amúgy megint nagyon rossz volt. Csenge sokat forgolódott meg hívogatott, folyt az orra. Amúgy is rosszul aludtam. Egy blogtársam járt az eszembe, 35 éves,  két gyönyörű kisgyerek, és tegnap kimondták,  ha minden jól meg még hónapok vannak neki hátra. Több nem... Iszonyú az élet:(mire gondolhat most???? Miért, miért..... :(
És akkor én szomorú vagyok egy kis hűvös eső miatt????
Csendbe vagyok.... Kicsit szomorkodom.. Mert szomorkodni akarok érte, még így ismeretlenül is.

Majd jobban átgondolom min kesergek, mennyire apróságokon kiborulok...
Jó nekem most, nagyon jó!!!!!!