2014. október 2., csütörtök

Blogolásom..

2010. február. 9.-e, blogolásom kezdete. Micsoda vívódás volt bennem akkor, de olyan remény teljes vívódás. Ma már tudom, "csak" 50%-ban jött létre az álmom. Na, de az nekem több mint 50%. Itt van közöttünk Csenge, micsoda boldogság azóta is. Megéltem nagy mélységet is, kamasszal. Most megint nehéz helyzetben vagyunk, de szerintem sikerül majd ebből is kilábalni.
Miért írom le ezt mind?
Van mindenkinek, aki blogol, vagy blogokat olvas, szokása. Én először végigböngészem, van mikor csak átfutom a kedvenc blogjaimat és utána írok. Ritkán van az, hogy előbb írok az én blogomba, utána olvasom a kedvenc blogjaimat. Valljuk be őszintén mindenkinek vannak kedvencei. Nekem is.
Vagy ezért, vagy azért..van olyan blogger, akit olvasva sokszor elgondolkozok, van aki csudaszép képeket tesz fől, és van aki finomakat főz, fotóz...és sorolhatnám még. Van aki előttem sokszor leírja, amin én, gondolkodom. Pl. ma Dius, hasonlót...:-) És olyan sokan jöttök akkor mikor bajban vagyok, hezitálok...sokat jeleztek vissza, vagy emailt írtok! Felemelő érzés minden kérdés, válasz. És azt sem tudom sokszor elhinni, hogy ennyien rendszeres olvasóim vagytok, és még mindig van új, aki feliratkozik. Pedig nem hirdetem magam a fb.-on. Tudom, talán az a jövő, de én nem hajtom ezt a vonalat. Írok, mert jólesik, mert jó kiírni magamból. Hogy olvastok, az egy nagy plusz nekem. De soha nem említettem senkinek, nekem van egy blogom, olvass..
Aki megtalál, és feliratkozik, ha még ha elkezdünk beszélgetni is, mert hozzászól az írásomhoz, nagy, nagy öröm. Még mindig, és az is marad.
Nekem ez így olyan családi, még akkor is, ha nagyon sok olvasómat, sosem láttam.
Szeretném még élvezni tovább a szeretetet ami fogad itt ebben a világban, sokáig!:-)
Köszönöm Nektek!

11 megjegyzés:

  1. Én is köszönöm,hogy olvashatlak:))

    Igen,családias itt nálad:)
    A facebook szerintem nem annyira a jövő,ez is lecseng majd.Nekem amúgy is nagyon felszínes és magamutató az egésznek a hangulata,nem is szeretem.

    Sikerül kilábolnotok,és talán most szükséged is van Zsoltira,hiszen újra kell tervezned a mindennapjaitokat.Talán épp ezért van pont ebben az időszakban nála is ez az átmeneti időszak.Vagy véletlen egybeesés lehetne,de azokban én nem hiszek.
    Én sok rossz pillanatról tudom,hogy miért volt épp akkor arra szükség az életemben.Utólag minden értelmet nyer,mindennek megvan a miértje.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látod, ezért szeretem ha írtok, mert én nem is gondoltam erre, pedig milyen igazad van! Szükségem van most Zsoltira! ((()))

      Törlés
  2. Drága Anikó, én meg annak örülök, hogy vagy nekem/nekünk :)...Biztos, hogy ez egy nehéz időszak nálatok, de ez csak átmeneti, minden megoldódik majd biztosan :). Egyébként mi is hasonló cipőben járunk, már jó fél éve, de próbálunk ebből valami nekünk tetszőt kihozni (önállónak, saját cégesnek lenni), de még csak elindulóban vagyunk, az elején... Gondoltam is, hogy írok erről nálam, de mindig tologattam, mert annyira szövevényes és ahogy írtad te is, hogy mások megelőznek, most te előztél meg engem :), ami persze csak a vicc szintjén van így :) ... Egyébként ma Dius után, Te is megijesztettél a bejegyzéseddel, azt hittem, hogy valamiféle búcsú kezdete következik :), örülök, hogy pont nem erről van szó :) ... Ölellek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Á, azért nekem már többet adott ez a blog, hogy csak úgy lelépjek..:-)
      Nálunk nem merül fel a céges verzió, ahhoz nincs elég alapunk. De nektek drukkolok!!!

      Törlés
  3. Én köszönöm, hogy olvashatlak ennyi ideje :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ((())) Ne viccelj már, mennyi mindent megéltünk már, nem???:-)))

      Törlés
  4. Örülök, hogy rád találtam, és hogy olvashatlak!
    Minden meg fog oldódni, csak bízni kell és nem türelmetlenkedni. Mindennek eljön a maga ideje!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Viki, nagyon aranyos vagy, köszi. Türelem???Még tanulom!:-)))

      Törlés
  5. En is nagyon orulok, hogy olvashatlak! : )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És nekem milyen jó is, bár ez kölcsönös!:-)

      Törlés