2015. augusztus 14., péntek

Nem útibeszámoló...;-)







Először is leszögezem, nem lesz úti beszámoló a nyaralásunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy azon kívül, míg odaértünk a szállásra, ami 130km-re volt az otthonunktól, ami pont egy óra az autópályán, de mivel Pesten kell átkocsikázni, van abból kettő is. Így arról nem nagyon tudok írni.És kb. 500m mentünk még a közeli boltba. Na, de tombol a nyár...(még), kevés az idő, és a strand pár méter, így erről tudok írni, meg még pár dologról ami érdekes!?

Először a szállásról, nem titok Erzsébet pályázaton nyertünk meg a nyaralást, x összeg befizetése után, választhattunk nyaralást. Persze őrület volt, én nem ide szerettem volna jönni, csendesebb, nyugisabb helyre, de ez jutott, hát ide jöttünk. A szálloda olyan, amilyen...személyzet segítőkész, mosolygós, rendesek. Az ételek isteni finomak és pazar a kínálat, bevallom második este már sok is volt, sőt az utolsó reggelit már tudtuk kritizálni, de választék az volt. Volt kis lökdösődés a kínáló asztalok előtt, meg persze e tejbegríznél a törpök versengtek a merőkanálért..:-) De aranyosak voltak nagyon. Csenge olyan izgalomba volt, hogy első nap csak fagyin élt, második nap már főtt kukoricán, harmadik nap már megkóstolt egy kis rántott halat is.:-) A többiek jól ettek, mi is...
Itt, és úgy általában hiányoltam az emberek (nem a személyzet) közvetlenségét, úgy mentünk el a szűk folyosón egymás mellett ,mintha nem is nyaralnánk mindannyian, hanem a plázában összeütköznénk. Ahova járni szoktunk kempingbe, ott a külföldi is reggel, hangosan köszön mikor meglát...furcsa volt na, de azért én köszöntem, és vissza is köszöntek.

A szállásról még annyit, hogy a lift volt a fő attrakció, pedig csak az első emeleten laktunk, ez a sok áramszünet miatt, áldottunk.:-)  A fürdőszobákat felújíthatnák, a szobák nagyon jók voltak...
Mi az animátorokat nem használtuk, ki Csenge még nem ment egyedül, nagyokat meg már nem kötötték le ezek a programok, mi meg szinte csak átöltözni mentünk fel a szállásra, és enni.

Kiolvastam a Nők Lapját, könyvet is olvastam, meg szunyókáltam is tele pocakkal a parton a nyaralás alatt. :-)))
Meg volt nagy vizicsata, hát ahogy mind a hatan élveztük a vizet, és a lakli kamaszaim kekeckedtek velem, hogy belökjenek a vízbe, jó volt. Mesi is benne volt ezekbe a csatákba, és amikor a három nagy együtt játszott, elszorult a szívem, mert ritkán látom őket így, együtt felszabadulva. Apjukkal homok várat építettek, sokat, csodájára jártak az emberek a parton, jó fejek voltak.

Ami furcsa volt, az a sekély víz..mész mész...térdig ér. A sok homok, ami Csengének jó volt, én azért az utolsó nap eldöntöttem, ha megnyerem (Dius után) a lottót, akkor homokos tengerparton nem veszek házat!:-D

És a látvány...valahogy itt nem volt olyan érzésem, mint az északi parton, hogy hosszú órákig bámulnám a Balcsit..mert lenyűgöző...itt szép volt, DE...Szóval én az északi part páti vagyok!;-)

És a sok ember...kétszer kaptam össze a családdal hova rakjuk a plédet..mikor már a fejemre tolták a bicajt, akkor már elhitték, jobb a szálloda kertjébe, az a négy lépés már nem számít.

Este a sötétben való fürdést  annyira élvezte mindenki, hogy az belevésődik a fejembe örökké, mint az is, hogy mikor csillag hullást néztünk a parton, mikor én felkiáltottam, hogy láttam, akkor Csenge hangosan közölte a kívánságát, ami az volt legyünk mindig együtt, szerintetek sírtam? IGEN, és Mesi is, meg most is könnyes lett a szemem...négy és fél éves..és ezt kívánta. Másik ilyen bőgésem, mikor pléden heverészés közben, egyszer csak megszólalt, hogy a másik nagymamája a tündéreknél van, de miért? Mikor elmeséltem neki, akkor azt kérdezte hogy engem is szeretett e annyira az anyukám, mint én őt, és persze sürgősen anyuka akar lenni..:-))) Sokszor van az a pillanat, hogy Csenge egy kis angyalka nekünk, vannak olyan pillanatok, amikor tudom, hogy az!!!

Kipróbáltuk Mesivel a szaunát, isteni volt a hőség ellenére is, én még így soha nem szaunáztam, fiatal koromban talán egyszer, de akkor olyan közös volt...(lottónyeremény után lesz egy szaunánk is:-)

Összességében nagyon, nagyon jó volt, én vagyok valamiért extra érzékeny mostanában, nekem is furcsa, úgyhogy összekaptunk anyósommal mert a nyulat kiengedte a lakásba, lelegelt két orchideámat, csak hónapokat vártam, hogy virágozzanak.:-((((( És minden ellentétesen csinált , amit kértem. De majd kibékülünk, pár hónap múlva talán virágozni is fog a virág, én meg remélem lelkileg stabilabb leszek. Mert az jó mindenkinek..

Én írtam az elején, hogy nem úti beszámoló lesz!;-)

7 megjegyzés:

  1. A lényeg, hogy jóóóó volt! Én is szerettem tavaly. A "mamák" pedig már csak ilyenek, az én anyukám is tud olyasmit csinálni amitől kiakadok. Én nem bánom, hogy nem útibeszámoló volt, a képeket viszont várom:)

    VálaszTörlés
  2. Nem kel uti, az élménybeszámoló is jó volt :-D

    VálaszTörlés
  3. Nem is kell útibeszámoló,így tök jó volt!!!! Köszi!
    Nagyon megható: "Csenge hangosan közölte a kívánságát, ami az volt legyünk mindig együtt,.."
    Szép család vagytok!!!!!!♥

    VálaszTörlés
  4. Pont olyan a Csenge szája, mint az utolsó fotón ő. Képzeld, egy erdőben jártunk, jött szembe egy család, köszöntek. Ilyennel én sem találkoztam azelőtt, (vagy régen jártam akárhol, ill. nem is mert Kecskeméten soha nem köszönnek ránk a parkerdőben) aztán mi is azoknak, akik velünk szemben jöttek. Volt, aki csak nézett: Mi van? Azóta mindenhol köszönünk: Néha ránk csodálkoznak, mások örülnek, s gondolom legközelebb ők is köszönnek. S ez olyan jó.

    VálaszTörlés
  5. Örülök, hogy jól éreztétek magatokat Anikó :) , a beszámolódat pedig nagyon szeretem, mert a benyomások, pillanatok dominálnak benne, ami többet mond, mintha részleteznéd :) ... Csenge pedig egy kis tündér...

    VálaszTörlés
  6. Hű, de jó volt elolvasni. El is képzeltem az egészet. Volt, amit megkönnyeztem :)..... Talán én is írtam, hogy a szállodában mi is valahogy "kimaradtunk" ezt éreztem, Nem volt alkalom ismerkedni, mármint, valahogy beszélgetni sem, mindenki ment a saját dolgára, még köszönni sem nagyon... a személyzet sem... egy pincér, és a takarítónők voltak közvetlenek, és ennyi :(, elgondolkodtam én is. Teljesen más, azt hiszem, egy kis szállóban lenni.... közvetlenebb.
    Nekem is az északi part a nagy szerelem! :)

    VálaszTörlés
  7. Örülök, hogy ennyire jól sikerült a nyaralásotok!

    VálaszTörlés