pillanat..

Tegnap délután volt egy olyan pillanat, amikor csak néztem a vizet (lent voltunk a dunaparton) és olyan jó volt!Fiúk nem messze tőlünk ugrattak a bicójukkal, Zsolti pihent a gyékényen, én ültem egy homokbuckán és Csenge folyamatosan hozta a homok sütiket...Mesi azért volt távol, mert dolgozott! Ez is jó érzéssel töltött el. Utolsó pillanatban talált munkát, pedig neki az augusztus nehéz lesz. De szeretne nagyon telefont, így megdolgozik érte. Büszke vagyok rá!
Aztán este közösen szalonnát sütöttünk, jó volt....

És nem görcsöltem abban a pillanatban, olyan dolgokon, hogy mi lesz majd később, hanem akkor csak az ott volt! Miért nem tudok mindig így élni? Miért kell a "holnapon" görcsölnöm? Persze az ember előre lát valameddig...meg a jelenben él, és ha csak nem vagyunk újszülöttek, van múltunk is...

Na, nem filózofálgatok tovább, bár reggel van, én még bebújnék az ágyba...csendbe, de ez lehetetlen, mert Csenge energia bomba, főzni is kell: pulyka nyakból leveset, sült csirkecomb, rizibizivel, kakaós csiga.
Bár ahogy elnézem az időt, tényleg pihenős délután lesz, a fiúk úgyis elmentek hajnalban pecázni...

Szép vasárnapot is nektek, erre járók!:-)