2018. április 10., kedd

Szép

Imádom az ilyen reggeleket... Magamtól kelek, nyugi van, szürcsölöm a tejes kávét, majszolom mellette a meggyes mákos sütit ami vasárnapról maradt... (mert nem csokis volt, akkor már nem lenne)
Nem kell ma úszásra rohanni, mert nincs, nem kell be mennem egy oktatásra mert majd ők ott vannak és elmesélik mi volt... Nem jó ez így? :)

Mellette azért van szorongásom, de próbálom elhesegetni. Zsolti utazik el messzire a hétvégén, három napra...
Másik a kert, apósom nem nagyon tudja csinálni... De akkor sem adják nekünk azt a kis kertrészt. Nehogymár.... Kitúrjuk őket, ők igy értelmezik. Milyen furcsa, ők akarták építsünk együtt házat, aztán meg úgy élünk sokszor mint a vadidegen szomszéd... :(
Persze ez is így lesz meg egy jó ideig... Kis kapu, nagy kapu, drót háló... Kis kerítés, nagy kerítés...
Persze az optimális ami ilyenkor szóba jöhetne, együtt csinálni. Na azt nem! Anyósom rohangál köztünk és apósom között, kéri a fiúkat ássák fel a kertet... Persze valószínű igy van. Inkább ott morog, hogy ő már a kertet sem tudja csinálni... De senki nem segít.

Na mindegy at élet ettől (is) szép!♥️🌷😊☀️

6 megjegyzés:

  1. A nap süt és épp nem rohansz, már ez is valami:))

    VálaszTörlés
  2. Hát szerintem az élet nem ettől szép, mármint az acsarkodástól, úgy hogy azt kívánom, hogy belássák öregszenek és átadják neked a kertet, te meg majd jól megszeded a kosarukat mindenféle finomsággal :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez az, ami biztos nem fog bekövetkezni. Lett volna már rá példa. :( nem tudom én milyen leszek ennyi idősen, de azt nagyon szeretném, hogy ne ilyen...

      Törlés