semmi nem...6.

Megjöttem a munkából..nem, nem szedtem össze a gondolataimat, de leírom miért gondolom úgy, hogy semmi nem változik.
De előtte még, hogy ma flottul indult a reggel, háromnegyed nyolckor slatyiztunk időben az oviba. Mikor már egy anyuka szól a kocsiból, hogy nincs fűtés az oviban...azért bementünk, köszöntünk, majd..hazajöttünk, Csenge ennek nagyon örült, főleg azért _mondta, mert nem kell itthon aludni. délután.  Öröme nem sokáig tartott. Mikor sürgettem őt, hogy gyorsan menjen fel mamához, míg elviszem Mesit a dokihoz, majd hazajön hozzá, míg én dolgozom. Így is lett, közben felhívtam a védőnőt, hogy holnapra kell e időpont, státuszra vinném Csengét, és oltásra..(jaj még ezt is be kell adagolnom neki) :-( Kaptam időpontot...munka majd hazajöttem, kisütöttem a maradék rántott húst, de a rizst annyira elégettem tegnap, hogy ehetetlen..:-( Még kenyeret kell sütnöm, de az is agyamra megy, mert mindig annyi marad, hogy másnapra kevés legyen, de kidobni sok..jó, jó...tudom morzsa..de annak is sok.

Na szóval, hogy semmi nem változik, az azért van..aki régóta olvas, tudja, hogy van egy kattogásom...a barátság. Régi barátságok megszűnése... Van egy gyermekkori barátság, ami egész egyszerűen vége lett kb2-3 éve.Nem értettem, nagyon nem..de lassan beletörődtem, elfogadtam. Majd újév után, éreztem, nem egy nagy neten lógó a (volt) barátnőm, de tettem egy próbát, csettelni kezdtem vele.Kis idő múlva, visszaírt. Nagy örömöt okozott ezzel, el sem hiszi mekkorát, irkáltunk..majd ugyanazok a témák jöttek elő, mint három éve..mintha ott, ahol abba hagytuk, folytattuk volna..
Persze azért fáj a szívem, neki eszébe sem jutott, hogy ott kereshet engem, ahol én őt. De mindegy, lassan ezt is megszokom.
Tudom, valami azért megtört bennem..talán túl nagy dolognak tartottam ezt..
De így le tudom zárni. Ez is elmúlt, és semmi nem változik...

Megyek angolt tanulni! :-))))