Azt érzem napok óta írnom kell. Nem sok időm volt, és vívódtam is. Mert most mély lelki dolgokat szeretnék leírni. Több dologról. Ami nekem most a legfontosabb a kiscsaládom és a kisbabám. Arra gondolok legtöbbször mostanában milyen szerencsés vagyok. Van három gyönyörű gyerekem. És egy nagyon mélyen szerető férjem. Egészségesek vagyunk. Van egy szép lakásunk, egy pici de annál szebb kertünk. Persze tudom hogy nem a rózsaszín felhőn lógatom a lábam, mert mindennapi problémák itt is vannak. A gyerekekkel, a kerttel, anyósomékkal, környezettel. De az alap az nagyon biztos. Legalábbis remélem, mert ezt bizonyítja az elmúlt 15 év. És amiért szerencsés vagyok az az, hogy Zsolti lehetőséget adott még egy babára. Mert emlékszem mikor elősször beszéltünk róla, nagyon megijedt. És tudom miért, felelősség minden szempontból. De mindent átrágva büszkén vállalja a babát. És én ezért neki hálás vagyok. Azért is ahogy a családhoz áll. Tudom neki is van hibája, kinek nincs? De ezzel együtt nagyon büszke vagyok rá. Jó most hogy leírtam úgy néz ki hogy én csak fellegekbe emelem őt. Bár tehetném. De a hétköznapokban mikor visz a sodrás, nincs erre mód. De néha el kell mondani, hogy tudja a másik. Bár remélem minden nap érzi ezt!
A másik nagy dolog a házeladás. Nem adjuk fel. Rájöttünk nem megy egyik napról a másikra. Nehéz, nem sok munka van vidéken, csak úgy lehet neki állni ha biztos háttér van. Persze keresgélünk, kutakodunk. Hátha lesz valami lehetőség. A másik ha Zsoltinak megszűnik a munkahelye, akkor adott lesz hogy változtatni kell. Akkor más lehetőség nincsen.
Picit amiatt vagyok szomorú hogy a gyerekek annyira beleélték magukat hogy már holnap mennének. Most pedig türelem van. Keresgélés.....és nem adjuk fel!!!!!!:-)
Én is nagyon büszke vagyok rá, és Rád is. Nagy dolog a mai világban négy gyereket vállalni, de tudom, Ti ezt teljesen másként élitek meg. A CSALÁD a fontos, az, hogy számíthattok egymásra, hogy meg tudtok beszélni mindent, hogy megértitek, elfogadjátok egymást a hibáitokkal együtt. Jó helyre születik a kisbabátok, ebben egészen biztos vagyok.
VálaszTörlésA változtatni akarás jó dolog, erőt ad az embernek, előrébb viszi. De megfontolttá is teszi. Jó esetben. Ha az embernek gyerekei vannak, hihetetlen felelősség nyomja a vállát. Mindenből a legjobbat szeretné adni nekik, ugyanakkor szeretné jó embernek nevelni. Mi úgy gondoljuk, gyerekeinknek az a legjobb, ha nem a konzumvilágban nőnek fel, hanem az igazi értékeket ismerik meg. Nagyon nehéz, mert ami a varázsát jelenti a vidéki életnek, az a buktatója is. Messze vannak az iskolák, nincs tömegközlekedés, munkalehetőség is csak nagyon messze, ha egyáltalán. A harmonikus család ezt ellensúlyozni tudja, az egészségesen gondolkodó gyerek pedig egyszercsak megérti miért több ez az élet. De ehhez sok-sok idő, és még több türelem kell.
Kívánom, hogy sikerüljön...
Szeretem Drága Barátnőm, hogy mindig erőt meritek a hozzászólásaidból. Neked ezzel kellene foglalkoznod. Írni...mindig is így gondoltam.Tudom ez nem csak elhatározás kérdése.
VálaszTörlésRemélem minden szavad úgy lesz ahogy írod! KÖSZÖNÖM!!!!!