2014. augusztus 13., szerda

És akkor....

Ennyi idősen, már látja az ember, milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Én is tudom, az egyik, JÓ tulajdonságom, hogy őszinte vagyok. A másik ROSSZ tulajdonságom, hogy nagyon félek az új dolgoktól, és az új dolgokat, nagyon nehezen és nagyon rossz oldalról megközelítve, mélyen élem meg.
Így is élem a napokat, egyik pillanatban jó, nagyon jó, a másikban, rossz, nagyon rossz. Tudom, hogy hülye vagyok, mert ezt nem így kell megélnem, de talán még nem készültem fel rá...

Idézek másoktól (akik tudom, hogy szeretnek, és csak finoman bökdösnek a komfortzónámból kifelé) : "nem fog megállni az élet, ha elmész héten kétszer", "Csengének is meg kell tanulnia..." " jól átgondoltad? Nehéz lesz"
Van akinek csak kerek a szeme, ha elmondom...

Idézet magamtól: "Én akkor mennék tanulni, ha tudnám, ezt X év alatt elvégzem, és akkor mosolyogva fogadnak ott ahol azt dolgozom, amit tanultam. Van ilyen? Vagy ez ugye naivitás...részemről. De ez az én részemről van, és mindenkit aki belevág, tiszta szívből irigylem, és elismerem!!!!!
(persze ez nem jelenti azt, hogy holnap majd mást gondolok erről)"


Holnap van!:-))) Jövőhéten beiratkozom, esti gimibe. Persze későn kapkodok, mert a másik suliból ahol kérném a bizimet, amit pont húsz éve otthagytam, közölték, hogy hohó...az nem olyan egyszerű...miért is lenne.

És miért a libikóka állapot? Mert nem azt tudom, ha most elhelyezkedek, már nehezebb lesz mozdulni. Mert belegondoltam, 5 év múlva, is "csak" 45 éves leszek, és akkor már lesz talán egy olyan szakmám, amit szeretnék. Hogy nem lesz meg a mai állás hirdetések  alap szava: szakmai tapasztalat, az ugye megint kérdés, de már papírom lesz róla, és mégis nagyobb sansszal indulok. Ha most nem kezdem el, akkor már soha. Nehéz lesz? Biztos..

De mondjuk, ha nagy levegőt veszek, és kihúzom magam, akkor azért jó érzés, hogy végre ÉN, ÉN, ÉN kerül kicsit előtérbe. Ez persze szigorúan, magam előtt. Mert a családban nagyobb változások is lesznek, és most nem ez a legnagyobb dolog.  


És mellette, miért nem vagyok nélkülözhetetlenérzés, meg miért is forog a fold akkor is, ha nem vagyok itthon, meg kitudja, ki vigyáz  Csengére majd, hiszen most azt látom, velem együtt, senkinek nincs igazán türelme Csengéhez. Aki pedig az életben a legjobb korszakban van..
Persze meg lesz oldva, mint mindig. Csak az a hülye előre aggódó énem, mindig majrézik.:-(

Pedig mennyivel jobb életem lenne, ha csak a mai jónak örülnék..
Mondjuk, azt még hozzá kell fűznöm, hogy ez mind csak jövőhéten derül ki., amint látom, hogy a 9. évfolyamban, nagyon ritkán indítanak osztályt. Ha nem jön meg a bizim, akkor, nem is tudom még.. Majd jövőhéten kiderül!
Három és fél éves kép, mindig ezt csinálnám....





29 megjegyzés:

  1. Én nagyon büszke vagyok rád! Egyébbként lehet, hogy Mesire is jó hatással lesz az, hogy látja, neked felnőttként, ezer feladat mellett mennyivel többet kell tenned a tanulásért, mint neki, akinek ez lenne az egyetlen fő feladata.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Meg biztos segíteniük is kell majd, azért nehezen fog az agyam....

      Törlés
    2. Az agyad majd beindul, azt ne féltsd! Hajrá!

      Törlés
    3. Remélem, na majd, jövőhéten kiderül, hogyan tovább....

      Törlés
  2. A tanulást sosem késő elkezdeni/folytatni, és ha a kép alatti szöveget olvasom, meg is van a szakirányod ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majdnem.:-))) De az anyaszerep...

      Törlés
    2. Az anyaszerep marad, az örök, de lesz mellette egy másik, amitől sokkal jobban fogod magad érezni. Ezt garantálom. :)

      Törlés
    3. Aranyos vagy nagyon!((()))

      Törlés
  3. Ez nagyszerű :), nagyon örülök Anikó, hogy rászántad magad, nem lehetett könnyű... :) De ez biztosan kilendít a holtpontról és biztos vagyok benne, hogy jól fogod tőle magad érezni és sikerülni fog :)! Ölellek sokszor :)...

    VálaszTörlés
  4. Hát ez nagyon jó hír, veled örülök! A tanulás fiatalon tart, nagyon sokat ad az embernek! A dolgok meg majd megoldódnak menet közben, ez tapasztalat! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, majd belelendülök, csak olyan mérges vagyok magamra, hogy ilyen későn vágtam bele...

      Törlés
  5. Ez remek!!! Képzeld, én is megyek iskolába (ráadásul Pestre, hevonta egyszer péntek-szombat) ősszel:kétéves kiegészítő képzésre. Így most nálunk két friss egyetemista lesz a családban. majd meglátjuk, ki tanul jobban :-)
    Gabi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ügyes vagy Gabi! Igen, én is gondoltam rá, majd biztathatjuk egymást a nagygyerekeimmel..:-)))

      Törlés
  6. Hajrá, nagyon drukkolok neked - ügyes vagy!!!!! magam is jó pár dolgot 35 után tanultam meg, kezdtem el - mint például úszni, vezetni, néggyerekes Anya lenni - és én büszke is vagyok magamra ezért és nem zárkóznék el, ha majd valami új csábit. Meglátod a kezdet nehéz - de majd milyen jó lesz, mennyire büszke leszel magadra - néha ki kell lépni a konfortzónából, még ha nehéz is. Jó lesz, ne félj!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Félni félek, mert még nem biztos, és nem vagyok ott, majd ezután jobb lesz! Köszi!:-)

      Törlés
  7. De szupi!!!Tanultam és tárt karokkal vártak a munkahelyen, én pedig imádtam a munkám!

    VálaszTörlés
  8. örülök, hogy eldöntötted, szeretni fogod! :)

    VálaszTörlés
  9. Gratulálok a döntéshez, és kívánom, hogy sikerüljön! Persze, hogy sikerül. :-) Nagyon büszke vagyok Rád!

    VálaszTörlés
  10. Gratulálok a döntésedhez! Hidd el a legnehezebb a komfortzónából való kimozdulás.
    De ha már kint vagy, minden sokkal izgalmasabb!:)
    Majd egymást bíztatjuk a tanulásra!:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Döntés megvolt, csak mennyen majd tovább is...:-)
      Sokat gondoltam, közben Rád is!

      Törlés
  11. GRATULÁLOK! A legjobb döntés, amit hozhattál. Amit megtanulsz, az a tiéd és ráadásul senki nem veheti majd el. A gimi 4 év és mellette még dolgozgathatsz is, ha szükség lenne rá. Arról nem is beszélve, hogy ezzel mekkora példát mutatsz a gyerekeidnek. Szóval én drukkolok és segítek is, ha a németet választod, mint idegen nyelvet. :-)

    VálaszTörlés