2014. augusztus 26., kedd

Őszinte...

Tudom, nézzem a jó oldalát. Nézem....nem nagyon megy. De igyekszem, hiszen ismertek.
Nézzem, milyen jó lesz majd a suliban, új élmények...új emberek, ahogy néztem a beiratkozókat, Anikó néni leszek ott. (nem mosolygok)
Nézzem, milyen jó lesz Csengének az oviban, hány könnycsepp lesz anya nélkül. Jó lesz..jó lesz, főleg mikor érte megyek, az lesz a legjobb! (nekem)
Most épp arra vágyok, hogy jövőhéten influenzás legyek, vagy valami vírusom legyen (nem nagyon szokott), vagy fél méteres hó torlasz, vagy mi tudom én....(csak ne kelljen mennem a suliba)
Nézem a jó oldalát, röpke négy-öt év múlva szakmám is lesz..."csak" negyvenöt éves leszek!

VISSZA AKAROM KAPNI A 10 ÉVVEL EZELŐTTI ÉLETEMET! Jó nem lehet, tudom!:-( Sok kisgyereket akarok nevelni, NEM KAMASZT! És azt is AKAROM, hogy pihe gombócbabám, az ENYÉM, itt szuszogjon a mellkasomon. Nem érdekel, ha éjszakáznom kell miatta. Vissza akarom kapni azt az időt, miért szaladt el????:-((((
Én feleség akarok lenni, aki várja a férjét haza, aki csak írni, olvasni tanítja a gyerekeit, aki csak süt, főz, mos, bevásárol, aki reggel felkel, és nem rohan sehova...de ott van mindig, ahol szükség van rá...Fizikailag fáj, hogy már nem lesz olyan soha....
Na tessék, kijött belőlem.:-(

9 megjegyzés:

  1. Én is szoktam így érzeni. Főleg, amióta visszamentem dolgozni. De ahogy rendeződtek a dolgok, megszoktam a "dolgozó anya" létet, jobb lett. Nálad is így lesz, meglátod. Meg kell tanulni/szokni a jelent és annak az értékeit. Merthogy ez is oda lesz ám gyorsan. :)

    VálaszTörlés
  2. Adj magadnak egy kis időt, hogy kipróbáld ezt is. Ahogy valaki írta korábban neked, az anyaságod nem szűnik meg azzal a pillanattal, hogy belépsz az iskolakapun. Sőt, ki is teljesedhet általa. Ilyen módon is példát mutatsz a gyerekeidnek, erre mindig emlékezni fognak, és értékelni is fogják.
    De persze, tudom, hogy nehéz, ölellek, és tarts ki, meglátod, most csak az ismeretlentől való izgalom van benned, jó lesz!

    VálaszTörlés
  3. Semmit se veszítettél, vagy veszítesz el! Hiszen te most csak kapni fogsz! Tudást, tapasztalatot, ... és ami fontos, nagyon jó példa leszel a gyerekeidnek. Anya, aki mindennel elbír. Puszi, veled vagyok ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anikó,a profilképeden milyen színű a hajad? Sötétebb, mint most, úgy látom és szerintem az nagyon illett!!! Szuper szín.

      Törlés
  4. Jó,hogy kijött...
    Szerintem nagyon bátor dolog volt belevágni újra a tanulásba,legyél büszke magadra.
    Sajnos a tovatűnt idő nem jön vissza.én is nosztalgiázom,de tudom,hogy előre kell nézni.Jó,ha van más elfoglaltság,mert csöpp lánykáink is felnőnek,aztán néhány év múlva csak az üresség marad.

    A húgom anyósa alig várta,hogy nyugdíjas legyen, elkezdett festészetet tanulni,és tele van tervekkel...

    VálaszTörlés
  5. Mindig csak előre nézz!A jövő annyi mindent rejt, a múlton nem érdemes rágódni!
    Tanítottam esti gimiben(én nagyon élveztem, úgy tűnt a diákok sem unták magukat)Nálam pont fordított volt a helyzet: Ja, Te vagy a tanár??

    VálaszTörlés
  6. Fel a fejjel! Új emberek, új barátok, új szakma, hidd el jó lesz kimozdulni kicsit, szépen felöltözni meg minden.

    VálaszTörlés
  7. Olyan aranyos mindenki,hogy bátorít és vígasztal! Én : megértelek. Teljes szívemből,mert ugyanilyen vagyok. 36 éve dolgozom, de igazából anya,feleség és mindaz,amit leírtál,azt szerettem volna. De kell dolgozni. Abból is sokat tanultam és kaptam, de TÚL SOK az otthontól távoltöltött idő. Ez van . Nehéz a kezdés , de nagyon fognak szeretni a gyerekek a suliban, ebben biztos vagyok!!!! És sok kisgyereknek van szüksége ilyen Anikó nénire,aki tyúkanyó.

    VálaszTörlés
  8. Már előttem mindent elmondtak amit szerettem volna mondani! Először biztos nehéz lesz, de kicsit kikapcsolódsz az otthoni mindennapi monotonságból. Ha lelkileg mégsem bírod a döntés nálad van! Betegséget azért ne akarj magadnak !

    VálaszTörlés