2016. augusztus 23., kedd

Más...

Balatonon,mikor nyaraltunk, sok mindenre rádöbbentem. Nem titok, nagycsaládos Erzsébet programmal mentünk idén is nyaralni, ott rengeteg kisgyerekes család volt. Én már sokszor csak szemmel tartottam Csengét, de elég önálló volt. Nagyok meg, jöttek menetek. És akkor néztem a családokat, apuka, anyuka, három gyerek minimum, de sok olyan is volt, ahol már várták az ötödiket, de a legnagyobb sem volt 6-7 éves. :-) És nosztalgiáztam kicsit milyen is volt nálunk, kb 10-12 éve, mikor a nagyok voltak egy kupacban kicsik...
Először is a legfontosabb, hogy én is pont ennyi idővel voltam fiatalabb. :-) Néztem a parton és az étkezőben az anyukákat, mennyi erő van bennük...csodáltam őket. Sőt volt olyan, akik három gyermek után, két kisfiú jött egyszerre, pont ilyen örökmozgó időszakban voltak, és anyuka rendíthetetlenül etette mind az ötöt. Persze ott volt az apuka is. De azt azért tudjuk, sokszor csak a nyaralás alatt vannak a családok ilyen sokáig együtt, amúgy a munka, elrabolja az apákat.
És sok ilyen család volt, és akkor azon gondolkoztam, most, hogy már nekem nem kell a pelusról, popsi törlőről, bébi ételről gondoskodnom, könnyebb e????

Nem, csak más, nagyon más.
Első dolog, idősebb vagyok 10-12 évvel. Másik dolog, hogy az első időszak után, ahogy a nagyok születtek három és fél év alatt, most hogy kamaszkorba léptek, is egyszerre kerültek. Testi fáradság mellett (mert azért olt van egy öt és fél éves örökmozgó is) lelkileg nehéz. Pedig alapvetően jó gyerekek, tényleg, de nehéz lelkileg megélni ezt a folyamatot, ami jó pár évig el fog tartani. Az is rossz, hogy ami rossz tulajdonságuk volt olyan ovis, kisiskolás éveikben, az most 100x erővel jön néha vissza, és ez egyszerre három! Próbálok elengedni dolgokat a fülem mellett, nem mindig megy, közben hogy szakadnak le rólunk, vissza kell találnunk egymáshoz Zsoltival, ez sem zökkenő mentes, hiszen, változtunk mindannyian, ennyi év után.
Nehéz ezt úgy leírnom, hogy nincs nagy baj, sőt szerintem semmi, csak nem szabadna előre néznem, sem hátra, hanem csak annak örülni ami ma van, hiszen van minek örülni ma is, pl.süt a nap, Bence névnapi ajándéka, leveszik a fogszabályzóját. :-D Rosszra nem gondolunk...;-) Legalábbis megpróbálok! :-)

2 megjegyzés:

  1. Én is csodálom a többgyerekeseket ahol sok a kicsi, de nekem most épp könnyebb, hogy 7,10,14,17 évesek, bár Vió rémesen szemtelen kezd lenni...

    VálaszTörlés