2017. július 17., hétfő

Érdekel...

Micsoda jó téma van az egyik rádió műsorban. Kell e érettségi, diploma, sok diploma? Különb ember e az, akinek van diplomája? Biztos sokat tanult, tanulás nagyon jó, ezt most én is tudom...De...
Pénteken volt itt egy fiatal lány, még csak jövőre érettségizik, és van már két szakmája, meg egy nyelv vizsgája, mondjuk így értem a 460 pontot, ami kell neki ahhoz, hogy meglegyen a jogi egyetemre a felvételije. És akkor sziporkázik, csak meséli mi minden terve van, beszélgetnek a fiatalok...érzem a feszültséget, Mesi szerényen mondja, ő szeretne tanulni, szeretne óvőnő lenni, de ahhoz újra kellene érettségiznie, mert így nem túl sok pontja van, és nyelv vizsga is..és elkezdett dolgozni...és akkor most hogy, mert ő bizony olyan szakmát szeretne ahol majd család mellett csinálhatja. És hallom azt a bizonyos mondatot a másik féltől aki még csak most fog érettségizni, majd legalább 10 évig tanulni, mert a jogi egyetem nem semmi...hogy: ja, értem...az jó! És meséli tovább mi mindent csinált, és fog csinálni..

Kis ÉLET!
Tényleg kevesebbet érünk mi, akinek nincs diplomája? Vagy miért érezzük ezt?
Érdekelne a véleményetek erről.

10 megjegyzés:

  1. Természetesen nem ér kevesebbet az sem, akinek nincs diplomája. Nyilván jogász és még sok hivatás diplomához kötődik, anélkül nem megy. A munkaerőpiac klasszul eldönti melyik végzettség mit ér. Jogászból pl. nem túlképzés van? :) Óvónői pálya szép irány, főleg, hogy kevés jó óvónőt ismerek, kell a jó utánpótlás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet túlképzés van...meg sok szakból is...De mekkora tartása van annak a lánynak, hogy erre jelentkezik, míg aki "mezei" szakmát szeretne, kicsit szégyenli. Persze egy értelmes ember utána átgondolja, és kihúzza magát, de én tudom, hogy azért ott marad az a bizonyos kis tüske.

      Törlés
  2. Pár év múlva nem lesznek szakemberek. :(
    A sok diplomás egymást tapossa az állásokért de nem lesz aki felfújt és bekötés egy lámpát a hálózatba, kicserél egy csaptelepet stb.
    Majd ha meg akar élni szakmát tanul mert abból lesz hiány a munkaerő piacon.
    Egy jó szakember megfizethetetlen. Kisebb munkára már nem is találni senkit.
    Nem az iskola számít, hanem szeresd amit csinálsz és megfelelő anyagi biztonságot nyújts a családnak. (nem karibi luxusnyaralásra gondolok :),)

    VálaszTörlés
  3. En jogasznak tanultam, es megis van csaladom. Igaz, orok lelkiismeretfurdalassal kuzdok, nehez egyensulyozni. Sokat kellett tanulni, 5 + 3 ev + 1 ev folyamatos vizsgazas munka mellett. De ovononek is sokat kell tanulni es en pl. elso nap sirva mennek haza, nem birnam a ricsajt es az allando fegyelmezest. Szerintem aki kitartassal vegzi a munkajat, szorgalmasan, tiszteletremelto akar diplomas akar nem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, kell tanulni, főleg annak aki tud és akar is, előrébb visz.

      Törlés
  4. Nálunk már csak diplomás óvónők vannak és mindnek van valami speckója még külön pl. gyógytorna, szóval van Mesinek tanulnivalója bőven és valóban vannak munkakörök, amik diplomához kötöttek, vagy az az egyetlen előrelépési lehetőség a fizetési fokozatban. Szerintem is az a szerencsés alapvetően, aki szereti amit csinál. Te pedig ha tudsz most tanulj, mert könnyen kieshetsz belőle és megint nehéz lesz elkezdeni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bizony fizetési fokozat...ez is motiváló.

      Törlés
  5. Anikó, lehet, hogy nem leszek népszerű a bejegyzésemmel, kicsit nyersre sikeredik, de így gondolom: Mióta méri az ember értékét az, hogy van-e diplomája? Számomra ez nem kérdés. Nekem van olyan barátnőm, aki takarítónő és van aki több diplomával rendelkező. Miért merült volna fel a kapcsolatainkban, hogy hány papír bizonyítja az "értékünket"??? Emberként se ez alapján "értékelem "őket. Én diplomás ember vagyok, munka mellett tanultam az egyetemen. Büszke vagyok erre, a diplomámra is. Nincs viszont miatta semmiféle kivagyiság vagy felülrendeltségi érzés bennem. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy ugyanilyen fontos lenne az is, hogy a diplomával nem rendelkezőkben se legyen kisebbrendűségi érzés, komplexus, mert az csak felesleges feszültségekhez vezet az emberi kapcsolatokban. Minden ember úgy értékes, ahogy van, felesleges ezt diplomától függővé tenni.

    VálaszTörlés
  6. Igen, értelek Ivetta, de tudod én 25 évig míg kérdezték mit tanultam, mi a szakmám, szemlesütve mondtam, hát elkezdtem ezt azt...de nincs! Vagy hányszor írtam be a gyerekek papírjaiba, anyja legmagasabb iskolai végzettsége, nyolc általános? Nem voltam büszke erre...Te mert tanultál, büszke vagy rá, én meg nem voltam mert nem tanultam tovább...az egy dolog miért..de most nem ez a lényeg. Értékesnek tartom magam inkább azt a bizonyos tüskét éreztem mindig. De tanulni jó!!!:-)

    VálaszTörlés
  7. Gondolom Anikó ha sikerült volna anno a suli és megkérdeznék mi a szakmád nem azt mondanád, hogy diplomás hanem ápolónő, asszisztens, virágkőtő stb.
    Van olyan ismerősöm aki takarítani jár házakhoz, kétszer annyit keres mint én.
    Igen a több, magasabb iskola jobb fizetés de ha nagy a túlkínálat megy lefelé. Kivéve a közalkalmazottakét. Férjem cégénél elküldtek 100 munkatársat majd felvettek 150 új fiatalt akiknek sokkal kevesebb a fizetése. Két évente megcsinálják.
    Ráadásul tör elő a robot technika egyre kevesebb emberre van szükség a cégeknél.
    Nem a diploma boldogít, hanem ha olyan szakmánk, munkahelyünk van amit szeretünk csinálni, nem utálattal járunk dolgozni.

    VálaszTörlés