Ma voltam bent dolgozni, először furcsa volt minden.
Mert minden ugyanaz körülöttem, mégsem ugyanaz már, az egész világ, hipp-hopp már más lett.
Közben mégsem.... Ugyanazon helyre nyúltam a benti papucsomért, ugyanaz az asztal, a számítógép is ismerős, megszokott módon kapcsolom be, mégis furcsa... furcsa a csend ami körbeölelt, először bevallom élveztem, hogy hallom a saját belső hangom, nem zakatol a fejem, hogy tanuljunk még, legyen ebéd, rakjak be gyorsan egy mosást, közben megirjam, válaszoljak... Csak egy valamire kell koncentrálni. Ez is furcsa, én munkám pont nem ilyen, pont nincs soha csend, mert jönnek mennek, csörög a telefon, kérdeznek, én kérdezek... Most nem,, csak én és a monitor. Mondjuk egy idő után, miután mindenkivel egyeztettem, elkezdtem telefonálni amiért végül is bementem dolgozni. Jó volt éreztem a szülőkön hálásak, hogy gondoltunk rájuk. És ez jó érzés, mindig.
Tehát ma pozitív nap volt, mert egy órát beszéltem főnöknőmmel is, bevallom jó volt.
Közben egyik kolléganőm szomorú reggelre kelt, ez nem volt jó.
Közben folyamatos dillemázás Zsoltinak a munkahely... Pro-kontra folyamatosan. Támogatom, elmondtam mit szeretnék én, de pont a mostani helyzetben nem lehet sokat variálni.
Mesi meg már pont úgy érzi magát mint egy 9 hónapos kismama. 😁
Teraszt csinálják, közben jönnek szigetelni a kis házukat és itt is lesz Szofi ❤️❤️❤️❤️
Fiúk, meg fiúk, ha lecseszem őket a tanulás miatt, pont bírnak nekik a KRÉTÁN egy ötöst, na jó tesiből, de akkor is. 🤣🤣🤣
Mondjuk annyira nem vicces, hogy Bence elvileg érettségizne....
És ma munka után bevásárltam húsvétra ezért három helyen voltam. Blööö...
És itt is minden ugyanaz, mégis mindenki mint a mérgezett egér, kesztyűben, maszkban, rá sem nézünk a másikra, de ha mégis akkor olyan gyanúsan... Vajon ő beteg? Na és ha véletlenül köhint valaki, na azt nem teszi zsebre.
Meddig lesz így? Amúgy sem vagyunk egy mosolygós nemzet de így maszkban. Ma konkrétan egy ismerősöm zavartan félrenézett mikor meglátott, gondolta maszkban nem lehet felismerni? :(
Mert minden ugyanaz körülöttem, mégsem ugyanaz már, az egész világ, hipp-hopp már más lett.
Közben mégsem.... Ugyanazon helyre nyúltam a benti papucsomért, ugyanaz az asztal, a számítógép is ismerős, megszokott módon kapcsolom be, mégis furcsa... furcsa a csend ami körbeölelt, először bevallom élveztem, hogy hallom a saját belső hangom, nem zakatol a fejem, hogy tanuljunk még, legyen ebéd, rakjak be gyorsan egy mosást, közben megirjam, válaszoljak... Csak egy valamire kell koncentrálni. Ez is furcsa, én munkám pont nem ilyen, pont nincs soha csend, mert jönnek mennek, csörög a telefon, kérdeznek, én kérdezek... Most nem,, csak én és a monitor. Mondjuk egy idő után, miután mindenkivel egyeztettem, elkezdtem telefonálni amiért végül is bementem dolgozni. Jó volt éreztem a szülőkön hálásak, hogy gondoltunk rájuk. És ez jó érzés, mindig.
Tehát ma pozitív nap volt, mert egy órát beszéltem főnöknőmmel is, bevallom jó volt.
Közben egyik kolléganőm szomorú reggelre kelt, ez nem volt jó.
Közben folyamatos dillemázás Zsoltinak a munkahely... Pro-kontra folyamatosan. Támogatom, elmondtam mit szeretnék én, de pont a mostani helyzetben nem lehet sokat variálni.
Mesi meg már pont úgy érzi magát mint egy 9 hónapos kismama. 😁
Teraszt csinálják, közben jönnek szigetelni a kis házukat és itt is lesz Szofi ❤️❤️❤️❤️
Fiúk, meg fiúk, ha lecseszem őket a tanulás miatt, pont bírnak nekik a KRÉTÁN egy ötöst, na jó tesiből, de akkor is. 🤣🤣🤣
Mondjuk annyira nem vicces, hogy Bence elvileg érettségizne....
És ma munka után bevásárltam húsvétra ezért három helyen voltam. Blööö...
És itt is minden ugyanaz, mégis mindenki mint a mérgezett egér, kesztyűben, maszkban, rá sem nézünk a másikra, de ha mégis akkor olyan gyanúsan... Vajon ő beteg? Na és ha véletlenül köhint valaki, na azt nem teszi zsebre.
Meddig lesz így? Amúgy sem vagyunk egy mosolygós nemzet de így maszkban. Ma konkrétan egy ismerősöm zavartan félrenézett mikor meglátott, gondolta maszkban nem lehet felismerni? :(
Ez a legszomorúbb része az egésznek. Az emberek elkezdenek félni mindenkitől és mindentől. Ez fog valószínűleg a legnehezebben "gyógyulni"
VálaszTörlés