Az az igazság, legszívesebben június végéig nem írnék ide..
Két hónap, sok? Kevés?
Lehet addig csak nyavalyognék...Vagy nem? Nem tudom.
Bárcsak már nyár lenne...és a mindennapok foglalkoztatnának. Akkor lesz más, amiért aggódok.
És nem az én érettségim miatt aggódom, hanem gyerekeimért inkább. Bár az sem tesz jót, hogy így két héttel az írásbeli előtt a matek és az angol tudásom nulla..Pedig csinálom, tanulok, hétvégén így:
- örült fejfájásom volt péntek óta, ma reggelig, bekapcsolom a csirke alatt a légkeverést a sütőn, másfél óra múlva veszem észre, nem kapcsoltam be hőfokot. :-( Sütöm a kenyeret, túlkel, mert elfelejtem, hogy megformáztam már...egy matek feladat, majd kipakolom a ruhákat, újabb matek feladat, majd valami mást kell csinálni. Mesivel tanultunk szombat délután...látszik, hogy tud, mégis küzd ebben a suliban.:-(
És akkor még a fiúk is..nem nagyon tanulnak...értük is izgulok mindig,. Zsoltival is megvannak a magunk csatái, persze neki a munka, és akkor itthon én...és annyira fáradt vagyok egy ideje...hogy ő tapétázni akar, én meg irtózom a gondolattól is. Erre azt mondta, jövő hónapban tapétázni akar, egyedül...???? :-( Nekem meg van jogom azt mondani, oké, de én egy vas szöget nem teszek arrébb, mert tanulok...???? Persze megértem őt is..neki nincsenek ilyen gondjai, hogy tanulni kell ha hazajön, csak a csúnya falat látja. De fogok tudni így tanulni????
Lenne már vége az egésznek...
Két hónap, sok? Kevés?
Lehet addig csak nyavalyognék...Vagy nem? Nem tudom.
Bárcsak már nyár lenne...és a mindennapok foglalkoztatnának. Akkor lesz más, amiért aggódok.
És nem az én érettségim miatt aggódom, hanem gyerekeimért inkább. Bár az sem tesz jót, hogy így két héttel az írásbeli előtt a matek és az angol tudásom nulla..Pedig csinálom, tanulok, hétvégén így:
- örült fejfájásom volt péntek óta, ma reggelig, bekapcsolom a csirke alatt a légkeverést a sütőn, másfél óra múlva veszem észre, nem kapcsoltam be hőfokot. :-( Sütöm a kenyeret, túlkel, mert elfelejtem, hogy megformáztam már...egy matek feladat, majd kipakolom a ruhákat, újabb matek feladat, majd valami mást kell csinálni. Mesivel tanultunk szombat délután...látszik, hogy tud, mégis küzd ebben a suliban.:-(
És akkor még a fiúk is..nem nagyon tanulnak...értük is izgulok mindig,. Zsoltival is megvannak a magunk csatái, persze neki a munka, és akkor itthon én...és annyira fáradt vagyok egy ideje...hogy ő tapétázni akar, én meg irtózom a gondolattól is. Erre azt mondta, jövő hónapban tapétázni akar, egyedül...???? :-( Nekem meg van jogom azt mondani, oké, de én egy vas szöget nem teszek arrébb, mert tanulok...???? Persze megértem őt is..neki nincsenek ilyen gondjai, hogy tanulni kell ha hazajön, csak a csúnya falat látja. De fogok tudni így tanulni????
Lenne már vége az egésznek...
Túl lesztek rajta hamar, te és Mesi is. Zsoltival meg arrébb toljátok a tapétázást, amúgy tök jó, hogy Ő akarja csinálni, hogy van energiája és elhatározása hozzá. A fiúkat meg eddig is noszogatnod kellett, szóval azt már megszoktad, csak most fáradt és stresszes vagy, de elmúlik, elmúlik hamar meglátod és olyan nagyon büszke lehetsz majd magadra, hogy na még!
VálaszTörlésElhiszem, hogy így érzel, de nekem azért nagyon hiányoznál, hiába lenne az "csak" két hónap :), de persze nem én vagyok a mérvadó :)... Szerintem most úgy írjál ide, ahogy jól esik, a kedved szerint. És szerintem is túl leszel ezen hamar, ahogy Móni is írja, csak a fáradság jön most így ki, de olyan jó lesz majd, ha már túl leszel ezen az egészen és persze Mesi is! Kitartás (már nem sok van), ölellek :)!!!
VálaszTörlés