2017. április 10., hétfő

Sok?!

Olyan mélázós pár percem volt a hétvégén.
Elfagyott a füge fa a télen, a vér szilva már nem olyan pompásan virágzott, mint pár éve, valami állat rátette a petéit, meg gombás is a fa, a gyönyörű és finom kajszibarackafa is a végét járja, a tavacska kilyukadt...olyan..hogyismondjam, kicsit elhasználódott a kiskert. Mellettünk építkezni kezdenek, zajjal porral...apósom minden vashálóval próbál befoltozni, és persze csomó hely elmegy a semmire nem menő sárgarépa, és borsó, nem adta oda a kert részt..én meg már nem is kérem. Persze mindegy, az van ami van, annyi van, amennyi..

Néztem régi papírokat, tényleg olyan régen születtem, hogy a kórházi papír sárga és rongyos a széle, a kiskori képeim, meg foltos és fekete fehér, ilyen régen születtem..Milyen lehet a gyerekeknek ezt nézni, jé ezen a képen anya van??? :-)

Elrongyolóik a fénykép, a ruha, a kert, a fa öreg lesz, beteges...lassan mi is???

Olyan furcsa ezt megtapasztalni, nem szomorú..mert az ember benne él.

1 megjegyzés: