Kiscsaládom;-)

Rég nem írtam. Nem mintha nem történt volna velünk semmi, csak valahogy nem volt ihletem.
Pedig olvasok más blogokat, hol a családról írnak, főleg gyerekeikről, hol a saját lelkükről, hol arról milyen finomakat különlegeseket főznek. Én azokat a blogokat szeretem ami "vegyes", mindenről szól.
Remélem az enyém is ilyen, bár az utóbbi időben Csenge babáról írtam többet. Persze most ő van a középpontban, és így is lesz egy ideig. Így van ez jól. Mesi lépten nyomon simogatja a pocimat. Dávid és olyan sokszor odabújik a hasamhoz. Bence csak a maga módján az ölembe kuporodik, (míg odafér:-)))) Zsolti is egyre többet kommunikál a legkisebb lányával, aki ha éppen olyan kedve van, nagyokat rúgkapál ezért elnevezte "dzsekicsengének" (na jó tudom nem így kell írni, de nézzétek el nekem hogy lemagyarosítottam:-)))) Szóval zajlik a családi élet, én meg fürdőzök benne. Olyan más most. Még nem olyan nagyok a gyerekek, de már ahhoz igen, hogy büszkén mondogassák hogy kistestvérük születik. Nagyon jó érzés, mert mikor őket vártam, teljesen más volt.
Vannak azért szürke hétköznapok, mindennap olvasunk Bencével együtt, Dávid külön, Csukás István: Keménykalap és Krumpliorr. Kicsit noszogatni kell őket, főleg Bencét. Olyan makacs és akaratos tud lenni ebben a témában. Nem érti meg hogy most jó pár évig, ez lesz a dolga, mármint tanulni. Olyan durci tud lenni hogy előbb, utóbb elveszítjük a türelmünket vele. De napi rutinnak akarom bevezetni a suli előtt, eddig megy. Mert szeptembertől egyik sem lesz napközis, sőt ott sem fognak ebédelni. Itthon leszek, az lesz a dolgunk hogy tanuljunk. Remélem könnyebb lesz így!
Na de még nyár van. Sátoroznak, medencéznek kint. Mesi meg a kamaszodásával, hol tünemény, hol egy kis fruska:-) Míg elmentünk Pestre az eredményért, nagyon finom pizzát sütött. Meglepetésnek. Az enyém még sosem volt ilyen könnyű, puha. Nagyon ügyes volt!
Szóval jól vagyunk, kis bánatom csak, Zsolti jövőhéten már dolgozik. Bár pénteken megyünk vissza + két családdal, három napra az Őrségbe, majd a következő hétvégén Drága Barátnőmékhez! Jaj, de várjuk már!
Így telnek a napok....