2010. december 25., szombat

álom...álom.....

Álom, álom, édes álom.....
Vagy illúzió? Nem tudom. De azt hittem könnyebben veszem majd a karácsonyi készülődést. De tegnap életemben először elaludtam a fotelba Csengével a karomban, kora délután.
Tudom, tudom, egy két hetes manóval, nem lehet megváltani a világot. Nem is nagyon erőltettem csak annyira amennyire nagyon muszáj volt. Mert hát van itt még ugye nagyobbacska három gyermek, akik nagyon is érthető módon teljesen fel volt dobódva. Hiszen nagy nap Karácsony. :-)
Legkisebb csak cicin és anya szíve közelében van el. Így én félkézzel, kiadva a munkát készültünk a karácsonyra. Volt is olyan pillanata a napnak, mikor csak nevettem hogy milyen jó is a nagycsalád:-)))Csak valahogy olyan szűknek éreztem a lakást hozzá.:-)

Ja, és mit kaptak a gyerekek karácsonyra???
Ha hallanátok?????Gitárt Mesi, és a fiúk dobot. Na csak olyan kézzel dobolósat. De épp elég a hangja...:-) Fiúk még ostort kaptak, és közösen egy nagyon szuper társos játékot. Életükben először nevetnek majd két órát végig együtt, és semmi duzzogás nem volt. Jót választott Zsolti!!!!
Én is kaptam egy jó könyvet Zsoltitól. A suttogó titkait. Éppen itt ajánlotta egy hétgyermekes fiús anyuka;-) hogy jó könyv, próbáljam ki alvás ügyben Csengénél. (most két napja, kopp-kopp, kétszer kel csak fel.)
Nem is meséltem Zsoltinak és meglepett ezzel a könyvvel.

BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK MINDEN OLVASÓMNAK!!!!!

1 megjegyzés:

  1. Szia Anikó!

    Örülök, hogy ilyen kellemes hangulatú ünnepetek volt. Kívánom, hogy ugyanilyen hangulatban teljen el a többi nap is!!!
    Puszi
    Hugi

    VálaszTörlés