Mindig történik valami:-)

Talán egy rövid beírásra lesz időm.:-)

Igen, kicsit kevés az időm mostanában, persze nem bánom, csak arra ami igazán kikapcsol nehéz mostanában időt szakítanom. Pedig már két gondolat érlelődik a fejemben.
Az egyikről később írok, a másikról kicsit most.

Tegnap előtt kicsit kaotikus volt az esténk. Fiúk mostanában állandóan a patakon vannak. Én örülök neki, mert nagyon jó hely, de pár ott lakót zavarja a gyerekzsivaj(na ja, beraknám őket egy panelház játszótere mellé lakni.) Mert itt konkrétan több kutya van, mint gyerek. Talán ha mindenki lent van akkor 5 gyerekkel számolhatunk. Nem is értem meg, hogy gondolják azt az emberek, hogy mert gyerek valaki megalázhatják ha nincsenek ott a szülei. Még akkor is ha tudom nem 100-as az illető. Én tudom hogy az én gyerekeim sem mindig úgy viselkednek mint a tankönyvben, szorul is a gyomrom mikor elindulnak, iskolába, játszani. Állandó figyelmeztetés, jól viselkedjél, köszönj...stb. Mindegy ezt a problémát megoldottuk(egy darabig), lényeg amiért leírtam, hogy este mikor elnyújtóztam a kádba, és sóhajtottam egyet, hogy -hú, de fárasztó volt a mai nap, Mesi megszólalt bölcsen: Anya, ez már csak így lesz, hatan vagyunk, mindig történni fog valami.:-) Sokszor megdöbbenek hirtelen, milyen bölcs az én kicsi (13:-) éves) lányom.,-) Mert teljesen igaza van, itt mindig történik valami.:-))))
És ez így van jól!! Csak győzzük megoldani:-)))

Húsvét.

Bónusz, családi kép. Milyen régen szerettem volna...
Így esszük egymást!:-)

Ennyire tud nevetni a babakocsiba...
Anyán a legjobb aludni..(de két órát????):-)
Nővérkémmel a legfinomabb a sütőtöklé:-)
Így tudok szűrcsögni és hallanátok, hogy cuppog közben, irtó édes.:-)
Már kiszedi a kezemből az almát.
Nagyon izgalmas volt a tojásfa, és itt vesztettem el a fonalat a sütifotózásban.:-))))
Mesi készített tojások.
Hatlapos, első lapja.
Sajtos
Diós, és mákos beijgli.


Szóval az úgy volt, hogy elkezdtem pénteken a készülődés közben fotózni. És néha eszembe is jutott a fényképezés, és akkor hopp, valahogy mindig a gyerekek kerültek a fényképekre! :-)))))
Így a végeredmény a sütikről nem igazán készült.;-) Persze nem is ez a lényeg...

Jó volt a Húsvét, jó, de rövid. Nagyon rövid, és ezt csak tetézte, hogy vasárnap és hétfőn nagyon csúnya hideg esős, szeles idő lett. Így szabadtéri program nem igazán lehetett.
Voltak szombaton itt, egy kedves ismerős pár, rövid időt voltak, de nagyon jól éreztem magam velük, csak az a hülye migrén ne lett volna:-@ Köszönöm Ildi, hogy jöttetek!:-)
Sokat gondoltam Drága Barátnőmékre, pici lányukra, micsoda öröm lehetett nekik az első húsvét.
Mi, Csengével még csak élveztük, hogy mindenki nekünk mosolyog, de tesz is róla Csenge, hogy így legyen.:-)
Fiúk elmenetek egy kisbarátjuk anyukáját,nagymamáját meglocsolni, Mesihez is jöttek páran...
Jó volt...
És hozom az ígért képeket...

Készülődés.....

Végre, gyönyörű idő van! És előtte állunk a Húsvétnak. Nagyon jó rá készülni most! Majd rakok fel képeket miket készítek.
Lesz hatlapos, karamell torta, sajtos rúd, beigli. Így reményeim szerint sok fotó, és végre le szeretném fotózni egyben a csemetéimet!:-)
Na, úgyhogy majd jövök képekkel....

Szivárvány:-)

Sokat gondolkoztam mit is írhatnék? Olyan sokat gondolok a tavalyi évre, mikor vártuk még csak a királylány(aki, momentán megint az ölembe alszik) kényeztetem? Á, nem...:-) Tudom, hogy milyen hamar felnőnek, és nem engedik szeretgetni magukat. Lassan úgyis felfedező útra kel.;-) Ritkábban fog az ölembe visszarepülni.
Azon is sokat gondolkoztam, milyen szerencsés vagyok...
De nincs kedvem lelkizni, kiveszi az erőmet. Most a kicsi dolgokból veszek erőt, hogy nő a kisbarack a fán, hogy Csengét magasba repítve látom a gyönyörű kék eget. Mikor együtt vagyunk, mikor együtt örülünk....

Az én ügyes nagyleányzóm!

És igen!!!! Ma volt a városi szavalóverseny, stadam.......Mesi különdíjas lett! Nagyon megdicsérték, kétszer odajött hozzá egy színész is támogatni és gratulálni is. Bár mi Csengével csak üvegfalon keresztül figyeltük, mert nagyon zavarta őt a tapsvihar:-), de amikor Mesi mondta a verset belopóztunk. :-) Rám nézett Mesi, én meg azt hittem most fogja elrontani, mert bementünk Csengével, de nem. Ügyi volt nagyon. Büszke vagyok Rá! Még a magyar tanára is nagyon megdicsérte. Ügyes lányzó az biztos. Remélem továbbiakban is ilyen marad.
Kapott könyvutalványt, kiváncsi leszek mire költi.:-)
Hazafelé mentünk Zafival egy kört, az összes gyerekemmel.,-) Hú, de élvezték.:-) Bence szerint csak úgy suhan, Mesi külön megkért ne nyomjam neki a gázt, nem is értem, épp hogy nyomtam és már ötvennel mentünk.:-) Nekem még a sebesség váltót kell megszoknom, no és a méretet. Konkrétan sokszor nem látom mögöttem az autókat, pl egy szuzit is alig vettem észre mögöttem. Még a kapuval vannak gondom, hogy beférjek de ezeket majd megszokom...Ugye micsoda problémáim vannak???:-))))

Új családtag.

Itt vagyok, ragyogok!:-)))

Jól eltűntem..Oka: -nem volt kedvem gép elé ülni, tele voltam feszültséggel. Lehet a szél miatt, lehet a sok történés miatt..Bizony, történtek a dolgok a családban. Csenge 4 hónapos lett, nem tudom leírni milyen aranyos. Olyan dolgokat csinál már, lehet dögönyözni, beszélgetni vele és úúúúúúúgy lehet vele már játszani. :-)
És lett egy új családtagunk is. Opel Zafira a becsületes neve, mi csak Zafinak hívjuk:-) Ez azt jelenti Szuzitól meg kellett válnunk. Nehéz döntés volt, de nem fértünk be hatan a szuziba. Nagyon remélem hogy kicsit sem bánjuk meg. Meglepően, jól vezettem, kisebb hibákkal, de olyan kényelmes vezetni, csak a szuzi után nagyobb méretet kell megszoknom.:-) Ja, és az elektronikával bajlódok, beriasztom nem indul,:-) beriasztom, nem nyílik ki...stb. :-)))Kulccsal bajlódom, már vízhólyag van az ujjamon miatta. Nagyon tetszik a gyerekeknek is.
Kicsit aggódtam miatta,milyen lesz az autó, nem kell e majd sokat szerelni, stb.. de ma mikor Csenge rám nézett, észbe kaptam, hogy az autó egy tárgy, nem olyan fontos mint az ÉLET! Ha sokat lesz szerelőnél, bummm. Majd kiderül tudjuk e finanszírozni, ha nem eladjuk, de akkor is élünk!:-))
Szóval, nem olyan rossz a helyzet.

Tavasz...

Szép napok is voltak hétvégén, és végül is azóta is tart. Lassan hozzászokunk a kinti élethez, kiköltöztettem a szobanövényeket, persze amit lehet. Kertbe ültettem virágokat, nagyon szépek, minden fajta színeset, egy rhododerdon bokrot is. Még sosem volt ilyen virágom kiváncsi leszek milyen lesz.
A fűszeres kertbe is bekerültek amiket szerettem volna, petrezselyem, lestyán, bazsalikom, rozmaring. Már lelkesen szedem róluk a finomságot!:-)
Csenge nagyon szeret kint aludni. Ma voltunk oltáson, öt és fél kiló a popsija. Olyan aranyos volt ahogy bizalmatlanul méregette a doktornénit, majd két szuri után :-( megnyugodott egy pillanat alatt nálam, jó hogy már így megismer. Imádom!:-)

Hétvégén meg volt az első grillezés is. Csirkecombfilét pácoltam be és sütöttünk ki. Majd hirtelen ötlettől vezérelve, kürtöskalácsot sütöttünk. Bence csokisat kért, Mesi kókuszosat, Dávid diósat, mi meg a lepotyogott alapanyagok után Zsoltival vegyeset kértünk.:-))) Jó nagy sütőfánk van, jól belaktunk belőle. Két délután focimeccs volt a patakon, mi csak szurkolók voltunk Csengével, Zsolti jól kifáradt. ,-) Szóval azon gondolkoztam a hétvégén, mennyi mindent csináltunk, amit télen nem tudunk...
Közben Drága Barátnőmnek a kislánya egy éves lett! Drága Borika, Isten éltessen nagyon sokáig! Nagyon hiányoztak Nekünk. Olyan jó lett volna megpuszilgatni, Őt is, és Anyukáját is. Na de, ami késik nem múlik:-)))

Hozok majd képeket, csak technikai problémáim vannak!;-)

Szép nap:-)

Olyan madárcsicsergés volt reggel, hogy kidobott az ágy. Na jó, segített Csenge is rajta!:-))))

Most túl a kávén, olyan szép napnak nézünk elébe.
Tegnap nagy öröm ért. Mesit kiválasztották az osztályban, az iskolai szavalóversenyre, ami tegnap volt. Elmentünk Csengével rá. Olyan büszke voltam Mesire, hihetetlen magabiztosság van benne, és kedvesség. Mikor mentünk, magyar tanárával, Levente bácsival, "beugrót" játszottak, Mesi és egy kislány. Csak úgy sziporkázott..hogy kitől örökölte ezt? Rejtély??? Mert én elég, sőt nagyon, visszahúzódó voltam, Zsolti szintén. Én ezt Mesiben már első évben láttam, ilyen lesz. Örültem neki, de féltem is miatta. Én vagyok a balansz neki...
De a lényeg, kiválasztották őt a városi versenyre. Úgy örültem neki...Mint mindig nem könnyen sikerült neki. Mert ő volt az egyetlen akinek újra el kellett mondania. De sikerült!:-)))
Kudlik Júlia volt az egyik zsűri, és még három színész.
Szóval most nagyon büszkék vagyunk Rá!:-)))

Ma egész nap kertészkedni fogunk. Nagyon sok szép virágot vettünk, majd fotózom őket.
És grillezni is fogunk, én sütök majd valami gyors finom sütit...tehát minden adott a szép naphoz!:-))))