2016. június 29., szerda

gondolkozom.....

Eszembe jutott valami. Most van időm ezen elmélkedni..;-)
Egész évben azon gondolkoztam, miért nehézkes néha a tanulás, és miért nem menne nekem egy főiskola, vagy egy erősebb iskola, ahol még ennél is többet kellene tanulni. Hozzáteszem, tudom, hogy van, aki megcsinálja ezt gyerek(kek), család mellett is.
Én, 18 és fél éve anya vagyok. Mindig erre készültem, mindig is ezt szerettem volna. Feleség is 19 éve vagyok, kb...ez volt az én karrier vágyam. Úgy érzem sikerült. Nem egy, nem kettő, nem is három, hanem négyszeres anyuka vagyok. Ha te most kedves olvasó, anyuka vagy, tudod mit jelent ez. Gondolataid egy időre nincsenek, hát lehet jó sokáig, évekig..ha lesznek is gondolataink, akkor a gyerek és a család körül forog majd. Ha belejössz mint én, akkor a négy gyerekkel bebiztosítottam magam, hogy gondolataim mindig van aki körül forogjon. Éjjel elgondolkodtam...ha egész nap azon jár az agyam, mit főzzek, legyen mosva, elintézzem a felvételit, közben a fogszabályzást, személyit...vásárolni, konyhában pakolni...fürdő...kocsi, éppen van valakinek valami nyűgje. a kamasz, ne szóljak bele, de legyek ott, ölelj, vagy éppen ne..öt felé..és a hatodik én vagyok. Akkor kellene, tanulnom, pályát választanom, tornáznom, dolgoznom, pihennem, OLVASNOM (megint lassan haladok), pihennem, hobbiznom, vagy csak úgy lennem. Kevés ehhez a 24 óra
Hatodik a sorban...hatodik..És én ezt élvezem. De ne gondoljam azt, hogy képes vagyok mindenre...mert nem!
Nekem az első a család, mindenféle mártír áldozat nélkül, ők az elsők öten, majd jövök én. Így teljes az életem, velük, nekünk így, hatunknak. Hogy olyat csináljak, hogy ez mellett még elférjen egy olyan dolog ami egész embert kíván...még nincs erőm, mondjuk még van egy évem, két éve azt sem hittem le fogok még az életemben érettségizni. Fura ezt leírni. Életben úgy működni, hogy tanulsz érettségizel, szakmád lesz, elhelyezkedsz, dolgozol, jön a szerelem, majd munka, és majd, majd család, onnan vissza munka...kis átképzés, munka...
Nálam, suli, majd érettségi előtt feladás..majd nekirugaszkodtam újból, sikertlenség, majd munka...(siker a fizetés), majd szerelem, házasság, gyerekek kicsi munka...És ha kérdik milyen végzettségem van? Nyolc általános, mert azt hiába mondom, hogy két év, egészségügyi, négy év, közgazdasági süli...arról nincs bizim. És most itt vagyok, ha leérettségizem, 43 éves leszek, szakmám nincs, anyuka már nem lehetek főállásban. Nyugdíjas nagymama sem még. :-D Kell a papír, közben meg nem...ó, ez már egy másik bejegyzés lesz valamikor....:-)))))

10 megjegyzés:

  1. Szerintem bármire képes vagy, amit csak el akarsz érni. :-) én 37 évesen túl vagyok az egészségügyi főiskola első évén. Nagyon nehéz volt család, munka mellett,de megérte, mert fantasztikus érzés tudni,hogy képes vagyok rá. Önbizalmam nem volt túl sok sosem. Úgyhogy ne add fel, hajrá :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem adom fel, jó érzés még a remény is..:-) Gratulálok neked, nagy dolog ám ez a tanulás!
      Még van egy kis időm ezen agyalni..de tisztába kell lenne a képességeimmel...is!

      Törlés
  2. Háááát, egyrészről értelek, és értem, hogy nehéz lenne, másrészről viszont... te éppen az érettségidre készülsz, és szerintem az sem kevesebb, ugyanúgy tanulnod kell, rendszeres elfoglaltságot jelent, és olyan flottul csinálod! De rábeszélni semmire nem szeretnélek. Egyébként mit tanulnál, ha tanulnál? Az is fontos ám, hogy magadnak tanulsz, olyat, ami nagyon-nagyon érdekel (még ha nem is akarsz elhelyezkedni a későbbiekben), akkor biztosan másképp megy a tanulás is.
    (Én is agyalok ám sokat ilyeneken, mert én meg ilyen helyen dolgozom, de én sem látom, mikor férne bele az időmbe, pedig nálunk csak két gyerek van...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet úgy tűnik flottul csinálom, de azért egy fősuli, nem ilyen, ott nagyon kell tanulni...nagyon! Mit tanulnék? Szociálisan elég érzékeny vagyok, valami ilyenbe gondolkodok...
      (amúgy politikusnak, mert akkor mindig tele lenne a bukszám.:-D )

      Törlés
    2. Szerintem egy kicsit alábecsülöd magad vagy a főiskolát túl...hidd el,elvégeznéd azt is,nem olyan nagy dolog az.

      Törlés
    3. Lehet, lehet...És Csenge is egyre nagyobb...de a nyelv, nehéz, nagyon nehéz nekem, most!

      Törlés
    4. Popianyunál a pont.
      És egyébként miért tanulnál még? A papír, a diploma számít? A nyelv kérdését megértem, az nekem is hiányosságom. Viszont az jutott eszembe, hogy akkor talán egy másfajta tanulási lehetőségen is elgondolkodhatnál, ott vannak az OKJ-s tanfolyamok, meg az egyéb képzések. Az előbbi ad hivatalos papírt, lenne egy szakmád is pluszban...

      Törlés
    5. Diploma, csak azért számít jobban, mert az több fizetés is, persze több tanulás is. Tovább tanulni mindenképp szeretnék, hiszen azért csinálom most az érettségit, mert az az alap mindennek...

      Törlés
  3. Szerintem is, ha menne a fősuli is, amilyen jól megy a mostani sulid és tényleg nem kell túlbecsülni a főiskolákat, ahogy Erika írja... Szerintem is az fontos, amit Teide ír, hogy ha jól, az érdeklődésed szerint választod meg, amit tanulni szeretnél, akkor biztos menne :) ... Hajrá, én szurkolnék Neked :) !!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aranyosak vagytok! Egy bibi van ebben, a nyelv..azt nagyon kenni vágni kell(ene).:-(

      Törlés