2018. november 1., csütörtök

Csak úgy eszembe jutott...

Éppen ma kell ezt megirnom, hiszen sokan voltunk a temetőben ma, szeretteink sírjánál egy kis virággal, mécsesek gyűrűjében.
Mi is kimentünk, emlékeztünk... Hazafelé beszélgettünk. Én felhozatam a témát, hogy nem szeretnék ilyen rideg helyen lenni ha meghalok, oké tudom,, akkor már tökmindegy lesz, mit akarok, na de mégis. Én inkább ott szeretnék nyugodni  majd, ahol igazán jól érezném magam az életbe is. Zsolti erre ravágta, a konyhába mégse szórhatnak szét... 😍 Nem, de a természetbe? És persze 23 év, 23 év (tudja hol lennék igazán) szomorúan konstatálta, hogy mégsem jó ez, 2000km választana el bennünket Provance és a Duna között. 😍 ♥️ ÉRTE simán lemondanék Provanceról 😉 persze az tök természetes, hogy Mesi merő hülyeségnek tartotta az ötletemet, hiszen én is ennyi idősen ezt gondoltam .
És persze még odébb van remélem ez a téma, de ez is úgy van már mint az életben  Városi temető zsúfolt, zajos egy lépés választ el a másik sírtól, nem igazán magányos, emlékezni való kis nyugodt hely...
Csak úgy eszembe jutott...

4 megjegyzés:

  1. Mi Dömikémet hazahoztuk, itthon van velünk, nem tudtuk volna otthagyni sehol sem :(((((

    VálaszTörlés
  2. Én is a Biharba vágynék vagy Tiszába, Balatonba és már többször beszéltük, hogy szórjanak bele és hello, temetőbe nem megyek és kész! Az én gyerekeim nem tartják hülyeségnek:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálam is szerintem csak először tűnt a Mesinek rossz ötletnek :)

      Törlés