esküvőnk:-)

Szóval ígértem, hogy megosztok egy két régi dolgot, itt a blogon!:-)

14 évvel ezelőtt, borongós nap volt. Zsolti egyedül készült a nagy percre, én kozmetikusnál és fodrásznál ültem. (na azóta sem voltam olyan szépen kifestve:-) Nagyon izgalmas nap volt! Nem sokan voltunk csak a szűk család és pár baráti pár. De nagyon jó volt a hangulat, ami a vőféjnek is köszönhető volt. Habos babos ruhámat imádtam, meg a fátylat, a fejdíszt is. Amit bánok hogy nem lett egy apró nyaklánc a nyakamba mert utólag nagyon hiányzott. Legalábbis a képeken így láttam.
Zsolti, csinos, elegáns volt, ha most látnám, biztos beleszeretnék újra, csak nem lehet mert egyfolytában szeretem. A szerelemnek mennyi fokozata, színe van? Remélem nagyon sokan vannak, akik fiatalkoruktól együtt vannak, és együtt öregednek meg. Mert csoda látni egymást mindig, minden múlttal, jelennel és remélem jövővel is.:-)
Na de vissza az esküvőre. Először kikértek a háztól, majd Zsolti csak akkor látott először menyasszonyi ruhában. Majd kéz a kézben elmentünk a fotóshoz, majd kíváncsi, elismerő pillantásokkal kísérve elmentünk a Polgármesteri Hivatalba. Olyan jó volt, és szép, hogy mindenkinek tetszik a ruha. Majd a boldogító igen után:-)), amit végigbőgtem( na, oda lett a smink:-)Elmentünk a vendéglőbe. Kis szervezés után mindenki jól érezte magát, sokat táncoltunk, volt a vőféj által levezényelt vicces tréfák. Majd menyasszony tánc után, könnyes búcsú a menyasszonyi ruhától, komolyan sírtam, hogy többet nem lesz rajtam ilyen gyönyörű ruha, de utána csodálatos menyecske ruhám volt amit azóta is féltve őrzök. Anyósom varrta, nagyon szép. Majd csak roptuk a táncot....hajnalig.
A nászút nem volt valami jó, idő sem kedvezett, de jót tapétáztunk helyette!:-)))))