Csajok!

Ma sokkal jobb napunk volt mint tegnap. Nem, ma sem aludt sokat a királylány, DE, kicsit átértékeltem a napokat.
Mert minek stresszeljem magam valami miatt, pl, nincs épp kipakolva a mosogatógépből, hogy az újabb adag bekerüljön, vagy elpakolni azonnal. Na, ez nem jelenti azt, hogy megesz a kosz bennünket vagy ellep a mosatlan, nem. Tudja más is csinálni helyettem, vagy akkor csinálom ha van egy-két lukas percem, vagy + két kezem.:-)
Többet ér nekem most Csenge huncut mosolya, ma is annyiszor kaptam belőle, vagy a nyálas puszija, illata. Azt ugye nem lehet máshogy kapni csak ha közel van hozzám. :-)

Közben Mesi is küzd most a többiek rosszindulatával. Mi korunkban is ilyen kis rosszindulatúak voltak a gyerekek? Úgy sajnálom. Miközben tudom meg kell élniük ezt a sok rosszat minden gyerekemnek, legszívesebben tyúkanyóként szárnyaim alá terelném, és megvédenem az ilyenek elől őket. De nem lehet! Még az sem vigasztal, hogy nekem sokkal nehezebb volt ebben a korban, és túléltem. Mert ilyen egy ANYA! No a lényeg jó volt átölelni Mesit, majdnem akkora mint én vagyok, pedig egyre jobban jön elő az emlék mikor ilyen kicsi volt mint most Csenge, sokszor hasonlít rá. Szinte most volt ő is ilyen kicsi. Megy az idő nagyon, nagyon....