2015. október 31., szombat

Ma

Ma, így az őszi szünet vége előtt egy nappal, kész vagyok!
Ma már alig várom a hétfőt (aztán majd jól visszavágyom a kupacot) .
Ma már sikítva rohantam volna a világba, úgy tanultam bioszt, hogy visított Csenge torka szakdtából...mert...mindegy. Angolomat meg kinevették..
Ma már sok(k) volt a legkisebbünk is, pedig tudom, hogy csak az egész éjszaka tartó köhögése miatt fáradt.
Ma már útban voltak kicsit...

PEDIG

Ma volt kéz a kézben piacozás.
Ma volt egy kis visszajelzés, talán lesz valami az Anikó sütödéjéből.
Ma ettünk finomat Sógórnőméknél.
Ma volt ölelés.
Ma volt kimondva "szeretlek".

Tehát a serpenyő kiegyenlítődött. De zúg a fülem...jó, hogy este van, pedig előre félek tőle, szegény Csenge, nem tud kilábalni a náthából.:-(

1 megjegyzés: