2015. október 29., csütörtök

Olyan...semmilyen!

Tegnap, eluralkodott rajtam a nátha..:-( ( Csengén is, még mindig)
De akkor lemaradtam volna....a színekről az erdőben, a zörgő fa levelek rugdosásáról, az illatról, amit az őszi erdő áraszt, a nedves fa padon való, forró tea ízéről.
És a legfontosabbról, mikor a zörgő fa levelek, a nagy széltől elindulnak lefelé a hatalmas fáról. És felnézek, olyan mesebelin sokáig tart, olyan csodálatos, a sárgás vöröses fényekben úszó erdő és ahogy potyognak a levelek, csak visítozunk Csengével, elvarázsol a mindenség. Boldog pillanat volt!
Eszembe sem jutott lefotózni, és megmutatni majd, pedig, ha lenne mit, ezt érdemes lett volna. De mint majdnem minden, ez is a saját pillanatunk lett! :-)

Érdekesen alakul az őszi szünet nekem, nem rossz, de...
Tudom, nekem most tele izgalommal, tervekkel, ettől olyan hullámvasút. Néha olyan optimista bizakodó vagyok, tele elszántsággal, lendülettel.
Néha, meg olyan türelmetlen, lemondó, kétségbeesett.
Persze tudom az okát, és hát végül is, nagyon is örülök annak, hogy mertem elindulni, és nem úgy mint sok mindent az életben feladni. Bár alapvetően, nem adtam fel sok mindent, küzdő típus vagyok...na jó, ebből nem fogok kimászni, saját kusza gondolataimból..:-)

Ma jó lesz, jönnek nővéremék, Csenge nagyon várja Katát. És miért jó a nagycsalád? Ő az első megrendelőm.:-) Kenyeret kért és Mesi szerelme is kért péntekre egyet! :-) Na senki nem mondhatja, hogy a kutyát nem érdekli...ha egy üzlet beindul...
Nem vagyok türelmetlen, alakul majd.
Ma is próba sütésem lesz. Túrós batyut sütök, és két kenyeret.
Biggyesztés. bab leves lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése