Szép nap

Igen, szép nap! Pedig borongós februári reggel van. Mégis szép. Mert annak szeretném látni. Ezt csak azért írom le, hogy bizony tudjuk úgy alakítani a kedvünket hogy jó legyen. Muszáj, mert repül az életünk. És nem lehet borongósan leélni. Ma annak örülök hogy írhatom a blogot, hogy főzhetek finom ebédet, hogy egészségesek vagyunk. Nem nagy dolgok de sok kicsi, sokra megy. Persze ezek nem álmok, hanem a valóság, de néha ezt is le kell írni! :-) Nekem ezt különben gyakorolnom kell. Nagyon kevés embert engedek magamhoz közel. Talán azért mert nem szeretem a felületes kapcsolatokat! És az egyoldalúakat, még nem vagyok az "átlag nő" aki mosolyog a másikra, közben utálja őt. Sok ilyen embert van körülöttem. Éppen azt szidja aki nincs jelen. És azért írtam hogy még nem vagyok az, mert nem akarok az lenni és küzdök ellene. Nagyon kevés barátom van, sőt csak egy. Vannak olyanok akik közel vannak a szívemhez de közeli barát csak egy van. Nem baj ez, csak néha elgondolkozom miért van ez. Lehet hogy nem is kerestem? Mi nagyon jó kapcsolatban vagyunk Zsoltival, mindent megbeszélünk. Ha bánt valami ő tudja először meg, ami számomra természetes. Lehet hogy nyitottabbnak kellene lennem? Azért írtam le eme eszmefutattásomat hogy érzékelni lehessen hogy milyen nagy dolog ez tőlem hogy írok. Nem vagyok nagyon a szavak embere. Sokat csicseregtem régen. De ez a befelé fordulás ennek sem tesz jót! És valljuk be a NŐ sokat tud csicseregni, számára fontos dolgokról! :-)Én is ilyen lennék! Még érik bennem a gondolat hogy a nagy álmomat, ahogy szeretnék élni, leírjam. Már látom a körvonalakat!!! Lassan idekerül az is!;-)