2014. június 25., szerda

Rájöttem...

Szóval arra jöttem rá magamtól (jó lett volna valakivel kibeszélni), hogy nem mehet ez így tovább.
Lépnem kell egy lépcsőfokot. Csengének az energiáját le kell kötnöm. Ma döbbentem erre igazán rá. Körbe körbe járkált a szobában, és mindenkit kikészített a folyamatos nyávogásával. Annyira nem találja fel magát egyedül. Vagy csak akkor, ha ketten vagyunk itthon. Na ez most nincs, jelenleg mind a hatan itthon vagyunk. Kéne neki, vagy egy majdnem egykorú tesó, ami nincs, vagy egy kis barát..vagy ha közelebb laknának Katáék, az uncsitesó. Este akkora hisztit levágott, hogy hisztizve fürdött, csak a mesénél nyugodott meg. Én sem vagyok mostanában a türelem szobra.(amúgy sem vagyok nagyon az)

Holnap IGENIS másképp lesz, nem fog érdekelni a jövő...a múlt. IGENIS a MÁNAK fogok élni.

Hiszen ma is volt jó hír. Dáviddal is menni kellett Nevtanba. Tanulási nehézsége volt. Igen VOLT. Mert a felnőtt intelligencia szintje, majdnem felső határon van, és van, amiben jóval több. Nem találtak nála semmit már. Az látszik, hogy nem szeret olvasni, szöveg értésben kicsit lassúbb. De vele többet nem kell mennünk. És ez jó hír!:-)

Finom biggyesztés is volt, bab gulyás, és kevert kuglóf. :-)

Szóval holnap, a mának élek majd...;-)))

8 megjegyzés:

  1. Magamat látom a soraidban.....Így éltem meg én is.Így van: egy napot bőven elég megélni.

    VálaszTörlés
  2. Én most dolgozom és Gy. maga van ottohn a gyerekekkel, de Flóra detto így viselkedik. Annyival még talán több a dolog, hgy a többieket bosszantja, ha azok nem akarnak vele játszani... Ovi nincs, ha lesz is nem megy mert mindenki itthon van és nem lenne hajlandó, mindegy majd bele jönnek, a nyár végére tök jól ellesznek:)

    VálaszTörlés