Kezdjük...

Kezdjük ott, hogy még fortyogok, de kialudni látszik a vulkán.:-) Hogy miért az most nem írom le, de az igen, nagyon nagy volt a vulkán.
Jó volt az Anyák napja , mindenki készült reggel lent, mármint a gyerekek, Csenge aludt még békésen. Én már lejöttem volna tenni-venni, mikor meghallottam Mesit. Vasárnap hét óra előtt???:-O :-D Na gondoltam, valami készül..és igen, reggelit csináltak, gyönyörű megterített asztal várt minket, még az sem zavart, hogy kihűlt a tojás.Még orgonát is szedtek a fiúk reggel a patakon, milyen izgalmas is. Emlékszem mikor én gyerek voltam, a kert szélében rengeteg gyöngyvirág, abból, meg nefelejcsből csináltam egy gyönyörű csokrot. És mindig énekeltük az Orgona, ága... Anyukámnak!(most a temetőbe vittem virágot, és nem illatos csokrot hanem, pár temetői túlélő virágot!:-(
  Zsoltit is megvártuk vasárnap, pecázni volt, hiszen az ő szülinapja is volt aznap. Készültem tortával, rétessel, mexikóit akartunk ebédelni, és kivételesen kértük a családot idén hatosban ünnepelhessünk, mert mindig olyan kínos a dolog...felmentek anyósomat köszönteni a gyerekek és Zsolti...mikor jött a sógornőm......na innen nem írom tovább! Kiborulás...sírás, majd két napon át. Megoldás nincs! Csak megerősítés dolgokban.
Azután találtam rá Trollanyunál erre a blogkóstoló játékra. Gondolkodtam....olyan kíváncsiságot kezdtem el érezni, vajon én is megtudnám csinálni? És aki engem húz az, hogy fogja megcsinálni amit én szoktam? Nem szeretem az internetes játékokat, régen, nagyon régen Honfoglalóztam, meguntam, sajnálom az időt az ilyenre. Persze ezt nem is lehet ezzel összehasonlítani. Csak úgy írtam.:-)Tehát nem kapott még soha el a játék szele a neten, most mégis...Zsoltinak említettem, Ő már kérdezte, és mit készítek? Még nem tudom, de izgalmas...:-))))